Fejér Megyei Hírlap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-02 / 1. szám
SZEMBENÉZNI MINDEN REALITÁSSAL „PETROCELU" FURCSA SORSA GALÉRIA KORHŰ KERETBEN ! RÁCS MÖGÖTT A LAKÁSBETÖRŐ HÍRLAPJaI Németh Károly újévi köszöntője Kedves Honfitársaim! 1988 első napján őszinte tisztelettel köszöntöm valamenynyiüket. A párt és az állami vezető testületek jókívánságait tolmácsolva boldog, békés, eredményes új esztendőt kívánok Önöknek és népünk minden barátjának. Boldog új évet kívánva testvéri érzésekkel köszöntöm a határainkon túli magyarokat is; a környező államokban élőket csakúgy, mint azokat, akiket sorsuk messzi távolokba, a világ különböző tájaira vezetett. Esztendő, veszendő. Így mondták a régi öregek. És közben arra gondoltak, hogy gyorsan szalad az idő. De mondogatták azt is, hogy messzi az esztendő, ami az előző bölcsesség fordítottját jelentette. Azt, hogy egy év hosszú idő. Előre nézve ésszerűen kell hát beosztanunk mindazt, amink van. Az új év első napján egyszerre érezhetjük mindkét szólásmondás igazát. Munka közben úgy tűnik, mintha gyorsabban haladna az idő. Az elmúlt esztendőben volt tennivaló, feladat bőven. Népünk munkájának eredményeként emelkedett a nemzeti jövedelem; az ipari, mezőgazdasági vállalatok, szövetkezetek egy része növelte teljesítményeit, javította gazdálkodását. Visszatekintve az elmúlt évre, nyugodt lelkiismerettel állapíthatjuk meg: a munkának, a küzdelemnek volt értelme és eredménye. Az új év kezdetén előre is kell tekintenünk. Az 1988-as esztendő számunkra többet jelent, mint az évek megszokott változását. Felgyülemlett gondjaink megoldásának, megmérettetésünknek fontos időszaka előtt állunk. Azok a célok, amely a párt Központi Bizottságának a múlt évi júliusi állásfoglalásán alapulnak, és a kormánynak az Országgyűlés által jóváhagyott munkaprogramjában, valamint az idei népgazdasági tervben öltenek testet, az eddigiektől eltérő igényeket, nagyobb követelményeket támasztanak valamennyiünkkel szemben. Emelkedett a minőség mércéje, és ez fokozott összpontosítást, egyéni és közös erőfeszítést, újfajta gondolkodást, cselekvő magatartást követel. Jobb, hatékonyabb munkával juthatunk túl a jelenlegi nehézségeken. Van közösen vállalható programunk, amelynek valóra váltásával sikeresen folytathatjuk a szocialista Magyarország építését, megteremthetjük az ismert és feszítő szociális gondok megoldásának anyagi feltételeit, eredményesen szolgálhatjuk népünk anyagi és szellemi gyarapodását. Feladataink széles körű vitában, az egymással is ütköző vélemények nyomán formálódnak nemzeti programmá. Közös, egybehangzó álláspontunk — amely programunknak is fontos része —, hogy a gazdasági reform továbbvitelének, a szocialista demokrácia kiteljesítésének, a politikai intézményrendszer fejlesztésének útján haladjunk. Olyan szocialista reformtörekvések ezek, amelyeknek megvalósításában bízvást támaszkodhatunk népünk nagy többségére. Építhetünk a Szovjetunióban és más szocialista országokban végbemenő társadalmi-gazdasági megújulás tapasztalataira és a korszerűbb együttműködésben rejlő lehetőségekre. Programunk valóra váltására munkára hívjuk minden honfitársunkat, akinek szívügye szocialista hazánk jelene és jövője. Az évezrednél is hosszabb idő, amióta népünk itt, a Kárpát-medencében él, gyakran próbára tette a magyarságot és a vele azonos sorsot vállaló nemzetiségieket. Sokszor kijutott nekünk a harcból, a küzdelemből, a helytállásból — olykor a puszta létünkért. Nagy történelmi leckék tanulsága: ha egy nép nem adja meg magát és képes a tapasztalatokból okulni, ha tehetségét szorgalommal ötvözi, erőit egyesíti, akkor otthonteremtő, országépítő munkája meghozza a maga gyümölcsét. A nemzet teremtő akaratát, életerejét tanúsítja az a tény is, hogy hazánk a szocialista országok nagy családjához, a társadalmi haladás élvonalába tartozik. Igaz, hogy új világunk építésében lassabban haladunk, mint korábban gondoltuk, de nincs okunk kishitűségre, ha a megtett útra gondolunk. Ha őszinték vagyunk önmagunkhoz, ha képesek vagyunk reálisan megítélni a mögöttünk sorakozó évtizedek tapasztalatait, és az eredményeket a lehetőségekhez, nem pedig a vágyainkhoz mérjük, ha az élet új kérdéseire helyes válaszokat adunk, akkor a célok vállalásában és az értük teendő erőfeszítésekben is kialakul a társadalmi összefogás. Napjainkban ennek próbaköve a kibontakozási program végrehajtásában való felelős, cselekvő részvétel. Az idei évkezdéshez erőt és a folytatáshoz