Fejér Megyei Hírlap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-02 / 128. szám

Kiket vár vasutasnak a MÁV? Sínen van-e a vasutasképzés? A MÁV az ország legna­gyobb vállalata, amely jelen­leg 132 ezer dolgozót foglal­koztat. Valamikor, évtizedek­kel ezelőtt, a legvonzóbb munkahelyek közé tartozott a vasút. A kedvezmények a „fix” kereset olyannyira csá­bítóak voltak, hogy nem is volt könnyű bejutni a MÁV­­hoz. Mára alapvetően meg­változott a helyzet, egyre ke­vesebben jelentkeznek vasúti munkára. Csökken a szállítóképesség? Napjainkban országosan súlyos munkaerőgondokkal küszködik a MÁV. Legutóbbi sajtótájékoztatóján Bajusz Rezső vezérigazgató is szólt a hiányzó létszám okozta ne­hézségekről, azok következ­ményeiről. Az utóbbi öt esztendőben ötezerhatszázzal csökkent a vasúti létszám, s a megcsap­pant beruházási keretek mi­att a munkaerő-helyettesítés­re tervezett műszaki feljesz­­tés sem valósult meg. A hely­zetet súlyosbítja, hogy kulcs­­fontosságú munkakörökben 16 százalékos a fluktuáció, az állandó munkaerő-vándorlás is. A VII. ötéves terv során a MÁV-nak is át kellene tér­nie a heti 40 órás foglalkoz­tatásra. Ehhez azonban 30 százalékos túlóracsökkentés­re volna szükség, mégpedig többségében a közvetlen köz­lekedési tevékenységnél, a vonatforgalomban. Egyelőre nincsenek meg ehhez a felté­telek, s amennyiben nem si­kerül elérni a szükséges lét­számemelkedést az üzemek­nél, előfordulhat, hogy kulcs­­fontosságú beosztásokban csupán 60—66 százalékos lesz a létszám. Mindennek pedig az lehet a következménye, hogy az áruszállításban egyes helyeken az eddigi folyama­tos szolgálatról két műszak­ra kell áttérni A fentiek következményét is megfogalmazta a vezérigaz­gató: „Amennyiben ez a szél­sőségesen kedvezőtlen helyzet bekövetkezne, a szakszerű becslések szerint, 15—20 szá­zalékkal csökkenne a vasút szállítóképessége”. Szükség van a frissítésre A lehangoló országos kép­hez hasonló a MÁV Székes­­fehérvári Körzeti Üzemfőnök­ségének hatáskörében is a munkaerőhelyzet. Vida János, személyzeti és munkaügyi csoportvezető: — Tizenkilenc szolgálati főnökségünkön összesen 1807 dolgozónk tevékenykedik. Je­lenleg 241 ember hiányzik. Átlagosan tizenhárom száza­lékos a létszámhiány, de van­nak munkahelyek, ahol ez el­éri a harminc százalékot is . . . Vajon mit tesz a létszám növelése, az utánpótlás érde­kében Fehérvár környékén a vasút? Kuda Pál nyugdíjasként látja el a­­körzeti üzemfőnök­ség munkaerő-felvételi irodá­jának vezetését. Régi vasutas­dinasztiából származik, kide­rül ez már abból is, ahogyan a szakmáról beszél. — A vasúti munka olyan­­ szolgálat, amelyet csak akkor képes valaki hivatásból, eredményesen végezni, ha el­kötelezi magát a szakmával. Nagy kár, hogy éppen most jönnek kevesen a fiatalok, amikor a legnagyobb szükség lenne a frissítésre, amikor a folyamatban lévő modernizá­lás az eddigi legjelentősebb technikai változást ígéri. . Nincs két egyforma nap Újabban szorgalmasan jár­ják az általános iskolákat a körzeti üzemfőnökség „tobor­­zói”. Szakmát kínálnak. — A nyolc általánost vég­zettek részére öt féléves tan­folyamot indítunk, amelynek végeztével szakmát kapnak a tanulók. Forgalmi, kereske­delmi szakon tanulhatnak a gyerekek, a képzés a fehérvá­ri állomáson lesz. A tanfo­lyam elvégzésével állnak munkába a fiatalok, addig csak tanulniuk kell — tájé­koztat Kuda Pál. A gimnáziumban végzettek közül azok, akik nem tanul­nak tovább, olykor nehezen kapnak munkát. Számukra forgalmi, kereskedelmi gya­kornoki állást kínál a MÁV, s néhány hónap után