Fejér Megyei Hírlap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-01 / 77. szám
l Az MSZMP KB állásfoglalása . A politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről Az MSZMP Központi Bizottságának e heti ülésén elfogadott dokumentum a bevezetőben kiemeli: az MSZMP történelmi jelentőségű feladat megvalósítását, a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1983. májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi léptékű haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során fokozatosan gazdaságipolitikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Az 1956 és 1987 között alkalmazott modellt, amely átmenetileg jelentős modernizációs folyamatok elősegítője is volt — kimerítette tartalékait, sok vonatkozásban hibásnak bizonyult. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. A részleges reformok nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre követeli mega gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyok megújítását is. Az országos pártértekezlet óta eltelt időszakban szélesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizálása. A valóságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intézményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt (Folytatás a 2. oldalon) )' ■ Felkősedés és zápor Várható időjárás az ország területére ma estig. Időnként megnövekszik a gomolyfelhőzet, egy-egy zápor elfordulhat. Észak felől megnövekszik a felhőzet, esők, záporesők várhatók. A nyugati, északnyugati szél napközben megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 23 fok között alakul. (MTI) gr VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! FEJÉR MEGYEI __________________________________________________|_■________ _______________________ • *s * * Szombat, 1989. április 1. XLV. évfolyam, 77. szám Ára: 4,30 Ft Ülést tartott a Fejér Megyei Tanács A népi ellenőrzés vállalja a konfliktusokat is „Szűkmarkú” hitelező a takarékpénztár Ülést tartott tegnap délelőtt Székesfehérváron a Fejér Megyei Tanács, dr. Sziklai Antal vezetésével. A napirendi pontok előtt a testület megerőlítette két új megyei tanácstag megválasztását: Verebics Gézát Dégen és körzetében, Szabó Imrét Dunaújvárosban választották megyei tanácstaggá. A végrehajtó bizottságnak a két tanácsülés között végzett munkájáról készült tájékoztatót fogadta el a testület, majd beszámolót hallgatott meg a Fejér Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1984—88-ban végzett munkájáról, vizsgálatainak tapasztalatairól, illetve a bizottság idei munkaterv-javaslatáról. Az írásos előterjesztéshez Breznyánszky Gyuláné, a megyei NEB elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, írásban megkapták a tanácstagok a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének tájékoztatóját is, a megyénél tartott felügyeleti ellenőrzés tapasztalatairól. Az OTP hitelpolitikájáról, a tanácsok hitelfelvételi lehetőségeiről, a tanácsi gazdálkodást segítő tevékenységéről Horváth Ferenc, az OTP megyei igazgatója tájékoztatta a testületet. Végül bejelentéseket fogadott el és interpellációt hallgatott meg a tanács. A megyei NEB munkájáról készült tájékoztató és az elnök szóbeli kiegészítője is hangsúlyozta: változás, a megyei és területi bizottságok munkájában, hogy csökkent az anyagi termeléssel, a beruházásokkal, fejlesztésekkel foglalkozó vizsgálatok száma, és többet foglalkoznak a kereskedelemmel, a szolgáltatással, az egészségüggyel, vagyis a lakosság közérzetét, az élet minőségét közvetlenül meghatározó témákkal. Ezek közül kiemelte például a gyógyszerellátással kapcsolatosan tavaly végzett ellenőrzést, amely megállapította: a gyógyszerellátás egész rendszere ellentmondásos, ami e téren is a piacgazdálkodás hiányával van összefüggésben. A gyógyszerválaszték nem elégséges, a gyógyszerforgalmazás alapvetően csak elosztó funkciót tölt be. A szociális rászorultság és az ellátás indokoltságának elsődlegessége mellett a népi ellenőrzés indokoltnak tartja (a társadalombiztosítás rendszerének korszerűsítésén belül) az érdekeltségi viszonyokra alapozott gyógyszerforgalmazás bevezetését. Nagy érdeklődés kísérte a NEB-nek azt a vizsgálatát, amelyik a leginkább rászoruló rétegek lakáshoz jutásának segítését szolgáló tanácsi támogatás gyakorlatát ellenőrizte az öt városban, illetve az akkor még városi jogú nagyközség Gárdonyban. A többi között megállapították, hogy nem mindenütt érvényesítették a rászorultság elvét; a méltányosság alkalmazásában eltérő felfogás jellemezte a tanácsok döntéseit. Bizonyára önöket is foglalkoztatja a kérdés, hogy vizsgálataink milyen hatást váltanak ki, az illetékesek hogyan fogadják megállapításainkat, javaslatainkat — mondta a megyei NEB elnöke. Utalt arra, hogy az ellenőrzés csak szolgáltató szerepre vállalkozhat, feltár, jelez. Ezt a szerepét jól betölti. A teendő intézkedésekre vonatkozó javaslataikat azonban nem mindig fogadják megfelelő készséggel az érintettek. A helyzet érdemi változása reményében azonban vállalták és vállalják a vitákat, konfliktusokat; sokszor segítségül hívták a nyilvánosságot is. A napirendi pont vitájában felszólalók (Mészáros Klára, Zámoly; dr. Káli Ferenc, Bicske; Balsay István, Székesfehérvár; Gránitz Tiborné, Vál) szinte kivétel nélkül elismerésüket fejezték ki a megyei és a helyi népi ellenőrzési bizottságok munkájáért, méltatták a népi ellenőrök munkájának fontosságát, javasolták elismerését. Felszólalt Szálkai István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese is. A többi között ezeket mondta: „A népi ellenőrzés szervezetét ma sokan „leírják”, a sztálini állammodell csökevényének kiáltják ki, és jogutód nélküli megszüntetését sürgetik. De miközben e sokat bírált állammodell leszűkítette allampolgárok véleménynyilvánítási szabadságát, a népi ellenőrzés sok tízezer embernek adott lehetőséget, hogy kritikát mondjon, fellépjen a torzulások, a viszszaélések ellen. Talán erre vezethető vissza, hogy az állampolgárok ezrei ma is bizalommal fordulnak hozzánk.” (Folytatás a 2. oldalon) Fotó: Fási László Sárosd mától nagyközség — hagyta jóvá a tanácsülés A Népköztársaság elnöki tanácsa pénteken ülést tartott. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet a február 22—25. között Japánban tett látogatásáról, ahol részt vett az elhunyt Hirohito császár gyászszertartásán, kifejezve a magyar nép, az Elnöki Tanács és a kormány részvétét. A látogatás megerősítette: hazánk kiemelkedő fontosságot tulajdonít a magyar— japán kapcsolatok fejlesztésének, a két nép közötti hagyományos baráti együttműködés ápolásának, ugyanakkor alkalmat adott a kétoldalú legfontosabb kérdések áttekintésére, a vezető japán személyiségekkel lezajlott találkozások során megerősítést nyert a kölcsönös érdekeltség a politikai, a gazdasági, a pénzügyi és a kulturális kapcsolatok fejlesztésében. A testület az Országgyűlés által a közelmúltban hozott, a gazdasági társulásokról szóló törvénynek megfelelően, módosította a magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. tvr. egyes rendelkezéseit. A jogszabálymódosítás kihirdetéskor lép hatályba, a végrehajtást a kereskedelmi miniszter rendelete szabályozza. A testület határozott Petőfibánya lakotterületnek községgé alakításáról, továbbá az április 4-e alkalmából adományozandó kitüntetésekről. Az Elnöki Tanács személyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel és választott, majd kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) Az Elnöki Tanács ülései Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke március 31-én hivatalában fogadta dr. Luis Barrios Tassanót, az Uruguayi Keleti Köztársaság külügyminiszterét. Jelen volt Várkonyi Péter külügyminiszter és Joan Oddone Uruguay budapesti nagykövete (mti , Telefotó) Koszorúzási ünnepségek Hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából pénteken országszerte koszorúzási ünnepségeken emlékeztek meg a magyar földön elesett katonákról. Magyar párt- és állami vezetők, a társadalmi szervezetek képviselői, a hazánkban működő diplomáciai képviseletekvezetői és katonai attaséi rótták le kegyeletüket a felszabadító harcokban hősi halált halt katonák sírjainál, emlékműveinél; Harkányban a bolgár katonák emlékművénél; Beremenden, a hazánk felszabadításáért elesett jugoszláv hősök emlékművénél; Budapesten a Budaörsi úti amerikai hősi emlékműnél; Solymáron az ausztráliai, a kanadai, a francia, a brit, a lengyel és az új-zélandi hősök emlékművénél helyezték el katonai tiszteletadás mellett az emlékezés koszorúit. Hajdúböszörményben a román katonák sírkertjében volt koszorúzási ünnepség. Magyai vita az agrártézisekről A szellemi kapacitás záloga a továbblépésnek „Tulajdonképpen nem megújuló, hanem egy teljesen új agrárpolitikára van hazánkban szükség” — hangzott el tegnap délelőtt Székesfehérváron a Technika Házában, azon az aktívaértekezleten, melyen az MSZMP KB megújulási tervezetéről zajlott vita. A fórumon, melyet a Magyar Agártudományi Egyesület Fejér Megyei Szervezete rendezett, dr. Dimény Imre egyetemi tanár, a MAE alelnöke tartott vitaindító előadást. Említette, hogy a jelenlegi agrárpolitikai téziseket 1957- ben fogalmazták meg, melynek két — ma is érvényes — alapelve a termelési biztonság megteremetése, és az anyagi érdekeltség létrehozása volt. Bár a második, tsz-szervezési hullámban, ezelőtt éppen harminc éveis a sztálini kolhoz-modell szolgált mintául, a hazai termelőszövetkezetek hamar kinőtték a sablont, és sikerült sajátos, magyar arculatot, s ami ennél is fontosabb, maradandó gazdasági sikereket kialakítani. A lendületben , a hetvenes évek közepén, s mostanában érezhető egy kis megtorpanás, mely eleinte az olajár robbanással, később pedig az egyre szigorodó elvonásokkal függött öszsze .Elhangzott még az is, hogy nehéz megteremteni hazánkban az esélyegyenlőséget az iparral, hiszen napjainkban is a mezőgazdaságban dolgozók átlagkeresete több mint ezer forinttal marad el az iparban foglalkoztatottakéhoz képest A Központi Bizottság tervezetét két szempontból bírálták többen. Egyrészt azt fogalmazták meg, hogy kevés szerepet kap a tézisekben maga az ember, a másik pedig, hogy a vállalkozói formagazdagság hogyan tudja betölteni majd termelés - és jövedelmezőségfokozó szerepét, ez nem derül ki a leírtakból. Kulcsár Sándor alapi tsz elnökhelyettes arról beszélt a többi közt hogy a regulatív bérszabályozás továbbra is gátat szab a látványos fejlődésnek, s a közgazdasági szabályozás nem teremtett kellő lehetőséget arra, hogy a sokszínű vállalkozások kiteljesedjenek. Müllner István, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője a tőke mezőgazdaságból való kiáramlásának problematikáját elemezte, mely szerinte — főleg az állattenyésztés — alacsony jövedelmezőségével függ össze. Kristóf Zoltán, a megyei pártbizottság titkára azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság azon kevés ágazat (Folytatás a 3. oldalon.)