Fejér Megyei Hírlap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
f ~ ) FEJÉR MEGYEI A MUNKANÉLKÜLISÉGRŐL ■ ■ m ■ w ■ “■ ■ v--------------------------HOL SZORÍTJA A CIPŐ A GYÁRAT? H V ^ | Csütörtök, 1988. szeptember 1. CÉG ÉS ALCSÚT IS ŐRZI NEVÉT WM M 0: II I XLIV. évfolyam ----------- LM IIfi 209. szám LOTTÓ-GYORSLISTA • Ára: 1,80 Ft ■HMiiHiHMiiwSLKälHBaHUMUSUUHBHiiläSlAuUHliMMSuHlI v ^ Ülésezett a megyei párt-végrehajtó bizottság Erősíteni a nyíltságot Tegnap ülést tartott az MSZMP Fejér Megyei Végrehajtó Bizottsága, Barts Oszkárnénak, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével. A testület munkájában részt vett Csapó Sándor, az MSZMP KB munkatársa. A végrehajtó bizottság megvitatta azt a javaslatot, amely az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága középtávú feladattervének kiegészítésére készült. A testület úgy foglalt állást, hogy a konkrét feladatsorokat, felelősöket és határidőket is tartalmazó programot ajánlja elfogadásra a szeptember végén összeülő megyei pártbizottságnak. Ezt követően a testület a politikai nyilvánosság és a pártbizottság tájékozatási rendjének megyei feladatairól készített javaslatot vitatta meg. A testület egyetértett azzal, hogy a megyében a politikai nyilvánosság megújításának kulcskérdése: miként tájékoztatjaa közvéleményt saját tevékenységéről a pártbizottság, milyen a párton belüli nyilvánosság? A politikai döntésekről a korábbinál is részletesebben, és tartalmasabban szükséges tájékoztatni a közvéleményt. A pártbizottság testületei, munkabizottságai elé kerülő vitaanyagokat már az előkészítés időszakában fontos megismertetni a közvéleménnyel. Annak érdekében, hogy a megye párttagsága cselekvő részese lehessen a döntéshozatalnak, rendszeressé teszik a fontosabb döntések előzetes véleményeztetését, nagy horderejű, egész megyére szóló kérdésekben természetesen az egész tagság véleményét kérik. A jövőben a tömegtájékoztatás egyre nagyobb szerepet játszik a helyi társadalmi viszonyok formálásában, a demokratikus és nyílt közéleti légkör alakításában, a különféle érdekek közvetítésében és egyeztetésében, az újfajta közmegegyezés megteremtésében. A tömegtájékoztatás Fejér megyében is többcsatornás, sokprofilú tevékenység lett. A Fejér Megyei Hírlap és a Dunaújvárosi Hírlap mellett három városi televízió, a Magyar Távirati Iroda Fejér Megyei Szerkesztősége, a Győri Rádió Székesfehérvári Stúdiója, valamint számos üzemi lap dolgozik. A megyében — az egyre erősebben jelentkező igényeknek megfelelően — a jövőben tovább gazdagodik a tömegtájékoztatás: újabb városi, községi lapok, televíziók kezdhetik meg működésüket. A tömegtájékoztatás valamennyi eszköze javuló színvonalon végzi munkáját. A további fejlődéshez azonban a nyíltság légkörének erősödésére, a tájékoztatási kötelezettségek maradéktalan végrehajtására is szükség van. A lapok, a tv-stúdiók — több teret adva a vitáknak — segíthetik a demokratizmus szélesedését, szolgálhatják a sokszínűbb hitelesebb tájékoztatást. A politikai nyilvánosság és a tájékoztatási rendszer elemeiről a következő hetekben számos fehérvári és dunaújvárosi alapszervezetben folytatnak majd vitát. A szerkesztőségekben és stúdiókban is sor kerül véleménycserékre; a téma ezt követően a megyei pártbizottság napirendjén is szerepel. A megyei párt-végrehajtóbizottság az egyesülési és gyülekezési törvénytervezet társadalmi vitájával kapcsolatban felhívta a párttagság figyelmét, hogy aktívan vegyen részt a vitákon, amelyeknek időpontjáról és helyéről a tömegtájékoztatási eszközök közölnek információkat. Javult