Fejér Megyei Hírlap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

2. OLDAL Kína nemzeti ünnepén Egymilliárdnál több ember számára ünnepnap október elseje. 1­949-ben, ezen a napon kiáltották ki a Kínai Népköztársasá­got, s ez az esemény egy hosszú és sok áldozatot követelő küzdelmet tetőzött be. A japán hódítók, majd a belső reak­ció és az imperialista erők elleni győzelemben nem kis sze­repet játszott a Szovjetunió, és később a többi szocialista ország is. A világtörténelmi esemény után nagy lendülettel indult meg a fejlődés, a múltbeli félgyarmati örökség­­ felszá­molása. Rövid idő alatt szá­mos szép sikert értek el, ám az eredményeket fékezte, sőt visszavetette az évenes évek végén jelentkező ideo­lógiai torzulás, a valóságtól való elrugaszkodás. Azokban az évtizedekben a Kínáról szóló jelentések, kommentá­rok, vissza-visszatérő fogal­mai voltak a „nagy ugrás”, a „kulturális forradalom”. Az akkor elkövetett hibák komoly problémákat és ká­rokat okoztak az országnak is, de elvezettek Kína és Szovjetunió, illetve a többi szocialista ország viszonyá­nak megromlásához is. A legutóbbi évtizedben is­mét egy nagy „ugrásról” be­szélhetünk, ám ezúttal pozi­tív előjelű és következmé­nyű folyamatról. Arról van szó ugyanis, hogy nagy energiával próbálták és pró­bálják — többé-kevés­bé si­kerrel — eltávolítani a tor­zulások okozta maradványo­kat. E folyamat keretében, amelyet Kínában is reform­nak neveznek — megújult a gazdaság számos területe. Először a mezőgazdaságnál kezdték a változásokat, ame­lyek aztán kiterjedtek a vá­rosokra, a pénzügyekre, a tervezési mechanizmusokra is. Az 1978-ban meghirdetett reformpolitika eredményei önmagukért szólnak. Ez idő alatt a nemzeti termelés megkétszereződött, a falusi lakosság egy főre jutó jöve­delme megháromszorozódott (de a munkások és alkalma­zottak is a korábbinak több mint a kétszeresét keresik). Az országban a gazdasági reform folytatásához és to­vábbfejlesztéséhez szüksé­gesnek tartják a politika mechanizmus reformját is. Ennek módozatairól, és még számos, a reformpolitikát érintő kérdés tisztázásáról is feltehetően szó lesz a Kí­nai Kommunista Párt kö­zelgő XIII. kongresszusán, amelyet ez év október 25-re tűztek ki. Kína külpolitikájában is egyre több olyan nézet vá­lik uralkodóvá, amely meg­egyezik a szocialista orszá­gok álláspontjával, vagy nagyon közel áll hozzá, bár tagadhatatlan, hogy néhány fontos regionális konflik­tust még másképpen ítélnek meg Pekingben, mint Buda­pesten. Ez azonban nem akadályozza azt, hogy Kína és a szocialista országok között helyreálljon a koráb­bi párt- és államközi együtt­működés. Kölcsönös érde­künk a tapasztalatcsere, a gazdasági életben mutatko­zó folyamatok tanulmányo­zása. Ez irányban fejlődnek hazánk és a Kínai Népköz­­társaság kapcsolatai is. E téren kiemelkedően fontos volt az idei év: nyáron ha­zánkat is felkereste Csao Ce­­jang, a KKP ügyvezető fő­titkára, kormányfő, aki Kí­nába szóló meghívást adott át a magyar párt és kor­mány vezetőinek. Az évfordulón tisztelettel köszöntjük a kínai népet, sikereket kívánva a fejlődés reális útján. Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Németh Károly, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és Grósz Károly, a Magyar Nép­­köztársaság Minisztertaná­csának elnöke üdvözlő távi­ratot küldött Csao Ce-jang­­nak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága megbízott főtitkárának, a Kínai Népköztársaság Állam­tanácsa elnökének és Li Hszien-niennek, a Kínai Nép­köztársaság elnökének, a Kí­nai Népköztársaság megala­kulásának 38. évfordulója al­kalmából. KOMMENTÁR Hazánk szava Meteorológiai értelemben — kinek-kinek szerencséjétől függően — hozhatott tikkasztó kánikulát és öntönvízszerű esőket egyaránt az idei nyár. Poltikailag azonban — e téren már egybehangzó a hírmagyarázók véleménye — kivételes­nek bizonyultak az elmúlt vakációs hónapok, szinte nyoma sem volt a korábbi években megszokott nyárvégi diplomá­ciai uborkaszezonnak. A legutóbbi hetekben pedig egyértel­műen magasabb sebességfokozatra kapcsolt a nemzetközi diplomácia gépezete. Az ENSZ-közgyűlés, a biztatóan alakuló szovjet—amerikai párbeszéd, a bécsi megbeszélések felújí­tása csupán néhány kiragadott példa ebből az összképből, amelyből — mérete, adottságai révén természetesen szeré­nyebb mértékben — hazánk is igyekszik kivenni részét. Ezt jelzi a magas rangú találkozóknak, tárgyalásoknak az a sora is, amelynek (ismét csak az utóbbi hetekre gondolva) fővárosunk adott otthont. Lubomir Strougal, Kenneth Kaun­­da, Johannes Rau vagy Franz Vranitzky budapesti látoga­tása szemléletesen jelezte, hogy Magyarország a lehető leg­aktívabb módon, szövetségi rendszerén belül és azon kívül is hozzájárul a nemzetek közötti dialógus elősegítéséhez, a poli­tikai és gazdasági kapcsolatok bővítéséhez, és kifejti véle­ményét nemcsak kontinensünk, hanem a világ időszerű prob­lémáival kapcsolatban is. Ugyanerre a törekvésre, tartós aktivitásra volt példa ha­zánk külügyminiszterének felszólalása az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakán. A New York-i üvegpalotát hazánk min­dig fontos fórumnak tartotta, olyan keretnek, amely lehető­séget kínál a két- és többoldalú kontaktusteremtésre, az ál­láspontok nyílt hirdetésére, és a háttérben folytatandó „dip­lomácia aprómunkára” egyaránt. Várkonyi Péter megállapí­tásai a leszerelési kérdésekről, a világgazdasági és más glo­bális problémákról, a regionális válsággócok felszámolásá­nak szükségességéről ismét alátámasztották a magyar kül­politika elvi megalapozottságát, hazánk készségét arra, hogy tevékeny, konstruktív szerepet vállaljon a nemzetközi ügyekben. Illúziókat nyilvánvalóan nem táplálhatunk, tudjuk, hogy a béke megőrzésének, a fegyverkezési hajsza megállításának feladata elsősorban a nagyhatalmakra vár. Mégis — muta­tott rá külügyminiszterünk — minden országnak, függetle­nül nagyságától, lehetőségei szerint mindent meg kell tennie a nemzetközi feszültség enyhítésére, a nemzetek közötti együttműködés előmozdítására. Ezért különösen lényeges, hogyan hallatszik hazánk szava, hogyan használjuk ki a kü­lönböző találkozókat, tárgyalási csatornákat. Várkonyi Péter ENSZ-beli felszólalása ismét azt bizonyította, hogy Magyar­­ország a világszervezet fórumát is e tudatban igyekszik ki- és felhasználni. Szegő Gábor Belgium: magyar bűnözők Az antwerpeni bíróság hét év­re ítélt egy magyar bűnözőt — közli a belga hírügynökség. A tudósítás szerint a múlt év szeptemberében a 22 éves Dob­­nik János és három másik ma­gyar állampolgár —, akik jogel­lenesen tartózkodtak külföldön — Brüsszelben kiraboltak egy bankfiókot és hárommillió belga frankot zsákmányoltak. Néhány nappal később Dobnik és a 25 éves Diviki Dániel Ant­werpenben egy kávéházban , mivel nem akarták őket been­gedni , lövöldözni kezdett és egy vendéget súlyosan megsebe­sített. Utána fegyverrel kény­szerítettek egy taxisofőrt, hogy vidékre vigye őket, majd az iga­zoltató csendőrökkel keveredtek tűzharcba. Ennek