Fejér Megyei Hírlap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-01 / 282. szám
I Nemzetközi élet, társadalompolitika Befejeződött a DÍVSZ XII. közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) Az eszmecserék tapasztalatait összegző előterjesztésekben megfogalmazódott: ma az emberiség előtt álló legfontosabb feladat a nukleáris háború veszélyének elhárítása. Az előterjesztett dokumentumokat — így a határozattervezetet és az akcióprogramot — a plenáris ülés résztvevői egyhangúlag elfogadták. A küldöttek közös üzenetben fejezték ki köszönetüket a házigazda Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek a szívélyes vendéglátásért, a tanácskozás zavartalan lebonyolításáért. Ezután megválasztották a DIVSZ vezető testületeit. Az elnök tisztét — Valid Maszri személyében — továbbra is a Libanoni Demokratikus Ifjúsági Szövetség tölti be, a főtitkárét pedig — Cservény Vilmos személyében — a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. A XII. közgyűlésen elfogadott felhívás: „Világ fiataljai! • A nukleáris megsemmisülés veszélyével nézünk szembe. A folytatódó fegyverkezési verseny, az új, mind bonyolultabb tömegpusztító fegyverek és a nukleáris eszközök létrehozása semmivel nem tette biztonságosabbá a világot. Még inkább aláássák a biztonságot és visszafordíthatatlanná tehetik a fegyverkezési hajszát azok a tervek, amelyek e halált hozó versenyt a világűrre is ki akarják terjeszteni. Minden egyes új robbanófejjel, új rakétával, új bombázóval és minden atomkísérlettel egyre közelebb és közelebb jutunk ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs viszszatérés. Az új tudományos eredmények nagy része nem az emberiség javát szolgálja, hanem a katonai fejlesztést, csökkentve ezzel az emberiség fennmaradásának esélyeit. A nukleáris fenyegetés immár világméretűvé vált. Minden olyan háborús konfliktus, amelyben atomfegyvereket használnának, az emberiség teljes megsemmisüléséhez vezetne. Mindannyiunk közös és sürgető feladata ezt megakadályozni, az atomfegyver-készletet eltüntetni Földünkről. A fegyverkezési verseny már ma is emberek halálához vezet. Áldozatai azok a milliók, akik az éhségtől és a népbetegségektől pusztulnak el. Fel tudnánk számolni az írástudatlanságot, leküzdeni az elmaradottságot, mindenkinek biztosítani az élelmet és az egészségügyi ellátást, ha a gazdasági fejlődésre fordítanánk azokat az erőforrásokat, amelyeket Nagaszaki és Hirosima atombombázása óta a világra kényszerített nukleáris fegyverkezés emészt fel. Legfőbb ideje, hogy döntő lépéseket tegyünk a fegyverkezési verseny — mindenekelőtt a nukleáris fejlesztés — megállításáért. A kor sürgető szükséglete, hogy minden erőt összefogjunk egy átfogó biztonsági rendszer megteremtése érdekében. Meggyőződésünk, hogy a fegyverkezési verseny megállítható, az egész világot atomfegyvermentes övezetté alakíthatjuk. Mind több ember emel szót és cselekszik a béke, az élethez való joga védelmében. E nemes küzdelemnek mi is elkötelezettjei vagyunk. Korunkban, amikor az emberiség fennmaradása forog kockán, célunk elérése sürgős cselekvést, érveket és józanságot követel. Felszólítunk minden békeszerető fiatalt, hogy jövőnk érdekében munkálkodjék egy világméretű antinukleáris koalíció létrejöttéért. A koalíció fontos eleme minden olyan küzdelem és konkrét akció, amelynek célja a nukleáris háború megakadályozása, a világűr militarizálásának megállítása, az atomfegyverkísérletek teljes betiltása, a nukleáris eszközök felhalmozásának megszüntetése és atomfegyvermentes övezetek létrehozása. Egyesíteni kell erőfeszítéseinket a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítése érdekében. A jelenlegi kritikus helyzetben az ifjúságnak e küzdelem élvonalában kell haladnia, megmutatva határo zottságát és felelősségtudatát. Felszólítunk minden fiatalt, politikai, ideológiai nézeteitől, vallási meggyőződésétől függetlenül, hogy szervezzen párhuzamos és közös akciókat nemzeti, regionális és nemzetközi szinten egyaránt; olyan akciókat, amelyek célja azonos: megszabadulni a nukleáris fenyegetéstől, garantálni a békét a Földön és a világűrben. