Fejér Megyei Hírlap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-01 / 180. szám
Sajtótájékoztató a Parlamentben A szelektív iparfejlesztés programja A piac, ezen belül is nagyrészt exportorientált, szelektív iparfejlesztés cselekvési programjáról tájékoztatta az újságírókat tegnap délelőtt a Parlamentben Kapolyi László ipari miniszter. Bevezetőben elmondta, hogy az utóbbi néhány évben már kétszer megvitatta a kormány az iparpolitika közép- és hosszú távú feladatai összegező elképzeléseket. Program szerint még az idén az Országgyűlés előtt is számot kell adnia a miniszternek az ipar helyzetéről, a fejlesztéssel összefüggő elképzelésekről. Az Országgyűlés szeptemberi ülése elé kerülő, a társadalmi-gazdasági kibontakozás teendőivel összefüggő kormányzati munkaprogramnak is számottevő részét képezik az iparpolitikai elképzelések Magáról a programról szólva a miniszter hangsúlyozta: az ipari szerkezetátalakítás igényét, feladatait, annak hatását a társadalmigazdasági környezettel összhangban, a reformfolyamat felerősítésének részeként szükséges vizsgálni. Ügyelni kell arra, hogy a ma, a holnap és a távolabbi jövő elképzelései ne keveredjenek és ne keresztezzék egymást. Az ipar szerkezetében alapvető változás (amikor a feldolgozóipar aránya eléri a 70 százalékot) csak a következő évtized közepére várható; nem halasztható viszont a költségérzékenység, a minőség, a termelékenység javítása, ezek tehát mindenütt mai feladatok. A belső piacépítésben nagyobb figyelmet fordítanak a differenciálásra. Főleg azokból a tartós fogyasztási cikkekből igyekeznek bővíteni a kínálatot, választékot (kisfogyasztású személygépkocsik, tévékészülékek, háztartási gépek, eszközök) amelyeknek hozzáférhetősége nélkül nem várható el a fogyasztóktól az energiával való takarékosság. Bizonyos vitákra utalva hangsúlyozta a miniszter, hogy a főmunkaidőben végzett tevékenység jobb megbecsülésének nem kell együttjárnia a vgmk-k és egyéb belső vállalkozási formák visszaszorításával. Ellenkezőleg, az a cél, hogy — mivel a teljesítményeket elsősorban a főmunkaidőben szükséges javítani — a gazdasági munkaközösségek tevékenysége kapcsolódjék jobban a napfeladatokhoz, és jelenjenek meg olyan új belső vállalkozási formák, amelyek a tulajdonosi kötődést erősítik. Különösen az úgynevezett autonóm munkacsoportok kialakulását tartaná fontosnak az ágazati minisztérium, mint a belső vállalkozás legkorszerűbb formáját. Szükség van arra is, hogy a szocialista brigádok vállalásait is közelítsék az ilyen vállalkozásokhoz. Külön kitért Kapolyi László arra, hogy az ipar szerkezetét egyeztetni szükséges a munkaerő szerkezetével. Felesleges azon vitatkozni, hogy lesz-e, elkerülhető-e a munkanélküliség, hiszen a korszerű, úgynevezett „húzóágazatokban” is kihasználatlan kapacitások vannak; az átlagos műszakszám 1,2 és 1,7 között változik. A szerkezet változásával összefüggő munkaerőmozgás kapcsán ne a feleslegességet, hanem a korszerű képzettség szükségességét emlegessük; a képzés, az átképzés, a továbbképzés javítására szükséges nagyobb gondot fordítani. Kérdésekre válaszolva a többi között elmondta a miniszter, hogy káros szembeállítani az alapanyag-termelő és a feldolgozó ipart; korszerű anyagok nélkül lehetetlen korszerű feldolgozóipart kiépíteni. Az azonban elhatározott szándék, hogy a kitermelő ipar fejlesztését egyértelműen alárendelik a feldolgozó ipar fejlesztésének, szükségleteinek. Szóba került, hogy személygépkocsi-összeszerelő ügyben vállalatközi tárgyalások folynak a japán Suzuki céggel. A szovjet ZAZ személygépkocsi típusból (a Zaporozsec gyárral kialakítandó együttműködés termékéből) szeptemberben