Fejér Megyei Hírlap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-01 / 180. szám
Csehák Judit és Hans-Dietrich Genscher beszéde Liszt Ferenc-emlékünnepség Bayreuthban Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Csütörtök délelőtt Bayreuth város temetőjében Liszt Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmából három nemzet képviselői megkoszorúzták a nagy magyar zeneköltő sírját. Az Erlanger Strasse-i temetőben, a Liszt Ferenc nyugvóhelye fölé emelt sírkápolnában a Magyar Népköztársaság képviseletében Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese helyezett el koszorút, Horváth István magyar nagykövet kíséretében. Ugyancsak megkoszorúzta a sírt Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere, valamint Theodor Kerg, Ausztria burgenlandi tartományfőnöke. E tartományban van az egykori Doborján, a mai Raiding, ahol Liszt Ferenc 1811. október 22-én született. Koszorúzott még Hans Maier bajor oktatási és kulturális miniszter és Hans Walter Wild, bayreuthi főpolgármester. A II. világháborúvégén rombadőlt sírkápolna helyreállítása 1976-ban fejeződött be. Akkor állították fel a sírtábla mellett a magyar Liszt Ferenc Társaság emléktábláját is. Vörösmarty Mihály Liszthez írott ódájának szavaival: „Hírhedett zenésze a világnak, bárhová juss, mindig mind rokon”. A sír mellé Raiding városa is állított emléktáblát. A csütörtöki koszorúzáson részt vett Kiss Kálmán, a Liszt Ferenc Társaság elnöke, Forrai Miklós profeszszor, a társaság főtitkára és Újfalussy József, a Magyar Tudományos Akadémia al (Folytatás a 2. oldalon) f mmKM mmmt ■ HBKB ffaBTHni mm mm mhhf mmmmmmm m ' ..... LhL. LD |l/| | IWCI VILÁG PROLETÁRJAI, ÚJ SZABÁLYOK | [__■ W__ |1 (Mg | I ^ TI egyesüljetek! A PARLAMENTI MUNKÁHOZ ■ ■' ■ * ■ W ■ h '%*** 9 ka ■ ______________________ TUDÓSÍTÓINK JELENTIK A ____________________ ^ |HHHJBk Péntek, „A KÖNYVEK 11 | I A | J NÉMA TANÍTÓMESTEREK” I .1 W XL1 evfolyam‡ _____________________ 180. szám VELENCE, ÉJFÉL UTÁN _____________________________________________________________________ . * ■ !■ | mli | iJ l mi] J|iThW J J TlY 1 j 11H/ITTOTTTTTTTmT^ 1.80 Ft BiljliLilLiiMlflA Jl tM'liA'iirJti'lii rliliiHili l.li hl Tlfil t í fi B r Pártfórumon tárgyaltak Bicskén Az összefogás tartalékai A mezőgazdasági üzemek együttműködésének helyzetéről, kapcsolatrendszerük fejlesztésének lehetőségeiről és feladatairól tárgyalt tegnap délután, Tóth Tihamér első titkár vezetésével. Bicske város párt-végrehajtó bizottsága. Részt vett a munkában dr. Zimmermann István, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője, dr. Molnár József, a Teszöv szakágazat vezetője is. Bicskén és körzetében hét termelőszövetkezet és a Csákvári Állami Gazdaság csaknem 28 ezer hektáron gazdálkodik. A térségben a földek minősége gyengébb a megyei átlagnál és az éghajlati adottság, a csapadékeloszlás is kedvezőtlenebb, mint másutt. Zömében ezeknek a tényezőknek tulajdonítható a megyei átlag körüli, idén a gabonafélékből jóval az alatti hozamszint, amit az átlagosnál nagyobb költségráfordítással értek el, ezért eredményük, fejlesztési forrásuk is kisebb. Ugyanakkor a Csákvári Állami Gazdaság korábbi termelési , eredményei, átgondolt beruházási tevékenysége országosan is figyelemre méltó és elismert. Nem annyira az egymás közötti — noha erre vannak jó példák a körzetben — mint inkább a termelési rendszerekkel meglévő vagy megújuló együttműködés a jellemző. Mindenesetre kölcsönös, a gazdasági előnyök szem előtt tartásával újítják meg vagy mondják fel a megállapodásokat. A gazdasági tájkörzetben a kapcsolatok közül legjelentősebb a helikopteres gazdasági társulás, és a lovasberényi folyékony műtrágya előállító és feldolgozó gazdasági társulás. Az előbbinek a körzetből hét, az utóbbinak pedig öt tíz a tagja. Mindkettő gesztora a Csákvári ÁG. Mindkét társulásban sok még a tartalék, amelyekre rámutatott a testület, nem takargatva az együttműködés nehézségeit sem. Ugyanakkor a tájkörzeten belül példásnak értékelték a Hungarovin Borgazdasági Kombinát és a váli tsz szőlőgazdálkodási együttműködését, ami követendő lehet a térségben. Noha nincsenek látványos eredményei a tsz-ek együttműködésének, de szükség esetén segítségére vannak egymásnak alkatrész, növényvédő szer, állatgyógyszer kölcsönzésével, s