Fejér Megyei Hírlap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
2. OLDAL Gorbacsov új évi üzenete Az elmúlt esztendőt a tudatos útkeresések, a megfeszített munka, az átalakítások, az elképzelések és tervek valóra váltása jellemezte. Az elmúlt évben erősödött a békéért vívott harc — állapította meg Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a szovjet néphez intézett új évi üzenetében, amely a szovjet televízióban hangzott el. Az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy a gazdasági élet minden területén sikerült továbblépni, és leküzdeni a pangás jelenségeit. Lényegében gyarapodott a nemzeti jövedelem, a gyarapodás meghaladja a négy százalékot. Fordulat előtt állnak a társadalmi és szociális problémák hatékonyabb megoldása terén is. Gorbacsov a továbbiakban arra figyelmeztetett, hogy az elkövetkező esztendőben még jobb teljesítményekre lesz szükség a gazdaságban, a vállalatoknál széles körben be kell vezetni az új gazdálkodási módszereket, döntően javítani kell a termékek minőségét. Hasonló, nem kevésbé fontos és bonyolult feladatokat kell megoldani a szovjet társadalom életének más területein is. — A döntő változások útjára léptünk, mégpedig közös megegyezéssel — mondta Mihail Gorbacsov és hozzáfűzte: ugyanakkor érzékelhető még az egy helyben topogás, ,a közömbösség, egyesek abban reménykednek, hogy minden visszatér a régi mederbe. Ez az erő azonban nem állíthatja meg a szovjet társadalmat az átszervezés útján. Határozottaknak és következeteseknek kell lennünk. A legcsekélyebb megingást sem engedhetjük meg magunknak. Politikai és erkölcsi álláspontunk az, hogy a szocialista rendszer fejlesztésének hatékony eszköze a kezdeményezés, a felelősségtudat, a bírálat és a nyilvánosság, a demokrácia és a fegyelem. Külpolitikai kérdéseket említve az SZKP KB főtitkára rámutatott: a nukleáris szembenállás új gondolkodásmódot követel meg a nemzetközi politikában. A Szovjetunió átfogó békekezdeményezéseket tett, hogy megjavuljon a nemzetközi légkör. A legnagyobb jó szándékkal terjesztettük elő javaslatainkat Reykjavíkban. Ez volt az a pillanat, amikor az emberiség megláthatta az atomfegyvermentes világ körvonalait. Sajnos, számos nyugati politikus Reykjavíkra való reagálása megmutatta, hogy milyen erős még a régi, konzervatív gondolkodás, milyen messze áll egyes kormányok politikája a népek igazi akaratától. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta: őszinte barátságot és együttműködést ajánlunk fel mindazoknak, akik amellett vannak, hogy azonnal kezdődjenek tárgyalások az atomfegyver-kísérletek teljes betiltásáról. Őszinte barátságot és együttműködést ajánlunk azoknak, akik az atomfegyverek számának csökkenését, illetve teljes megsemmisítésüket követelik, továbbá azt, hogy az egyenlőség és az általános biztonság elvei alapján fejlődjenek a nemzetközi kapcsolatok. A mi ajtónk nyitva áll a tárgyalások előtt. De egy másik dolognak is világosnak kell lennie mindenki számára. Békeszeretetünknek semmi köze a gyengeséghez. A szovjet emberek békés munkáját megvédjük. A szocializmus vívmányait az erős, korszerűen felszerelt szovjet fegyveres erők védelmezik. Az új év alkalmából szívélyesen üdvözöljük a szocialista országok népeit, mindenkit, aki küzd a békéért és a társadalmi haladásért, minden jót kívánunk a föld valamennyi népének — hangzott el Mihail Gorbacsov üzenetében. Pekingi figyelmeztetés A pekingi városi tanács felhívással fordult a kínai főváros lakosságához, fokozza éberségét és határozottan lépjen fel azok ellen, akik bajt kevernek és zűrzavart szeretnének előidézni Pekingben. KOMMENTÁR „Prosti Neurjahr” — így köszöntötte 1987-et a hagyományos