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetségben tömörült fiatalok meggyőződése: a békéért együtt cselekedve hozzájárulhatunk közös vágyunk, az atomfegyverek nélküli világ megvalósításához.” (MTI) Gorbacsov találkozója üzbég vezetőkkel Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának múlt hétfőn Taskentben — úton India felé — az Üzbég KP KB Irodájának tagjaival és póttagjaival tartott eszmecseréjéről és az e találkozón mondott beszédéről beszámolót tett közzé a Pravda Vosztoka, az Üzbég KP KB lapja. A találkozón az Üzbég Kommunista Párt vezetői önkritikusan értékelték munkájukat, és a beszélgetésben a meglevő hiányosságokra, valamint a megoldatlan problémákra helyezték a hangsúlyt. Élénk eszmecsere alakult ki az áruellátásról és a szolgáltatásokról, az egyes élelmiszerekben és iparcikkekben mutatkozó hiány okairól. Az SZKP KB főtitkára a tanácskozást követő beszédében az SZKP XXVII. kongresszusán hozott határozatok végrehajtásának fontosságáról szólva lényeges feladatnak minősítette, hogy minden egyes köztársaság növelje az országos vagyonhoz való hozzájárulását, hogy növekedjék a kommunisták élcsapatszerepe s a dolgozók politikai és munkaaktivitása. Az üzbég párt alapvető tennivalói közé sorolta Mihail Gorbacsov a lenini káderkiválasztás, -nevelés és -elosztás elveinek következetes érvényesítését, megállapítva, hogy e kulcsfontosságú területen súlyos hibák és szabálysértések történtek, ami számottevő erkölcsi és anyagi kárt okozott. Hozzáfűzte, hogy nem szabad szem elől téveszteni az SZKP KB jelszavát: az átalakításnak a pártban kell kezdődnie. Az SZKP KB főtitkára rámutatott arra, hogy a köztársaságban javítani kell a színesfémkohászatot és a bányászat munkáját, valamint a beruházási tevékenységet. Külön kitért a mezőgazdasági termelés hatékonyságára, s kifogásolta, hogy a köztársaságban az egy hektár öntözött földterületre jutó terménymennyiség sokkal alacsonyabb a Szovjetunió más területein elért eredménynél. Bírálta az állattenyésztést a csekély tejhozam, a rossz fajtaszelekciós munka, a gyenge takarmánytermesztési eredmények miatt. Mihail Gorbacsov végezetül sikereket kívánt az üzbég vezetőknek munkájukhoz, majd rámutatott, hogy a társadalmi-gazdasági problémákat energikusabban kell megoldani, s meg kell sokszorozni Üzbegisztánnak az országos munkamegosztáshoz való hozzájárulását. (MTI) Laoszi-thaiföldi tárgyalások Jó kezdő lépésnek értékelik Vientiánéban a szombaton véget ért kétnapos laoszi—thaiföldi megbeszéléseket. A találkozóról kiadott közlemény szerint a két fél egyetért abban, hogy a kapcsolatok alapelveit rögzítő 1979-es lao—thai közös nyilatkozat szellemében helyre kell állítani és tovább kell fejleszteni a két délkeletázsiai ország jószomszédi viszonyát. Megerősítették, hogy érvényben levőnek tekintik az 1978-ban kötött kereskedelmi, kishatárforgalmi egyezményt is. Nyílt légkörben tekintették át a kapcsolatok fejlesztését gátló kérdéseket, s megállapodtak, hogy ezek rendezése érdekében további tárgyalásokat tartanak. Angolai pártplénum Luandában befejeződött az MPLA Munkapárt Központi Bizottságának ülése. A tanácskozáson a párt vezető szerepének megerősítését szolgáló intézkedéseket fogadtak el, s jóváhagyták -a párt vezető szerveinek az 1987—1990 közötti időszakra szóló munkaterveit. A résztvevők megállapították, hogy az Angolában kialakult nehéz helyzet miatt idén nem sikerült megvalósítani valamennyi, a párt II. kongresszusa által kitűzött feladatot. Rámutattak arra, hogy akadozik a lakosság ellátása közszükségleti cikkekkel. E problémákat a külső piacoktól való függőség, a közlekedési nehézségek, a bürokrácia és a sikkasztások okozzák. Az MPLA Munkapárt Központi Bizottsága megbízta az angolai Nemzetvédelmi és Nemzetbiztonsági Tanácsot, hogy fogja össze a különböző állami szerveknek a felsorolt gondok kiküszöbölése érdekében folytatott tevékenységét. Egyesült Államok-iráni haszon a kontráké Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Az Egyesült Államok legalább 13 millió dollárt fordított az iráni fegyvereladások hasznából a nicaraguai kontrák titkos támogatására akkor, amikor a kongresszus törvényben tiltotta az ellenforradalmárok katonai segélyezését. Az ABC televíziós hálózat hitelt érdemlő értesülései szerint a fegyvereladások — állítólag még a kormányzati vezetők elől is eltitkolt — hasznából 8,5 millió dollárt