Fejér Megyei Hírlap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1989. SZEPTEMBER 1. PÉNTEK Szóvivői tájékoztató A Minisztertanács csütörtöki ülésén élénk, sokszínű, a kor­mány szinte minden tagját megszólalásra késztető vita zaj­lott. A belpolitikai helyzetről szóló konzultáción a kormány­tagjai részint saját területüket, részint az általános kérdé­seket illetően fejtették ki véleményüket. E szavakkal kezdte a Minisztertanács ülését követő szokásos sajtótájékoztatóját Bajnok Zsolt megbízott szóvivő. A hazai és a nemzetközi sajtó képviselőinek elmond­ta, hogy a konzultáción a belpolitikai élet minden fontosabb területe és témája szóba került. Pozsgay Imre állam­miniszter a kerekasz­tal-tárgyalásokról adott tájé­koztatást. Kitért az eddigi eredményekre, ismertette a tárgyalási frontokat, s szólt a várható további fejlemé­nyekről. Pozsgay Imre véle­ménye szerint a kerekasztal­­megbeszélések nagy esélyt jelentenek arra, hogy poli­tikai életünk fontos kérdé­sei ne az utcán, hanem a tárgyalóasztalnál dőljenek el. Az MSZMP tárgyaló de­legációjának nevében­ han­goztatta, hogy meggyőződés­sel, a demokratizálás szándé­kával vesznek részt a ke­­rekasztal-megbeszéléseken, a siker reményében és érdek­ben Szóba került az ülésen a közelgő új tanév, s ezzel összefüggésben a pedagógu­sok számos problémája, bé­rezésük ügye Bajnok Zsolt minősítése szerint szenvedé­lyes, szikrázó vita folyt, s még a drámai jelzőt sem tar­totta túlzásnak. Sejtetni en­gedte, hogy Glatz Ferenc művelődési miniszter a kö­zelgő tanévnyitó ünnepségen jó híreket közöl majd a pe­dagógus társadalomnak. Az ipari miniszter megbízatása A szóvivő ezután a me­cseki ércbányászokkal lezaj­lott találkozóról szólt. El­mondta, hogy az ipari mi­niszter rendkívül tárgyszerű­en de némi keserű mellék­­zöngével tájékoztatta a kor­mány tagjait. Bajnok Zsol­t emlékeztetett: a szerkezet­átalakítás a gondos előkészí­tő munka után ma már olyan szakaszba jutott, hogy immár kész, vagy csaknem elkészült javaslatok állnak rendelkezésre a cselekvésre a gazdálkodás szférában is. • Ózdon a partnerek bevoná­sával sikerült a problémák enyhítésére, a foglalkoztatá­si és az egyéb gondok áthi­dalására kidolgozott javasla­tokat közösen véglegesíteni. Mindez a mecseki ügyben egyelőre nem sikerült. A kormányzati részről kudarc­nak tekintett találkozó azon­ban nem térítheti el a kor­mányt attól a feladatától, hogy folytassa a szerkezetát­alakítást, s a veszteséges ter­melés terheitől fokozatosan mentesítse a gazdaságot. A Minisztertanács csütör­töki ülésén egybecsengtek a vélemények abban, hogy a megoldásra kidolgozott ja­vaslatok megfelelőek, s egé­szében alkalmasak a helyi foglalkoztatási, szociális, gaz­dasági és egyéb gondok csök­kentésére. Ugyanakkor azt is meg kellett állapítani, hogy Ózddal ellentétben a mecse­ki szénbányáknál a vállalat­­vezetés, a helyi pártszervek és a szakszervezet vezetése nem tudott olyan politikai feltételeket kialakítani, hogy a tárgyalások normális me­derben maradjanak. A kor­mány tagjai irreálisnak ítél­ték a vállalatvezetés azon szándékát, hogy mindaddig folytatják a bányászatot, amíg nem lesz nyereséges a termelésük. A helyzet akkor változhatna kedvezően, ha egy­idejűleg teremtenék meg az új munkahelyeket és szüntetnék meg a régieket. A kormány az ügy koordiná­lásával,-a végrehajtás, a le­bonyolítás irányításával az ipari minisztert bízta meg. A tárca vezetőinek reménye, tervei szerint az eszmecserék kisebb közösségekben folyta­tódnak a mecseki bányászok kollektíváival, s