Fejér Megyei Hírlap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-01 / 259. szám

Tételek vastag, szürke borítékban Módosul az érettségi az idei tanévben A múlt esztendőben fel­háborodást­­keltett az érett­ségi tételek kiszivárgása. A vizsgálat lezárult, s bizonyí­­t­otta: az érettségit szabá­lyozó 81-es miniszteri utasí­tás alapján kialakított rend­szer­jeik számos hiányossága van. A legfőbb „bűnösnek” a könnyedén átvilágítható boríték bizonyult, amelyet a jövő évi érettséginél már „leváltanak”, helyette azt a levelezőlap-kartonból ké­szült szürke, oldalt „zsebes” borítékot használják majd, amelyet a Belügyminiszté­rium hoz forgalomba. A bo­rítékot viaszpecséttel látják el. Mindez tegnap hangzott el az Országos Pedagógiai Inté­zet sajtótájékoztatóján, ahol hangsúlyozták: szükség van az érettségi mechanizmu­sának felülvizsgálatára. Az OPI munkatársai javaslato­kat dolgoztak ki, hogy meg­őrizzék a vizsga tisztaságát. (A végleges döntés a Műve­lődési Minisztérium kezé­ben van.) A javaslat szerint magyar nyelv és irodalom­ból a szóbeli vizsga nem változik, az írásbeli tétele­ket pedig — idén először — már hónapokkal az érettségi előtt nyilvánosságra hozzák. A magyar írásbeli képesség­­felmérő feladat volt eddig is, hiszen azt vizsgálta, ho­gyan képesek a diákok — a megtanult ismeretek felhasz­nálásával — önállóan értel­mezni egy-egy irodalmi mű­vet. Előreláthatólag 103—120 tétel lesz, s az érettségi nap­ján ebből húznak majd hár­mat a televízió, a rádió nyilvánossága előtt. A történelem érettségivel kapcsolatban azt javasolják: el kell törölni a központilag kötelezően előírt témakörök rendszerét. A gyakorlat az volt,­­hogy sok iskolában nemcsak a témaköröket, de a tételeket is nyilvánosságra hozták, legalábbis „sejtet­ték”. A szakemberek szerint a tanárok a jövőben önálló­an állítják össze a tételeket, figyelembe véve az egyete­mes és magyar történelmi anyag arányát. Matematikából, fizikából,, kémiából továbbra is az ed­digi feladatgyűjteményekből választják ki a megoldandó példákat. A feladatok sor­számát az érettségi napján a rádió, a televízió mondja be. Az eddigi gyakorlattól elté­rően a központi javítási és pontozási útmutatót sem küldik ki előre az iskolák­nak. A kiszivárogtatás meg­akadályozására abszolút biz­tos módszer persze nincs — hangzott el­­a sajtótájékoz­tatón —, de a szervezési vál­toztatások, javaslatok ennek lehetőségét próbálják csök­kenteni. ?9V3e9Zb09Z JU Válaszd az illetéket Ht .ABftBLiJh (T9C­A címzett: Vizingerné Németh Judit Tisztelt Asszonyom! A Fejér Megyei Hírlap 1989. október 19-i számában „Az olvasó írja” rovatiban „Udvariatlan kereskedők” címmel olvastam az ön le­velét. Levelében foglaltakról nem tudok állást foglalni, mert az abban ir­takk­al el­lentétben a Hungalu Áruház nem tartozik a Székesfehér­vári Könnyűfémmű Válla­lathoz. Az áruház a Buda­pest XIII., Pozsonyi út 56. sz. alatt működő Alumí­niumipari Kereskedelmi Vállalat (Alukar) tulajdona és annak üzemeltetését is a nevezett vállalat végzi. Tájékoztatom, hogy a hi­vatkozott levelét és levelem másolatát m­egküldtem az Aluker vezérigazgatójának. Tisztelettel: Dr. Tóth Géza a Székesfehérvári Könnyűfémmű vezérigazgatój­a Balesetveszélyes adapterek - minősítő irat nélkül A Magyar Elektrotechnikai El­lenőrző Intézet vizsgálatai