Fejér Megyei Hírlap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-01 / 51. szám
FEJÉR MEGYEI GY|\ ASZÁLY ÉS VISZÁLY TÁCON ■ ■ ■ ■ W ■ hn ■ V----------------------------------------------- | ■ i|H ■ ■ ■ ■HM ■ I ■. --------------------\ TÁJÉKOZTAT A TANÁCS I SS99 9 »11 ‘ | H9S1 .U -$j1 m WB “ Kedd, HOLLAND KONYVKIALLITAS | ‘ r# lg ■■ XLIV. évfolyam ' H 51. szám LÁTTUK, HALLOTTUK, OLVASTUK ! » # Ára 1,80 Ft I —it 99 _ WBm Éji 1988. március 1. A bérklub nem páholy Az elmúlt években úgy tűnt, a közgazdasági szabályozók a középszerűséget „díjazzák". Mert azokat a gazdálkodó szervezeteket, ahol a nyereség, az eredmény átlagon felüli volt, nagyobb mértékű elvonással „büntették", és alaposan megadóztatták a dolgozókat bőkezűbben fizető vállalatokat is. A társadalmi-gazdasági kibontakozás programja zöld utat enged minden kezdeményezésnek, amely oldja ezeket a még meglévő fékeket és ellentmondásokat, gyorsítja az innováció, a tudományos-technikai haladás folyamatát, erősíti a piaci versenyképességet, ösztönöz a hatékonyabb, gazdaságosabb termelésre vagy segít a népgazdasági egyensúly javításában. Alig fél esztendeje hallhattunk először a bérklub tagságról. A szigorú feltételekhez kötött tagsági „igazolványt" még nem kapták kézhez az érintett vállalatok, odaítéléséről most döntenek, öt, nem is akármilyen kritériumot kell a bérklub tagoknak teljesíteniük ahhoz, hogy az országosan engedélyezett 2,5 százalékos bérfejlesztésnek — az elért eredményeik alapján — akár négy-ötszörösét is teljesíthessék. Aki a klub „házirendjének" egyetlen pontja ellen vét, kizárásra ítéltetett, sőt súlyos pénzbüntetésre is számíthat. Ezért alapos megfontolás és felelősségteljes döntés után pályázott az a több mint háromszáz hazai vállalat, amely eredményessége, kiegyensúlyozott pénzügyi helyzete és jelentős mértékű tőkés kivitele révén egyáltalán gondolhatott a belépésre. Megyénk gazdálkodó szervezetei közül például a Videoton Elektronikai Vállalat, az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat, vagy a bicskei gyárral rendelkező MMG Automatika Művek évek óta nyereséges, ezenkívül stabil tőkés piaci kapcsolatai, sőt piacbővítési lehetőségei vannak. A klubtagsághoz garantálni kell a pályázónak a vagyonarányos vállalati nyereség több mint tízszázalékos és a konvertibilis export hasonló mértékű növekedését. A felvétel elbírálásakor két évre visszamenőleg megvizsgálják, korrekt-e a jelölt a belföldi árak alakításánál, mert az árképzés gyakorlatának tisztasága is nagy súllyal esik latba. Ezenkívül a jelentkező gazdálkodó szervezet nem vehet igénybe állami dotációt és folyamatosan kiegyensúlyozott, zavaroktól mentes gazdálkodást kell folytatnia Egyik feltétel sem könnyű, a bérklub nem páholy. A bankintézetek „mankója” alkalmilag segíthet ugyan a megszorult vállalaton, ám a hitelfelvétel lehetőségei szigorodtak és az ehhez szükséges pénzügyi eszközök is szűkösek. A kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodás alapja, hogy a vállalat ne költsön többet, mint amit megtermel, másrészt áruját ne saját raktáraiba, hanem a vevőinek gyártsa. Nyerni csak az tud, aki merg tartja a mondás, így igaz ez a bérklub tagságra is. Tisztelet a pályázóknak a kockázatvállalásért, amellyel ezúttal nemcsak saját, hanem a népgazdaság érdekeit is szolgálják. Szentkuti Eszter A mozgalom időszerű kérdései A SZOT elnökségének állásfoglalása Ez év február 19-én ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A közzétett állásfoglalás a beérkezett információk szerint széles körben alapvetően pozitív visszhangot váltott ki. Mindaz, ami az árakkal, a foglalkoztatási problémák kezelésével, érdekvédelmi munkánk erősítésével, a szakszervezetek tevékenységének tartalmi, szervezeti megújulásával kapcsolatban megfogalmazódott, találkozik