Fejér Megyei Hírlap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

/ / A­Z N. / OTP \ / Fejér Megyei Igazgatóságai / betételhelyezéssel egybekötött \ / TOMBOLA AKCIÓT / hirdet meg JÚNIUS hónapra azon ügyfeleinek, akik ezen időszak alatt megyénk egységeinél LAKÁSNYEREMÉNY­t vagy ÚJ OTTHON TAKARÉKBETÉTET váltanak. Főnyeremény: színes televízió és 9 db értékes nyereménytárgy. TOMBOLASORSOLÁS: 1988. július 21-én délelőtt 10 órakor Igazgatóságunk Betétosztályán (SZÉKESFEHÉRVÁR, Várkapu u. 1.) A nyereménytárgyak a tombolajegyek ellenében átvehetők augusztus 21-ig a sorsolás helyszínén. ÚJ OTTHONÁNAK KULCSA: LAKÁSNYEREMÉNY és az ÚJ OTTHON TAKARÉKBETÉT FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1588 JÚNIUS 1. SZERDA IMPORT HELYETT EXPORT. Termékskála-bővítés és gyártmányfejlesztés eredményeként speciális varrócérnákkal jelentkezik a piacon az Albertfalvai Cérnázógyár. A nagy szakító­szilárdságú cérnákat elsősorban a bőr- és a cipőipar igényii Magyarország jelenleg mintegy 5,6 millió NSZK-márka értékben importál ilyen ipari fonalakat. A vállalatnál történt fej­lesztés egyik célja, hogy ennek az összegnek mintegy 60 százalékát az itthon gyártott ter­mékekkel váltsák ki, a későbbiekben pedig, a termelés teljes beindulása után exportra is le­hetőség lesz (MTI Fotó: Pataki Gábor) Újdonságok a húsipari vállalatnál Jobb ellátás a kistelepüléseken A Fejér Megyei Állatfor­­galmi és Húsipari Vállalat szakembereivel az­ Ercsiben megrendezett termékbemu­tatón beszélgettem. A Duna­­szöv­őtés­­szel együttmű­ködve rendszeresen tartanak árubemutatókat, hogy leg­újabb termékeiket vala­mennyi partnerük megismer­hesse. A vállalat csaknem het­­venféle készterméket gyárt, évente ötezer tonnás meny­­nyiségben. Az elmúlt eszten­dőben tizenkétféle új készít­ménnyel szélesítették a vá­lasztékot. Külön figyelmet fordítanak arra, hogy ter­mékeik eljussanak a kistele­pülések üzleteibe is, s ennek feltételeit is igyekeznek meg­teremteni. Tavaly 62 vidéki üzlet részére vásároltak kor­szerű hűtőberendezést, hogy ne okozzon problémát a romlandó készítmények tá­rolása. Csaknem másfél mil­lió forintot fordítottak a hűtőprogram megvalósításá­­ra. Dr. Konrádi Péter keres­kedelmi osztályvezető tájé­koztatása szerint a féléves tapasztalat azt mutatja, hogy ezekben a községekben 30— 40 százalékkal megnőtt a hentesáru-forgalmazás. Kétségtelen, hogy minden­ki jól jár, a lakosság örül a jobb ellátásnak, a vállalat­nak fontos a növekvő forga­lom. Tovább javítják Duna­újváros környékének ellátá­sát, a januárban megnyitott, dunaújvárosi húsáruház, amely kis- és nagykereske­delmi tevékenységet egy­aránt folytat. A Dunaszöv­őtésszel együttműködve eb­ből az­ üzletből heti 10—15 mázsa előre csomagolt hús kerül ki a környező közsé­gek üzleteibe. Rektori Konferencia alakult A hazai tudományegyete­mek, műszaki, orvosi és agráregyetemek vezetőinek részvételével kedden, az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetemen megalakult a Rektori Konferencia. A testület célja, hogy előse­gítse és szorosabbra fűzze az egyetemek közötti együttműködést, fórumot biztosítson a felsőoktatást és az egyes intézményeket érintő időszerű, illetve táv­lati kérdések megvitatásá­ra, s részt vegyen az egye­temekkel kapcsolatos dön­tések előkészítésében. Ál­lásfoglalásaival, ajánlásai­val és kezdeményező javas­lataival az állami és párt­szervekhez közvetíteni kí­vánja azokat az igényeket és érdekeket, amelyek a felsőoktatás sajátos felada­taiból és szükségleteiből adódnak. A Rektori Konferenciát a