remélhetőleg nem az indulatok, hanem a közös megoldási lehetőség keresésének szándéka vezér­li majd e megbeszéléseket. A menekültek jogállása Bajnok Zsolt ezután a me­nekültté nyilvánítási eljárás­ról és a menekültek jogállá­sáról szóló két jogszabály­­tervezetről szólt. A mene­kültként elismert személyek jogállásáról törvényerejű rendelet, a menekültként va­ló elismerésről pedig kor­mányrendelet van előkészü­letben. Hangsúlyozta, hogy a két különböző jogszabály át­meneti megoldásként szüle­tik, mert a kérdés fajsúlya indokolttá teszi, hogy belát­ható időn belül a menekült­üggyel összefüggő kérdések törvényi szinten rendeződje­nek. A kormány ülésén a belügyminiszter elmondta, hogy az elmúlt időszakban a Romániából érkezett mene­kültek száma tovább nőtt. Számuk jelenleg meghaladja a 18 ezret, s csupán július­ban ezerhatszázan érkeztek. Ami a menekültek nemzeti­ség szerinti összetételét ille­ti: csökken a magyar, mi­közben növekszik a román, illetve a német nemzetiségű­ek száma. A jogszabály-tervezet sze­rint azok minősülnek mene­­td­k­tne­k, akik faji,­­ vallási, nemzeti hovatartozás, meg­határozott társadalmi cso­portihoz tartozás, vagy poli­tikai meggyőződés miatt ül­dözésnek vannak kitéve, vagy üldözéstől tarthatnak, s ezért nem­­kívánnak haza-­ térni. A menekült minősí­téshez az érintetteknek a határátlépést követően 72 órán belül a rendőri, határ­őrizeti szervek előtt kell nyilatkozatot tenniük szán­dékukról. Jelentkezhetnek a menekülteket befogadó állo­másokon, valamint a buda­pesti, a csongrádi és a Sza­­bolcs-Szatmár megyei ren­dőr-főkapitányságon. A menekülteket befogadó állomások elkészültéig a ké­relmekkel első fokon a ren­dőr -fők­apitányságok, ill­etve -kapitányságok foglalkoznak. Az eljárás során a mene­kült státuszért folyamodókat személyesen is meghallgat­ják, hogy valószínűsíthető legyen: adottak, valósak-e a menekültté nyilvánítás kri­tériumai. Ha számukra ked­vezőtlen az ügy kimenetele, a Belügyminisztérium Me­nekültügyi Hivatalához fel­lebbezhetnek. Amennyiben e döntést sem tartják megfe­lelőnek, bírósági felülvizsgá­latot kérhetnek. A szó­vivő közölte: az érintettek állam­polgárságukat megtarthat­ják, de amennyiben meg­kapják a menekült státuszt, magyar állampolgárnak te­kintendőik. A rendelkezés csak az európai országokból érkezőkre vonatkozik. Kérdések a szóvivőhöz és a válaszok Bajnok Zsolt a tájékozta­tót követően számos kérdést kapott a jelenlévő újság­íróktól. A Csehszlovákiában letartóztatott, majd elítélt magyar állam,polgárok ügyé­vel kapcsolatban saját véle­ményét fogalmazta meg. Rá­mutatott: közös érdek, hogy a két ország között rende­zett, sőt baráti viszony ala­kuljon ki, s ez a jószomszé­di viszony jellemezze a kö­vetkező időszakokat is. Meg­ítélése szerint a két magyar fiatal nevét a ténylegesnél súlyosabbnak tekintették a csehszlovák hatóságok. Az MTI tudósítója arról a hírről kérdezte a szóvivőt, amely szerint a csehszlovák fél sajátos műszaki megol­dással kívánja felgyorsítani a bős-nagymarosi tárgyalá­sok ütemét. Bajnok Zsolt információja szerint nincse­nek hivatalos ismereteink arról, hogy szomszédaink ta­­nulmányoznák a Duna-meder áttörítés­ének és a folyó duz­zasztásának csehszlovák te­rületen való megoldását. Egy további, a szakszer­vezet és a kormány viszo­nyát firtató kérdésre vála­szolva Bajnok Zsolt közölte: a kormánynak nem szándé­ka, s nem is célja, hogy a konfli­ktushelyzetet fenn­tartsa, s még kevésbé érd­e­ke az, hogy élezze Tárgya­lási szándékát jelzi a me­cseki ügyben elfoglalt