Strauss-koncerten a Bécsi Filharmonikusok zenekara. Az idős karmester Herbert von Karajan pedig a zenekar nevében a világ különböző pontjain néző, hallgató milliókhoz fordult. — Békét, békét és még egyszer békét kívánunk — mondotta. A híres zenész óhaja nem magányos. Ezen a napon hagyományosan üzenettel fordulnak a világhoz és országaikhoz az államférfiak is. Ezek a nyilatkozatok — ez a dolog természetéből fakad — nem az ellentétekre, a vitás kérdésekre terelik a figyelmet, hanem a nyilatkozók óhajait, jószándékát tükrözik. Sajátos, hogy most figyelmet keltett egy kölcsönös üzenetváltás elmaradása is. 1986 beköszöntésekor ugyanis Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov kölcsönösen televízió-üzenetet küldtek a másik ország lakóihoz, abban kifejtették nézeteiket, szándékukat a vezető nagyhatalmak közötti viszony jobbítására. Az üzenetváltás ilyen nyilvános formáját az tette lehetővé, hogy előzőleg a genfi találkozón úgy tűnt, sikert értek el, s a világ közelebb jutott egy lépéssel az atomfegyvermentes világhoz. Most azért maradt el az üzenet — húzták alá Moszkvában —, mert a szovjet—amerikai viszony nem teszi ezt lehetővé. A szovjetek elsősorban a reykjavíki remények meghiúsulására, a SALT—2 felrúgására, az űrfegyverkezési hajszához való amerikai ragaszkodásra utalnak. Jellemző, hogy mindezt Washingtonban mintha észre sem vennék, legalábbis így nyilatkozott a Fehér Ház szóvivője. Az üzenetküldés persze — ha más formában is — de megtörtént. Reagan az Amerika Hangja hullámait használta fel, Gorbacsov pedig nyilatkozatot adott egy ismert amerikai újságírónak, J. Kingsbury-Smithnek. A szovjet vezető most ismét megerősítette: országa a fegyverzetek lehető legradikáálisabb csökkentését tartalmazó megállapodás elérésére törekszik. Moszkva 1987-ben is folytatni akarja a leszerelési tárgyalásokat Genfben, s kész a kompromisszumokra, ha az Egyesült Államok is ilyen készséget tanúsít. Az SZKP KB főtitkára megismételte: a leszereléssel kapcsolatos döntések befolyásolják az amerikai nép boldogulását is. Ezeket a döntéseket csakis az amerikai kormány teheti meg. " Mi békét és boldogságot kívánunk az amerikai népnek ugyanúgy, mint ahogy a világ összes többi népének — mondotta a szovjet vezető. Miklós Gábor TELEX NSZK: súlyos műsorhiba a tévében Nyugatnémet politikusok újévi nyilatkozataikban kifejezték békeóllásukat, hangoztatva egyben készségüket a kelet-európai szocialista országokkal, elsősorban az NDK-val való tárgyszerű, gyakorlati együttműködésére. Az ARD televíziónak, az NSZK tv első csatornájának a műsorát szilveszter este súlyos, esetleges politikai következményekkel járó hiba zavarta meg: eddig tisztázatlan okoknál fogva a kancellárnak nem az 1987-es, hanem a tavalyi újévi köszöntőjét sugározták, miután a ZDF tévében, a második csatornán egy órával korábban már rendben elhangzott Helmut Kohl idei újévi beszéde. Francia sztrájkok A francia kormány szerdán immár második szűk körű ülését tartotta a vasutas sztrájkkal kapcsolatban, s eddigi irányvonala folytatását ígérte. A Mitterrand elnök nélkül tartott tanácskozáson Jacques Chirac miniszterelnök elnökölt és szóvivője szerint megállapították, hogy a tárgyalások folytatódnak a vasutasok képviselői és az államvasutak vezetői között. Amerikai Interjú az SZKP KB főtitkárával „A biztonság csak egyetemes lehet” A szovjet emberek békében akarnak élni az amerikai néppel, nem táplálnak vele szemben ellenséges érzelmeket — jelentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára J. Kingsbury- Smith amerikai újságíró kérdéseire válaszolva. A szovjet vezetés nevében kijelenthetem, hogy a háború és béke kérdéseivel kapcsolatos