tervek szerint féléven­ként hívják össze, s dön­töttek arról is, hogy egy­­egy téma megvitatására évente egy alkalommal or­szágos egyetemi fórumot szerveznek. Megvitatták és elfogad­ták továbbá a testület mun­katervét, s kijelölték azo­kat a témákat, amelyek a Rektori Konferencia, illet­ve az országos egyetemi fórum első ülésein szere­pelnek, így egyebek között áttekintik majd az egyete­mi felvételik korszerűsíté­sével, az intézmények okta­tási, kutatási infrastruktú­rájának fejlesztésével kap­csolatos teendőket, vala­mint az egyetemi autonó­mia kiszélesítésével, a posztgraduális képzéssel, az oktató és kutató után­pótlással összefüggő kérdé­seket. Az alakuló ülésen meg­választották a Rektori Konferencia elnökét, aki a következő egy esztendőre Fülöp József, az EL­TE rek­tora lett. .(MTI) „LÉZER’* Kisszövetkezet FELVÉTELRE KERES gyakorlattal rendelkező épületgépész és magasépítésben jártas munkatársakat termelésirányítói munkakörbe. Jelentkezés: a Kisszövetkezet leléphetvén KINCSESBÁNYA. Kossuth u. 3. 9314 9314 Kom»kisták helye« ! Ásványok a mezőgazdaságban A mezőgazdasággal foglal­kozó szakberkekben az utóbbi években tudományos vita folyik a talajok termő­képességének megőrzéséről. Ez a kérdés azért időszerű, mert a hazai mezőgazdasági területek 49 százaléka a túl­zott műtrágyázás következ­tében elsavanyodott, és en­nek következményeként a talajok tápanyagkészlete csökkent. Az ok a hatvanas évek végétől bevezetett in­tenzív gazdálkodás. A nagy­üzemi gazdaságok gyakran túlzott műtrágyázással nö­velték a talaj termőképessé­gét , természetes anyagokat, istállótrágyát, valamint ás­ványokat viszont alig hasz­náltak. A műtrágyákkal többnyire csak a makroelemek pótlását oldották meg, a mikroele­mekből viszont nőtt a hiány. Az aránytalanság miatt a talajok nemcsak elsavanyod­­tak, de vázszerkezetük is romlott, a víz- és a levegő­­háztartásuk is kedvezőtlenül alakult. A termőterületek romlásá­nak megakadályozására már eddig is történtek próbálko­zások: a Dunántúlon, vala­mint az északi felvidéken található savanyú kémhatá­sú, azaz szikes talajok javí­tására őrölt mészkövet, gip­szet és dolomitot használnak. Ezek a kőzetek bizonyítható­an növelték a terméshoza­mot, mert alkalmazásukkal helyreállt a makro-, illetve a mikroelemek normális aránya. Az ásványoknak a mező­­gazdaságban való használata már nem számít újdonság­nak. Fejlettebb országokban (Svájcban, az NSZK-ban, Franciaországban, Japán­ban) már sok éve különböző ásványokat alkalmazva tart­ják fenn a föld termőerejét. — Mi várható nálunk? — kérdeztük Simon Mártontól, az Országos Érc- és Ásvány­bányák talajjavító ásványok­kal foglalkozó szakmérnö­kétől. — Vállalatunknál, amely a hazai ásványvagyon nagy részének gazdája, eddig 10- féle keveréket kísérleteztünk ki a hazánkban található anyagokból. Ezeket a kutatá­sokat mezőgazdasági nagy­üzemekkel, tudományos in­­tézetekkel összhangban vé­gezzük. E munka nem ígér gyors, látványos eredményt, ahhoz, hogy egy-egy keveré­ket valamilyen kultúrára ki­próbáljunk, legkevesebb egy termelési idényre van szük­ség, mivel más-más vidékre, illetve talajra különböző ás­ványkeverékre van szükség. — Mondana példát? — Tavaly tavasszal a Nád­udvari Vörös Csillag Mgtsz­­ben kukoricára állítottunk össze egy keveréket. Két parcellát jelöltek meg kísér­leti célra. Az egyikbe hektá­­ronként 600, a másikba 1200 kiló keveréket dolgoztak be 20—25 centiméter mélység­be. Az elsőben 350, a másik­ban 840 kilóval több szemes tengeri termett, mint azokon a földeken, amelyeken nem