során Divikit lelőtték, Dobnikot elfogták, s most 7 évre ítélték. Nemzetközi élet Politikai földrengés Dél-Koreában Dél-Koreában gyors ütem­ben növekszik az az orszá­gos tömegmozgalom, amely­nek célja a katonai dikta­túra felszámolása, az ország demokratizálása és az Egye­sült Államoktól való politi­kai, katonai és gazdasági függőség megszüntetése — mondotta az MTI Phenjan­­ba kiküldött tudósítójának Li Szang Csei, a Dél-Ko­reai Nemzeti Demokratikus Front Központi Bizottságá­nak tagja, annak a dél-ko­reai küldöttségnek a veze­tője, amely részt vett az Afro-Ázsiai Népek Szoli­daritási Szervezetének Phenjanban tartott konfe­renciáján. A front jelenleg illegali­tásban tevékenykedik, szo­rosan együttműködve a diákszervezetekkel, a szak­­szervezetekkel és az ellen­zéki pártokkal. Aktivistái szervezetek és irányították a júliusban lezajlott tömeges diákmegmozdulásokat, ame­lyek megrendítették Csen Tu Hvan rendszerét és arra kényszerítették, hogy komp­romisszumokat keressen a politikai ellenzékkel foly­tatott párbeszédben. A munkásokat, parasztokat, diákokat és értelmiségieket tömörítő egységfront arra törekszik, hogy irányt szab­jon a demokrácia helyreál­lításáért folyó harcnak Dél- Koreában. Nincs nyugalom az Öbölben Rakétatámadás ért kedden este egy Szaúd-Arábia felé tartó Koriana görög tartály­­hajót a Perzsa(Arab)-öböl déli részén, Abu-Dzabi kö­zelében. A támadó valószínű­leg egy iráni ágyúnaszád volt. Sebesülés nem­­történt, s a hajót nem kell vontatni. Irán nem sokkal e támadás előtt jelentette be,­ hogy meg­torolja Irakon az utóbbi 3 nap heves légitámadásait, melyek öt iráni olajszállító tartályhajót tettek tönkre. Az amerikaiak által elsül­lyesztett „Iran Adzs” nevű hajó ügyében írt levelet ked­den az ENSZ főtitkárának Ali Akbar Velajati iráni kül­ügyminiszter, Irán kártérí­tést követel hajójáért, me­lyet az amerikaiak szeptem­ber 21-én támadtak meg — szögezte le Javier Pérez de Cuellárhoz intézett levelé­ben. Velajati ismét vissza­utasította azt az amerikai ál­lítást, amely szerint a hajó aknákat telepített volna nem­zetközi vizeken. Az amerikai szenátus a vád megalapozottságából indult ki kedden, amikor Irán elle­ni kereskedelmi embargóról szóló törvény­javaslatot sza­vazott meg. Az Egyesült Ál­lamok nem fogja tétlenül nézni, hogyan aknásítja el Irán az Öböl víziútjait — hangoztatta az egyhangúlag meghozott döntés után Ro­bert Dole, a szenátus repub­likánus csoportjának vezető­je. A törvényjavaslatot, mely mindenféle iráni áru behoza­talát megtiltaná, a képvise­lőháznak és az elnöknek is jóvá kell hagynia. George Shultz amerikai külügymi­niszter helyeselte a szenátus döntését. Beszédében úgy foglalt állást, hogy felül kell vizsgálni az iráni olaj beho­­zatalánának eddigi gyakor­latát. TELEX Várkonyi Péter előadása Várkonyi Péter külügymi­niszter, aki az ENSZ-közgyű­lés ülésszakán vesz részt, a Külpolitikai Tanács meghí­vására előadást tartott a te­kintélyes amerikai intéz­mény New York-i központ­jában. A nagy érdeklődéssel fogadott előadás „Folyama­tosság és megújulás” címmel a magyar társadalmi és gaz­dasági fejlődés programjá­val foglalkozott. Nadzsib az államfő Kabulban szerdán az Af­gán Demokratikus Köztársa­ság Forradalmi Tanácsának elnökévé és a Forradalmi Tanács elnökségének elnöké­vé választották Nadzsibot, az Afgán Népi Forradalmi Párt KB főtitkárát. Gorbacsov Murmanszkba utazott Szerdán Murmanszkba utazott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára — jelen­tette a TASZSZ hírügynök­ség. Murmanszk az Oroszor­szági Föderáció északi ré­szén, a Kola-félszigeten fek­vő jelentős tengeri kikötő­város. Berecz János mexikói megbeszélései Berecz János, az MSZMP PB tagja, a KB­ titkára útban Kubában, Mexikóvárosban megbeszélést folytatott J. José Bremerrel, az Intézmé­nyes Forradalmi Párt (FRI) ideológiai kérdésekért felelős titkárával, a képviselőház külügyi bizottságának elnö­kével. Sevardnadze brazíliai látogatása Közös közlemény kiadásá­val szerdán véget ért a szov­jet külügyminiszter brazíliai látogatása. Eduard Sevard­nadze és vendéglátója, Ab­­reu Sodre brazil külügymi­niszter a nap folyamán tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködési szerződést írt alá. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1987. OKTÓBER­­ CSÜTÖRTÖK Az osztrák kancellár szerdai programja (Folytatás az 1. oldalról) vés kiemelkedő építményeit, Budapest panorámáját. A vári sétára elkísérte a kancellárt Nagy János nagy­követ is. Ugyancsak szerdán Franz Vranitzky kegyelettel adó­zott a magyar hősök emléké­nek: koszorút helyezett el a Hősök terén emelkedő em­lékművön. Délután — a magyar mi­niszterelnök társaságában — a Balatonra utazott az oszt­rák kormányfő. Magyarországi látogatásá­nak befejeztével Franz Vra­nitzky és vendéglátója, Grósz Károly sajtókonferencián ta­lálkozott a hazai és külföldi újságírókkal. Elöljáróban mindkét kor­mányfő rövid nyilatkozatot tett. Az osztrák kancellár mindenekelőtt arról szólt, hogy Ausztriában nagyra ér­tékelik a két ország közötti kapcsolatokat, és mostani ta­lálkozója a miniszterelnöki eszmecserék immár hagyo­mányos gyakorlatát folytat­ta. Grósz Károllyal, Németh Károllyal, az Elnöki Tanács elnökével és Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával tar­tott megbeszéléseiken — mint mondotta — a kontak­tusok széles ívét tekinthették át. A két kormányfő megál­lapította, hogy a nemzetközi biztonság, az európai stabi­litás kérdéseiben igen közel álló nézeteket vallanak. Az volt a véleményük, hogy nagy figyelmet szükséges fordítani a bécsi találkozó keretében az európai enyhü­lési folyamatokról zajló ta­nácskozásokra.­­ Megbeszéléseinkre olyan időben került sor, amikor Európában joggal beszélhe­tünk az enyhülés korszaká­ról. Közös véleményünk, hogy a kontinens kisebb ál­lamai is hozzájárulhatnak a biztonsághoz és a népek közötti együttműködéshez, így Ausztria és Magyaror­szág viszonya bizonyos ki­sugárzással lehet egész Eu­rópára — tette hozzá. Grósz Károly bevezető nyilatkozatában kiemelte: " Eszmecseréink nyíltak, őszinték, fölösleges forma­lizmustól mentesek voltak. Beszélgetéseink egyik leg­fontosabb témakörét a nem­zetközi kérdések alkották. Bonyolult világban élünk, s új, figyelemre méltó, törté­nelmi jelentőségű esemé­nyek vannak kibontakozó­ban, amelyek közepette ne­künk,­ Közép-Európában is hozzá kell járulnunk az eny­hülés folyamatához. A leg­nagyobb egyetértésben ku­tattuk az együttműködés út­jait, formáit és úgy érezzük, hogy Helsinki szelleme mindnyájunk számára újabb mozgásteret ad. Grósz Károly utalt arra, hogy tavaly 2,5 millió oszt­rák turista látogatott Ma­gyarországra, s csaknem 400 ezer magyar utazott Auszt­riába. " Szeretnénk, ha to­vább bővülne az idegenfor­galom, ezért tájékoztattuk vendégünket arról, hogy a jövő év január elsejétől sza­baddá válnak az utazási le­hetőségek a magyar állam­polgárok számára.. Ettől azt reméljük, hogy az emberek jobban megismerik és meg­értik egymást — mondotta. Az MTI tudósítója arról