Fejér Megyei Hírlap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-01 / 180. szám
2. OLDAl A stockholmi tanácskozásról Moszkvában Lehetséges az értekezlet sikeres befejezése A szocialista országok július 18-án előterjesztett javaslata óta előrelépés tapasztalható a stockholmi értekezleten, javult a légkör, lehetőség nyílott az értekezlet sikeres befejezésére — jelentette ki Moszkvában Oleg Grinyevszkij, a szovjet küldöttség vezetője az európai biztonsággal és bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó értekezleten. A szovjet diplomata a helsinki záróokmány aláírásának 11. évfordulója alkalmából tartott sajtókonferencián adott értékelést az európai folyamat szerves részét képező konferenciáról. Grinyevszkij külön kiemelte, hogy sikerült haladást elérni a légierők hadgyakorlatairól való értesítés kérdésében, oly módon, hogy az érintett államok a szárazföldi hadmozdulatok kapcsán információkat szolgáltatnak a légierők tevékenységéről is, valamint a partraszállási és légideszant gyakorlatokról is. Ez a megállapodás jelenleg a légierők tevékenységének 90 százalékát érinti. A kompromisszum jelentőségét méltatva utalt arra, hogy ez a jövőben a flottagyakorlatokkal kapcsolatban is megvalósítható lenne. Kitért arra, hogy a szocialista országok javaslata értelmében már a 18 ezer főnél nagyobb létszámú hadmozgásokról is értesítést kellene küldeni, a NATO azonban erre nem adott konkrét választ. Nem született még megállapodás arról, hogy az érintett államok tájékoztatást adjanak a más kontinensekről Európába történő csapatszállításokról, valamint hadgyakorlatok további létszámbeli korlátozásáról. A szovjet diplomata hangoztatta, hogy a bizalomerősítő intézkedések betartásának szigorú és következetes ellenőrzése megoldható s ennek kapcsán utalt a budapesti felhívásra, amelyben egyebek között javasolják a helyszíni ellenőrzés megszervezését is. Grinyevszkij végezetül szólt arról, hogy az érintett államok felelősségteljes politikájára van szükség, kölcsönös engedményekre, hogy jelentős megállapodások megkötésével záruljon az értekezlet első szakasza. Gorbacsov befejezte távol-keleti látogatását Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütörtökön befejezte a szovjet Távol-Keleten tett látogatását és visszaérkezett Moszkvába. Ezt megelőzően a habarovszki határterület pártszervezetének vezetői előtt, nagyobb beszédet mondott. A főtitkár múlt pénteken indult útnak, s egyhetes körútján megfordult Vlagyivosztokban, Nahodkában, az Amur menti Komszomolszkban, s végül Habarovszkban. Vlagyivosztokban részt vett a szovjet hadiflotta napja alkalmából rendezett ünnepségeken, majd mikor átadta a városnak a második Leninrendet. igen fontos bel- és külpolitikai mondandókban bővelkedő beszédet mondott. Látogatása folytatása volt azoknak a belföldi látogatásoknak, amelyeket tavaly március, főtitkárává választása óta folytat. A meglátogatott körzetek lakosaival folytatott kötetlen beszélgetései egyikén elmondta, hogy legközelebb majd Jakutföldre, Magadánba és Csukcsföldre is ellátogat. A Biztonsági Tanács ülése Szovjet felszólalás Csütörtökön is folytatta a vitát a Nicaragua által felvetett kérdésben a Biztonsági Tanács. A kedden kezdődött Daniel Ortega nicaraguai elnök javasolta: a tanács szólítsa fel az Egyesült Államokat, hogy tartsa tiszteletben a hágai nemzetközi bíróság határozatát és szüntesse meg az ország elleni intervencióját. Az amerikai küldöttség várhatóan vétót emel abban az esetben, ha a tanács többsége egyetért Nicaragua kérésével. Szerdán a vitában felszólalt Vitalij Szafronov, a Szovjetunió állandó ENSZ képviselőjének helyettese is. Rámutatott: Washington minden eszközt felhasznál annak érdekében, hogy Nicaraguában megdöntse a sandinista rendszert. Ennek indoklására akarja elhitetni, hogy az ország „szovjet támaszponttá” válik s területét a Szovjetunió az Egyesült Államok elleni katonai akcióhoz akarja felhasználni. Szafronov a leghatározottabban leszögezte: a Szovjetuniónak nincsenek ilyen szándékai, nem kíván semmiféle „nyomást” kifejteni az Egyesült Államokra, vagy a közép-amerikai országokra, általában sem, és