állás­pontja is. Nem vizsgálják, honnan származik a valuta Változások a lakossági devizagazdálkodásban Jelentős változásokra kerül sor a lakossági devizagazdálko­dásban. Összevonják az utazási és devizaszámlákat, és le­hetővé válik, hogy a lakosság a tulajdonában lévő konverti­bilis devizát elhelyezhesse a bankokban. A pénzintézetek nem vizsgálják, honnan származik a valuta — tájékoztatták az újságírókat csütörtökön a Pénzügyminisztériumban a jog­szabály változásról. Elmondották: szeptember 18-tól már nem kezeli kü­lön a belföldiek devizaszám­láit és utazási számláit, ha­nem belföldiek devizaszám­lája néven egységesítik. Ezentúl az OTP és az Ibusz mellett valamennyi kereske­delmi bank is bekapcsolódik a számlavezetésbe. Lényeges változás, hogy teljes egészében devizában írják jóvá ezután a külföld­ről származó örökséget, tar­tásdíjat, nyugdíjat, járadé­kot, külföldi ingatlanok bér­­jövedelmét, műgyűjtők mű­tárgy értékesítésből szár­mazó nettó bevételét. Kivé­telt egyedül a magánszemé­lyek áru- és szolgáltatás­exportból származó bevétele jelent. A devizaszámlán tartott pénzből a Magyarországon működő mintegy 300, valu­táért árusító boltban vásá­rolhatnak a számlatulajdo­nosok. Áruvásárlási célból a devizát külföldre is át lehet utalni. A devizaszámlán elhelye­zett pénzt a kereskedelmi bankok — akkor is, ha azt nem kötik le meghatározott időre — kamatot fizetnek. A kamatfeltételeknél igazod­nak a nemzetközi pénzpiaco­kon érvényesülő ügyfélka­matokhoz. Az ezzel kapcso­latos iránykamatokat a Ma­gyar Nemzeti Bank bocsátja rendelkezésükre. Ugyanak­kor a számlavezetés költsé­geit ezután devizában fogják felszámítani. Kedvező változás az is, hogy október 1-jétől a kül­földi egyéni munkavállalók jövedelmüket — a jelenlegi 80 százalék helyett — teljes egészében átutalhatják a de­vizaszámlára. A devizaszám­lák titkosak, az azokon lévő összegek kifizetését az állam szavatolja. A sajtótájékozta­tón elhangzott: bár az or­szág pénzügyi helyzete rom­lott, a kormány nem kíván­ja korlátozni vagy felfüg­geszteni az utazási keretből történő lakossági valutavá­sárlásokat. Változnak a vámjogszabá­lyok is, e téren bizonyos szi­gorításra kerül sor. Szep­tember 1-jétől a magánfor­galomban, eladási céllal be­hozott termékeknél megszű­nik az 5 ezer forintos vám­mentesség. (MTI) Gazdaság- és társadalompolitika 3- OLDAL ­ „Inkább szánják őt az emberek, mint bántják” „Elnökhiány” Martonvásáron Aki az elnökasszonyt kereste mostanában a martonvásári tanácsnál, nemigen járt szerencsével. Varga Béláné ugyanis közel egy éve, kisebb-nagyobb megszakításokkal, betegállo­mányban van. A hosszú kezelés ellenére kínzó deréktáji fáj­dalmak gyötrik, gerincsérve van. A hosszantartó távollét is oka lehet, hogy hónapok óta beszélik­­­ településen, meg ké­ne oldani az „elnökhiányt”. Az őszinte, időnként indulatos véleményeket visszafogja a szánalom, amit mindenkinél éreztem a beszélgetések során. „Ez év elején támogattuk.. Az apparátus néhány tag­jával, és Sági Tibor vb-tit­­kárral beszélgetve megtud­tam, visszahívást senki nem kezdeményezett. — Lehet, hogy néhányan elégedetlenek voltak az el­múlt években az elnökasz­­szony munkájával, de a kér­dést úgy is meg lehet köze­líteni, vajon megkapta-e a szükséges segítséget a ta­nácstagoktól, vagy sem. Ne­hezen kezelhető az itteni tes­tület. A tanácstagok nem bólogatójánosok, de a másik véglet sem jó, amikor a sok vita miatt döntésképtelenek. Márpedig ez nálunk néhány­szor előfordult. ■— A végrehajtó bizottság tagjai hogyan ítélik meg