során megállapította, hogy többféle olyan univerzális hálózat adap­ter kapható az üzletekben, ame­lyek a biztonságtechnikai elő­írásoknak nem felelnek meg, használat közben életveszélye­sekké válhatnak. A veszélyessé­get növeli, hogy a berendezések igen széleskörűen használhatók híradástechnikai cikkekhez és gyerekjátékokhoz egyaránt. Az áramátalakító adapterek vélhető­en turistaimport útján kerültek a hazai kereskedelmi forgalom­ba, s ezeket az állami vállalatok mint bizományi árukat értékesí­tik. A MEEI vizsgálati tapasztala­tai alapján jelenleg piros papír­doboz csomagolásban „LYTRON NETZGERÄT, UNIVERSAL TYPE AC/DC ADAPTOR, MO­DEL 500 felirattal kaphatók az adapterek. Mivel a turisták egyre több hasonló berendezést hoznak be külföldről, s ezek egy részét bi­zományban eladják, a MEEI óvatosságra inti a vásárlókat. Mint elmondták, belföldön csak­­érvényes MEEI minősítő irattal szabad a villamossági terméke­ket értékesíteni, ennek el­­­mu­lasztása szabálysértési eljárást von maga után. Fontos, hogy a vásárlók saját érdekükben győ­ződjenek meg, mellékelték-e az üzletben a termékekhez a jóvá­hagyást tanúsító MEEI minősítő iratot. Ennek több módja lehet, így a terméken feltüntethetik a MEEI jelét, vagy a használati utasításban, kezelési útmutató­ban, illetve minőségtanúsítási la­pon a MEEI minősítő Irat szá­mát. A külföldön vásárolt vil­lamossági termékeknél is cél­szerű meggyőződni, hogy azok­nak minőségét jóváhagyta-e va­lamelyik külföldi villamosipari vizsgáló Intézet. A legismertebb intézetek rövidítései: VDE, DVB, D, S, S Plusz, NF, IMQ. (MTI) Egy logikai feladvány:­­ Ha 3, akkor 1; ha 6, akkor 2,­­ 0 ha 9, akkor 3. 0 Megfejtés: Ha 3, 6, illetve 9 helyiségből áll a lakása 1, 2 illetve 3 szobába ingyen kaphat szőnyeget. A megfejtés kulcsa: most 30 % engedménnyel­ vásárolhat büksé ,szőnyeget. Hm ... Nem rossz ... 24 176 rézérvár Áruház Kongresszusra készülnek a szövetkezetek Legalább esélyegyenlőséget A mezőgazdasági terme­lőd­ős­övetkez­ete­k december­ben, az ipariak a jövő év februárjában, a fogyasztási, takarék- és lakásszövetkeze­tek áprilisiban tartják orszá­gos kongresszusukat, de az előkészületek már mindhá­rom ágazatban megkezdőd­tek. A kongresszusra való fel­készülés volt a témája a mezőgazdasági tsz-ek terüle­ti szövetsége elnökségi ülé­sének is, amelyet hétfő dél­után a Besnyői Sallai Tsz­­ben tartottak. A többi között hangsúlyozottan került szó­ba: az előkészítő vitákban, a kongresszusi dokumentu­mokban fogalmazódjon meg a tsz-ta­gság döntő többségé­nek az az akarata, hogy­­ki­tart szövetkezete mellett, a sorsukat „kívüliről” megha­tározni szándékozók akara­tával szemben. Ugyanakkor erősíteni akarják tulajdono­si kötődésüket a szövetke­zetben, a vagyon „nevesíté­se”, ,a valódi önkormányzat megteremtése útján is. Tegnap tartotta ülését a Fejér Megyei Ipari Szövetke­zetek Szövetségésének el­nöksége, ahol ugyancsak az országos kongreszussal­­kap­csolatos állásfoglalást vi­tatták meg. Ebben hangot adnak a követelésüknek, hogy a gazdaságpolitika se­gítse jobban a vállalkozáso­kat, tartsa tiszteletben a tu­lajdonosok autonómiáját, és — a sajátságokat figye­lembe véve — a szövetkeze­tek számára teremtsen más vállalkozásokkal azonos esélyegyenlőséget. A­­készü­­lő szövetkezeti törvény ga­rantálja a szövetkezetek