reményt ad, hogy 1987-ben a népgazdaság helyzete valamivel kedvezőbben alakult, mint a megelőző két esztendőben. De tudnunk kell, hogy mindez még nem elegendő a program végrehajtásának megalapozásához. Töprengésre azonban nincs idő. Gondjaink megoldásával, feladataink teljesítésével nem várhatunk további évekig. Tettekre, cselekvésre van szükség. Megnyugtató és bizodalmat keltő számunkra, hogy az új esztendőben kedvezőbbek lesznek munkánk nemzetközi feltételei. A szovjet—amerikai rakétaegyezménnyel, a két nagyhatalom vezetőinek további haladást ígérő tárgyalásaival megnőttek a fegyverkezési hajsza visszaszorításának, a népek-országok közötti bizalom erősödésének, a békének az esélyei. Jóleső érzéssel gondolhatunk arra, hogy a nemzetközi légkör enyhüléséhez a Magyar Népköztársaság is hozzájárult. A jövőben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy egy biztonságosabb világban élhessünk, dolgozhassunk. Abban a reményben, hogy közös akarattal megoldjuk az előttünk álló feladatokat, kívánok sikerekben gazdag új esztendőt, békét, boldogulást és jó egészséget kedves honfitársaimnak. (MTI) Kádár János látogatása a Műcsarnokban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Műcsarnokba látogatott, és megtekintette a Művészet és forradalom című kiállítást. Kíséretében volt Radics Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Az MSZMP főtitkárát Néray Katalin igazgató és Havas Valéria igazgatóhelyettes fogadta és kísérte a műcsarnoki tárlaton, amelyet a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett szovjet kultúra napjai keretében nyitottak meg. A tárlatlátogatást követően Kádár János és vendéglátói kötetlen véleménycserét folytattak a kiállításról, a művészeti életről, a Műcsarnok munkájáról, terveiről. A beszélgetésen jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén állást foglalt a központi államigazgatási szervekhez tartozó háttérintézmények átfogó felülvizsgálatáról, szervezeti korszerűsítéséről. A felülvizsgálat célja a munka hatékonyabbá tétele, a költségvetési támogatások mérséklése, a működési költségek csökkentése. A Miniszertanács kijelölte az ezzel kapcsolatos feladatokat. A kormány tárgyalt saját, valamint bizottságai és a KNEB 1938 első félévi munkatervéről. A Fővárosi Tanács elnöke tájékoztatta a kormányt arról, hogy Budapesten 1987-ben ezerrel több lakás készült el, mint ami a tervben szerepelt. (MTI) A kibontakozás háttere (10) Szervezeti megújulás a Videotonban A tartalom és a forma egységének megteremtése a gazdasági életben is szükségszerű. Sőt, az a jó, ha a forma fejlettségével kicsit meg is előzi, s így húzóerőként hat a tartalomra. A hatékonyság, a termelékenység és a jövedelmezőség érdekében a gazdálkodó szervezetek szerte a világon keresik és alkalmazzák a tevékenységüket leginkább segítő, sokrétű működési formákat. Az Amerikai Egyesült Államokban a 60-as években, Nyugat-Európában a 70-es évek elején jött divatba a „divizionált” vállalati forma. A Videoton Elektronikai Vállalatnál, az országban az elsők között, már 1972-ben létrehozták a termékcsoportokra szakosított, nagy önállósággal rendelkező szervezeti egységeket. A belső átalakítást követően, 15 év alatt, a vállalat árbevétele a múlt év végéig hatszorosára nőtt. A rádiógyár eközben tízszeres, a számítástechnikai gyár tizenháromszoros, a televíziógyár háromszoros termelést valósított meg. A látványos fejlődés egyik eszköze kétségtelenül a korszerű szervezeti, szervezésfejlesztési módszerek alkalmazása. ■ A jelenlegi gazdasági környezet és a piaci viszonyok kihívására csak egyféleképpen lehet válaszolni: rugalmassággal. Tehát mozgékonyabbá kell tenni a nagyvállalatokat is. Ennek járható útja a megfelelő önállósággal felruházott, kisebb gazdálkodó egységek létrehozása. Ezt a rugalmas mozgásformát a leányvállalatok „tudják” a leginkább. A Videoton a már működő, automatikai profilú leányvállalata mellé újabb kettőt alapít, éppen a vásárlói igények változására legérzékenyebb szolgáltatói szférában. A szórakoztató elektronikai és a számítástechnikai leányvállalatnál az érdekeltség az a hajtóerő, amely tág teret nyit a vállalkozási készségnek is — magyarázza beszélgetőpartnerem, Kiss Ferenc, a vállalat szervezési főosztályvezetője. További lehetőség a szervezeti megújulásra a vegyes vállalati forma. Hazánkban 1980-ban mindössze tíz, 84- ben már ötven, jelenleg száz, többségében tőkés cégekkel létesített vegyes vállalat működik. Jövedelmezőség, fejlett