Fejér Megyei Hírlap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
2. OLDAL Interpellációk - harmadszor Varga Imre (országos lista) a gödöllői Grassalkovich kastély ügyében interpellált — ahogy ő mondta — a kultuszminiszterhez. A képviselő aggodalmát fejezte ki a kastély sorsa iránt, drámai szavakkal ecsetelte a különleges építészeti érték állapotát. A képviselő kérte a művelődési minisztert, szerezze meg a tárca ezt a kastélyt, s abból szervezzenek népfőiskolát. Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszában elmondotta, hogy a kastély hasznosításának legnagyobb gátja jelenleg a kezelési jog rendezetlensége. Amennyiben az Országgyűlés a Minisztertanácsot felszólítja a kezelési jog egyszerűsítésére, úgy a tárca szívesen átveszi a kezelési jogot, esetleg a Gödöllői Városi Tanáccsal megosztva. A ház restaurálása a felmérések szerint 5,6 milliárd forintot tenne ki, ezt nem lehet költségvetésből biztosítani. A helyi tanács a helyrehozatalról francia vállalkozókkal folytat tárgyalásokat, ám ezek éppen a kezelési jog tisztázatlansága miatt rekedt meg. Varga Imre a miniszteri válasszal egyetértett, az Országgyűlés két tartózkodás mellett elfogadta azt. Az interpellációk sorát megszakítva egy kérdésre is válaszolt a művelődési miniszter. Antal Imre (Pest m., 19. vk.) az idegen nyelvek iskolai fakultatív oktatásának bevezetésével kapcsolatos intézkedések iránt érdeklődött. Glatz Ferenc elmondta, hogy a minisztérium felmérte az általános és középiskolák nyelvtanár-igényét, és ebből megállapította, hogy az ezredfordulóig a tudományegyetemeken több mint kétszeresére, a tanárképző intézményekben pedig több mint hatszorosára kell bővíteni a nyugati nyelvek oktatását. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és néhány vidéki egyetemen idegennyelvi fakultásokat hoznak létre, máshol ilyen tanszékeket. A tárca igénybe kívánja venni a Világbank segítségét is, továbbá Ausztriával és az NSZK-val megállapodott, hogy ezekből az országokból 38, illetve 40 nyelvtanár érkezik hazánkba. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az adókimunkálási jutalékról, behajtási prémiumokról és illetékprémiumokról szóló PM-rendeletek megváltoztatása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Elmondta: a PM-rendelet visszavonását azért tartja indokoltnak, mert a jutalékokat és prémiumokat olyan címen fizetik ki, amely mögött nem áll pluszmunka. Egymillió forint adó beszedéséért 100 ezer forintot fizetnek ki egy községi tanácsnál két embernek. Ugyanennyi marad a megyei adóügyi dolgozóknál és a Pénzügyminisztériumban együttvéve. Kérte a pénzügyminisztert : tájékoztassa a képviselőket, hogy ilyen címen a minisztériumban hány fő és milyen összegű jutalomban részesül, illetőleg mennyi jutalékot fizetnek ki a megyei illetékhivatalok és a megyei tanácsok dolgozóinak. Békesi László válaszában hangsúlyozta, hogy az érdekeltségi rendszert nyilvános PM-rendelet szabályozza. A lényeg: az említett jutalékban mindazon tanácsi dolgozók — nemcsak pénzügyi és adóügyi alkalmazottak — részesülhetnek, akik részt vesznek az adóhiány feltárásában. Egyúttal leszögezte: ilyen címen a Pénzügyminisztérium dolgozói nem kaphatnak, és nem is kapnak prémiumot, illetőleg jutalékot. A kifizetésekkel kapcsolatban megjegyezte: azok akik közvetlenül tárták fel, illetve hajtották be az adókülönbözetet, évente legfeljebb 100 ezer forint bruttó jutalomban részesülhetnek. Movik Lászlóné nem fogadta el Békesi László válaszát. Az interpellációra adott választ az Országgyűlésnek csak 75 tagja fogadta el, 30- an tartózkodtak, ezért az interpellációt a terv- és költségvetési bizottsághoz utalták további vizsgálatra. Gazdaság- és társadalompolitika Befejezte munkáját az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás az első oldalról) A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülése a vártnál hosszabb ideig tartott, ezért az elnök elrendelte, hogy az interpellációkkal folytatódjék a munka. Az elfogadott napirendnek megfelelően interpellációik következtek. Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) a folyamatos és nagyértékű alapanyagár-emelések tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. Kifogásolta, hogy a Magyar Aluminiumipari Tröszt július 1-jéi ismét emelni kívánja árait. A képviselő megkérdezte: tett-e a kormány intézkedéseket annak érdekében, hogy" a monopolhelyzetben lévő MAT lépései ne hozzák nehéz helyzetbe a tőle függő feldolgozó vállalatokat? Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Áruhivatal elnöke válaszolt az interpellációra. Utalt arra, hogy a termelők és a feldolgozó vállalatok egyaránt azt kérték, hogy változtassák meg az árszabályokat. E közös kérés nyomán az árhivatal január 1-jétől módosította azokat. Az azóta eltelt időben viszont 9 feldolgozóipari vállalatvezető tiltakozott az árhivatal vezetőjénél az egyébként szabadáras alumínium árának emelése ellen. Vissi Ferenc elmondta, hogy a tiltakozás nyomán vizsgálatot rendelt el az árhivatalban. Ez megállapította, hogy nem sértették meg az árszabályokat. A szakértők feltárták azt is, hogy az ártendeciák ellenére ma a belföldi árak 15-70 százalékkal alacsonyabbak, mint amennyiért a feldolgozók nyugatról beszerezhetnék az alumínium-termékeket. Az áremelések elleni tiltakozással valójában azt kérnék a kormánytól, hogy függesszék fel a közösen kialakított jogrendet. Vissi Ferenc elmondta azt is: az árhivatal hallgatólagos megállapodást kötött a MAT-tal, hogy az a tervezetthez viszonyítva 4-5 százalékkal mérsékli áremelését. A képviselő csak részben értett egyet az árhivatal elnökének válaszával, az Országgyűlés viszont 5 ellenszavazattal, 20 tartózkodás mellett elfogadta. Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.) és Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) a nyugdíjba vonulók és egyes táppénzben részesülők anyagi ellátásának folyamatossága tárgyában interpellált a szociális és egészségügyi miniszterhez. Gágyor Pál felhívta a figyelmet arra: a nyugdíjba vonulást követő utolsó bérfolyósítás és az első nyugdíj kézhez kapása között gyakran több hónap telik el. Ez sok idős ember számára megoldhatatlan pénzügyi problémát jelent, mivel megfelelő anyagi tartalékokkal nem rendelkeznek. Ugyanez a gond tapasztalható a táppénzfizetésekkel kapcsolatban is mindazokon a helyeken, amelyeken a munkaadó nem önálló táppénzkifizető hely. Dr. Csehák Judit válaszában rámutatott: más az oka a táppénzkifizetések és a nyugdíjak késlekedésének. Ismeretes, hogy az utóbbi évekbenjelentősen növekedett azoknak a kisszervezeteknek a száma, amelyek nem tartatnak fenn üzemi kifizetőhelyeket. Nehezíti a munkát az is, hogy táppénzt egyévi megelőző kereset összeszámolása alapján lehet fizetni. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy az elmúlt évtől kezdve a társadalombiztosítási igazgatóságoknak adóelőleget is le kell vonniuk a járandóságokból. A megoldás a számítógépesítés lehet. A nyugdíjkifizetéseknél ugyancsak a korszerű technika alkalmazása jelenthet segítséget, de azért, hogy az ellátottaknak megfelelő garanciája legyen, a július 1- jén hatályba lépő miniszteri rendelet szerint minden olyan esetben, ahol megállapítható a nyugdíjra jogosultság, kötelező az igazgatóságnak előleget fizetni. Az interpelláló képviselők egyetértettek a válasszal, az Országgyűlés pedig elfogadta azt. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott rendeletek módosítása ügyében interpellált, javaslata az volt, hogy a férjnek, illetve a férfi élettársnak a törvény ugyanolyan jogú ellátást biztosítson abban az esetben, ha elhalálozik a feleség vagy az élettárs, mint amilyen a férj vagy a férfi élettárs halála esetén jár. Dr. Csehák Judit válaszában kifejtette: hozzávetőleges becslés szerint legalább 2-3 milliárd forintot igényelne ez az intézkedés. A miniszter kitért az idős, saját jogú nyugdíjasok helyzetére is. A 250 ezer létminimum alatti jövedelmű 65—70 évesek helyzetének javítására mihamarabb intézkedéseket kell hozni — mondta. Csehák Judit válaszát Kovács Lászlóné elfogadta, s azzal egy tartózkodás mellett az Országgyűlés is egyetértett. Tóth, László (Borsod-Abaúj-Zkeglén m., 20. vk.) az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált gazdaságok pénzügyi gondjainak megoldása tárgyában interpellált. Megemlítette hogy most újabb gazdaságokat fenyeget a veszélye. Azt kérdezte a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől, hogy a közeljövőben milyen intézkedéseket terveznek az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált gazdaságok pénzügyi gondjainak megoldására. Hütter Csaba elmondta, hogy az idei ár- és belvizek miatt csak június közepén kapott a MÉM viszonylag végleges képet. Ezt figyelembe véve a kormány 300 millió forintot különített el, és ezt az összeget részben az ár- és belvízkárok kompenzálására, részben a hitelkamatterhek egy részének kifizetésére, gyorsított eljárással folyósítja a tsz-eknek. Az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált gazdaságok gondjainak megoldásával kapcsolatban a miniszter emlékeztetett arra, hogy 1987-ben a kormány megkezdte egy rendezési program végrehajtását. Hütter Csaba válaszával a képviselő egyetértett, az Országgyűlés pedig egy ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadta. Szabó István (Budapest, 8. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált a Közoktatásr éj Tekintély Eléggé tisztázatlannak érzi néhány képviselő a parlament és benne saját szerepét. Amíg Katona Sándor, a képviselők Fejér megyei csoportjának vezetője úgy vélekedett: megrendelésre dolgozik az országgyűlés, addig Czakig Zoltán egyenesen azt mondta: lejáratódott a törvényhozás. Szerinte vannak, akik a törvényhozók lejáratására törekszenek. Ezt magyarázta a visszahívások nagy számával és a mostani diétára kényszerített tárgysorozattal is. — Mások diktálják az ülésszakok témáit. Mi meg eleget teszünk ennek a diktátumnak. Azzal egyetértek, szükség van nagy ügyekben a kompromisszumokra, a nemzeti egyetértésre. Ha ez úgy kívánja, hát vegyük le a plénum asztaláról előre meghirdetett, a bizottsági és a csoportüléseken végigfuttatott napirendi pontokat. Csakhogy ez nem használ nekünk, és a Ház tekintélyének sem dohog a képviselő.e kétségtelenül számolni kell azzal a momentummal, hogy ezt a parlamentet négy évvel ezelőtt, 1985- ben választották, azóta sok minden történt és az utóbbi egy esztendőben az ellenzék fontos erőt képvisel társadalmunkban. Véleményükre adni kell, így szélesebb alapokra helyeződik a legfelsőbb népszuverenitás tevékenysége. Ilyen megközelítésben talán oszolhat a borúlátáselesztési Alap állami pénzalappá nyilvánítása tárgyában. Mint mondotta: a közoktatás működésének egyik garanciája az lenne, ha az állami költségvetésből erre a célra meghatározott összeget minden évben elkülönítenének. Az interpellációra Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár válaszolt. Rámutatott: a minisztérium, egyetért a jelenlegi 200 millió forintos Közoktatásfejlesztési Alap állami pénzalappá nyilvánításának szándékával. Ennek érdekében előkészítették az állami pénzalappá nyilvánítás jogszabály-tervezetét. Az Országgyűlés és az interpelláló képviselő a választ elfogadta. Horváth László (Bács-Kiskun m., 9. vk.) a gyümölcsfelvásárlások körül