sa­ját mag­a alkotta szabályok szerinti működését, önálló gazdálkodását. Az érdekképviselettel kap­csolatosan mindkét elnökség úgy foglalt állást, hogy a TOT, illetve az Okisz a me­gyei szövetségek szövetsége legyen. Megyei küldöttközgyűlé­sét mindkét szövetség no­vember 17-én tartja. Pályaválasztási nyílt nap A Paksi Atomerőmű Műszaki Szakközépiskola az 1990—91-es tanévben többik szakra várja a most végző 8. osztályos tanulók jelentkezését. Az általános iskolát befejezők az ötéves a­to­merőmű -gépész, a négy­éves számítástechnikai, a négyéves elektronikai mű­szerész, a négyéves villa­mosenergia ipari, a négy­éves általános gépszerelő és karbantartó, és a négy­éves idege­nnyelvű titkár­női szakra jelentkezhetnek. Az iskola november 10-én és december 8-án 14-től 17 óráig pályaválasztási nyílt napot tart, ahová várják az érdeklődő pályaválasz­tókat és szülőket. Cím: Paks, Dózsa Gy. u. 95. RÖVID A REKLÁM, hogy ne olvasással töltse az idejét. .. a Sallai u. 8. sz. alatt 7,6 cm-es LAMBÉRIA 599 Ft/m2 áron kapható! Akkor futás ... 24 014 fehérvár Trunál 175 sajtótermék Mi lesz veled, lapterjesztés? Ha ez így megy tovább, komolyan fenyeget a veszély: végül maguk az árusok is kiszorulnak a pavilonokból — a napon­ként, zsákszámra érkező — rengeteg újság miatt —, így jel­lemezhetnénk a helyzetet, némi túlzással. Az viszont már most is előfordul, hogy az árus a vevőtől kénytelen értesül­ni egy-egy új lap megjelenéséről. A fehérvári posta hírlap­osztályának vezetője, Szűcs Lajos, megmutatta a postai hírlapjegyzéket. Számos, kézzel írt pótoldal volt be­­léragasztva, s szinte minden oldalán látható törlés, javí­tás. Az újságpiac lassanként a lapterjesztő, a posta szá­mára is áttekinthetetlenné válik. A szeptemberi adat sze­rint — azóta ennél bizonyo­san több van belőlük — 575 a sajtótermékeik száma ha­zánkban. Ez a szám duplája az egy-két évvel korábbi­nak. Amíg Székesfehérvárott a posta lapterjesztésből szár­mazó bevétele — a draszti­kus áremelések hatására — másfélszeresére emelke­dett, addig mintegy 14 szá­zalékkal kevesebb példányt értékesítettek az idei év el­ső felében. A lapalapítási láz — természetesen — je­lentősen megnövelte a posta munkáját, hiszen minden lappal külön kell elszámol­niuk.­­ A legnagyobb — szemmel látható — gond azonban az, hogy a meglévő újságos­­pavilonok nem alkalmasak ennyiféle lap árusítására, mert a lapok többsége egy­szerűen bemutathatatlan, pedig erre az új — s még újabb — lapok, meg az al­kalmi kiadványok esetében fokozott szükség lenne. Rá­adásul, — a sorsjegy mel­lett — újabban már műso­ros kazetták árusításával is foglalkoznak az újságstan­dokon ! Mint Szűcs Lajos elmon­dotta, jobb híján szakosítani kénytelenek az elárusí­tóhe­lyeket, mert megnö­vekedett az eladatlan lapok aránya. Tehát a teljes (és teljesség­gel áttekinthetetlen) kínálat csak néhány nagyobb eláru­­sítóhelyen lenne kapható. Kérdés még azonban, milyen újságoknak, a rovására tör­ténjék a szakosítás? Az el­árusító pavilonoknak na­gyobbra való lecserélése egyelőre drága mulatság lenne, egészen addig, amíg nem gyártanak nagy soro­zatban ilyeneket. Ami korábban példa nél­kül állt, a beérkező lapok egy részét — elsősorban az időszaki kiadványokat — mostanság már a hírlaposz­­tályon raktározni kénytele­nek. Viszont, legalábbis Szűcs