Fejér Megyei Hírlap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-01 / 77. szám
?.. OLDAL Tartalmas véleménycsere M. Lengyel László, az MTI tudósítója jelenti: A fegyverkezési hajsza megszüntetésének lehetősége — egy mondatban így foglalható össze Mihail Gorbacsov és Margaret Thatcher hétfői megbeszéléseinek központi témája. Az SZKP vezetője és a brit kormányfő találkozójukon mintegy négy órán keresztül tárgyaltak a leszerelés, illetve a fegyverzetcsökkentés legfontosabb kérdéseiről. A találkozón Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy a Szovjetunió nem szándékozik sem az Egyesült Államok, sem Nagy-Britannia, sem egyetlen más ország ellen sem hadat viselni. Ez motiválja kezdeményezéseit és konkrét lépéseit, amelyekre azonban még nem kapott megfelelő választ. Az elmúlt két év során ugyanaz figyelhető meg, amint elérhető közelségbe kerül egy kedvező döntés. Washingtonban, Londonban, Párizsban és Bonnban azonnal aktív munkába kezdenek, hogy a Szovjetunió „fölényére” hivatkozva lefékezzék a folyamatot. A szovjet vezető hangsúlyozta: országa sok engedményt tett annak érdekében, hogy lendületet adjon a fegyverzetcsökkentési tárgyalásoknak. Kihagyta a számításokból Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris ütőerejét, bár azokat továbbra is fejlesztik. Ezeket az engedményeket azonban gyorsan „elfelejtik”, s további engedményeket várnak a Szovjetuniótól. Mihail Gorbacsov elvetette azt, aogy a biztonság az erőpolitikára épülhet. Margaret Thatcher szavaiból kiderült,h hogy a brit kormányfő a brit nukleári fegyverzet fennmaradásáért és fejlesztéséért száll síkra. Meggyőződése, hogy a Szovjetunió rá akarja erőltetn a kommunista rendszert a világra, hogy továbbra is fennáll egy Nyugat-Európa elleni szovjet támadás fenyegetése. Ezzel szemben Mihail Gorbacsov rámutatott a szocialista társadalom tökéletesítése, az átalakítás és a Szovjetunió békeszerető politikája közötti objektív összefüggésre. A politikának a realitásokra kell épülnie. Különböző társadalmi rendszerű országok léteznek, minden országnak joga van arra, hogy szabadon megválassza önálló fejlődésének útját, különösen a kiéleződött nukleáris fenyegetettség körülményei közepette — mutatott rá. A főtitkár határozottan elvetette azt a gondolatot, hogy a nukleáris fegyverek európai felszámolása nyomán a Szovjetunió döntő fölényre tenne szert a hagyományos fegyverzet terén, amely politikai fenyegetésjelentene Nyugat-Európával szemben. Emlékeztetett arra, hogy a szovjet javaslatok figyelembe veszik Nyugat-Európa és Nagy-Britannia aggodalmait, köztük a hagyományos fegyverekkel és a vegyi fegyverekkel kapcsolatos fenntartásokat. Mihail Gorbacsov részletes tájékoztatást adott Margaret Thatchernek a reykjavíki tárgyalásokról, kitért arra, hogy nem sikerült kihasználni a tényleges nukleáris leszerelés kezdetét jelentő történelmi lépés megtételének lehetőségét. Ezzel kapcsolatban a felek alaposan megvitatták a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződés fenntartásának kérdéseit. Mihail Gorbacsov megerősítette: a hadászati támadófegyverek csökkentése és a világűr fegyvermentességének megőrzése hadászatilag összefüggő kérdés. Ezt a csomagot soha sem lehet felbontani. Elmondta, a Szovjetuniónak megvannak az elképzelései, hogyan lehet semlegesíteni a „hadászati védelmi kezdeményezést” anélkül, hogy erre az Egyesült Államokhoz hasonlóan hatalmas összegeket költenének. A főtitkár rámutatott: a Szovjetunió benyomása egyelőre az, hogy Nagy- Britannia és annak miniszterelnöke nem tölti be azt a szerepet, amelyet a jelenlegi döntő időszakban betölthetne. Margaret Thatcher kérésére a szovjet vezető részletes tájékoztatást adott az országban végbemenő változások jellegéről, a még megoldandó problémákról. A felek fontosnak és hasznosnak minősítették a látogatást és a megbeszéléseket, amelyek bár nem vita nélkül, de barátságos hangnemben folytak, az egymás jobb megértésének szándékával. Mihail Gorbacsov és Margaret Thatcher a megbeszélések után úgy vélekedett, hogy a tartalmas véleménycsere eredményeképpen létrejött bizonyos kölcsönös egyetértés, illetve közeledés az európai közepes hatótávolságú rakéták felszámolását illetően. A két ország továbbra is partner marad a legfontosabb