Fejér Megyei Hírlap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1987. DECEMBER 1. KED­D KORSZERŰBB TERMÉKEK A HABSELYEM KÖTÖTTÁRUGYÁRBÓL. A textilipari kor­szerűsítések keretében műszaki fejlesztéssel egybekötött termékszerkezet-átalakítást hajtott és hajt végre a Habselyem Kötöttárugyár. Az idén nagy teljesítményű, modern körkötőgépe­ket és számítógép-vezérlésű hímzőgépet állítottak munkába. A berendezések beváltak, még az idén továbbiak vásárlását tervezik, amelyekkel további minőségi és mennyiségi javulást érnek el. A műszaki fejlesztés hatásaként az idén 30 százalékkal növelik tőkés exportjukat. A képen: Hégner Mihályné modern fotocellás körkötőgéppel dolgozik Ifjúsági egészségnevelési mozgalom TERMÉSZETESEN­­ EGÉSZSÉGESEN Az egészségmegőrzési tár­sadalmi programhoz kapcso­lódó ,.Természetesen „ egészségesen” mozgalom, amelyet a KISZ KB május­ban hirdetett meg, számos új elemmel gazdagította az ál­lami és társadalmi szervek­nek az egészséges életmód népszerűsítésére, a szenve­délybetegségek és az egész­ségkárosító szokások leküz­désére irányuló tevékenység­gel. A mozgalom eddigi eredményeit a napokban ösz­­szegzik. Elkészültek például a mozgalom kiadványai, me­lyek közül az első a tanárok­nak szól a drogokról, illetve általában a szenvedélybeteg­­ségekről. Ezt követően adták közre a nevelésben és a po­litikai munkában egyaránt jól hasznosítható felmérést és tanulmányt, amit a KISZ KB ifjúság- és közvélemény­kutató csoportja készített, Ifjúság és egészség címmel. Ebben egyebek mellett meg­állapítják — a reprezentatív minta alapján, — hogy a fiatalok étrendjében bőven szerepelnek a zöldség- és gyümölcsfélék mellett a hiz­laló kenyér, és sonkafélék és a kolbászok is. A fiatalok négyötödének családjában zsírral sütnek-főznek, és eh­hez társul, hogy a többség, ahogy idősebbb lesz, egyre kevesebbet mozog, sportol. A megkérdezettek egy százalé­ka negyvennél több cigaret­tát szív naponta, 12 százalé­kuk 21—40 között, öt száza­lékuk pedig naponta többféle alkoholt is fogyaszt. Októberben, a TE-napokon hatvanhárom városban és városi jogú nagyközségben nyilvánosan is megvitatták a KISZ szervezésében és kez­deményezésére a kormány társadalmi, egészségmegőr­zési programját, és szóltak a helyi tennivalókról is. Hét­ezer-ötszáz fiatal mondta el véleményét, amit a KI­SZ KB Intéző Bizottsága összefog­lalva továbbított a kor­mánynak. Ebben az ifjúsági szövetség többek között ki­emelte, hogy sok jelenlegi és várható folyamat — így pél­dául az áremelkedések — nem segíti az egészséges életmódot és táplálkozást. (MTI) \\l/t Különleges alkalmi ruhákhoz, IVI DIOLEN ZSORZSETT IN­ ÉS SELYEM­J h méteráru óriási választékban érkezett! y&S Karácsonyi engedményünk december 1­5-ig: — egyes jersey és szövet­méteráru 30 % engedménnyel — maradék­ méteráru FÉLÁRON! Tisztelettel várjuk Kedves Vásárlóinkat FORINTOS­ ÁRUHÁZ Székesfehérvár, Liszt F. u. 23926 V ________/ JEGYEZTESSE ELŐ TS 4317-es, TS 4327-es, TS 4327 TXT-es, TS 2625-ös vagy TS 3307-cs SZÍNES TELEVÍZIÓJÁT IDEI ÁRON, jövő év I. negyedévi­ szállítással 10 % ELŐLEG BEFIZETÉSÉVEL! 24068 © fehérváriArudit ,15.) ia és társadalompolitika Szigorú környezet­­védelmi előírások Új hulladék* lerakóhely a Pénzverő­­völgyben Befejezéséhez közeledik annak a beruházásnak az első üteme, amely hosszú időre megoldja a Székesfe­hérváron keletkező­, becslé­sek szerint mintegy százöt­venezer köbméter mennyi­ségű szilárd kommunális hulladék elhelyezését. A megyeszékhelytől csaknem tíz kilométer távolságra ta­lálható Pénzverő-völgyben megtörtént a hulladéklera­kásra kijelölt területrész műszaki átadása. A szociá­lis létesítmények elkészülte után, várhatóan december közepétől üzemel majd az új szeméttelep. Tizenegy helyszín közül választották ki a szakembe­rek a kedvező természetes talajadottság­ú Pénzverő­völgyet, ahol szigorú­­víz- és környezetvédelmi előírá­sok alapján tervezték a ki­vitelezési munkákat. A völgyet burkolt övárok vé­di a csapadékvíztől. Figye­lő kutakban ellenőrzik a