szovjet politika kialakításában az amerikai néppel szemben éppoly tisztességesek vagyunk, mint saját népünkkel — mondotta. Korunk a nukleáris fegyverek és a nagy sebességek kora, amelyben a kölcsönös gazdasági és politikai függés növekszik. Kizárt, hogy az egyik fél biztonsága a másik kárára vagy annak számlájára teremtődjön meg. A biztonság csak kölcsönös, pontosabban fogalmazva, csak egyetemes lehet — szögezte le a főtitkár. — Tetszünk-e egymásnak vagy sem, meg kell tanulni egymás mellett, békében élni ezen a kicsi és sérülékeny bolygón. Mihail Gorbacsov síkraszállt amellett, hogy 1987- ben is folytatódjanak Genfben a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások, de azokat nem jellemezheti a terméketlenség, a tehetetlenség. A tárgyalásoknak messzemenően dinamikusaknak kell lenniük, vagyis: legyenek ezek valódi tárgyalások az atomfegyverek csökkentéséről, a világűrbeli fegyverkezési verseny megakadályozásáról. A Szovjetunió erre törekedett Reykjavíkban és még jobban fog erre törekedni 1987- ben. Hiszem, hogy radikális változás a tárgyalások menetében az amerikai nép létérdekeinek is megfelelne Az amerikai kormány álláspontja mélységesen kiábrándít bennünket. Az amerikai küldöttség Genfben Reykjavik után még vissza is lépett az elért szintről — közölte a főtitkár. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió másfél év óta nem végzett nukleáris kísérleti robbantást az Egyesült Államok folytatta kísérleteit és nem volt hajlandó tárgyalni azok teljes betiltásáról, habár két szerződésben is — 1963-ban és 1974-ben — kötelezettséget vállalt e tárgyalások folytatására.. Novemberben mindehhez hozzájött a Fehér Ház kihívó lépése: aláásta a hadászati fegyverek korlátozásáról kötött fontos megállapodást, a SALT—2 szerződést. Nem lesznek sikeresek az új megállapodásokkal foglalkozó tárgyalások akkor, ha szándékosan, tüntető módon tönkreteszik a régi megállapodásokat. Ez komoly probléma, ami fokozott figyelmet érdemel — mutatott rá. Mihail Gorbacsov újból megerősítette: a Szovjetunió a fegyverzet legradikálisabb csökkentéséről szóló megállapodások mellett van, legyen szó akár nukleáris, akár hagyományos fegyverekről. Minden Washingtonon múlik — állapította meg. Az újságíró a továbbiakban azt kérdezte, a felek kölcsönös rugalmassága esetén az elkövetkezendő két évben köthető-e kompromisszumos megállapodás a rakétaelhárító rendszerekről, amennyiben megállapodás születik arról, hogy meghatározott ideig nem kerül sor az űrfegyverek telepítésére. A kérdésre válaszolva Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy semmilyen körülmények között sem szabad olyat tenni, ami megsemmisítené vagy aláásná a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött szerződést. Ez ugyanis megszüntetne minden, arra vonatkozó reményt, hogy sikerül a nukleáris fegyverkészletek csökkentése, s felborítaná a hadászati stabilitást. Azért szöltünk síkra, hogy a rakétaelhárító rendszereket korlátozó, 1972-ben kötött szerződés fennmaradjon. Valójában a szerződés 15. cikke csak egyetlen olyan esetet határoz meg, mely esetben a szerződés felmondható: ez a szerződést aláíró felek legmagasabb érdekeit fenyegető rendkívüli körülmények felmerülése. Csak tőlünk, vagyis a Szovjetuniótól és az Egyesült Államoktól függ, hogy ilyen körülmények ne alakuljanak ki — mutatott rá a főtitkár. Sajnáljuk, hogy az Egyesült Államok vezetése más irányvonalat követ. Olyat, amely lehetségesnek tartja a szerződés felbontását abban az esetben, ha az Egyesült Államok a hadászati védelmi kezdeményezés programjának megvalósítása során önmagára nézve kedvezőnek tart egy ilyen lépést — mondotta Gorbacsov. A Szovjetunió