fordítottak fegyverek és felszerelések beszerzésére. Másfél millióért vettek öt használt repülőgépet az utánpótlás eljuttatására, félmilliót a személyzet, köztük a Nicaraguában elítélt Eugen Hasenius fizetésére. A szállítási költségek másfél millió dollárba kerültek, kétmilliót fordítottak pedig az operáció egyéb költségeire, egyebek között az illetékes hondurasi hatóságok lepénzelésére. Mint jelentettük, a pénzösszeget állítólag egyedül Oliver North alezredes, a Nemzetbiztonsági Tanács most leváltott vezető munkatársa kezelte, s az egy svájci bank útján jutott el ahhoz az utánpótlási hadművelethez, amelyet egy nyugdíjas repülőtábornok, Richard Secord irányított. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy legalábbis a Központi Hírszerző Ügynökségnek tudomása volt a titkos akcióról: a CIA ugyanarról a hondurasi repülőtérről, Ilopangóból folytatja Nicaragua elleni felderítő akcióit, ahonnan a „magánjellegű” segélyeket szállító gépek indultak ki. Az adatok nyomán az amerikai kommentátorok egyre inkább úgy vélik, hogy a hírszerző ügynökség, de a Fehér Ház magas beosztású képviselői is tudtak az illegális manőverről. A szenátus felderítéssel és titkos manőverekkel foglalkozó felügyeleti bizottsága az újabb közlések nyomán már hétfőn megkezdi vizsgálatát az „iráni kapcsolat”, illetve a kontráknak a manőver hasznából juttatott titkos katonai támogatás ügyében. A bizottság jelenlegi republikánus elnöke, David Durenberger és rangidős demokrata párti tagja, Patrick Leahy közös levélben kérte fel Reagan elnököt, feltétlenül gondoskodjék arról, hogy ne semmisítsék meg titokban az akcióra vonatkozó bizalmas okmányokat. A két szenátor egyúttal közölte: a bizottság újból kihallgatja majd Casey CIA-főnököt, de egyúttal azt a két volt nemzetbiztonsági tanácsadót is, akik az ügyben szerepeltek, Robert MacFarlanet és John Poindextert. Az ENSZ az iraki-iráni háborúról Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár pénteken a Biztonsági Tanács elé terjesztett írásos jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy az iraki-iráni konfliktus kiszélesedésének veszélye jogos aggodalmat kelt a térség országaiban s az egész világon. A jelentés utalt arra, hogy az idén nagy mértékben elszaporodtak a Perzsa (Arab)öbölben közlekedő kereskedelmi hajók elleni támadások, az utóbbi időben pedig támadások érték egyes öbölbeli országok olajipari létesítményeit is. A főtitkár azzal indokolta az immár hetedik éve folyó háború megszüntetését célzó erőfeszítések kudarcát, hogy a szembenálló felek álláspontja nagyon távol áll egymástól. Pérez de Cuellar mindazonáltal ígéretet tett arra, hogy továbbra is kapcsolatot tart a két hadviselő féllel. A Magyar Írók Szövetségének közgyűlése Szombaton és vasárnap — a művészeti szövetségek tanácskozásainak sorát lezárva — megtartotta közgyűlését a Magyar Írók Szövetsége. A Pesti Vigadó dísztermében összeült közgyűlés elnökségében foglaltak helyet az MSZMP Központi Bizottságának képviselői és Köpeczi Béla művelődési miniszter. Őket, az írótársadalom más vendégek, s a szövetség 612 tagja közül megjelent 444 alkotót Jovánovics Miklós, az írószövetség főtitkára üdvözölte, majd Hubay Miklós elnök adott áttekintést az elmúlt fél évtized tapasztalatairól, az irodalom, az írók helyzetéről napjaink társadalmában. A vitában — többek között — felszólalt Köpeczi Béla. — A művelődéspolitikai irányelvek szellemében arra törekedtünk — mondotta —, hogy emeljük a lakosság általános műveltségi és szakmai színvonalát, a kultúra nagy értékeit mindenki számára hozzáférhetővé tegyük, s— a megnehezedett körülmények között is — támogassuk az alkotómunkát a tudományban, s a művészetekben. Az irodalom — először a magyar történelemben — a maga sajátosságainak megfelelően fejlődhetett. A közgyűlés végezetül elfogadta az alapszabályt, döntött az új választmány összetételéről. (MTI) A múlt hét két eseménye képben Libanonban ismét kiújult a „táborok háborúja”, a palesztinok és síita mohamedánok csatározásai. A képen: palesztin fegyveresek a dél-libanoni Szidon város közelében Egyiptomi-jordán csúcstalálkozót tartottak a hét elején Kairóban a közel-keleti rendezés esélyeiről. A képen balra Husszein jordán uralkodó, jobbra Mubarak egyiptomi elnök |