szakmát szerezhetnek a fiúk,lányok. Ezt az utat választotta annak idején Rostási Szabó István, aki jelenleg forgalmi állomás­­főnök-helyettes Fehérváron. — Mindig nagyon szeret­tem utazni, így figyeltem fel a vasútra, és érettségi után ide jöttem dolgozni. Szabad­­battyánban kezdtem forgalmi gyakornokként, majd három hónap után forgalmi vizsgát tettem. Később segédtiszti tanfolyamra mentem. Ott tíz hónapig csak tanulni kellett, ugyanakkor kaptuk az átlag­­keresetet. Több helyen is szolgáltam azután, majd le­tettem a forgalmi önállósító vizsgát, s forgalmi szolgálat­­tevő lettem. Röviddel azután a tisztképzőt végeztem el, s utána kerültem Székesfehér­várra. Kötöttségek ugyan vannak nálunk, de a „vastör­vény” mellett is szabadon dol­gozhatunk. Munkánk nagy felelősséggel és önállósággal jár. Sikerélményekben gazdag ez a pálya, nem monoton a munka, nincs két egyforma nap ... És az iskolában? A legtöbben a folyamatos szolgálat okozta kötöttségek miatt riadnak vissza a vas­úttól. Pedig sokak szerint en­nek is vannak előnyei. — Nekem több időm jutott mindenre amikor „tizenket­tő—huszonnégyben” dolgoz­tam. Minden éjszaka után két nap szabad volt, jobban ki tudtam használni az időt — mondja Rostási Szabó István, aki „megszokásból” azóta is többször „benéz” szombaton­ként, éjszakánként. A közelgő vonalvillamosí­tással újabb szakemberekre is szükség lesz a körzeti üzem­főnökségen. Rácz Alpár, a körzeti, üzem­főnökség vezetője: — Két éve megkezdtük a továbbképzést: a dízelmoz­dony-szerelőket kiképezzük villamos mozdonyok szerelé­séhez is értő szakemberekké. Mozdonyvezetőkre és karban­tartókra egyaránt szükség lesz. Négy-öt éve kezdődött a villamosjárműszerelő képzés a 327-es számú szakmunkás­­képzőben ... Az Ybl Miklós Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolá­ban három esztendeje van vasúti ,forgalmi, kereskedelmi tagozat. A negyvenes létszá­mú osztályokban a tanulók kétharmada lány. Az első osz­tály még csak jövőre végez, de máris látszik: nemcsak a vasútra pályáznak ,majd a diákok, végzettségük alapján ugyanis bármely szállítási vállalatnál hasznosíthatják a tanultakat. Mint azt Nagy János igaz­gató és Pongó Ferenc igazga­tó-helyettes elmondta, ez a képzési forma nem kis fela­dat elé állította a tantestü­letet: állandó szaktanárok egyelőre nincsenek, így a va­súttól „kölcsönkért” oktatók tanítják a speciális ismerete­ket. A gyakorlati oktatást nehezíti, hogy a vasútállomá­son — a szabályok szerint — nem fogadják a tanulókat gyakorlatra azért helyben, az iskolában kell a pénztárosi és egyéb szakmai ismeretek gya­korlati részét is bemutatni. Gépészeket is képeznek az Yblben a vasút részére, 1982- től. Itt „olajzottabban” men­nek a dolgok. Az újabb ren­delet szerint a dízelmozdony­szerelő, a vasúti járműszerelő és a nagyvasúti villamosjár­műszerelő szakmák helyébe egységesen, korszerű ismeret­­anyaggal, a vasúti járműsze­relő képzés lép. Szeptember­től az elsősök és a másodiko­sok tanterve e szerint módo­sul. Balog László A székesfehérvári vasútállomás irányítótornyából naponta 100—120 vonat forgalmát vezénylik Fotó: Fási László Első helyezett bicskei diákok Mint arról korábban már hírt adtunk, az Ifjú Gárda polgári védelmi szakalegy­ségek VI. országos találko­zóján és versenyén Fejér megye csapata lett az első, pontosabban a bicskei Vaj­da János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kola ifjúgárdistái. Nemcsak az összetett versenyben vit­ték el a kupát, hanem a húsz résztvevő csapat közül lövészetben is ők bizonyul­tak a legjobbnak, s