az elnökasszony munkáját? — Amikor egy év eleji vb­­ülésen a megyei tanácstól kint voltak, és a választások közeledtére való tekintettel véleményt kértek, mi mind­annyian támogattuk őt. Az­óta országosan divat lett a tanácsokat szidni, okolni mindenért, kikezdeni a ta­nácselnököket. Úgy vélem, a szóbeszédnek ez lehet az egyik oka. Ugyanakkor visz­­szahívást hivatalosan sem a választókerületben, sem a tanácstestület előtt nem kez­deményezett senki. — Az apparátus nem síny­li meg az „elnökhiányt”? — Bizony, a napi munká­ban időnként hiányzott, hogy valaki rendet teremtsen, bár itt mindenki tudja a dolgát. Vezetőre azonban mindenhol szükség van. Az más kérdés, hogy Varga Béláné vezetési stílusáról megoszlottak a vé­lemények. „Nem az elnök személyével van baj" A nagyközségben megha­tározó személyiség dr. Balla László, az MTA kutatóinté­zetének igazgatója. Az ő vé­leményére is kíváncsi vol­tam. — Jószándékúnak, értel­mesnek, igyekvőnek tartom Varga Bélánét, sajnálom, hogy hosszú ideje beteg. Úgy láttam korábban, hogy fela­datával nehezen birkózott meg. Az intézetnek nincs hiányérzete, kapcsolatunk a tanáccsal továbbra is jó. A dolgozóktól azonban gyakran hallom, hogy ez mégsem me­het sokáig, elnök kell a ta­nács élére. Egyébként el­nökasszonyunkat inkább szánják az emberek, mint bántják. A helyi társadalmi életben egyre inkább meghatározó MDF-szervezet egyik vezető­ségi tagja, dr. Simon Endre, ügyvezető körzeti főorvos: — Mint orvos, nem tar­tom tisztességesnek az el­nökasszony személyével való foglalkozást. Nekünk egyéb­ként nem is vele van ba­junk, hanem a jelenlegi in­tézményrendszerrel. Mar­­tonvásár elvesztette arcula­tát az utóbbi időben, a nagy­község lezüllött. Mindenkép­pen igazi önkormányzatra van szükség, lépésváltás kell! Bárki is lenne jelenleg az elnök, mindenkit megbé­nítanának a jelenlegi viszo­nyok. „Nem indulok a választásokon" Otthonában kerestem fel a beteg, láthatóan a fájdalma­kat megszokott, mégis szen­vedő Varga Béláné tanács­elnök-asszonyt. " A következő választáso­kon nem indulok. A beteg­ségem miatt is, de más do­log miatt is döntöttem így. Tudom, hogy különösen az óvoda­ügy miatt sokan gon­dolják úgy, alkalmatlan va­gyok a feladatra. Erről csak annyit, hogy húsz éve meg­oldatlan nálunk az óvoda­kérdés, és nem értem, miért csak az én nyakamba varr­ják. Remélem, a szakmám­ban el tudok majd helyez­kedni, amennyiben munka­képes leszek... „Kifogásaim nem személyesek voltak” A helyi pártbizottság tit­kára az előző ciklusban ta­nácselnök volt. — Igaz az, hogy ön vissza akar kerülni a tanácselnöki székbe? — Lehet, hogy megnyilat­kozásaim alapján sokan így gondolják, de ez nem igaz. Annak idején én magam ja­vasoltam Varga Bélánét utódomnak, mert lelkiisme­retes, jóindulatú, a közért mindent megtevő embernek tartottam, és a véleményem azóta sem változott. Később, mint vb-tagnak, voltak kifo­gásaim a vezetési módszereit illetően, ezeket azonban so­ha nem rejtettem véka alá, mindig nyíltan, a tanácstes­­tület előtt mondtam el. Ez a jegyzőkönyvekből is vissza­igazolható. Nem igaz az, hogy a párttitkárság helyett én most biztosabb állást ke­resek magamnak. Közel egy éve annak, hogy kezdemé­nyeztem a párttestület előtt, társadalmi funkcióban lás­sam el a titkári teendőket. Nem rajtam múlott,­ hogy a helyzet azóta változatlan. Az azonban biztos, hogy nekem nem lennének elhelyezkedési gondjaim, bármi is állna elő. Ismernek a környéken, tud­ják, mire vagyok képes, és hogy nem riadok vissza a munkától. — Ha szóba kerülne