különösen nem Nicaragua területét felhasználva. A szovjet küldött ugyanakkor rámutatott, hogy az Egyesült Államok által irányított ellenforradalmi zsoldosok a Nicaraguával szomszédos országok területét használják fel, az amerikai kormányzat támaszpontokat hozott létre Közép-Amerikában és katonai erőket is állomásoztat a térségben. Kuba képviselője határozottan visszautasította az ország ellen Vernon Walters amerikai ENSZ-képviselő által felhozott vádakat. Rámutatott: Kuba segítséget nyújt a sandinista kormánynak önvédelmi harcához, de — ahogy erre már példát is mutatott — kész megfelelő rendezés esetén kivonni katonai tanácsadóit az országból. Az afgán-pakisztáni tárgyalások megkezdődtek Genfben csütörtökön megkezdődött az afgán-pakisztáni közvetett tárgyalások 8. fordulója. A megbeszéléseken — amelyek célja az Afganisztán körül kialakult helyzet rendezése — afgán részről Sah Mohammed Doszt külügyminiszter, pakisztáni részről Jakub Han külügyminiszter vezeti a küldöttségeket A két delegáció között Diego Cordovez ENSZ-főtitkárhelyettes közvetít Pakisztán azért nem hajlandó közvetlen tárgyalásokra, mert nem ismeri el a kabuli kormányt. A mostani fordulóra három nappal azután kerül sor, hogy Mihail Gorbacsov Vlagyivosztokban bejelentette: hat, Afganisztánban állomásozószovjet ezredet kivonnak az országból. F. lépést Cordovez „pozitív fejleménynek” minősítette , pakisztáni részről viszont egyelőre hűvösen fogadták a javaslatot Nemzetközi élet TELEX Magyar—lengyel gazdasági megbeszélések Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására csütörtökön Budapesten megbeszéléseket folytatott Wladyslaw Gwiazda, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhehelyettese, Lengyelország állandó KGST-képviselője. Marjai József és Wladyslaw Gwiazda tájékoztatták egymást az országaikban folyó gazdasági építőmunka soron levő feladatairól, áttekintették a magyar—lengyel gazdasági együttműködés időszerű kérdéseit. Véleménycserét folytattak a KGST tudományos-műszaki komplex programja megvalósításának helyzetéről. A lengyel miniszterelnökhelyettest fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Wladyslaw Gwiazda találkozott Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel is. (MTI Sarlós István és Mieczyslaw Rakowski tárgyalása Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, csütörtökön az Országházban fogadta az átutazóban Budapesten tartózkodó Mieczyslaw Rakowskit, a lengyel SZEJM alelnökét. A szívélyes baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a két ország törvényhozó testületei közötti együttműködés helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit, s kölcsönösen tájékoztatták egymást az Országgyűlés, illetve a lengyel parlament előtt álló időszerű feladatokról. Árváltozások a Szovjetunióban A Szovjetunióban augusztus 1-i hatállyal 20—25 százalékkal felemelték a magas alkoholtartalmú italok állami kiskereskedelmi árát. Az emelés többek között kiterjed a vodkára, a likőrfélékre és a konyakra. Ezzel egyidőben csökkentik a gyermekruházat, az iskolai egyenruha, valamint más fogyasztási cikkek árát. Spanyol—francia külügyminiszteri találkozó Felipe González spanyol kormányfő az ősz folyamán Madridban találkozni fog Francois Mitterrand francia államfővel és Jacques Chirac miniszterelnökkel. Erről és a terrorizmus elleni közös fellépésről állapodott meg a két ország külügyminisztere, szerdán. Jean-Bernard Raismond francia külügyminiszter a munkamegbeszélés után viszszautazott Párizsba. Véget ért az AESZ-értekezlet Szerdán Addisz Abebában véget ért az Afrikai Egységszervezet (AESZ) 22. csúcsértekezlete. A kontinentális szervezet, hétfőn megnyílt csúcsértekezlete két, az Amerikai Egyesült Államokat elítélő határozattal egészítette ki a múlt heti külügyminiszteri tanácskozás által előterjesztett s már ismertetett dokumentumokat. Az egyik határozat azért bírálja Washingtont, mert az UNITA ellenforradalmi szervezet nyílt katonai támogatásával beavatkozik a független Angola belügyeibe. A másik határozat a Líbia elleni amerikai bombázásokat ítéli el. Az afrikai állam- és kormányfők elhatározták, hogy