gyártástechnológia és technika átvétele, vagyis a technológiai transzfer, kölcsönös kedvezmények biztosítása, piacbővítés, szervezeti és munkakultúra eltanulása, s mindenekelőtt tőkebevonás az eredménye. Csak néhány tényező azok közül, amelyekért érdemes „közösködni”. — A Videotonban két-három éve próbálkozunk a közös vállalati formával, angol és NSZK-beli cégekkel — itthoni és külföldi telephelyivel — A kísérleti évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez a szervezési eszköz előnyösen segíti a vállalati innovációt. Ezzel a vállalattípussal gazdagodva, a Videoton szervezet a három nagy gyárunk mellett, több tucat, önálló jogi személyként működő kisebb-nagyobb vállalkozási csoporttal rendelkezik majd. Mindez új irányítási formákat is igényel. Valamennyi egységet be kell illeszteni a vállalat irányítási rendszerébe és meg kell oldanunk működésük összehangolását, az úgynevezett koordinációs mechanizmusokkal, csak így működhet olajozottan az egész gépezet — mondja Kiss Ferenc. A vállalati szervezők számára nem kis feladatot jelent ez az integrálás, illetve összehangolás. Törekvésük az, hogy a különböző vállalkozások, szervezeti formák ellenére, a Videoton egységes arculattal jelenhessen meg a piacokon. Az új vállalati formák egyrészt megvalósítják az erőforrások koncentrációját, s ugyanakkor mozgathatóságukat is. A centralizáció, illetve a decentralizáló tehát egymást erősítő folyamatok, s ennek leghatékonyabb működtetésére kell kialakítani most a Videotonban a megfelelő irányítási, döntési, szervezeti folyamatokat és kereteket. Sz. E. 1988-ban megnyílik a gyár korszerű vevőszolgálata és márkaszervize SzékesfehérváronFotó: Gregoritv Antal A gerbera Utálatos volt a reggel. Szürke ködben úszott minden. Nyirkos, lucskos hideg sziszegett a házak között. A járdákon végleg magukra hagyottan dideregtek az ünnepi trombiták, álarcok, bohókás kalapok. A megállóban morcoson topogtak a várakozók... Pedig csupán néhány óra telt el a gyári szirénák új esztendőt köszöntő bugásától, az utcákon hömpölygő mesterkélt és önfeledt öröm perceitől. A busz késett. Egy öregúr már tizedszer pillantott karórájára, s szitkokat mormolt a bajusza alatt. A négy fiatal nem törődött semmivel. Pajkosan ugratták — az időt siettetendő — társnőjüket, akinek hihetetlenül pisze orra látszott csak ki kabátja csuklyája alól. No, és tengerkék szemei ... Az egyik srác egyszeresek a fejéhez kapott, azzal sarkon fordult és eliramodott. . Hamar visszatért. Selyempapírba burkolt szál virágot szorongatott a kezében. „Majd elfeledtem” mormolta, s könnyedén meghajolt a lány felé, nyújtva a bársonybordó gerberát: — Boldog új évet, Magyarország! Az öregúr megcsóválta a fejét — nahát ezek a srácok! — s elmosolyodott. Akárcsak a többi várakozó. A tengerkék szemek felvillantak. A busz is megérkezett. Előttem ültek. A lány barátja vállára hajtva fejét szundikált. Kezében, karcsú zöld szárán ringatózott a gerbera. Néztem őket. Boldog új évet, Magyarország! Ne csak az első, de minden napodra jusson egy szál virág! — Stessek — Strukturális átrendeződés az építőiparban Az építőiparban 1987-ben folytatódott a strukturális átrendeződés, amelynek legfontosabb jellemzője az építési szervezetek számának növekedése. Így az esztendő végén az előző évinél már 50 százalékkal több, összesen 1400 építési , kivitelezési, tervezési, beruházási, kutatási — szervezet működött az országban. Csökkent a nagyvállalatok létszáma, ugyanakkor fokozódó mértékben alakultak kisvállalkozások. A nagyobb vállalatoktól egy év alatt 17 500 dolgozó távozott, s ebből megközelítően 12 ezer gyarapította a kisszervezeteket, mintegy 5 és fél ezer pedig elhagyta az ágazatot. A hagyományos építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése 2,4 százalékkal viszszaesett az előző évihez viszonyítva, így részesedésük az országos építésből 38 százalékra csökkent. Az építési kereslet és kínálat 1987-ben összességében kiegyenlített volt, sőt egyes térségekben, illetve szakmákban kínálati többlet alakult ki, és erősödött a vállalkozók közötti verseny, így a kivitelező szervezetek szerződésállományának több mint egynegyedét versenytárgyalás alapján kötötték meg. Az ily módon elnyert megbízásokkal 37,5 milliárd forint értékű munkát vállaltak el, 15 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az 1987-ben megkötött szerződésekben az építőipari árakat — a lakásépítést kivéve — már a megrendelő és a vállalkozó megegyezése alapján alakították ki.