a vállalat gazdálkodása, de maradt a bizonytalanság Mától új bányaüzem termel Mányon Új üzem kezdi meg ma reggel a folyamatos termelést megyénkben: a Many I/A. bányaüzem. Nem lesz nagy ünnepség, kerete lényegében nem lépi túl a vállalati kört. Nagy csinnadratta nélkül, egyszerűen megindítják a szállító berendezéseket, s ezzel hivatalosan is felavatják az ország újabb termelő bányaüzemét. Az utóbbi egy-másfél évtized gigantikus méretűre elképzelt üzemeinek tervszámait tekintve, legfeljebb közepes nagyságúnak tekinthető ez az új bánya, előirányzott éves legnagyobb termelése alig haladja majd meg a félmillió tonnát. Mégis, a Tatabányai Bányák életében igen fontos szerepet kap majd. A Tatabányai Szénbányák Vállalatot a múlt év végén szanálták, aminek eredményeként, néhány részleg leválásával, 1983. január 1-jével létrehozták a Tatabányai Bányák Vállalatot. A vállalati keretek kisebbek lettek, a feltételek, azonban, amelyek között gazdálkodhat, rendkívüli módon megszigorodtak. E feltételek egyike volt, hogy radikálisan csökkenteniük kell, a bányászati munnkálatokkal párhuzamosan kiemelt karsztvíz mennyiségét. Úgy határoztak — egyéb intézkedések mellett —, hogy a mányi mélyszinti bányászkodást (a Mány I. üzemet) szüneteltetik. Az emiatt kieső szénmennyiséget pedig új feltárással pótolják, mégpedig az úgynevezett Mány-Kelet szénterület termelésbe kapcsolásával. Ez a szénterület szerves része a nagy kiterjedésű mányi szénmezőnek. Mány község határában, a mány— zsámbéki műút bal oldalán helyezkedik el, összesen néhány millió tonna, kitermelhető szén található itt, s ami, nagyon lényeges: e mennyi-ség túlnyomó része a karsztvízszint felett helyezkedik el. Vagyis, ezen a területen nem kell vízveszéllyel számolniuk, többletvizet kiemelniük! A feltárást — két lejtős akna mélyítésével — a múlt év szeptemberében kezdték el. Terveik szerint az új üzem év végéig 80 ezer tonna szenet ad, igen jó minőségűt, olyant, amit — ellentétben a nagyegyházival — nem kell ,,mosni'’, vizes eljárással a meddőtől megtisztítani. Ez utóbbi igen jelentős önköltségcsökkentő tényező. Az új üzem termelésbe lépése ezért is nagyon fontos. A vállalat ugyanis rendkívül súlyos pénzügyi helyzetbe került: egy évközi döntés értelmében 385 millió forinttal csökken(Folytatás a 3. oldalon) Felvételünk a Mány I/A. bánya aknaudvarán, két nappal hivatalos üzembelépése előtt készült, amikor még a frontfejtést a külszíni töltőállomással összekötő szállító rendszerről nemcsak a tehergépkocsikba, hanem a földi depóra is jutott szén Új VÍZMŰ Vízművet avattak tegnap Pusztaszabolcson. A létesítmény a Fejér Megyei Vízművek kivitelezésében, a tervezett határidő előtt egy hónappal készült el, 58 millió forintos költséggel. A hétszáz köbméteres acélszerkezetű víztartályba az ercsi,dunaújvárosi vízrendszerből 5,2 kilométer hosszú távvezetéken át érkezik a víz Pusztaszabolcsra. A község határában átemelőt építettek, a faluban pedig 39,5 kilométeres elosztóhálózatot építettek ki. Fejér megyében egyébként már hetvennél több településen van egészséges, vezetékes ivóvíz. A tanévnyitó ünnepség a seregélyesi általános iskola új épületénél. Tizenöt tanteremmel bővült az intézmény, egyműszakos lett az oktatás (Fotó Kabáczy Szilárd) Új iskolaépületet avattak Seregélyesen Tanévnyitó ünnepségek Országszerte tegnap délután tartották a tanévnyitó ünnepségeket az általános iskolákban, a gimnáziumokban, a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben. Fejér megyében 55 ezer általános iskolás és mintegy 13 ezer középiskolás számára kezdődött