nemcsak a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződés megőrzéséért, hanem annak megerősítéséért is síkra száll. Éppen ezt segítette elő az, ha az Egyesült Államokkal megállapodásra lehetne jutni a rakétaelhárító rendszerekkel kapcsolatos megengedett laboratóriumi kísérletek határainak kitűzéséről. A Szovjetunió ezt javasolja. Ez a szerződés önmagában is nagyon fontos. Ám még fontosabb azért, mert nélküle nem lehet megállapodni a hadászati nukleáris fegyverzet csökkentéséről — hangsúlyozta a főtitkár. Mint látható, a dolog ez esetben sem rajtunk múlik, hanem Washingtonon. Az óceánon túl végül is teljes határozottsággal el kell dönteniük: fékevesztett fegyverkezési hajszát, vagy a fegyverzetek csökkentését és felszámolását akarják-e. Az amerikai kormányzat helyett ezt a döntést senki nem fogja meghozni. Ettől a döntéstől sok függ, többek között a béke és az amerikai nép boldogulása szempontjából is. Mi békét és boldogságot kívánunk az amerikai népnek ugyanúgy, ahogy a világ összes többi népének is — mondotta végezetül Mihail Gorbacsov. Amerikai vámkorlátozások Az Egyesült Államok legkésőbb január 30-ig 200 százalékig terjedő behozatali vámot ró ki az Európai Gazdasági Közösség országaiból érkező mezőgazdasági termékekre és egyes alkoholtartalmú italokra — közölte kedden Clayton Vetter az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője. Az amerikai vámkorlátozások érintik az Európából érkező egyes fehér borokat, az angol gint, a francia konyakot, a holland sajtokat, a konzervsonkát, valamint a gyümölcsöket. Yeutter egyébként az intézkedéseket bejelentve „nyitva hagyta az ajtót a további tárgyalások előtt”. A Közös Piac és az Egyesült Államok kereskedelmi vitája 1986 elejére nyúlik vissza. Ekkor Washington nehezményezte, hogy Spanyolország és Portugália belépésével a Közös Piacba, az amerikai mezőgazdasági termékek elhelyezése e két országban megnehezült. Nem tekintette kárpótlásnak, hogy ugyanakkor ipari termékei számára a korábbinál nagyobb lehetőségek nyíltak. Washington akkor megtorlásként az addigi egy százalékról 25—40 százalékra emelte a Közös Piacból vásárolt tésztafélék vámját. A Közös Piac válaszul korlátozta bizonyos élelmiszerek behozatalát az Egyesült Államokból. December elején tárgyalások kezdődtek a vita rendezésére, de ezek nem vezettek eredményre. Washington szerint Spanyolország és Portugália közös piaci belépésével az amerikai farmerek 600 millió dollár jövedelemtől esnek el, s ezért kárpótlást követel. Reagan elnök keddi bejelentése megütközést keltett Brüsszelben a Közös Piac bizottságában. Willy de Clercq, a bizottság külkapcsolatokért, kereskedelmi megállapodásokért felelős tagja bejelentette: ha január folyamán nem sikerül megállapodni, és a hónap végén Washington életbe lépteti e vámrendelkezést, a Közös Piac válaszul korlátozást rendel el az Egyesült Államokból importált bizonyos termékekre. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1987. JANUÁR 2. PÉNTEK Szovjet lapelemzés mi történt Alma-Atában? Az alma-atai események eszmeileg és politikailag kijózanítóak voltak, keserű leckét kaptunk a korábbi években elkövetett hibáink miatt — írta a Lityeraturnaja Gazeta január 1-jei dátumozási számában Anvar Alimzsanov, kazah író, aki az események egyes összefüggéseire világított rá. Minden a Kazah Kommunista Párt Központi Bizottságának soros ülése után kezdődött, ahol a döntéseket a kommunisták túlnyomó többsége megszavazta — írta Alimzsanov. — Ennek ellenére valakinek rábeszéléssel, hazugsággal és fenyegetéssel sikerült politikailag analfabéta fiatalokat az utcákra és terekre kivinnie. A történelem legsötétebb korszakaiból