a dél-afrikai fejleményeket figyelemmel követő bizottságot hoznak létre. ,FEJÉR MEGYEI HÍRLAP - 1985. AUGUSZTUS 1. PÉNTEK Az ENSZ-közgyűlés előtt A szocialista országok konzultációja A szocialista országok külügyminisztériumainak vezető képviselői az ENSZ-közgyűlés 4. ülésszakára való felkészülés jegyében július 29—31. között konzultációt tartottak Budapesten. A konstruktív légkörű megbeszélésen részt vett a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Kötársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársaság, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának küldöttsége. A magyar delegációt Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár vezette. A konzultáció résztvevői kifejezték reményüket, hogy az ENSZ-közgyűlés 4. ülésszaka hozzájárul a világszervezet korunk fő problémái megoldásában betöltött szerepének és tekintélyének növeléséhez — ezzel is előmozdítva a béke és a nemzetközi biztonság ügyét. A küldöttségek vezetőit fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter (MTI) Liszt Ferenc-emlékünnepség Bayreuthban (Folytatás az első oldalról) elnöke, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektora is. Küldöttségük előtte szintén koszorút helyezett el a győri születésű Richter János karmesternek. Liszt Ferenc és Richard Wagner közeli barátjának ugyanebben a temetőben lévő sírján. Richter János vezényelte a többi között a Bayreuthi Ünnepi Játékok 1876-os megnyitásán Nibelung gyűrűje előadásait, s később Bartók Béla Kossuth-szimfóniájának angliai előadását is. A bayreuthi Stadthalle nagy színháztermében délelőtt emlékünnepséget tartottak Liszt Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmából. Ezen Hans Walter Wild főpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Csehák Judit mondott beszédet. A világ elismerő szavaihoz csatlakozva a magyar nép és a Magyar Népköztársaság kormányának nevében hoztuk el ide az emlékezés és a hála koszorúját, a zeneművészet egyik európai központjába, ahol nagyságát, rangját megillető módon ápolják emlékét — mondotta Csehák Judit. Beszédében felidézte, hogy Liszt Ferenc 12 évvel a halála előtt azt írta Wittgenstein hercegnőnek: „Egyetlen zenészi becsvágyam volt és volna, hogy gerelyemet a jövendő határtalan térségeibe hajítsam.” Becsvágya megvalósult, mi sem bizonyítja ékesebben, mint hogy halálának 100. évfordulóján itt, Bayreuthban, abban a városban, amelynek annyiszor volt vendége, ahol végső nyughelyre talált, tisztelgünk páratlan zsenije előtt azzal a biztos tudattal, hogy zenéjének jövendője valóban határtalan. Az emberi szellem nagyjai között keveset ismerünk, akinek színesebb, gazdagabb életmű, több dokumentum, előbb emlék őrizné nevét. Kevés szebb példáiét találjuk az önmagát, életét, művészetét szüntelenül megújító, mindig többre törekvő életpályának, mint az övé. Jelentőségét igazában csak most fedezi fel a zenetudomány. Új műfajokban kereste és találta meg nemcsak korának, hanem a jövendő nemzedékeknek zenei nyelvét, kifejezésmódját. Mind messzebbre és mélyebbre nyúlt Európa muzsikájának hagyományaiban és a zenei szemlélet, a szerkesztés, a dallam, a harmónia, a hangszerelés új csodáit hozta felszínre. Igen eredményes volt pedagógiai és közéleti tevékenysége is. Kortársai közül Richard Wagner vagy Camille Saint- Saëns, a Rubinstein fivérek, Muszorgszkij vagy Borogyin, Smetana egyaránt sokat köszönhettek zeneszerzői példájának, nyíltszívű, nagyvonalú, adakozó kedvű támogatásának. Liszt Közép-Európa keleti végéről jött. Egy magyar arisztokrata gazdatisztjének a fia, csodagyerekként kezdte zenei pályafutását, Beethoven ihletésével és elismerésével sorra aratta a legfényesebb sikereket. Korának művészei, uralkodói és politikusai elragadtatással nyilatkoztak művészetéről, keresték szellemi élményeket nyújtó társaságát. Liszt Ferenc sikereinek teljében sem feledkezett meg hazájáról. Nemcsak a pusztító pesti árvíz károsultjainak javára adott koncertet, nemcsak az 1848—1849-es magyar szabadságharc bukásának szomorú híre ébresztgette lelkében a haza, a nemzethez tartozás érzetét. A magyar zenekultúra felemelése is az ő nevéhez