Fejér Megyei Hírlap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

­­l Az MSZMP KB állásfoglalása . A politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről Az MSZMP Központi Bi­zottságának e heti ülésén el­fogadott dokumentum a be­vezetőben kiemeli: az MSZMP történelmi jelentő­ségű feladat megvalósítását, a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1983. májusi or­szágos értekezlete megnyi­totta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következe­tes megvalósításának útját. A politikai rendszer mély­reható változására azért van szükség, mert jelentős ered­ményeink, az ország moder­nizálásában elért történelmi léptékű haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során fokozatosan gazdasági­­politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Az 1956 és 1987 között alkalma­zott modell­t, amely átme­netileg jelentős modernizá­ciós folyamatok elősegítője is volt — kimerítette tartalé­kait, sok vonatkozásban hi­básnak bizonyult. Az új helyzethez való igazodás hiá­nya megtörte az életviszo­nyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszült­ségekhez, a vezetéssel szem­beni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. A részleges reformok nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre követeli meg­­a gazdaság, a társada­lom, a politika, de a szelle­mi-morális viszonyok meg­újítását is. Az országos pártértekez­let óta eltelt időszakban szé­lesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intéz­ményrendszer demokratizá­lása, pluralizálása. A valósá­gos gazdasági-társadalmi fo­lyamatok és az intézmény­­rendszerek átalakításához azonban az idő nem volt (Folytatás a 2. oldalon)­ ­)' ■ Felkősedés és zápor Várható időjárás az or­szág területére ma estig. Időnként megnövekszik a gomolyfelhőzet, egy-egy zápor elfordulhat. Észak felől megnövekszik a fel­hőzet, esők, záporesők vár­hatók. A nyugati, észak­­nyugati szél napközben megélénkül. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 17 és 23 fok között alakul. (MTI) gr VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! FEJÉR MEGYEI __________________________________________________|_■________ _________________­______ • *s * * Szombat, 1989. április 1. XLV. évfolyam, 77. szám Ára: 4,30 Ft Ülést tartott a Fejér Megyei Tanács A népi ellenőrzés vállalja a konfliktusokat is „Szűkmarkú” hitelező a takarékpénztár Ülést tartott tegnap délelőtt Székesfehérvá­ron a Fejér Megyei Tanács, dr. Sziklai Antal vezetésével. A napirendi pontok előtt a testület megerő­­lítette két új megyei tanácstag megválasztá­sát: Verebics Gézát Dégen és körzetében, Szabó Imrét Dunaújvárosban választották megyei tanácstaggá. A végrehajtó bizottságnak a két tanácsülés között végzett munkájáról készült tájékoz­tatót fogadta el a testület, majd beszámolót hallgatott meg a Fejér Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság 1984—88-ban végzett munká­járól, vizsgálatainak tapasztalatairól, illetve a bizottság idei munka­terv-javaslatáról. Az írásos előterjesztéshez Breznyánszky Gyuláné, a megyei NEB elnöke fűzött szóbeli kiegészí­tést, írásban megkapták a tanácstagok a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöké­nek tájékoztatóját is, a megyénél tartott fel­ügyeleti ellenőrzés tapasztalatairól. Az OTP hitelpolitikájáról, a tanácsok hitel­­felvételi lehetőségeiről, a tanácsi gazdálkodást segítő tevékenységéről Horváth Ferenc, az OTP megyei igazgatója tájékoztatta a testü­letet. Végül bejelentéseket fogadott el és inter­pellációt hallgatott meg a tanács. A megyei NEB munkájáról készült tájékoztató és az el­nök szóbeli kiegészítője is hangsúlyozta: változás, a megyei és területi bizottsá­gok munkájában, hogy csökkent az anyagi terme­léssel, a beruházásokkal, fej­lesztésekkel foglalkozó vizs­gálatok száma, és többet