ta­lajvizet, laboratórium is működik rövidesen a telep közelében. Az új kommu­nális hulladék-lerakóhely, amely a jövő évre tervezett kiadásokkal együtt 32 mil­lió forintba kerül, további két ütemmel bővíthető, így az összesen hatvanhektá­­ros területen várhatóan 2010-ig lesz lehetőség a la­kossági hulladék elhelyezé­sére. A 70-es út melletti régi szeméttelepet a követ­kező időszakban folyamato­san földdel takarják le. Lapszemle ^ A­I r r » •• rm | Meghívó a jövőbe Aki nézte a televízió Híra­dóját november 18-án este, az a távolbalátó készülékével hipp-hopp Kanada nyugati partvidékére ugorhatott. Vancouver egyik elővárosá­ban bemehetett a városházá­ra, s láthatta, hogy itt a szá­mítógépek az ügyfél bármi­lyen kérdésére tudják a vá­laszt: ez a gépies világ gyor­san és zökkenésmentesen szolgálja megalkotóját, az embert. Véletlenül ugyanaznap je­lent meg a Computerworld— Számítástechnika legfris­sebb száma, amelyben egy cikk — „Meghívó a jövőbe” címmel — Vancouver egyik elővárosába, a tévében is lá­tott Burnab­y-ba viszi el ol­vasóit, betekintést enged a világ egyik legkoncepciózu­­sabb igazgatási rendszere­ként emlegetett térinforma­tikai adatbázisba. A Computerworld—Számí­tástechnika egy másik cikké­ben egy ausztrál publicista az ember—gép kapcsolat alaku­lásának történelmi vetületé­­ről filozofál. „Antropomor­­fondírozásának” az a lénye­ge, hogy nem attól lesz „ba­rátságos” egy robot, egy szá­mítógép, ha az emberre ha­sonlít, hanem attól, ha az ember számára érthető, kö­vethető a vezérlése, ha opti­málisan segíti az embert. A segítő­ antropomorf programok közül a személyi számítógépeken leginkább a táblázatkezelők terjedtek el. A CW­SZT legfrissebb száma tizenhét népszerű szá­molótábla legfontosabb is­mérveinek közreadásával és néhány friss táblázatkezelős hírrel igyekszik antropomorf módon segíteni a számítógé­pet használó embert. Látogatás három háztáji gazdánál „Nem olyan nagy üzlet mint ahogy hiszik!” „A háztáji és kisegítő gazdaságok mezőgazdasági termelési értékének több mint 60 százaléka az állattenyésztésből szár­mazik. Az állattenyésztésen belül a sertéságazatban a minő­ség javítására, a juhállomány növelésére, a takarmányok beltartalmi értékének javítására, az ellátás színvonalának emelésére van szükség.” (Kivonat a MÉM 3 éves programjá­ból.) A kaszálás meghatározó . Tudja, a bikahizlalás sikerét és gazdaságosságát nyáron, a szálas takarmá­nyok kaszálásakor kell meg­alapozni — magyarázza Czéh György, a Lajoskomá­­romi Győzelem Tsz háztáji agronómusa. — Sajnos, a fiatalok közül egyre keveseb­ben tudnak kaszálni. Azért persze végzik a hizlalást, csak hát, lehet, hogy többe kerül. Béczi Jánosék portája felé tartunk. Ő és édesanyja együtt összesen húsz bikát hizlalnak; az öccse, György külön még nyolcat. Hátul, az udvarban két gondosan ösz­­szera­kott lucernaszéna-ka­­zal, és egy kisbálás szalmá­ból kialakított. Két éve meg­­toldották az istállókat, hogy elég legyen a hely. özvegy Bécziné és fia 1983 óta hiz­lal bikát. — Nem rossz ez sem, de azért a magyartarka az igazi húsmarha — mutat az F1-es vöröstarka holstein-friz bikák felé Béczi György. — A súly­­gyarapodás ennél nem any­­nyira gyors. A bikaborjakat 70—80 ki­lósan adja a tsz bérhizlalás­ba, gyakorlatilag nincs felső súlyhatár, de 550 kiló felett már nem gazdaságos a hiz­lalás. Leadásnál aztán le­vonják a kihelyezett borjú súlyértékét, s így fizetnek. Körülbelül 16—17 hónap kell a 600 kiló eléréséhez, ezért 24 ezer forint jár, ebből vonják le a borjú árát, vala­mint a takarmányt így hét­ezer forint körül van egy bikán a tiszta nyereség. A tápboltos alig etet tápot Sáfrány Zoltán, a mező­­szilasi tsz elnökhelyettese mondja, ha utána számol, alig van hét tehénnél több a háztájiban. Nem tévedhet nagyot. Tovább megyek. A szom­szédos pusztaegresi tsz két jóval kisebb településén — várhatóan a másik­­ hetven tejelő tehenet tejnek a háztá­jiban. Simon János főállat­­tenyésztő mondja, hogy ta­valy 247 ezer liter tej szár­mazott a háztájiból, melyet a tsz-en keresztül a cecei tejüzemnek értékesítettek. Tömörkény, vagy Móricz novelláiban olvasható olyan istállói csendéletről, amilyen Farkas József házánál van Sárhatvanon. Két tehén és egy üsző kérődzik fekve, az öreg Zsuzsi tehén és a két ..lánya”. — Ne higgye uram, hogy ez olyan nagy üzlet — mondja a gazda, aki a tsz­­ben dolgozik, csökkent mun­kaképességgel. — A 4300 fo­rintos fizetésemből nemigen telik tápra, pedig a felesé­gem az áfész tápboltjának vezetője.