Fejér Megyei Hírlap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
Losonczi Pál új évi köszöntője Kedves honfitársaim! Az új esztendő első napján tisztelettel köszöntöm hazánk minden állampolgárát. Sikerekben szerényebb, ám tanulságokban annál gazdagabb óévet hagytunk magunk mögött. Megnyugtató, hogy létünk és munkánk legalapvetőbb feltétele, a béke, változatlanul fennmaradt. 1986 jellemzője volt a Genfben kibontakozott folyamat erősödése. A Szovjetunió és a szocialista országok új elemeket tartalmazó békekezdeményezései újraélesztették a népek bizakodását az enyhülés viszszatérése iránt. A reykjavíki szovjet—amerikai csúcstalálkozón ismét meggyőződhettünk, hogy tárgyalóasztal mellett, őszinte eszmecserében, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásával a nemzetközi élet legsúlyosabb problémái is közel kerülhetnek a megoldáshoz. Ugyanakkor azt is jól tudjuk: jelentősek még azok az erők, melyek a bizalmatlanság szításával fékezik a népek közötti normális kapcsolatok kialakítását, zavarják a békés egymás mellett élést. Hazánk a bonyolult világpolitikai helyzetben is tovább bővítette nemzetközi kapcsolatait. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának eddig is egyik legmarkánsabb vonása volt, hogy a baráti szocialista országokkal együtt, összefogva a világ haladó erőivel, szorgalmazza a fegyverkezési verseny megállítását, a leszerelést, a nemzetközi biztonság, az államok közti bizalom és a béke erősítését. Mindenkor síkraszálltunk a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös együttműködéséért, kiálltunk a vivás kérdések tárgyalások után való rendezése mellett. Tárgyalunk mindenkivel, aki tiszteletben tartja társadalmi rendünket, szövetségi kapcsolatainkat és a kölcsönös érdekek elismerése alapján akar velünk szót váltani. Vallottuk és valljuk, hogy az emberiség gondja csak úgy enyhülhetnek, ha népek közösen munkálkodtak orvoslásukon. Csakis a kölcsönös bizalom és egymás érdekeinek tiszteletben tartása viheti előbbre az emberiséget. Kedves barátaim! Szűkebb értelemben vett lazai dolgainkat tekintve elmondhatjuk, hogy a körülmények kedvezőtlen alakulása ellenére is gyarapodott a nemzeti vagyon, hazánk új létesítményekkel gazdagodott, erősödött gazdaságunk és társdalmunk átfogó reformfo■amata, új tudományos eredmények, szociális és kultuális létesítmények születtek, megőriztük a teljes foglalkoztatottságot és a lakosság ellátásának színvonalát is. ; az összteljesítmény, amit népünk nyújtott, megbecsülést érdemel, mert nehéz körülmények között érte el eredményeit. Céljaink eléréséhez azonban mindez kevés volt. A világgazdaság értékítéletei tovább szigorodtak. Termékeink leértékelődése folytatódott, kedvezőtlenebbé váltak értékesítési lehetőségeink. Hátráltatták versenyképességünket azok a végső soron politikai jellegű akadályok, amelyek nemcsak a termelőberendezések és technológiák, hanem az áruk normális cseréjét is megnehezítik. De csupán ezek a vitathatatlan tények nem szolgálhatnak magyarázatul lemaradásunkra, és nem menthetnek fel bennünket következményei alól. Későn ismertük fel a külső hatásokat, nem készültünk fel következményeire, nem igazodtunk elég rugalmasan és gyorsan az új követelményekhez. Pártunk Központi Bizottságának 1986 novemberi határozata joggal állapította meg, hogy a magyar népgazdaság mérsékeltebb teljesítményébensaját munkánk gyengeségei, a vezetés és irányítás fogyatékosságai, a végrehajtás következetlenségei is jórészt tükröződnek. Bár az emberek többsége becsületesen dolgozik, még nem vált általánossá a korszerű gazdálkodási szemlélet, a szervezett és fegyelmezett munka. Pazarlóan bánunk anyaggal, energiával, idővel, s ami talán a legsúlyosabb: az emberi munkával. Ezen a helyzeten változtatnunk kell, ha előre akarunk haladni. Az életkörülmények javítása és a jogos fogyasztási igények kielégítése csak úgy lehetséges, ha a maga területén mindenki az eddigieknél eredményesebben dolgozik. A XIII. pártkongresszuson megfogalmazott célokat nemzeti egyetértés fogadta, és társadalmunkban megvan a készség, hogy az elérésükhöz szükséges feladatokat végrehajtsa. Államunk ezeréves történelme is bizonyítja, hogy népünk a legnehezebb helyzeten is úrrá tudott lenni, ha értelmes célok érdekében egyesítette erőit. Az Országgyűlés a közelmúltban törvényerőre emelte az idei költségvetést, és tervünk tartalmazza a legfontosabb tennivalókat. Eredményes teljesítése elengedhetetlen gazdaságunk élénküléséhez. Arra van szükség, hogy már az év elejétől — a termelésben és minden más munkahelyen — a lehető legjobban hasznosítsuk erőforrásainkat. Különösen fontos a munka minőségének javítása és az ésszerű takarékosság. Szocialista fejlődésünk és egyben a korszerű gazdálkodás nélkülözhetetlen feltétele, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket a hatékonyan működő vállalatok fejlesztésére, a biztosabb és gyorsabb megtérülés javára fordítsuk. Mint ahogy — a szinte már vérünkbe ivódott egyenlősdit felszámolva — bérrendszerünkben is következetesebben érvényesítjük a munka szerinti részesedés elvét. A magasabb színvonalú, az alkotó tevékenységet kívánjuk átlagon felül megbecsülni az élet minden területén. Ez nemcsak kormányzatunk szándéka,hanem a becsületesen dolgozó nagy többség igénye is. Társadalmi rendünk szilárdsága, népünk felelősségérzete és, demokratikus intézményrendszerünk erősödése egyaránt záloga a szocializmus sikeres továbbépítésének. Ennek érdekében — a kölcsönös előnyök alapján — a jövőben is készek vagyunk együttműködni minden országgal, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől. Legbiztosabb támaszunk azonban a baráti szocialista országok korszerűsödő és gazdagodó együttműködése. Hisz nemcsak céljaink azonosak, hanem közös a felismerésünk is: kapcsolatainkban minőségileg új viszonylatok és távlatok rejlenek. E gondolatok jegyében és nemcsak az új év napjának szokása alapján mondom: reményeinket párosítsuk tenniakarással, sőt, tettekkel, és akkor az eredmény sem maradhat el. Ehhez kívánok 1987 első napján békés, boldog új esztendőt valamennyi honfitársamnak és barátunknak az egész világon. s*Mn82fi c?m . KCNv.’tÁS * \ ^FXtSreK EffVAfl U fj/f . I r jI ej O CTI vuag A GYÁRTÁSI KAMPÁNY | ~ il |VI LlJ T L. I egyesüljetek i UTOLSÓ NAPJA ÁCSON B u * 1 W B ^ B --------------------------------FEJLŐDÉSÜNK KULCSA — A MŰSZAKI FEJLESZTÉS Pentek, _________ _________ H H nKF | 1987. január 2. TUDÓSÍTÓINK JELENTIK 8 8 4R 8 _ I HH XLII! évfolyam, WANSEL WBH 1. szám— TANULMÁNY AZ ESZMÉNYI FORMÁRÓL Ára: 180 Ft | V L.'V M | !■ I | ■■ | 1 ■ | | | I I ■ 11 ”4 | ■ | ■ |5 ■■ I 5 III 11 I I | I I J| I | Teljesülő tervek a papírgyárban Módosították szeptemberben a Dunaújvárosi Papírgyár terveit, miszerint az eredeti jövedelemtervet túl kell teljesíteniük A Papíripari Vállalat erre az évre másfél milliárd nyereséget tervezett. Legnagyobb gyára, a dunaújvárosi, a tavalyi eredményét ötvenmillió forinttal kívánta túlszárnyalni. Még a háromnegyed év zárása előtt elemezte munkáját, eredményességét a nagyvállalat Hogy az idei esztendőre vállalt kötelezettségeit teljesíteni tudja, át kellett rendezni a gyárak közt megosztott terheket, így jutott a dunaújvárosi kollektívára az eredeti ötvenmillió forint eredménytöbblet helyett 132 millió. Dunaújvárosban teljesítették a szeptemberben módosított terveket: a termelés 104 százalékra sikerült, a költségekkel is jól gazdálkodniuk, így alacsony szinten tartották az egységnyi papír előállításához szükséges nyersanyag mennyiségét, vegyszereket, illetve energiát. Visszafogták a fenntartási költségeket is. Rangsorolták a legfontosabb teendőket, a nagyobb karbantartói összefogást kívánókat a rekonstrukció utáni időkre halasztották. Teljesíti exportterveit is a PIV. Eredményességének egyik megnyilvánulása, hogy ebben az évben 11,4 százalékos keresetnövekményt érhetnek el dolgozói. A dunaújvárosi gyár 15 százalékkal illeszkedik, ebbe az átlagba, mint a legnagyobb és legeredményesebb kollektíva. Exportra csomagolandó borokhoz készítenek dobozokat a hullámpapírgyártó soron Fotó: Rabáczy Szilárd Panelek - kerámia díszítéssel A Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyára nyolcszáz homlokzati falpanelt készít az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karának budapesti új épületéhez. A húszmillió forintot meghaladó munkát versenytárgyalás útján nyerte el a gyár, s a feladat külön érdekessége, hogy az elemeket gyártás közben, kerámiával díszítik. Valamennyi ablakos panel alsó részét sötét árnyalatból világosba menő kerámialapokkal burkolják, különleges ragasztóval rögzítik, majd kifugázzák. A nagyon pontos munkát igénylő feladattal sikerrel birkóznak a gyár szakemberei. A panelek egyharmadát már elkészítették és útnak indították Budapestre. A díszített elemekkel elégedett mind a Közti — mely tervezte — mind pedig a Középület-építő Vállalat, mely az új épületek kivitelezője. A BVM dunaújvárosi gyárában ez az első eset, hogy kerámiával díszítenek előregyártott paneleket. A cég, amely középületekhez, lakóházakhoz, foghíjak beépítéséhez egyaránt alkalmas panelek sokaságát gyártja évente, a jövőben kivitelezési technológiáinak sorába iktatja ezt az eljárást. Mert ezzel nemcsak termékválasztékát bővíti, hanem jelentősen segíti a lakókörnyezet monotómiájának feloldását, környezetesztétikai igények kielégítését. hhmmtmmmmmmmmmm ■ ■■■■■■■ Befejeződött az Ácsi Cukorgyárban az idei cukorgyártási kampány. A gyár termeltetési területéről a Fejér megyei mezőgazdasági üzemek érték el a legmagasabb hektáronkénti cukorhozamot (Riportunk a 3. oldalon)