ér­deklődött, miként segíthetik az osztrák cégek a magyar ipar műszaki megújítását. Az osztrák kancellár válaszában kifejtette, hogy a magyar il­letékesek és az osztrák cé­gek között jelenleg is élénk eszmecsere folyik erről, s osztrák részről eközben te­kintetbe veszik a magyar gazdaság korszerűsítési tö­rekvéseit. Hozzáfűzte, hogy a kormányfői tárgyalásokon is szó esett konkrét közös tervekről, új kooperációs el­képzelésekről, a többi között a járműipar és a távközlés területén. Természetesen meg kell vizsgálni e tervek finan­szírozási lehetőségeit, de az osztrák fél határozott szán­déka, hogy megállapodásra jusson magyar partnerével. Grósz Károly a kancellár szavait kiegészítve tájékozta­tást adott arról, hogy jelen­­lenleg 18 magyar—osztrák kö­zös vállalat működik, és 80 kooperációs szerződés van érvényben. Száznál több azoknak a témaköröknek a száma, amelyet most közösen vizsgálnak, és osztrák part­nereink rendkívül nagy ru­galmasságot és kezdeménye­zőkészséget tanúsítanak az együttműködés érdekében. Egy kérdésre válaszolva a magyar miniszterelnök kitért a világkiállítás közös meg­rendezésének tervére is. Mint mondotta, e nagyszabású ren­dezvény jó alkalmat terem­tene arra, hogy minél többen megismerjenek bennünket. S egy ilyen vállalkozás előké­szítése, megvalósítása nagyon sok vállalatnak, de magán­embernek is újabb együttmű­ködési lehetőséget kínálva mindkét részről. A sajtókonferenciát köve­tően a késő esti órákban el­utazott Budapestről az oszt­rák szövetségi kancellár. Franz Vranitzkyt katonai tiszteletadással, ünnepélye­sen búcsúztatták a magyar és osztrák zászlókkal fellobo­gózott Keleti pályaudvaron. Grósz Károly és Franz Vranitzky a katonai tisztelet­­adás színhelyén, a pályaud­var érkezési oldala előtti tér­ségen fogadta a díszszázad parancsnokának jelentését. Felcsendült az osztrák és a magyar himnusz, majd a kancellár a magyar minisz­terelnök társaságában ellé­pett a díszszázad előtt. Ezt követően a vendégeket a különvonathoz kísérték a vendéglátók, majd elbúcsúz­tak egymástól. Végezetül Grósz Károly köszönt el Franz Vranitzky­tól és fele­ségétől. Csehák Judit Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a­ Minisztertanács elnök­­helyettese kétnapos látoga­tást tett Tolna megyében. Kedden Szekszárdon Péter Szigfrid, a megyei pártbi­zottság első titkára és Csá­szár József megyei tanács­elnök fogadta, s tájékoztatta a pártszervek munkájáról, a terület gazdasági helyzetéről, valamint a vállalatok, szö­vetkezetek gazdálkodást ja­vító törekvéseiről. A Minisztertanács elnök­­helyettese szerdán a Paksi Atomerőművet kereste fel. Ott Pónya József, a vállalat vezérigazgatója, Lipovszky Gyula, a városi pártbizott­ság első titkára, Jákli Péter tanácselnök, Gyarmati Lász­ló, az atomerőmű pártbi­zottságának titkára fogadta Tolnában és tájékoztatta az atomerő­mű működéséről, dolgozói­nak élet- és munkakörül­ményeiről, a város fejleszté­sének gondjairól. Többek között beszámoltak arról, hogy az erőmű legújabb — negyedik — blokkja éppen ettől a naptól kezdve teljes kapacitással, tehát 440 mega­watt teljesítménnyel termel, s hogy mind a négy blokk­ kifogástalanul, teljes kihasz­náltsággal dolgozik. Csehák Judit ezt követően megtekintette az atomerőmű rendelőintézetét, ahol a vál­lalat dolgozóinak család­tagjait is ellátják, délután pe­dig az atomerőmű által fenn­tartott műszaki szakközép­­iskolát, és a támogatásával ez év szeptemberétől műkö­dő energetikai üzemmérnöki szakot kereste fel.

Next