érkezik hozzánk az első öt mintapéldány. Szó van az új Skoda típus gyártásában való részvételről, a lengyel autóiparral való együttműködésről is. F. F. Államtitkári tájékoztató a MÉM-ben Agrártermelésünk hároméves teendői A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, és a fagazdaság 1988— 1990-es munkaprogramjának előkészítéséről tájékoztatta tegnap délelőtt az újságírókat dr. Villányi Miklós államtitkár a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Elöljáróban elmondta, hogy a program kidolgozása az MSZMP Központi Bizottsága 1986 novemberi határozata után kezdődött. A tervezetet eddig több szakmai és érdekvédelmi szervezet tárgyalta meg. Új lendületet adott a munkának a KB júliusi állásfoglalása. A tervezetet a szükséges kiegészítések után augusztus 24- én az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága is megtárgyalja, hogy aztán a Parlament elé kerülő kormányprogramba ileszthető legyen. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy agrártermelésünk továbbra is stabilizáló szerepet tölt be a népgazdaságban. Biztosítania kell a belföldi ellátást, a népgazdaság külkereskedelmi egyensúlyának javítását,és a jövedelemtermelő-képesség növelését. . "• Az élelmiszertermelés hetven százaléka kerül hazai felhasználásra. Figyelembe véve a már elért magas fogyasztási színvonalat, nem annyira a mennyiségi bővítés a cél, hanem az élelmiszerek választékának, minőségének a javítása. Merész, de nem irreális az az elképzelés, mely szerint az élelmiszergazdaságnak 1990 végéig ötven százalékkal kell növelnie konvertibilis elszámolású egyenlegét. Ehhez, a kivitel dinamikus növelése mellett, a behozatalt jelentősen mérsékelni szükségeltetik. A piac elvárásaihoz jobban igazodó, más szerkezetű és minőségű exportstruktúra kialakítására van szükség. A termelők és a feldolgozóipar szervezett kapcsolatának javítása mellett erősíteni kell a külkereskedelem közös érdekeltségét, kockázatvállalását — mondta dr. Villányi Miklós. Továbbra is meghatározó lesz a gabona- és a hústermelés. Ugyanakkor bővítik az egyenként kisebb volumenű, de gazdaságos, kézimunka-igényes termékek előállítását. A mezőgazdaságban, de főleg az élelmiszeriparban termékszerkezet-váltásra lesz szükség. A választék, a kiszerelés, a csomagolás korszerűsítését jól szolgálja a tej-, a szesz-, a baromfi- és a tartósítóiparban már részben megvalósult fejlesztés. Hasonlókra lesz szükség a hús-, a növényolaj- és a gabonaiparban is. A tárca meg akarja valósítani a búza, kukorica és a napraforgó beltartalmi érték szerinti átvételét. Növelik a kukorica és az árpa, csökkentik a búza vetésterületét. A kertészeti növények termesztésében a háztáji gazdaságokra a jövőben is nagy szükség lesz. Sürgető feladat a vágómarha-termelés gazdaságosságának javítása. Mérsékelten tervezik növelni a sertéshústermelést párhuzamosan a minőség javításával. A juhtenyésztés fellendítésének érdekében a minisztérium jövőre további érdekeltségnövelő ösztönzőket kíván bevezetni. Fejleszteni kell a baromfiágazatot a piaci igények és a gazdaságossági szempontok figyelembevételével. G. G. [ ^Sifljfcfl4(1rc^ I ( f--------------1 FEJÉR MEGYEI (““) HETI VILÁGHÍRADÓ ■ kV Mmm II Mmmm VJ I bal V------------------/ . I I | 1987. augusztus 1. HÉTVÉGI MELLÉKLET | £S || fi I 1 ^ |«8ff XLIII. évfolyam, HONVÉD—VIDEOTON AZ MLSZ-BEN ^ # inTTOTTITHOTíHlIAáAf FJILKl'P [MWl!hyfHVTITl Áro 2 20 Ft MIT TERVEZNEK A MŰSZAKIAK? tfTi l&WEP . UHU Ti c * lg Aill M Szombat, /& Felfelé igyekszik a nagyvenyimi Spirál Nagyvenyimen a zirci apátság hajdani olajütője helyén a hetvenes—nyolcvanas években egy dinamikusan fejlődő üzem létesült. Mindenesetre