kérdés, a háborús veszély csökkentése megoldásának felkutatásában — állapították meg, s kifejezték a politikai párbeszéd bővítésére és elmélyítésére, a két ország közötti szorosabb kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándékukat. Tárgyalás Genfben Genfben kedden megnyílt a baktérium- (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tilalmáról, valamint az ilyen fegyverkészletek megsemmisítéséről szóló egyezményt aláíró több mint száz ország tudósainak és technikai szakértőinek találkozója. Az április 15-ig tartó tanácskozáson a szakértők többek között az információcserével kapcsolatos kérdéseket, a nemzetközi együttműködés kiszélesítésének lehetőségeit vitatják meg. Elutazott hazánkból Kim Bök Szin Kedden elutazott hazánkból Kim Bok Szin, a KNDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, a TELEX magyar—koreai gazdasági és tudományos-műszaki konzultatív kormányközi bizottság koreai tagozatának elnöke, aki március 26. és 30. között részt vett a bizottság VII. ülésszakán. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Czinege Lajos miniszterelnökhelyettes búcsúztatta. Jelen volt Ju Jong Gol, a KNDK budapesti nagykövete. Chirac Washingtonban Hétfőn a késő éjjeli órákban Washingtonba érkezett a francia miniszterelnök. Jacques Chirac hétfőn New Yorkban az üzleti élet, a gazdasági körök képviselőivel találkozóit. Kedden délelőtt megbeszélést tartott Reagan amerikai elnökkel, aki este vacsorát adott tiszteletére. Ugyancsak még kedden tárgyalt a francia kormányfő Schultz külügyminiszterrel és Weinberger hadügyminiszterrel is. Letartóztatások Chilében Santiago utcáin a chilei rendőrség hétfőn vízágyúkkal és könnygázbombákkal támadt tüntető diákokra. Húsz fiatalt letartóztattak. A diákok három baloldali ellenzéki társuk meggyilkolásának második évfordulóján tüntettek. A mészárlás körülményei máig tisztázatlanok. A csendőrséggel szoros kapcsolatban álló gyanúsítottakatbizonyíték hiányában szabadlábra helyezték. Nemzetközi élet A „glasznoszty” egyik hétköznapja „Ennek a levélnek a szovjet sajtóban való megjelentetése lenne a glasznosztyról (széles értelemben: minden az embereket érintő kérdésnek a közvélemény elé tárása) szóló kijelentések őszinteségének legmeggyőzőbb bizonyítéka.” A levél a párizsi jobboldali Le Figaróban jelent meg, írói, helyesebben aláírói a legkülönbözőbb volt szovjet személyiségek, akiket leginkább az köt össze, hogy mindannyian jelenleg Nyugaton élnek. Köztük van a korábban haladó nézeteket hirdető Vlagyimir Akszjonov, a nem tehetségtelen képzőművész, Ernszt Nyeszvesztnij; az ismert rendező, Jurij Ljubimov; a vallásról, cárról, orosz néplélekről sokat szónokló Vlagyimir Makszimov. A nyílt levél szerzői kétségbe vonják, hogy valóban fordulat következett volna be a szovjet társadalom életében. Mint mondják, örömükre szolgál, hogy kegyelemben részesítettek egyes „máskéntgondolkodókat”, de miért nem bocsátották szabadon „a lelkiismeret összes foglyait”? Ha a szovjet vezetés valóban békét akar Afganisztánban, miért nem vonja ki azonnal onnan a szovjet csapatokat? Ha pedig azt akarják, hogy ők visszatérjenek, miért nem teszik lehetővé a sokszorosító berendezések szabad vásárlását, miért nem adják ki műveiket, miért nem garantálják előre, hogy bármilyen tartalmú alkotó tevékenységük számára zöld utat fognak biztosítani? A levél megjelent, méghozzá a Szovjetunióban ma különösen olvasott „Moszkovszkije Novosztyi” legutóbbi számában, teljes terjedelmében. Jegor Jakovlev, a lap főszerkesztője hangsúlyozza, hogy most éppen azok szidják az átalakítást, akik korábban oly hangosan emeltek szót a demokratizálás mellett. Még mindig a magánúton sokszorosított irodalmat tartják a megfelelő eszköznek, holott az írószövetség már saját kiadójának létrehozásán dolgozik. Egy embertől, a világszerte méltán tisztelt és becsült Mihail Gorbacsovtól, várnak biztosítékokat egy nagyhatalom jövőjét illetően, s így maguk esnek a személyi kultusszal kapcsolatos gondolkodásmód csapdájába — mutatott rá Jegor Jakovlev. Úgy gondolják, a felelős politika hátat fordíthat mindennek, figyelmen kívül hagyhatja a következményeket, egyetlen döntéssel kivonhatók a szovjet csapatok Afganisztánból. Leninre hivatkoznak, és nem veszik észre, hogy