a tagság többségének helyeslésével. A tagság igényli és támogatja az ágazati szakszervezetek és a SZOT felelős álláspontját, fellépését a dolgozók széles rétegeinek élet-és munkakörülményeit érintő kérdésekben, érdekeinek határozott védelmében. Tudatában van annak, hogy a jelenlegi helyzetben az ország társadalmi, politikai tényezőinek közös erővel, együttes cselekvéssel kell hozzájárulni társadalmi i gaz(Folytatás a 2. oldalon) Gazdaságosan, hatékonyan, határidőre A megyei beruházási vállalat tervei A Fejér Megyei Beruházási Vállalat eredményesen zárta a múlt évet. Tanácsi és egyéb megbízásból összesen 1,4 milliárd forint értékű tevékenységet végeztek. Árbevételük 22 millió forint volt, és a tervezett nyereséget is elérték. Fejér megyében a VII. ötéves tervidőszakra megfogalmazott beruházási célok alapvetően nem változtak. A vállalatnak a múlt évben hármas feladatsornak kellett eleget tennie: lakás-, iskola- és egészségügyi beruházásoknak. A szerényebb gazdálkodási körülmények között is a megyében 409 lakás elkészült, ebből 375 Székesfehérváron (140 tanácsi és 235 OTP-lakás). Agárdon átadtak 34 szociális jellegű tanácsi garzonlakást, ebből a székesfehérvári tanács tízzel rendelkezett. Áthúzódó beruházásként tavaly a megyeszékhelyen átadták a Seregélyesi úti szakmunkásképző iskola 8 tantermes új szárnyát. A Bregyó közben épül a 16 tantermes új középiskola, az ARÉV kivitelezésében. Az oktatási, művelődési jellegű épületet 1989-ben kell átadni. Seregélyesen 15 tantermes iskola épül. Idén Tordason is átadják rendeltetésének a 8 tantermes általános iskolát. Tavaly Székesfehérváron a Széchenyi utcában megoldották az Ének-Zenei Általános Iskola elhelyezését. A Zalka Máté utcában a városi televízió és a sport- és ifjúsági osztály kapott helyet egy felújított épületben. Ugyancsak befejezték a velencei úttörőtábor fejlesztését, ahol több mint 600 gyermek nyári üdülésére van lehetőség. A múlt évben felavatták a megyeszékhelyen a társadalombiztosítási igazgatóság új épületét is, amely révén jelentősen javultak a munkakörülmények és az ügyfélfogadás színvonala. A vidéki beruházások közül még szükséges kiemelni a lajoskomáromi postát és a szolgáltatóházat, amely szintén befejeződött. A második fontos terület a megyei kórház beruházása. A fejlesztési mérséklés ellenére erre a célra 203 millió forintot költöttek. A tervidőszak végéig, 1990-ig el kell készülnie a rendelőintézetnek, és meg kell teremteni a diagnosztikai hátteret is. Móron folyik a 16 munkahelyes rendelőintézet építése, 55 millió forintos költséggel, s jövőre befejeződik. Székesfehérváron a Leninvárosrészben idén elkészül a 4 munkahelyes orvosi rendelő. A vállalat kiegészítő tevékenységként területelőkészítéssel is foglalkozik. Idén elkezdték a gárdonyi strand rekonstrukciós programját és elkészült a lepsényi és a polgárdi iskola tervdokumentációja is. Grabsits László igazgató hangsúlyozta, hogy 1988-ban folytatódik a székesfehérvári fedett uszoda építése. Tavaly 45 millió forintot költöttek e kivitelezésre. Idén már 80 milliós értéket építenek be. A cél olyan munkaterület kialakítása, amely lehetővé teszi a folyamatos belső szerelést. Ugyancsak fontos a székesfehérvári szennyvíztisztító további építése, a szennyvíziszap elhelyezésének és kezelésének megoldása. Nagy gondot fordítanak a műemlékvédelemre is. Idén elkezdődik a megyei múzeum épületének és a Csók István utca 17. szám alatti régi megyeházának a felújítása. Tovább folytatódik az iszkaszentgyörgyi és a fehérvárcsurgói kastélyok rekonstrukciója. Székesfehérváron az év végéig 32 milliós költséggel el kell végezni a Hunyadi Közgazdasági Szakközépiskola felújítását is. A Fejér Megyei Beruházási Vállalat a tanácsok csökkenő anyagi lehetőségei miatt, idén 850—900 millió