a Spirál Autójavító Vállalat illetékesei jó üzletet kötöttek, amikor 1971- ben megvásárolták az egységet, s azóta a vállalat 3-as számú, nagyvenyimi üzemeként működik. A fejlődésre jellemző, hogy 1971-ben az üzem 125 dolgozója 14 millió forintnyi termelési értéket produkált — majd 1 millió forint veszteséggel — viszont 1987-ben, az első félévben 100 millió forint termelési értéket 28 millió forint nyereséggel állítottak elő, igaz 260-an. Az is igaz, hogy másfél évtizeddel ezelőtt 8 forint volt az átlagórabér, most, beleszámítva az augusztusi emelést is, 31 forint. Legfontosabb termékük — mint Deák Ferenc üzemvezetőtől megtudtam — a tömlőszorító bilincs. Ezt svéd alapanyagból svéd — lízingben bérelt — gépsorokon gyártják. Évente 12—13 milliót. Ugyanakkor a svéd partnernek évente mintegy 65 millió bilincshez való csavart is szállítanak. (Az utóbbit hazai alapanyagból állítják elő.) Ezenkívül személyautókhoz gyártanak kipufogódobot, évente százezret, javítanak személyautó fékpofákat, harmincezret egy évben, s mintegy negyvenezer elektromos hosszabbító kábeldugót is előállítanak. Az üzem évről évre gazdagodott, fejlődött. Négy új műhellyel, három raktárral és a legmodernebb, számítógép-vezérlésű gépsorokkal gyarapodott az elmúlt másfél évtizedben. Kiépült a telep vízrendszere, fűtéshálózata, kommunikációs rendszere. Termékeik, szolgáltatásaik keresettek a hazai és külföldi piacokon egyaránt. Erre építve szeretnének hasonló ütemű fejlődést elérni a következő években is. S. M. A számítógép-vezérlésű, bérelt gépsorokon percenként kétszáz csavart gyártanak a tömlőszorító bilincshez Magyar pártküldöttség Lengyelországban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, élén Petrovszki Istvánnal, a KB tagjával, a KB párt- és tömegszervezetek osztálya vezetőjével — a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására — július 27— 30. között Lengyelországban tartózkodott. A delegációt fogadta Kazimierz Cypryniak, a LEMP KB titkára, aki tájékoztatást adott a lengyel testvérpárt előtt álló időszerű feladatok teljesítéséről. A magyar küldöttség tanulmányozta a lengyelországi önkormányzati szervek és tömegszervezetek tevékenységét, a LEMP vezető szerepének érvényesülését a társadalmi-gazdasági megújulás időszakában. (MTI) A KISZ megyei bizottságának ülése Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ Fejér Megyei Bizottsága. A testület elsőként tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP Központi Bizottsága július 2-i ülésének állásfoglalásáról. Utána megvitatták és elfogadták az Ifjú Gárda parancsnokság 1987—88. évi munka- és üléstervére vonatkozó javaslatot és az elmúlt képzési év tapasztalatairól szóló jelentést. 180. szám Megkezdődött az export 28 ezer tonna búza a dunaújvárosi magtárban Július közepén, pontosan 14-én, kezdődött a „nagyüzem” a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat dunaújvárosi üzemegységében. Ugyanis ezen a napon fogadták az idei első szállítmányt, a perkátai termelőszövetkezetben aratott búzát. Major András üzemvezető elmondotta, hogy július 29-ig több mint 28 ezer tonna búza került a magtárakba. Megkezdődött az idei termés exportja is, a hónap végéig mintegy 9 ezer tonnát raktak uszályokba. A vasbetonsiló és vízirakodóban 24 órás műszakokban, folyamatos a munka. Egy műszakban 1400 —1600 tonna gabonát tudnak uszályokba rakni. Az üzem éves tervében egyébként több mint 60 ezer tonna gabona (búza, árpa, zab) fogadása és forgalmazása szerepel. A napi ötven tonna kapacitású dunaújvárosi malomban is megkezdődött a múlt héten az új búza őrlése. Jelenleg fele-fele arányban készült- és újbúzából a liszt.