kialakul gondok ügyében interpellált a kereskedelmi, a pénzügyi és a mezőgazdasági tárca vezetőihez, valamint az Országos Árhivatal elnökéhez. Kérte az érintetteket: tegyenek összehangolt intézkedéseket a bel- és a külpiacon egyaránt, hogy a termelők a termékeiket értékesíteni tudják, s elfogadható nyereséghez juthassanak. Gombocz Zoltán kereskedelmi minisztériumi államtitkár válaszolt a többi érintett tárca, valamint a Magyar Nemzeti Bank képviselői nevében is. Elmondta, hogy még az interpelláció benyújtását megelőzően, június 19-én részletes, közös munkaprogramot dolgoztak ki, amely a finanszírozási kérdésektől a fuvarozásig több mindenre kiterjed. Az államtitkár külön szólt arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank a mezőgazdaságban megtermelt termékek felvásárlására július 1-jétől öszszesen 17 milliárd forintos váltólehetőséget biztosít. Az érintett tárcák tisztában vannak azzal, hogy a munkaprogramban foglalt intézkedések nem jelentenek abszolút garanciát valamennyi megtermelt és leszüretelt gyümölcs biztonságos értékesítésére. A képviselő és az Országgyűlés elfogadta a választ. Solymosi József (Tolna m– 4. vk.), az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez intézett interpellációjában szorgalmazta: terjesztszék ki a munkanélküli segélyt az elhelyezkedni nem tudó pályakezdő fiatalokra is. Halmos Csaba államtitkár, az ÁBMH elnöke jogosnak ítélte az interpellációban megfogalmazott kérést. Részbeni megoldásként említette a közelmúlt néhány intézkedését. Például bevezették a gyakornoki rendszert, amely a diplomával rendelkező, elhelyezkedni nem tudó fiataloknál lehetővé teszi, hogy egy évi időtartamra a kormány átvállalja a foglalkoztatás költségét. Ugyancsak az elhelyezkedés gondjain enyhít az a rendelkezés, amely a pályakezdőkre is kiterjeszti a vállalkozási kölcsön rendszerét. A jövőre nézve Halmos Csaba ígéretet tett arra, hogy áttekintik a munkanélkülisegélyezési rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeit, s a kormány számára készülő előterjesztés kimunkálása előtt konzultálnak majd a fiatalok érdekképviseleti szervezeteivel. A választ mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. Az interpellációk tárgyalását követően kérdések következtek. Ladányi József (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 25. vk.) egyes tartós fogyasztási cikkek, különösen a személygépkocsik jótállásának, garanciális feltételeinek ügyében intézett kérdést a kereskedelmi miniszterhez. Elmondta, hogy a gépkocsik ára, üzembentartási költsége és számos egyéb feltétel is jelentősen megváltozott azóta, hogy az érvényben lévő rendelkezés egy év időtartamban, illetve 10 ezer kilométer futásteljesítményben rögzítette a garanciális kötelezettség határát. A kereskedelmi miniszter nevében Gombocz Zoltán válaszolt. Elismerte, hogy a több mint húszéves rendelkezés sok tekintetben, elavult. A minisztérium a készülő kereskedelmi törvény kapcsán foglalkozik a garanciális felételek korszerűsítésével. Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk.) a polgári védelem intézménye tárgyában intézett kérdést a honvédelmi miniszterhez. Válaszában Kárpáti Ferenc utalt arra, hogy ma már nemcsak a természeti katasztrófák idején van szükség a polgári védelemben tevékeny kj idők segítségére, hanenkse esetleges nukleáris, illetve vegyi szennyezésekkel összefüggő rendkívüli helyzetekben is. Hozzátette, hogy a háborús veszélyt sem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. A miniszter ígéretet tett: a közeljövőben a kormány áttekinti és meghatározza a szervezet feladatát. Ezután Szűrös Mátyás szavazásra bocsátotta az Országgyűlés programját felülvizsgáló ad hoc bizottság határozattervezetét. Ennek értelmében