fűződik. Az 1875-ben alapított magyar Zeneművészeti Főiskola szellemi atyja, később elnöke, majd az oktatás színvonalának fokmérője Liszt Ferenc volt — hangsúlyozta Csehák Judit. Termékeny életének alkotásait a magyar kultúra legnagyobb teljesítményei között tartjuk számon. Emlékét nemcsak róla elnevezett Zeneakadémiánk és kiváló zenekar őrzi, hanem egész népünk büszkén gondol Liszt Ferencre, akit Európa magáénak tekint, mert oly nagy mértékben gazdagította a világ zenei életét, és aki máig hatással van századunk alkotóira. Sok szó esik manapság az európaiságról. Liszt személyében a nagyívű európaiság egyik lenyűgöző példáját kell látnunk. Úgy volt igazán és mélyen európai, hogy minden nemzetnek a maga legsajátabb kulturális arculata kialakításához adott lelkesítő példát. Olyan missziókat teljesített, mint a Schubert-dalok felfedezése, Beethoven, Schumann és Berlioz népszerűsítése, Paganini félelmes technikájának átültetése zongorára és főleg lázas tenniakarása minden jó ügyért. Ez a tiszta és önzetlen vonás élete végéig legjellemzőbb sajátja maradt, általa lett kora legnagyobb nevelőmesterévé, általa teremtett európai központot minden tartózkodóhelyéből. Az a szellemi központ, amelyet Liszt kialakított, kiterjesztette szárnyait egész Európára. Ezért is emlékezik az egész világ tisztelettel Liszt Ferencre e kettős évfordulón — halálának 100. és születésének közelgő 175. évfordulóján — mondotta Csehák Judit. Az ünnepségen beszédet mondott Hans-Dietrich Genscher és Theodor Kerg is. Genscher szintén szólott Liszt Ferenc európaiságáról, majd méltatta németországi tevékenységét. Heinrich Heine annak idején berlini Liszt-mánia kitöréséről írt — mondotta Genscher utalva Liszt Ferenc németországi népszerűségére, majd arra is, hogy a nácizmus idején a nagy művész muzsikájával Liszt szellemét sértő módon vissza akartak élni. Liszt meglátta az európai kultúra közös gyökereit és egységét, egyidejűleg a különöst, a jellegzetest minden egyes nemzetben. Liszt Ferenc a zene nagy európai alakja volt, kortársainak megadta a maga teljes sokrétűségében megnyilvánuló közös európai kultúra tudatát — hangsúlyozta Genscher. Ma ismét tudatában vagyunk annak, mi közös a sokrétű európai kultúrában — hangoztatta az NSZK alkancellárja és külügyminisztere. Az 1985-ben Budapesten, az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében megrendezett európai kulturális fórum — nem utolsósorban a vendéglátóknak köszönhetően — a Nyugatról és Keletről érkezett emberek nyitott kulturális találkozójává vált, új lehetőségeket teremtett a kulturális kapcsolatok fejlesztéséhez, a határok és eltérő ideológiák ellenére. Európa — mondotta Genscher — csak akkor töltheti be történelmi szerepét, ha épp úgy tudatában van közös történelmének, mint a jövőért való felelősségének és kulturális azonosságának. Bayreuth, amely földrészünk szívében fekszik, és oly közel van Weimarhoz, Európa kulturális egységét hirdeti — mondotta. Száz évvel Liszt Ferenc halála után — mondotta Theodor Kery — itt Bayreuthban azoknak az országoknak a képviselői találkoznak, akik mind jogosan igénylik maguknak Liszt Ferencet. Azt a vitát, hogy melyik nemzet tarthat egyedül igényt Liszt Ferencre, már réges-régen elfeledtük. Most a közös hagyomány, a népek közötti jobb megértést szolgálja. Mi, németek, magyarok és osztrákok, hálával adózunk ma Liszt emlékének, az európainak és a világpolgárnak. Mindamellett nemcsak emlékeznünk kell. Liszt példáját követnünk kell a nemzetközi kapcsolatok és találkozók kiszélesítésében is — mondotta Ausztria Burgenland tartományának vezetője. Az emlékünnepség után Wild főpolgármester díszebédet adott a részvevők tiszteletére, majd délután az új városházán bemutatták Liszt Ferenc Párizsban írott naplójának első kiadását. Este a bayreuthi Festspielhausban Liszt-hangversenyt tartottak, amelyen az A-dúr zongoraverseny és a Faust szimfónia hangzott el. Közreműködött az ünnepi játékok zenekara és Christian Zimmermann zongoraművész. Vezényelt Daniel Barenboim. A hangversenyt, amelyen jelen volt Csehák Judit és kísérete, az ARD nyugatnémet tévéállomás élő adásban közvetítette.