foglalkoznak a kereskede­lemmel, a szolgáltatással, az egészségüggyel, vagyis a la­kosság közérzetét, az élet minőségét közvetlenül meg­határozó témákkal. Ezek közül kiemelte például a gyógyszerellátással kapcso­latosan tavaly végzett elle­nőrzést, amely megállapítot­ta: a gyógyszerellátás egész rendszere ellentmondásos, ami e téren is a piacgazdál­kodás hiányával van össze­függésben. A gyógyszervá­laszték nem elégséges, a gyógyszerforgalmazás alap­vetően csak elosztó funkciót tölt be. A szociális rászorult­ság és az ellátás indokoltsá­gának elsődlegessége mellett a népi ellenőrzés indokolt­nak tartja (a társadalombiz­tosítás rendszerének kor­szerűsítésén belül) az érde­keltségi viszonyokra alapo­zott gyógyszerforgalmazás bevezetését. Nagy érdeklődés kísérte a NEB-nek azt a vizsgálatát, amelyik a leginkább rászo­ruló rétegek lakáshoz jutá­sának segítését szolgáló ta­nácsi támogatás gyakorlatát ellenőrizte az öt városban, illetve az akkor még városi jogú nagyközség Gárdony­ban. A többi között megál­lapították, hogy nem min­denütt érvényesítették a rá­szorultság elvét; a méltá­nyosság alkalmazásában el­térő felfogás jellemezte a tanácsok döntéseit.­­ Bizonyára önöket is foglalkoztatja a kérdés, hogy vizsgálataink milyen hatást váltanak ki, az illetékesek hogyan fogadják megállapí­tásainkat, javaslatainkat — mondta a megyei NEB elnö­ke. Utalt arra, hogy az el­lenőrzés csak szolgáltató sze­repre­ válla­lkozhat, feltár, je­lez. Ezt a szerepét jól betöl­ti. A teendő intézkedésekre vonatkozó javaslataikat azonban nem mindig fogad­ják megfelelő készséggel az érintettek. A helyzet érdemi változása reményében azon­ban vállalták és vállalják a vitákat, konfliktusokat; sok­szor segítségül hívták a nyilvánosságot is. A napirendi pont vitájá­ban felszólalók (Mészáros Klára, Zámoly; dr. Káli Fe­renc, Bicske; Balsay István, Székesfehérvár; Gránitz Ti­­borné, Vál) szinte kivétel nélkül elismerésüket fejez­ték ki a megyei és a helyi népi ellenőrzési bizottságok munkájáért, méltatták a né­pi ellenőrök munkájának fontosságát, javasolták elis­merését. Felszólalt Szálkai István, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökhe­lyettese is. A többi között ezeket mondta: „A népi elle­nőrzés szervezetét ma sokan „leírják”, a sztálini állam­­modell csökevényének ki­áltják ki, és jogutód nélküli megszüntetését sürgetik. De miközben e sokat bírált ál­­lammodell leszűkítette al­lampolgárok véleménynyil­vánítási szabadságát, a né­pi ellenőrzés sok tízezer em­bernek adott lehetőséget, hogy kritikát mondjon, fel­lépjen a torzulások, a visz­­szaélések ellen. Talán erre vezethető vissza, hogy az ál­lampolgárok ezrei ma is bi­zalommal fordulnak hoz­zánk.” (Folytatás a 2. oldalon) Fotó: Fási László Sárosd mától nagyközség — hagyta jóvá a tanácsülés ­ A Népköztársaság elnöki tanácsa pénteken ülést tar­tott. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet a február 22—25. között Japánban tett látoga­tásáról, ahol részt vett az elhunyt Hirohito császár gyászszertartásán, kifejezve a magyar nép, az Elnöki Ta­nács és a kormány részvétét. A látogatás megerősítette: hazánk kiemelkedő fontossá­got tulajdonít a magyar— japán kapcsolatok fejleszté­sének, a két nép közötti ha­gyományos baráti együttmű­ködés ápolásának, ugyanak­kor alkalmat adott a kétol­dalú legfontosabb kérdések áttekintésére, a vezető japán személyiségekkel lezajlott találkozások során megerő­sítést nyert a kölcsönös ér­dekeltség a politikai, a gaz­dasági, a pénzügyi és a kul­turális kapcsolatok fejleszté­sében. A testület az Országgyű­lés által a közelmúltban ho­­­­zott, a gazdasági társulások­ról szóló törvénynek megfe­lelően, módosította a ma­gánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. tvr. egyes ren­delkezéseit. A jogszabály­­módosítás kihirdetéskor lép hatályba, a végrehajtást a kereskedelmi miniszter ren­delete szabályozza. A testület határozott Pe­­tőfibánya lakotterületnek községgé alakításáról, továb­bá az április 4-e alkalmából adományozandó kitünteté­sekről. Az Elnöki Tanács személyi kérdésekben határozott, bí­rákat mentett fel és válasz­tott, majd kegyelmi ügyek­ben döntött. (MTI)­ ­­Az Elnöki Tanács ülései Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke március 31-én hi­vatalában fogadta dr. Luis Barrios Tassanót, az Uruguayi Keleti Köztársaság külügyminiszterét. Jelen volt Várkonyi Péter külügyminiszter és Joan Oddone Uruguay budapesti nagykövete (mti , Telefotó) Koszorúzási ünnepségek Hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából pénteken országszerte koszo­­r­úzási ünnepségeken emlé­keztek meg a magyar földön elesett katonákról. Magyar párt- és állami vezetők, a társadalmi szervezetek kép­viselői, a hazánkban műkö­dő diplomáciai képviseletek­­vezetői és katonai attaséi rótták le kegyeletüket a fel­szabadító­­ harcokban hősi halált halt katonák sírjai­nál, emlékműveinél; Harkányban a bolgár ka­tonák emlékművénél; Bere­­menden, a hazánk felszaba­dításáért elesett jugoszláv hősök emlékművénél; Buda­pesten a Budaörsi úti ame­rikai hősi emlékműnél; Soly­máron az ausztráliai, a ka­nadai, a francia, a brit, a lengyel és az új-zélandi hő­sök emlékművénél helyezték el katonai tiszteletadás mel­lett az emlékezés koszorúit. Hajdúböszörményben a ro­mán katonák sírkertjében volt koszorúzási ünnepség. Magyai vita az agrártézisekről A szellemi kapacitás záloga a továbblépésnek „Tulajdonképpen nem megújuló, hanem egy teljesen új ag­­rárpolitikára van hazánkban szükség” — hangzott el tegnap délelőtt Székesfehérváron a Technika Házában, azon az ak­tívaértekezleten, melyen az MSZMP KB megújulási terveze­téről zajlott vita. A fórumon, melyet a Magyar Agártudo­mányi Egyesület Fejér Megyei Szervezete rendezett, dr. Di­­mény Imre egyetemi tanár, a MAE alelnöke tartott vitaindító előadást. Említette, hogy a jelenlegi agrárpolitikai téziseket 1957- ben fogalmazták meg, mely­nek két — ma is érvényes — alapelve a termelési bizton­ság megteremetése, és az anyagi érdekeltség létreho­zása volt. Bár a második, tsz-szervezési hullámban, ezelőtt éppen harminc éve­­is a sztálini kolhoz-modell szolgált mintául, a hazai ter­melőszövetkezetek hamar ki­nőtték a sablont, és sikerült sajátos, magyar arculatot, s ami ennél is fontosabb, ma­radandó gazdasági sikereket kialakítani. A lendületben , a hetvenes évek közepén, s mostanában érezhető egy kis megtorpanás, mely elein­te az olajár robbanással, ké­sőbb pedig az egyre szigoro­dó elvonásokkal függött ösz­­sze .Elhangzott még az is, hogy nehéz megteremteni hazánkban az esélyegyenlő­séget az iparral, hiszen nap­jainkban is a mezőgazdaság­ban dolgozók átlagkeresete több mint ezer forinttal ma­rad el az iparban foglalkoz­tatottakéhoz képest A Központi Bizottság ter­vezetét két szempontból bí­rálták többen. Egyrészt azt fogalmazták meg, hogy ke­vés szerepet kap a tézisek­ben maga az ember, a másik pedig, hogy a vállalkozói formagazdagság hogyan tud­ja betölteni ma­jd termelés - és j­övedelmezőségfokozó sze­repét, ez nem derül ki a le­írtakból. Kulcsár Sándor alapi tsz elnökhelyettes arról beszélt a többi közt hogy a regulatív bérszabályozás továbbra is gátat szab a látványos fej­lődésnek, s a közgazdasági szabályozás nem teremtett kellő lehetőséget arra, hogy a sokszínű vállalkozások ki­teljesedjenek. Müllner István, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője a tőke mezőgazda­ságból való kiáramlásának problematikáját elemezte, mely szerinte — főleg az ál­lattenyésztés — alacsony jö­vedelmezőségével függ össze. Kristóf Zoltán, a megyei pártbizottság titkára azt hangsúlyozta, hogy a mező­­gazdaság azon kevés ágazat (Folytatás a 3. oldalon.)

Next