forintos beruházási kerettel számol. Csató József Tavaly elkészült a Seregélyesi úti szakmunkásképző 8 tantermes új szárnya is Tanácsülés Dunaújvárosban Városfejlesztés, lakásgazdálkodás ülést tartott tegnap délután Dunaújváros Tanácsa, Sáros József tanácselnök vezetésével. A testület munkájában részt vett dr. Sziklai Antal, a megyei tanács elnöke, Horváth András, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. A testület beszámolót hallgatott meg a két tanácsülés közötti időszak fontosabb eseményeiről, továbbá megválasztották a megyei tanács tagjai sorába dr. Kovács Pált, a Városi Tanács V. B. egészségügyi osztályának vezető főorvosát. Döntést hozott a testület a városi tanács 1988. évi költségvetését és városfejlesztési tervét illetően. Dunaújváros tanácsa egymilliárd-háromszáztízmillió forinttal gazdálkodik ebben az esztendőben. A kiadások döntő hányadát a város intézményhálózatának működési és fenntartási költségei viszik el. Fejlesztési célokra 268 millió forintot fordít a tanács, jelentősebb új beruházások indítására nem kerülhet sor az idén. Folytatódnak a már megkezdett beruházások, többek közt a gyógypedagógiai iskola építése, befejeződik a városi kórház konyhájának rekonstrukciója. Kétmillió forintot kívánnak fordítani a Pentele városrész úthálózatának korszerűsítésére. A fejlesztési elképzelések között kiemelt helyet kap 1988-ban is a lakásépítés; 122 millió forintot áldoz a városi tanács új lakások építésére. A tanácsülés egyik kiemelt napirendi pontját képezte a hatályos lakásügyi tanácsrendelet módosítása. Dunaújvárosban több mint tízezer tanácsi lakás van, a helyi szabályozás tehát a város lakosságának jelentős részét érinti. Nagy vitát váltott ki a tanácsi bérlakások elidegenítése, illetve megvásárolhatóságának kérdése. A testület részletesen megvitatta az előterjesztett alternatívákat, és minden véleményt figyelembe véve határozott a témában. A döntés értelmében a városi tanács lakásállományának 55 százalékára érvényes az elidegenítési korlátozás. Nem vásárolhatják meg a bérlők a régi városmag egy részén a bérleményeket, továbbá a területi megkötés nélkül nem idegeníthetők el azok az állami tulajdonban lévő ingatlanok sem, amelyekben a kétszobásnál nagyobb lakások aránya az 50 százalékot meghaladja. A város nyugdíjasházában lévő lakások is korlátozás alá esnek. V. I. Építési telkek a város körül A nyolcvanas évek kezdetétől, folyamatosan csökkent Székesfehérváron — miként az országban is — az állami lakások építése, ezzel egyidejűleg több magánerős lakás készült. 1986-ig viszonylag nagyszámú építési telket tudott a tanács kijelölni és tartós használatba adni. Székesfehérvár Város Tanácsa V. B. műszaki osztályára évente átlag 4—5 ezer telekigénylés érkezik, ám ennek csak töredékét tudják kielégíteni. A megyeszékhelyen jelenleg egyáltalán nem tudnak építési telket adni. A műszaki osztályvezető, Heinrich Péter tájékoztatása szerint, a városkörnyéki településeken, Szabadbattyánban, Sárkeresztesen és Pátkán van még lehetőség átlagosan 300 négyszögöl nagyságú építési telkek kijelölésére, amelyeket a székesfehérvári igénylők és jogosultak között, kívánnak kiosztani. Szabadbattyán mellett szólnak a jó közlekedési és közművesítési lehetőségek. Itt hosszú távon ezres nagyságrendű telkek kijelölése lehetséges. 1987-ben 40 telek készült el és 14 talált gazdára. Sárkeresztesen az első ütemben 25 telek kialakítását tervezik a nyolcvanból, bár itt előzőleg meg kell oldani a biztonságos vízellátást. Pátkán megfelelő az infrastruktúra, itt 60 építési telket jelölnek ki a közeli jövőben. Az árakról annyit, hogy a fehérvári magánforgalomban lévő telkek feléért lehet hozzájutni az előbbi helyeken építési telekhez. p. a. Sárkeresztesen 80 telek kialakítását tervezik Fotó: Fási László