politi­kai tájékozottságukkal is lekörözték a többi csapatot. —­ Mindig jól szerepel­tek ifjúgárdistáink — mond­ja Karádi Imre, az intéz­mény igazgatója. — A mi iskolánkban az elsők kö­zött alakult a megyében Ifjú Gárda század, s a­­mos­tani szép eredmény a folya­matos munka gyümölcse. Az Ifjú Gárda vár­osi pa­rancsnoka Kiss Ágota,, a postaforgalmi szakközépis­kola fiatal szakoktatója, korábban Körmendi Gyula volt hosszú ideig a prancs­­nok, neki is köszönhető a mostani siker. — Havonta tartunk fog­lalkozásokat, gyakorlatokat, s a fizikai állóképesség fej­lesztése mellett nagy gon­dot fordítunk az elméleti oktatásra is — sorolja Kiss Ágota. A mostani verseny előtt oroszlánrészt vállalt a szak­alegység fölkészítésében Lindely Miklós őrnagy, a városi polgárvédelmi törzs­parancsnok, Lukács Róbert hadnagy s Juhászné Bányai Etelka a Vöröskereszttől. — A verseny előtt a fel­vonuló szakalegységek erős, tagbaszakadt férfijaink kö­zött elvesztek a mi kislá­nyaink — s mosolyog Karádi Imre igazgató. A rajparancsnok a har­madik osztályos Modor Krisztina büszkén meséli, hogy a húsz kilométeres versenyszakaszt a szakadó eső ellenére, öt óra helyett három és fél óra alatt tet­ték meg. Legnehezebb fe­ladat elé a szennyezett te­repszakasz leküzdése állí­totta a nyolc tagú csapatot, ahol egyetlen fiú képvisel­te az erősebb nemet. Na­gyon rövid idő alatt talál­ták meg a sugármérő mű­szer segítségével a föld alá rejtett izotópokat is. — A mostoha időjárás el­lenére jókedvűen értek cél­ba lányaink — veszi vissza a szót Kiss Ágota. Más versenyeken is elő­kelő helyezéseket értek el már a „vajdások” bizonyít­­vá­n, hogy a tanuláson kívül más erőpróbáknak is meg­felelnek fiatalos lendüle­tükkel, kitartásukkal és lelkesedésükkel. (Zsohár) Érdekeltség a gépüzemel­tetésben Új érdekeltségi rendszert dolgoztak ki a Répcelaki Nagymező Termelőszövet­kezet a gépek üzemelteté­sére. Bevezetése óta csak­nem 8 százalékkal csökkent a gépkocsik fajlagos üzem­anyagfelhasználása, s több mint 15 százalékkal az erő­gépeké. Kedvező hatása jól mérhető a javítási , kar­bantartási költségek alaku­lásán és jelentősen kihat a gépek élettartamára is. A gazdaság szakemberei által kidolgozott hajtóanyag és javítási költségnorma iga­zodik a gépek életkorához is. A módszer máris túlnőtt a gazdaság határain, hiszen egyszerűsége révén másutt is jól hasznosítható. Az al­kotó ifjúság egyesüléssel megkötött szerződés alap­ján csaknem hatvan terme­lőszövetkezet érdeklődik a répcelakiak érdekeltségi rendszere iránt, s több he­lyen máris sikerrel alkal­mazzák. Az élet természetes kockázata Az ember a történelme során hányszor, de hányszor meg­égette, a szó legszorosabb értelmében, a kezét, amikor lét­alapját, létalapjának jobbításán szorgoskodott, mígnem azon­ban mégis csak sikerült megzaboláznia, megszelídítenie a tü­zet, meglovagolnia a levegő eget, elfognia, csapdába ejtenie a legraffináltabb vadat, domesztikálnia (háziasítania) maga köré a legjobbnak vélt „falatokat”, időközben fölfedezni, föl­találni azt is, amivel, ha nem vigyáz önmagát pusztítja el. De éppen, hogy vigyáz! Tudjuk azonban azt is, hogy a leg­nagyobb vigyázat mellett is érheti az embert baleset, tragi­kus, tömegeket sújtó katasztrófa,­ ember alkotta, teremtette eszközök katasztrófája. Pedig azt is nagyon jól tudjuk, hogy minden hatékony anyag­ eszköz ellenszerének is birtokában vagyunk, már az alkalmazás pillanatában. Vigyázunk, de mert az anyagismeretünk és lehetőségeink nincsenek mindig arányban a talált „elemmel”, szükségét azonban mégsem