a jelen lehetőséget adott Leninnél messzebbre menni: a mai kor lehetőséget ad az egykori ellentmondások értékelésére, az akkor hozott döntések értelmének megértésére. A törvény mellett ott van a kulturális színvonal, amelyet semmiféle törvénynek nem lehet alávetni. Lenint ennek hiánya foglalkoztatta leginkább — emlékeztetett Jakobev. Felhívta a figyelmet arra, csak egyről nem gondolkodnak a levél szerzői: hogyan találhatnának maguk utat vissza a népükhöz, amelyet nem a legkönnyebb időszakban hagytak el. Hiszen mindeddig az orosz emigráció történetében nem akadt olyan, aki kívánatosabbnak tartotta idegenben élni, mint otthon, aki nem akarta volna kihasználni a hazatérés első lehetőségét. A hibák megismétlődése ellen csak egy biztosíték van, a demokratizálás. Elem Klimov, akinek oly nehéz volt utat törni a filmjei számára, most ahelyett, hogy csak új filmeket forgatna, a filmművészszövetség választmányának első titkára, s azért vállalta ezt a tisztet, hogy megerősítse azokat a körülményeket, amelyek között könnyebben lélegzik a filmművészet. A lap megjelenésének napján a szovjet sajtó hírül adta, hogy a tiltakozások és az ígéretek ellenére Leningrádban lebontották az „Engleterre” szállodát, ahol Jeszenyin elhunyt, s megkérdőjelezte a város vezetőinek ezt a döntését. Beszámolt arról, hogy 30 ember tüntetett a vízumok és kiutazási kérelmek elbírálásával foglalkozó hatóság előtt, mert különféle okok miatt elutasították a kérelmüket. A rendőrség nem avatkozott be. Március 27-e csak egyik hétköznapja volt a glasznosztynak. M. Lengyel László Korlátozni a rakéták számát Viktor Karpov nyilatkozata A Szovjetunió az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú nukleáris rakéták kérdésében nem távolodott el a Reykjavíkban egyeztetett állásponttól — szögezte le kedden Moszkvában tett nyilatkozatában Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási és leszerelési főosztályának vezetője. Karpov felszólalása hivatalos válasz volt az amerikai elnök nevében a napokban közzétett nyilatkozatra, amely a genfi tárgyalások közepes hatótávolságú rakétákkal foglalkozó munkacsoportja befejeződött tárgyalási fordulójának eredményeit kommentálta, s elferdítette a szovjet álláspontot. Karpov hangsúlyozta: a Szovjetunió következetesen síkraszáll az ilyen rakéták korlátozásért, csökkentéséért, s végső soron megsemmisítéséért. A szovjet fél Reykjavíkban kijelentette: kész az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú rakéták számának befagyasztására és kész tárgyalásokat folytatni azok további sorsáról. Ezt az irányvonalat követi Genfben a szovjet tárgyalóküldöttség. Az amerikai fél Genfben bejelentette, hogy növelni akarja az ilyen rakéták számát általában, így Európában is. A Szovjetunió sohasem egyezett bele a rkéták számának növelésébe, mivel nem a fegyverkezési hajsza törvényessé tételéről, hanem éppen beszüntetéséről kell párbeszédet folytatni — hangsúlyozta a szovjet diplomata. A jelenlévő Nyikolaj Cservov vezérezredes, a szovjet hadsereg vezérkarának főcsoportfőnöke kijelentette: a Szovjetuniónak valóban valamivel több rövidebb hatótávolságú rakétája van. A NATO azonban jelentős, másfélszeres fölényben van a csapásmérő, nukleáris fegyverekkel felszerelt légierő tekintetében. Közepes hatótávolságú rakétája is a NATO-nak van több. A rövidebb hatótávolságú rakéták kérdésének megvitatása során meg kell vizsgálni a csapásmérő légierőket, az előretolt állomásoztatású amerikai eszközök kérdését és a hagyományos fegyverzet, illetve a haderők nagyságát is. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1987. ÁPRILIS 1. SZERDA Társadalompolitika Megszüntetik a szennyező forrásokat • Új tanulmányterv a Velencei-tó vízgyűjtőrendszeréről A termőföld védelméről szóló törvény nemcsak a művelésben lévő területek iránti nagyobb fele-wsségev v^igsúlyoz.«*., hanem ezzel összefüggésben például * vízgyűjtő rendszerek megfontoltabb tervezését is. Ezek közé tartozik a velenceitavi térségi meliorációs program is. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Hivatal és a VIB ezzel a munkával is a Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalat székesfehérvári kirendeltségét bízta meg. A több mint hat éve zajló munkának a terveit a fehérváriak készítették. Azt a tanulmánytervet is, amely most kiegészült egy nagyon alapos környezetfeltáró tanulmánnyal. Ebben a Velencei-tó térségének szennyező forrásait mutatják be, és ajánlanak kész programot a megszüntetésükre. Jámbor József, a fehérvári Agrober igazgatójának tájékoztatása szerint az egész térségi meliorációból most ez a környezet- és vízvédelmi feladat tűnik ki. Az Agrober-tanulmánytervben 11 mezőgazdasági nagyüzem szerepel, elsősorban azokkal az állattartó telepekkel, ahol még mindig megoldatlan a szennyvíz elvezetése, illetve gazdasági hasznosítása. Ezek közé tartozik a kápolnásnyéki tsz is, ahol a tervek szerint új telephelyre kell majd átköltöztetni az állatokat. Hasonló gondokkal küzdenek a lovasberényi tsz-ben, de érinti a tanulmányterv a pátkai szövetkezeti gazdaságot is. Az új tanulmányterv, illetve a korábbiak kiegészítése azt is célozza, hogy az adott mezőgazdasági üzemekben az eddigieknél kedvezőbb termelési feltételeket teremtenek, illetve tovább javítják a termőhelyi adottságokat. A szennyező források távol tartása és megszüntetése érdekében most mindennél jobban összehangolják a vízgyűjtő területen az erdősítési és környezetvédelmi munkát. A terv a mezőgazdasági üzemeket érintően 61 500 hektárra terjed ki. A tervezett költség összege 871 millió forint, amiből közvetlen 277 milliót használnak fel 1990-ig a mezőgazdasági jellegű szennyező források megszüntetésére. A Velencei-tó egész vízgyűjtő területére kiterjedően elkészítés alatt áll a térségi meliorációhoz kapcsolódó bel- és külterületek (lejtős, dombos vidékek, zártkertek stb.) közcélú vízrendezési programja is. A program elsősorban a vízvédelmet, a talajerózió csökkentését, a hordalék megfogását kívánja megoldani. Ez évben az első ütemben a Velencei-tó északi partján a 8—10 millió forint értékű közcélú komplex vízrendezési munka elvégzését irányozták elő, amelynek pénzügyi forrását a MÉM és az OVH 83 százalék erejéig garantálta. (Pdf) FELMENTÉSEK, KINEVEZÉSEK Az Elnöki Tanács Drecin József művelődési minisztériumi államtitkárt — saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel — e tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Stark Antalt művelődési minisztériumi államtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács dr. Rácz Albert államtitkárt e tisztsége alól felmentette, egyidejűleg dr. Halmos Csabát államtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács dr. Rácz Albertet, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét felmentette és dr. Halmos Csabát az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Rácz Albertet az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Kornidesz Mihályt, a Magyar Televízió elnökét — más fontos megbízatására tekintettel — e tisztségéből felmentette és Bereczky Gyulát a Magyar Televízió elnökévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Patkó Andrást pénzügyminiszter-helyettessé kinevezte. A Minisztertanács dr. Papp A. Lászlót, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesét — nyugállományba vonulására tekintettel, érdemeinek elismerése mellett — e tisztségéből felmentette, egyidejűleg Müller Lászlót, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesévé kinevezte. Új tisztségviselők a református egyházban A Magyarországi Református Egyház Országos Zsinata Somogyi József világi elnök vezetésével kedden ülést tartott. Napirendjén több fontos személyi kérdés is szerepelt. A református egyház legmagasabb szintű vezető testülete a betegsége miatt nyugalomba vonult Bartha Tibor püspök utódjául Tóth Károly püspököt, a Kálvin téri templom lelkipásztorát, a Zsinat eddigi lelkészi alelnökét választotta meg a Zsinat lelkészi elnökévé. Az alelnöki tisztségre Kovách Attila veszprémi püspököt, a Zsinat főtanácsosává Aranyos Zoltán tanácsost választották. Az ülésen Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke köszöntötte a megválasztott vezetőket. Értékelte államunk és a református egyház közötti jó kapcsolatot, amelynek kialakításában több mint negyedszázados egyházvezetői munkásságával Bartha Tibor püspök kiemelkedő érdemeket szerzett. Méltatta Tóth Károly eddigi egyházkormányzati, közéleti és nemzetközi békemozgalmi tevékenységét, s biztosította államunk bizalmáról.