Lajos szerint, ma már minden újságból ki tudják elégíteni az igényeket, egy lapot sem kell már a pult alól, „csomagolóval” vásá­rolniuk a vevőknek. A városban 60 helyen le­het újságot kapni, ebből 23 csak a postai áruspolt. To­vábbi hírlapárushelyek léte­sítését a posta jelenleg nem tervezi, pedig elkelne még belőlük néhány. Nagy port vert fel, hogy a posta — arra hivatkozva, hogy az nem nyereséges — a lapterjesztés díjának to­vábbi emelését vette tervbe, jóllehet, sokak szerint már így is irreálisan magas ez a díj. Fehérváron némi ha­szonnal terjesztik az újsá­got, de Szűcs Lajos szerint nem is a nagyvárosokban, hanem — a kis példányszám miatt — a kistelepüléseken, a falvakban történő terjesz­tés a ráfizetéses. Ugyan­a­k­kor itt, vidéken fordul elő, ami különösen a napilapok esetében kellemetlen, hogy a kézbesítés késik. A hí­r­laposztály vezetője is úgy látja: a (közeli) jö­vő útja az, hogy a posta kénytelen feladni lapterjesz­tés­i monopóliumát, és több terjesztéssel foglalkozó — konkurrens — vállalat jöhet létre. Így talán mindenkinek jobb lesz. (Kiss) A­­­ŐSZI MEGYEI KÖNYVHETEK Október 27-étől 17 KIADÓI 44 KÖNYVÚJDONSÁGÁVAL várnak minden kedves vásárlót a szövetkezeti könyvesboltok az 1989. évi Őszi Megyei Könyvheteken 21 350 (■KHaMSMSBfSBBn1 Szabadárak szabadsága Ha én boltos volnék, most árgus szemekkel figyelném a vá­sárlókat, például az élelmiszerboltokban, az ABC-áruháza­k­­ban, de éppúgy a cipőboltokb­an, butikokban és nagyáruhá­zakban. Árgus szemekkel figyelném őket, mit vesznek kézbe, mi­lyen árura mosolyognak, és milyen árra húzzák el a száju­kat. Arra is figyelnek, mi az, amit egy csöppet hosszabb ideig tartanak a kezükben. Ahol tétováznak. Ahol egybevetik az úgynevezett használati értékeket (mennyire fontos, szükséges, megengedhető és luxus .. .) és ehhez hozzátéve , mennyire elfogadható az ár. S azokat az árukat, árakat, amelyeket a legtöbben, a leg­szomorúbb fintor és a legtová­bbi töprengés után tesznek vissza a polcokra a vásárlók — de ne a legdrágább cipők, a legexkluzívabb butikok és a legnemesebb felvágottak pult­jánál tessék őket keresni — nos, az ott lévő árakat még a háló terhére is villámgyorsan leszállítanám. Hogy elfogyjanak. Töprengők egyre többen vannak. Ámbár korántsem mind­egy, hogy sajtot, avagy harmincötezer forintos, esetleg ennél is drágább bundát tesz vissza az ember a pultra, sajnálko­zó, lemondó mosoly kíséretében. Ha én boltos volnék, meghallgatnám néhány régi, öreg boltos gondolatát arról, miként is működött az ántivilágban a „nagy forgalom, kis haszon” elve, s hogy krajcárból lesz a forint. (Ámbár néhány más­ boltos is eljutott már odáig, hogy a drága sajtot úgy lehet „olcsóbbá” tenni, ha vékony­ra szeletelik.) Ha én boltos volnék, mindenekelőtt saját, jól felfogott ér­dekemben tenném mindezt.. Mert tudnám, hogy a megpené­­szedett sajt, a megavasodott tej és a meglkukacosodott hús akkor is a kereskedelem, a kereskedő kára, ha minden kö­vetkezmény nélkül, esetleg visszaküldhető a „feladónak” . . . Hiszen elkövetkezik a szabadárak szabadsága, s ez miért ne jelenthetné azt is, hogy az áraknak szabad lefelé is moz­­dulni­ (Móré) | |\\ vA 1989. november 3-án, | 17.30 és 20.30 órától | KERESKEDELMI ÉS VÁLLALKOZÁSI |_______RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Next