nél­külözhetjük. Éppen az ember nemes céljai érdekében, bizo­nyos fokú kockázatokra kell vállalkoznunk. Az ember az anyagszerkezet egyre apróbb és apróbb rész­letei felé haladva megtalálta a molekulákat, az atomokat, az atommagokat, az elemi részecskéket. Nem kellett ezért mesz­­szire mennie a kutatónak, hiszen az atomok, elemi részek ott vannak mindenütt: belőlük épül fel a kő, a víz, az alma, sa­ját testünk is. S ez még nem a teljes megfejtése az anyag titkának. Marx G­yörgy kérdezi egyhelyütt: Vajon meddig tart az emberi értelemnek az a merész kalandja, amelyet természettudománynak nevezünk? Lehetetlen nem lenyűgözve éreznünk horizontunk tágulását ötszáz év alatt: a királyi ud­varokban tudósok és miniszterek értetlenségével küzdő, a Föld gömb alakját bizonygató Kolumbusztól az­ űrhajó ro­botgépei által elkészített és rádión hazaküldött fényképig. A glóbus már belefér egy iskolás gyermek fejébe. S ez az em­beri fej pedig soha sem fog lemondani (semmi áron) az anyagi világ, az univerzum teljes megismeréséről. Mégha na­gyon sokadszor égeti is meg a „kezét” miatta. Az ismeretet pedig az ember eddig is és ezután is a maga hasznára fordítja. Éppen ezért minden áldozatot, a jóra való áldozatnak tekinti. Hogy ezek a „botlások”, katasztrófák ne kísértsék olyan mértékben, mint eddig a kutatót, a felhasz­nálót, ma már kevés egy világrész agytrösztje, az egészre szükség van hozzá. Mindenkire szükség van, kinek csak a megértésére, kinek-kinek pedig az emberi válaszfalak végle­ges ledöntésére kell még nagyobb erőt mozgósítania. Paul Claudel színművében, a Les souliers de latin-ban olvasható: Mit gondoltok, ki tett többet a maláriában szenvedő szegény lelkekért, az az odaadó doktor, aki napjait és éjjeleit beteg­ágyuknál töltötte, és megkísérelte, hogy legjobb tudósa sze­rint enyhülést szerezzen számukra, közben kockáztatva be­tegei életét és saját magáét is, vagy pedig az a mihaszna csa­vargó, aki a fejébe vette, hogy megnézi, mi van a Föld túlsó oldalán, és felfedezi a kininját? Amikor Franklin Benjámin azt­ kutatta, van-e valami kap­csolat a megdörzsölt borostyánkő (görögül: elektron)­­szikrá­zása és a villám között, valaki megkérdezte tőle: Miért jó tudni ezt nekünk? Franklin így felelt: Uram, mi a haszna egy újszülöttnek? Féltjük ezt az újszülöttet, hiszen ez már a miénk. Ez az emberke már túllépett a science fiction meséjén a kicserélt fejekről. A világ, amibe érkezett, szinte észrevétlen megva­lósítja a duplázási időt. Ma a XX. század középső évtizedein túl a jövőre gondoló apák már úgy nevelik fiaikat, hogy azok feje más legyen, azok keze más munkára álljon, mint amire az övék beidegződött. S ebben is változatlanul kísért — fi­gyelmeztetnek az anyagi világ kutatói — a dráma, a kataszt­rófa, az élet természetes kockázata — a legnagyobb elővigyá­zat mellett is. Peresztegi T. Ferenc __________KORONA_________ KERESKEDELMI VAI.lAJAT HA HIDEG LESZ, HA MELEG LESZ SZABADSÁGRA NE MENJEN EGY REMEK MELEGÍTŐ NÉLKÜL! Igényes kivitelű melegítők június 2014-ig 1240 Ft helyett 992 Ft-ért és 1370 Ft helyett 959 Ft-ért, valamint sporttáskák: 440 Ft helyett 264 Ft-ért és 692 Ft helyett 415,20 Ft-ért a SPORTBOLTBAN Székesfehérvár, Kossuth u. 8989_______________ _____________| ) A FEHÉRVÁR­­ ÁRUHÁZBÓL... ... A LEGKISEBBEKNEK KUCKÓ JÁTSZÓHÁZAT 476 Ft-ért, ... A LAKÁSSZÉPÍTŐKNEK sokféle MOST ÉRKEZETT import TAPÉTÁT 300 Ft-ért, . .. FIATALOKNAK, KÖZÉPKORÚAKNAK ÉS IDŐSEKNEK Anangarangát a SZERELMI JÁTÉKOK KÖNYVÉT 180 Ft-ért AJÁNLJUK! ______ 9659 ISI­­­I_______________________

Next