gyakorta kisegítik egymást gépekkel is, mint ezt tette a mostani gabonabetakarításkor a mányi és az alcsúti tsz. Gyakori az is, hogy a körzethatáron kívüli üzemekkel alakítanak ki együttműködést. A mezőgazdasági nagyüzemek első számú vezetőinek tapasztalatcseréi is meghonosodtak, és hasonlóakra lenne szükség főmezőgazdászok és más szakágazatvezetők részvételével. Sok tartalék van még a személyes, közvetten kapcsolatokban, a jó módszerek és tapasztalatok közreadásában. Szorgalmazta a testület a gazdasági együttműködés kiterjesztését a lovasberényi folyékonyműtrágya-üzem kapacitásának kihasználása érdekében. Figyelembe ajánlotta a Hungarovin által támogatott és koordinált szőlőtelepítés folytatását. Tőkekoncentrációval megoldható lenne egy állati fehérjéket feldolgozó üzem, és társulhatnának a tsz-ek a Csákvári ÁG kezdeményezésében a melléktermékek hasznosításához is. A pártszervek ésalapszervezetek kapcsolatának javításában is vannak tennivalók, indokolt a folyamatos véleménycsere, a jó tapasztalatok hasznosítása a gazdaságpolitikai tevékenységben, valamint a káder- és a személyzeti munkában is. Az együttműködés eredményeit és tartalékait párttaggyűléseken is megtárgyalják a közeljövőben. N. E. Gabonasiló Kápolnásnyéken A harmadik negyedév végére adják át Kápolnásnyéken azt a 10 darab, egyenként 1000 tonnás fémsilót, melyet a gabonaprogram keretén belül, világbanki hitelből építtet a Fejér Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. A tároló generálkivitelezője a Földgép Vállalat. Az építési és szerelési munkákban a Tanácsi Építőipari Vállalat, a 31-es ÁÉV és az Épületgépészeti Vállalat vesz még részt. Fotó: Rabáczy Szilárd Veszélyben a kapások termése Súlyos a szárazság Az idei nyári szárazság immár olyan mértékű, hogy az ország számos vidékén a termésátlagok csökkenésével fenyeget. A kapásnövények, amelyek a nyár derekán igen erőteljes vízutánpótlásra szorulnak, nem tudják fölvenni a talajból a szükséges nedvességet. Sokfelé senyved a hőségtől a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa. Azokban a kertészetekben, ahol nincsen lehetőség az öntözésre, a fák, a növények is mindinkább érzik a szárazságot. Már júniusban is csapadékadósságban volt a természet és a júliusi előzetes összesítések szerint is lényegesen kevesebb esőt kaptak a földek, mint amennyi az évnek ebben a hónapjában esni szokott. Bár július 20. táján voltak esőzések, ezek eloszlása azonban nem volt egyenletes és viszonylag kevés helyen oldották meg a mezőgazdák gondját. Az agrometeorológiai mérések szerint különösen rossz a helyzet, igen nagy a szárazság Fejér, Győr- Sopron, Komárom, Pest, Hajdú-Bihar, Veszprém megyében és Békés megye egyes vidékein. Ezeken a területeken a talaj felső 50 centis rétegében mindössze 35—50 százalékos a nedvességtartalom. Ez az érték, amely a legutóbbi összesítések alapján mutatkozik, a növények számára jóformán felvehetetlen vízmennyiséget jelent. Az alig valamivel 30 százalék feletti érték ugyanis lényegében a kiszáradt talajra jellemző, ennek a vízkészletnek a hasznosítása olyan nagy energiát venne el a növényektől, aminek leadására nem is képesek. Különösen rossz a helyzet például Mosonmagyaróvár, Győr, Vác, Martonvásár és Budapest körzetében, itt 35 százalékos telítődést mértek. Másutt az országban 50— 60 százalék a felső földréteg nedvességtartalma, mivel azonban ezeket az értékeket mintegy tíz nappal ezelőtt mérték, s azóta csak tovább romlott a helyzet, megállapítható: szinte alig van az országban olyan hely, ahol ne lenne szükségük a növényeknek az azonnali esőkre. (Néhány kivétel azért akad: nagy záporok voltak korábban például Békéscsabán, Polgáron, Homokszentgyörgyön, Siklóson, Szigetváron, itt 40—80 milliméter csapadék hullott és a nedvességutánpótlás átmenetileg éltető erőt ad a kapásoknak.) Nem sokkal jobb a helyzet a talaj mélyebben fekvő rétegeiben sem, már ami a vízkészletet illeti. A félméteres szelvényben ugyan valamivel nagyobb százalékos értékeket mértek, de az itteni víztömeg is lényegesen kevesebb a szükségesnél. Hogy ez így van, jelzik a gyümölcsösök és a szőlő; a mélyebb gyökérzetű ültetvények sem találnak nedvességet az alsó rétegekben, pedig nagy szükségük lenne a vízre a termés érleléséhez. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén — figyelemmel az Országgyűlés ügyrendjére — határozatot hozott arról, hogy az államigazgatási szerveknek milyen módon kell segítséget nyújtaniuk a képviselői feladatok ellátásához. Ennek keretében részletesen szabályozta az államigazgatási szervek tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettségét, a képviselők által tett javaslatok, bejelentések elintézésének rendjét. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a munkaidőalap védelmére és a munkafegyelem javítására az utóbbi években tett intézkedések végrehajtásáról. Megállapította, hogy a helyzet valamelyest javult, de az előrehaladás nem kielégítő. Ezért további, a munkaidőalap védelmét szolgáló központi és helyi intézkedések kidolgozására és életbe léptetésére adott utasítást. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottságnak az építőipar eredményesebb működése érdekében teendő intézkedésekre vonatkozó határozatát. Ennek értelmében rendezni kell a veszteséges és alaphiányos vállalatok helyzetét, az alacsony hatékonysággal működő vállalatoknak pedig programot kell kidolgozniuk gazdálkodásuk megjavítására. (MTI) Lázár György fogadta Wolfgang Rauchfusst Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Wolfgang Rauchfusst, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Magyar— NDK Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködési Bizottság társelnökét, aki hazánkban töltötte szabadságát. A szívélyes légkörű, baráti eszmecserén részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke. Marjai József és Wolfgang Rauchfuss találkozójukon áttekintették a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés időszerű kérdéseit, az 1986. évi külkereskedelmi forgalom alakulását. A keresetszabályozás gondjai az áfészeknél Tanácskozott a Mészöv elnöksége A Fogyasztási Szövetkezetek Fejér Megyei Szövetségének elnöksége tegnap Székesfehérváron, Kovács György elnök vezetésével tanácskozott. Berki György személyzeti vezető előterjesztésében a káder- és személyzeti munkát, Szabó László elnökhelyettes jelentése alapján a keresetszabályozás gyakorlatát értékelték. Szabó László elmondotta: a megyei szövetség elnöksége az elmúlt egy év alatt több alkalommal foglalkozott a gazdasági szabályozásnak a szövetkezetekre gyakorolt hatásaival. A bérezés mindig is ,,zsebbevágó" téma, kiváltképpen napjainkban, amikor a különféle keresetszabályozási formák kivétel nélkül a megszorítást, a jó értelemben fogant érdekeknek jelent komoly féket. A vitában részt vevő elnökségi tagok, Cserverika Mihály, a bicskei áfész elnökhelyettese, Németh László, a Gorsium áfész elnöke, Somogyi Péter, a Dunaszöv elnökhelyettese, Kókány József, az enyingi áfész elnöke is azt a véleményt erősítették, hogy az illetékes fórumokon feltétlen napirendre kell tűzni a bér- és keresetszabályozást, mivel már eddig is igen nehéz helyzet elé állította a szövetkezeteket. Tűrhetetlenné vált a helyzet; a szövetkezeteket egytől-egyig olyan hátrányban tartja, ami már túlhaladta a veszélyes küszöböt. A jelentésben is rögzítették: ebben az évben a keresetszabályozás rendszerében módosulások következtek be az eredetileg kialakítotthoz képest. Mindhárom szabályozási formában növekedtek az adómértékek, például az átlagkereset-növekedés fékezésére, a 10 százalékot meghaladó keresetfejlesztésre ötszörös mértékű többletadót alkalmaznak. A szövetkezeti munkakör — sajnos — már rég nem vonzó. Nem véletlen, hogy a diplomások közül is számosan elhagyták korábban választott szövetkezeti beosztásukat. Ha a keresetek növekedésében továbbra is a szerény mérték lesz a meghatározó — hangoztatták az elnökségi ülésen — a szövetkezetek és a más népgazdasági ágazatban dolgozók közötti bérkülönbség havonta elérheti az 500 forintot is. A szövetkezetek nagykereskedelmipartnereiknél például már 1985-ben is lényegesen magasabb volt a keresetszint. Belátható időn belül a szövetkezeteknél további munkaerő-gondokkal kell majd szembenézni. Kiváltképpen ott, ahol városi közegben zajlik a szövetkezeti tevékenység. A Gorsium áfész vezetőinek előrelátását igazolja az a tény, hogy a múlt évben is igyekeztek a lehető legjobban kihasználni a szigorított központi szabályozás lehetőségeit, ezért az áfészek és vállalataik között a legmagasabb átlagkeresetet garantálták. (pdf)