az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Minisztertanács a Parlament idei programjában szereplő, az alkotmányozással összefüggő úgynevezett sarkalatos törvényjavaslatokat a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadásra kerülő megállapodásokat figyelembe véve terjeszti elő. Végül is az ad hoc bizottság hatái£zati javaslatát az Országgyűlés 2 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett elfogadta. Ugyancsak elfogadta a Tisztelt Ház azt a nyilatkozatot, amely üdvözli a nagy francia forradalom 200. évfordulóját, s köszönti ez alkalomból a francia népet. Ezt követően Szűrös Mátyás bejelentette: várhatóan szeptember második felében ül össze legközelebb a Tisztelt Ház, s ezzel az elnök — nyári szabadságok idejére jó pihenést kívánva —bezárta az Országgyűlés ülésszakát. Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.) a szociális foglalkoztatók adókedvezménye ügyében intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. Kérte, hogy a szociális foglalkoztatókban előállított termékeket ne 25, hanem 15 százalékos ÁFA terhelje. Békesi László válaszában egyebek közt kifejtette: a szociális foglalkoztatók helyzetének javítására már 1988. január 1-jétől megszüntették a nyereségadó-fizetési kötelezettséget. Ez évtől kezdődően pedig a bérköltség 45 százalékának megfelelő közvetlen állami dotációban részesülnek. Ezzel lényegében a szociális foglalkoztatók ugyanolyan feltételek mellett gazdálkodhatnak, mint a rendkívül rossz hatékonysággal működő, csökkent munkaképességűeket foglalkoztató szervezetek. Balogh Károly egyetértett a válasszal, s azt az Országgyűlés is egyhangúlag elfogadta. Interpellációk negyedszer Döntés két kérdésben Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Következő napirendi pontként a földtörvény módosítását tárgyalta meg az Országgyűlés. Először megváltoztatták a földről szóló 1987. évi I. törvény még nem életbe lépett, korábbi módosításának azt a paragrafusát, amely az állami tulajdonú ingatlan kezelésére vonatkozott. Ezt a javaslatot 2 ellenszavazattal és 57 tartózkodással fogadta el a Parlament. Három ellenszavazattal és 65 tartózkodással fogadták el azt a másik módosító javaslatot, amely kimondja, hogy a társadalmi szervezet a kezelésében lévő állami ingatlan tulajdonjogát nem ruházhatja át. Ezt követően személyi kérdésekről döntöttek a képviselők. Felmentették — három ellenszavazattal és két tartózkodással — Szűrös Mátyást a külügyi bizottság elnöki tiszte alól, mivel őt a ház elnökévé választották korábban. Helyére 59 ellenszavazattal és 3 tartózkodással Berecz Jánost (Szabolcs- Szatmár m., 6. vk.) választották a bizottság elnökévé. Biacs Pétert (Budapest, 30. vk.), egy ellenszavazattal és 8 tartózkodással a tudománypolitikai és műszakifejlesztési bizottság elnökévé. Lotz Ernőt (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 12 vk.) pedig — két ellenszavazattal és két tartózkodással — e bizottság titkárává választották. Interpellációk Alighanem rekordot dönt az interpellációk és a kérdések száma. Jórészt az előző ülésszakról húzódtak át ezek, mert akkor idő hiányában nem került rájuk sor. Azonban tovább már nem halogathatja tárgyalásukat a T. Ház. Az interpellációk száma most 33- ra duzzadt. Javarészt közérdekűek, ám jó néhánynyal talán nem a képviselőházban kellene előhozakodni. Azonnal hozzátéve: csak akkor nem, ha az illetékes miniszterek, főhatóságok vezetői más, egyszerűbb úton is érdemben megválaszolják azokat, netán intézkednek is az ügyben. Más műfajo— a házszabályok szerint — a képviselői kérdés. Kilenc volt belőlük, köztük Szabó Tamás a 7-es választókerület képviselőjének véleménye és kérdése a polgári védelem intézménye tárgyában. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1989. JÚLIUS 1. SZOMBAT