meg a tanítás. Megyénkben is több helyen bővültek az általános iskolák. A sárbogárdi II. Számú Általános Iskola új épületét szerda délután adták át. Ugyancsak tegnap délután rendezték a tanévnyitó ünnepséget Seregélyesen is, ahol a Kalamár József Általános Iskola új épülettel , tizenöt tanteremmel bővült. A több mint tíz évig tartó, szorongató tanteremhiány után piros betűs ünnepnek nevezte az augusztus 31-i napot az eseményen Horvát Istvánné, az iskola igazgatója, hiszen végre egy helyen, egy műszakban tanulhat a mai naptól az intézmény 630 diákja. Az ünnepségen, amelyen részt vett Kiss Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese, köszönetet mondott Bozai Lajos, a Seregélyesi Nagyközségi Tanács elnöke a megyei tanács harmincmilliós céltámogatásáért, a helyiek áldozatvállalásáért, és több vállalat segítségéért, munkájáért. A tetszetős külsejű, új iskolaépület, amely a sárbogárdi tsz építőipari közös vállalata kivitelezésében készült, összesen 46 millió forintba került. A fehérvári Ybl Miklós Általános Iskolában a tanító néni az l.a osztályosok macijelvényét tűzi a kisdiákok blúzára Fotó: Neményi Szellemi kihívás A mostani tanévkezdés a változás, az átalakulás jegyében következik el: mind a gazdaság, mind a társadalom a korszakváltás könnyűnek nem mondható időszakát éli. A materiális kihívások korában részesei vagyunk a folyamatos szellemi kihívásoknak is. Az előbbire csak az az oktatási rendszer, iskola, pedagógus és diák képes megfelelően válaszolni, akit a nagyobb teljesítmény, az alaposabb tudás, a tökéletesebb szakmai felkészültség jellemez. Tudjuk, hogy a gazdasági átalakulás bonyolult folyamatához az iskola nem zárkózhat fel egyik pillanatról a másikra. Ehhez számos körülményt kell megváltoztatni, alkalmassá tenni az új igényekhez és a gondolkodásmódhoz. Tény, hogy az oktatási törvény, az ehhez kapcsolódó végrehajtási utasítások jogi alapot adnak az iskolai önállósághoz, a pedagógiai feltételek javításához, a demokratikus légkör térnyeréséhez. De elég-e a tanulási jogról beszélni azok körében, akikre az iskola után nem vár a munka lehetősége? Helyénvaló-e a pedagógusok törvénybe foglalt önállóságára hivatkozni, ha a szellemi feltöltődésükhöz is nehezen változnak közvetlen környezetük tárgyi és személyi feltételei? Elegendő-e a törvényhozók jobbító szándéka, ha mélyül a szakadék az iskola erkölcsi értékrendje és a leghétköznapibb valóság között? Lehet-e esélyegyenlőséget teremteni, ha csak elméletben létezik az a tanulólétszám után meghatározott minimális forintösszeg, amelylyel minden iskolának rendelkeznie kellene? Néhány kiragadott kérdés a közelmúlt vitáiból, amelyek lezáratlanságukkal is kétségtelenül tükrözik, hogy nem a gyors, hanem a megfontolt változásokat hozza a mostani tanév. Számos híradás szólt arról, hogy a zsúfoltságot enyhítendő, hol épültek új iskolák. Tudjuk, hogy a foglalkoztatási szerkezet átalakításával összhangban több helyütt új oktatási formákat vezetnek be. Kétségtelenül örvendetes, hogy a szakmai képzés sokéves lemaradásának felszámolásához tevőlegesen járultak hozzá az üzemek, minthogy felismerték: saját érdekük, hogy az iskolából kilépő fiatal szakmunkások ismerjék az új műszaki követelményeket, vagy legalábbis ésszerű időn belül fel tudjanak zárkózni hozzájuk. Bizalomkeltő jelei ezek a szeptemberi újrakezdésnek, még akkor is, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a szigorodó gazdasági körülmények csupán körültekintőbbé tehetik, de el nem sorvaszthatják diák, tanító, tanár és szülők tíz hónapra szóló reményeit. K. E.