je­löltként, indulna-e a követ­kező választáson? — őszintén szólva, nem tudom. Az egyértelmű előt­tem, hogy ma már nem elég, ha az ember mögé sorakoz­nak a hívek. Egyre inkább arra van szükség, hogy mel­lé, sőt elé álljanak a funk­ciókban lévőknek, hogy fel­fogják a szidalmakat. Az ilyen mértékű bizalom azon­ban nagyon ritka. Zs. F. Részvénytársaság lesz a Dunai Vasmű­ (Folytatás az 1. oldalról) határozott, döntő paraméter­rel kapcsolódó gazdasági egységek, például „profit vagyon” részvénytársasággá alakul át, amelyben a diví­ziók önálló jogi személyisé­gű társaságok, részvénytár­saságok, kft-k„ amelyek va­gyonkezelője és alapítója az irányító részvénytársaság, de külső cégek és magánszemé­lyek is bekerülhetnek a tu­lajdonosok körébe...) A megoldás eredményeként a nagyvállalat stratégiai szem­pontból egységes egész ma­rad, tehát a „nagyság” elő­nyeit továbbra is kamatoz­tatni tudja majd, ám a nagy­mérvű önállósággal rendel­kező belső társaságok, a kis­szervezetek rugalmasságával tudnak alkalmazkodni a pi­achoz . . Alapelv, hogy a vasmű azért fekteti be va­gyonát, eszközeit — amely tízmilliárdok­ban mérhető —, hogy biztosítsa a vállalat di­namikus növekedését, a va­gyon hosszú távon is jöve­delmező megtérülését, a gyártási folyamat egységei­nek zavarmentes ellátását... . A több mint tízezer dol­gozót foglalkoztató Dunai Vasmű az elképzelések sze­rint öt részvénytársasággá, s több, mint egy tucat kft­­vé alakulna át. A „meleg­blokk” rt. például magába foglalná a kokszvegyészeti, a nagyolvasztó, az acélmű és hengermű gyáregységet. Az üzemfenntartási rt. a gyártás, szerelés, szerviz, automatizálás, beruházás funkciót és egységeit fogná össze. Az irányító (alapító és va­gyonkezelő rt.) mint a több­ségi részesedéssel rendelke­ző tulajdonos feladata, a strukturális koordináció (például a vállalatstratégia kialakítása), a technokrati­­kus koordináció (üzletpoliti­ka, vállalati koncepciók meghatározása), és a sze­mélyzeti koordináció (példá­ul a vezetők kiválasztása) ■lesz — Azt hiszem, a vállalat dolgozóit elsősorban az ér­dekli­­— hiszen máris elter­jedt, hogy több ezerrel csök­kenteni akarják a létszámot —, hogy biztos munkahelyük lesz-e .a jövőben­­­i a vasmű? — Nézze, létszámleépítés­ről szó nincs. Minden tisz­tességesen dolgozó emberre szükségünk van és lesz, hi­szen eddig is legtöbbször e növekedés, például egy új üzem indításának­ legna­gyob­b gondja a szakember­­hiány volt. Mi dinamikus növekedésre számítunk, ami valószínű, hogy belső átcso­portosítással is járhat, belső munkaerő-mobilizációt is ki­válthat, de létszámcsökken­tést nem. Arról szó sincs! — Az önállóvá váló rész­vénytársaságok, kft-ek biz­tosítani fogják-e a­­vállalat dolgozóinak eddig nyújtott szociális, egyéb juttatásokat? Jogfolytonos marad a mun­kaviszony például? — Igen, s a kollektív szer­ződésben rögzített minden juttatás — lakástámogatás, üdülés — a korábbi színvo­nalon megilleti majd a dol­gozóikat. —­­Milyen ütemben és mi­korra fejeződik be az átala­kulás, mikor alakul meg a Dunaferr Rt.? — Mintegy két és fél éves folyamat eredményeként, a tervek szerint 1991 január elsején a belső társaságok, az állami vagyonfelügyelet, a külső befektetők megala­pítják m­ajd' a Dunaferr Rt.-t Addig rengeteg a tennivaló, csak illusztrálásként az át­alakulási tervet ez év októ­ber végéig kell elkészíteni, az irányító rt. feladatkörét, szervezeti és működési rend­jét a jövő év március végé­ig, és a jövő év végéig kell megalapítani az említett­ bel­ső társaságokat.. . (Stossek) .

Next