­­• Marad a nyáron kaszált széna, meg­ egy kis kukoricaablak, a papa és az én háztájimból. Most úgy dóm, 7,80 a tej litere, de esi 24—25 litert ad a két tehén, mert vemhesek, s nemsoká­­ra, elles előtt el kell apasz­tani őket. Fizetni kell nyá­ron a pásztornak a kihajtá­sért, meg a tsz-nek a legelő­ért, nem sok pénz marad a tejen. Az ember inkább csak megszokásból csinálja. Ha férjhez megy a lányom, le­het, hogy abbahagyom. . Nagyüzemszerű méretek Valóságos nagyüzem táp­toronnyal, hígtrágya-elveze­tővel Csákváron, a falu szé­lén Schaffer Ferenc har­mincéves fiatalember sertés­­hizlaldája. A sertéstartás öt­letének szellemi atyja egy rokon főmezőgazdász volt aki sokat segített a korszerű önetetős és önitatós kutricák kialakításában. Azért keres­tem Schaffer Ferencet, mert alig több mint egy hete ka­pott kistermelői első díjat a megyében, amiért a legtöbb bírót — 120-at — adott el egy év alatt, a minőségi ka­tegóriában pedig második helyezett, lett. -r. Az épületet magam építettem­, csak az ács volt külső­ szakmunkás,, az anyag­költségem 300 ezer forint. Csak a táptorony húszezer forint, pedig egy régi telep­ről selejtezték ki. Megérte, mert jó dolog. Ideáll a kocsi, és hatvan mázsa tápot bele­fújhat levegővel egyszerre, én meg talicskával hordom be, napi 300 kilót. Nagyüzemi sertéssel, Ka­­hybbal és Hungahybbal fog­lalkozik, tizenkettő hízik egy kutricában. Mikor a nyere­ségről faggatom, csak annyit, mond, hogy nem panaszko­dik, de ez csak úgy keletke­zik, ha az épület amortizá­cióját és saját munkaerejét nem számolja. De mindegy, így is pénz a pénz. Egyéb­ként bárki kiszámolhatja, az első osztályú fehér hús­sertés kilója 47 forint; 115 kilóig hizlal, ismertek a táp­árak, a gyógyszer és egyéb járulékos költség. Meg az­tán, fél ötkor kel az etetés­hez, ezt se feledjük el. Mi­kor rákérdezek, hogy félmil­lió körüli bruttó árbevételnél megvan-e a százezer forintos tiszta nyereség, határozott nemmel válaszol. Elhiszem neki. Vajon mindent megte­szünk a termelési kedv fenn -­­tartásáért? Gabnai Gábor Schaffer Ferenc hizlaldája a ház mögött a táptoronnyal Jön a Télapó/Mikulás Saját gyermekkoromban Mikulás járt. Amikor az én gyer­­mekeim voltak kicsik, akkor Télapó. Emlékszem, amikor megkérdezték tőlem a gyermekeim, hogy most akkor ki jön hozzánk, a Télapó vagy a Mikulás, azt feleltem, hogy a Tél­apó jön, akit Mikulásnak hívnak. Mindegy, hogy hogyan is nevezzük, fontos, hogy ünnep jön, örömünnep azoknak, akiket a legjobban szeretünk: a gyerekeinknek. Ünnep, mert van benne valami titokzatos, szorongató is, meg várakozó is. Gyakran elhangzik ilyenkor a fenyegetés: ha rossz leszel, nem hoz neked semmit a Télapó/Mikulás, csak virgácsot tesz a cipődbe. Ha van szülő, aki hajlandó is erre vállalkozni, az nagyon rosszul teszi. A gyerek nem lehet egyértelműen jó, és nem lehet egyértelműen rossz. Így kell mérlegelni is. Biztos, hogy nem fog attól egy gyerek sem megjavulni, ha csak virgácsot talál reggel az este rendesen odakészített cipőjébe. Sokkal jobb a nevelőhatása, ha esetleg ott az a virgács (de jobb, ha egyáltalán nincs ott), és van a cipőben kedves ajándék: cso­ki, rágógumi, kismikulás, valamilyen kisebb játék, meglepe­tés. És el lehet mondani azt is, hogy megbeszéltük a Tél­apó­ Mikulással, hogy van remény a rendes viselkedésre, és így ő megelőlegezte a bizalmat. Ne rontsuk a gyerek örömét, ne törjük le a várakozását. Többet érünk a jelzett bizalommal. Örömet adunk, és egy kis felelősséget is teszünk a gyerek vállára. Kellemes ünnepet kívánunk mindehhez. (sárili)

Next