használtak ásványi anyago­kat. Most a cukorrépa ter­mesztéséhez keressük a megoldást. Ezzel párhuza­mosan még jó néhány gaz­dasággal és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemmel állunk partneri kapcsolat­ban. — Milyen ásványfajták al­kalmasak talajjavításra, il­letve az állatok növekedésé­nek elősegítésére? — Mindenekelőtt a mészkő, ebből használnak a legtöb­bet. Ezt követi a dolomit, a zeolit, a perlit, az illit, a bentonit, a mangániszap, amely ugyan nem ásvány, hanem érc, de a vele végzett kísérletek jó eredményt ígér­nek. — Milyen hatást fejtenek ki ezek az anyagok? — Közös tulajdonságuk, hogy mindegyik javítja a termőföld vízháztartását. Ez különösen a homokos tala­jokon érvényesül, amelyből a nedvesség a leggyorsab­ban szivárog le, vagy páro­log el. Erre elsősorban a duz­zasztott perlit, a zeolit és a bentonit a legalkalmasabb. Ezek ugyanis a súlyuknál többszörös vizet képesek le­kötni, amelyet azután a nö­vény egyenletesen használ fel. A dolomitnak egyebek között magas a mangántar­talma, ami főleg a Nyírség­ben található savanyú tala­jokon fejt ki eredményes hatást. A zeolit nitrogént, foszfort, kalciumot tartal­maz. Ez a szabadföldi pap­rika, paradicsom és más zöldségféléknél váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ami pedig az állatok eteté­sére használatos ásványokat illeti, az említett anyagok közül a bentonit és a zeolit a legalkalmasabb. Ezek az anyagok 2—3 százalékos arányban a takarmányba ke­verve elősegítik az egyedek emésztését és csökkentik a tömeges zárt állattartásban tapasztalható kannibaliz­must. — Milyen szerep vár ná­lunk a jövőben az ásványok­ra? — A külföldi példák is azt bizonyítják, hogy a talajok termőképessége nem tartha­tó fenn csak kemikáliákkal. Ez annál is inkább igaz, mert ezeknek a túlzott ada­golása hiánybetegséghez ve­zethet, amit a táplálkozási lánc legvégén az ember is megérezhet. Külön említen­dő a környezetvédelem, a természet ősi flórájának és faunájának megőrzésére ugyanis csak a természetes anyagok alkalmasak. (MTI­­Press) S. S. A békemozgalom emlékplakettje Kitüntetés a TIT szabadbattyáni szervezetének A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat szabadbat­­­tyáni helyi szervezete a béke érdekében végzett eredmé­nyes munkájáért megkapta az Országos Béketanács El­nökségének Kitüntető Em­lékplakettjét. A kitüntetést az Országos Béketanács megbízásából a szabadbattyáni TIT-klubban Pap László, a TIT Fejér Me­gyei Szervezetének titkára adta át Kiss Ernőnének, a TIT helyi szervezete elnöké­nek. A klubba ellátogatot dr. Lörincze Lajos és dr. Grétsy László nyelvész professzor. Lörincze Lajos Berzsenyi Dániel költészetének nyelve­zetéről tartott előadást. Grétsy László, a televízió „Álljunk meg egy szóra­’ cí­mű közkedvelt műsora alap­ján állította össze előadását. Ezután válaszoltak a hallga­tóság kérdéseire. A művelődési házban Lö­rincze Lajos nyitotta meg dr. Bajkai Géza, Szabadbattyán­­ban élő amatőr festőművész kiállítását, amely június kö­zepéig látható. 5­0 IDAI CSEPPFOLYÓSÍTOTT HIDROGÉNNEL HAJTOTT KÍSÉRLETI TU—155-ÖS REPÜLŐGÉP. Elsőként a világon sikeres próbarepülést hajtott végre alacsony hőmérsékleten cseppfolyó­sított hidrogén üzemanyaggal a TU—155-ös szovjet kísérleti személyszállító repülőgép. Az Alekszej Tupoljev főkonstruktőr vezetésével kilenc éven át kifejlesztett gépet, a TU—154- es kissé módosított változatát mozgató NK—88-as hajtómű földgázzal is üzemeltethető, ami harmadával több energiát képes leadni, mint a hagyományos üzemanyag, a kerozin

Next