eredő, az élet által már félredobott, nacionalista jelszavak hangzottak el. A diákok kezébe ellenséges tartalmú transzparenseket adtak. A tömegbe garázda, részeges személyek, társadalomellenes elemek vegyültek. A vasrudakkal, botokkal és kövekkel felfegyverzett nekivadult botrányhősök verték és szidalmazták az embereket, gépkocsikat gyújtottak fel, betörték az üzletek kirakatait, a kollégiumok és más középületek ablakait. A rendőrök és az önkéntes rendfenntartók azonban megfékezték a tombolást. Mostanra világossá vált, hogy provokáció történt, viszályt kívántak kelteni az emberek és a népek között — állapította meg a kazah író, majd emlékeztetett arra, hogy 255 évvel ezelőtt a kazah nép önként csatlakozott Oroszországhoz, s a cári korszakban sok száműzött élt, lelt a maga és utódai számára végleges otthont Kazahsztánban. Alimzsanov megállapította, hogy egy nemzet sem élhet elszigeteltségben, a kazah történelem és kultúra szorosan öszszekapcsolódott a többi testvéri nép, mindenekelőtt az orosz nép történelmével és kultúrájával. A szocializmus szent vívmánya a Szovjetunió népeinek barátsága és összeforrottsága — hangsúlyozta Alimzsanov, majd feltette a kérdést: vajon december 17— 18-án miért támadtak erre a vívmányra? A választ az utóbbi évek történéseiben és légkörében lelte meg. Mint írta, akkoriban a mutatók, a számadatok voltak előtérben, az emberek a számok árnyékában maradtak. Kialakult a megvesztegetés, a korrupció gyakorlata, a képmutatás. A hatalom birtokosai egy valamit mondtak a tribünökön, de cselekedeteik már nem voltak összhangban ezzel. A protekcionizmus, a hízelgés, a hajbókolás vezetői kultuszt szült falusi, járási, területi és köztársasági szinten egyaránt. Az alulról jövő bírálatot Kazahsztánban az utóbbi évtizedekben a nullára redukálták. Súlyos következmények vártak arra az emberre, aki bírálni merészelt. Mindez az emberekben egykedvűséget, passzivitást keltett, táplálta az ingyenélősködést, a karrierizmust, a porhintést. Felmerül a kérdés, mit akartak azok, akik az utcákon és a tereken tomboltak? December 17-én a párt, a tanácsi és a társadalmi szervek képviselői javasolták, hogy az, aki akar, lépjen föl a tribünre, onnan mondja el, mit akar, nyugodt módon vitassák meg a helyzetet. Azok közül azonban, akik a meggondolatlan fiatalokat izgatták, esztelen cselekedetre bújtogatták, senki nem jelentkezett. Voltak azonban mások, akik felmentek a tribünre. Köztük egy csemegeüzlet eladónője is, aki magáról mesélt és arról, hogy milyen nehezen szerzett lakást. Végül, az elmondottaktól függetlenül felkiáltott: miért küldtek „máshonnan” Kazahsztánba vezetőt. (Ezzel Gennagyij Kolbinra, a Kazah KP KB most megválasztott orosz nemzetiségű vezetőjére utalt.) Türelmesen megmagyarázták neki, ki ez a vezető, hol dolgozott, s hogy a Kazah KP KB, amelynek közel a fele kazahokból áll, választotta meg őt. Ezek a napok kijózanító eszmei-politikai megvilágosodást jelentettek. Keserű leckét kaptunk a korábbi években elkövetett hibáink miatt, amikor az új típusú emberért folytatott harc a barátság példáinak leltárba vételére, s az e téren elért sikerek ismételgetésére korlátozódott. Észrevétlenül halmozódtak azonban azok a tények, események, amelyek a barátságot aláásták. Alimzsanov az őszinteség hiányára vezette vissza, hogy az elmúlt években nem merült fel semmiféle kifogás az internacionalista neveléssel kapcsolatban. „Hiszem, mély meggyőződésem, hogy eljön az az óra, amikor megtudjuk, kik voltak az alma-atai események szervezői. Most, még inkább, mint valaha, az igazságra és csakis az igazságra van szükségünk” — hangoztatta a moszkvai irodalmi-politikai hetilap hasábjain a kazah író.