Fejér Megyei Hírlap, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-02 / 101. szám

­ CáPAl _____Nemzetközi élet Sajtó-mazsolázás Politikai etika - gazdaság - magániskola - életfilozófia HVG-mondatok A főállású parlamenti kép­viselők fizetése az NSZK- ban az átlagkeresetek leg­alább háromszorosa. (Ma­gyarországon ebben vagy ki­sebb különbség lenne kívá­natos, vagy egy érdekes, új szabály: a képviselők fizeté­sükből hozzájárulnak az esetleges felelőtlen döntése­ikből következő károk jóvá­tételéhez ... ) (HVG, 1990 17. 4.0. — nyomán) A jelenlegi közoktatási rendszer elleni csendes lá­zadással is felér az a tény, hogy egy jó alternatív közép­iskola (Alternatív Közgazda­­sági Gimnázium) tavaly öt­ezer jelentkező közül vá­laszthatott — vagy kénysze­rült választani — nyolcva­nat. (HVG, 1990/17. 18.0.)­­ Gorbacsov gazdasági reformja Az előzetesen vázolt prog­ramcsomag megvalósítása eleve képtelenség. Egyszerre kívánja lefaragni az állami költségvetés hiányát és fenn­tartani az állami dotációkat. Befagyasztják a lakossági jövedelmeket és látványos szociálpolitikai segítséget ígérnek. Piacgazdálkodást akarnak, ugyanakkor az ad­minisztráció hatalmát növe­lik. Közben az államkassza bevételeinek fő része még mindig — vagy újra — az al­koholeladásból származik. Az inflációt felszín alá szo­rították, de áru nincs a bol­tokban. (HVG, 1990,17. 10. o.) A jugoszláv dinár jövője A dinár konvertibilitása látszólag sikerült, a felszín mögött azonban érződik, hogy ez csak erőltetett lát­szat. Az első hónapokban az ország valutatartalékai jó ütemben nőttek. A dinár le­értékelésével kialakult ko­rábbi gyors exportnövekedés azonban megtorpant, az im­port pedig épp ellenkezőleg, lesi a réseket és ugrásra ké­szen várja a várható libera­lizálást. A belső drágaság miatt a jugoszlávoknak ma már nem csak Magyaror­szágra, hanem akár Ausztri­ába és Olaszországba is ér­demes rendszeresen átrán­­dulni bevásárlásra. A dinár kimerevítése 1990. június végéig tart, utána azonban a rendkívül erős fe­szültségek következtében el­kerülhetetlen lesz a dinár újra leértékelése. Mivel mindenki biztos lépésként számít erre, a keményvalu­­ta-kereslet máris nagy. A bankok nem tudják tartani a megígért átváltási lehetősé­get: dinárért sokszor csak hónapok múlva beváltható dollárcsekket adnak. (HVG, 1990 17. 12.0.) Az újak így lesznek ugyanolyan rosszak ... A lengyel Szolidaritás tag­létszáma a 9 évvel ezelőtti 10 millióról 2 millió alá csökkent. Sok tekintetben a LEMP legrosszabb hagyo­mányait kezdi felidézni. Po­litizáló csúcsa totalitárius, mindenható, más véleményét nem tűrő állampárti jelen­séggé vált, maga a szakszer­vezet pedig a transzmissziós szíj szerepébe süllyedt. Walesa széles körből szár­mazó kritikák össztűzébe került, belső személyi kultu­sza viszont nőtt. Nem ha­gyott kétséget afelől, hogy csak két évre hajlandó el­vállalni a Szolidaritás elnöki tisztét, mivel köztársasági elnökségre pályázik. Kije­lentette, hogy a varsói el­nöki teendőket, — legalábbis az elején, — Gdanskból mindennap vonattal feltárva fogja ellátni. Ugyanakkor érthetetlen a magabiztossá­ga: a felmérések szerint a leendő választók jóval na­gyobb része szavazna Mazo­wieckire. Maga Lengyelország pedig újra egypár­trendszer előtt áll: a Szolidaritáson kívül minden más párt szétesett,, a Szolidaritás tömegbázisa pe­dig rohamosan olvad. A tár­sadalom valós önszerveződé­se nem jött létre, legalábbis tartósan nem — márpedig enélkül nincs kiút, csak sze­repcserék. (HVG, 1990 17. 14—5. o.) Magániskolák kérdőjelei A várható magániskolák megoldást tudnak-e hozni a magyar oktatásügy évtizedek során felhalmozódott gond­jaira? Az idei beiratkozások­nál megmutatkozó szülői ta­nácstalanság világosan tük­rözi a jelen helyzetet. Az oktatási-nevelési kon­cepciók — mégha külföldről átvett, alkalmazott elméletre épülnek is — szükségszerűen csíraállapotúak. A jogi sza­bályzók súlyosan tisztázatla­nok. Az anyagi helyzet a drága tandíjak ellenére tel­jesen labilis. Az egyik út ta­lán az lehetne, hogy a gyer­mekek oktatási költségeit — a családi pótlékhoz hasonló­an, — elkülönített összeg­ként, de a szülők kezelésébe kellene adni? A mostani nor­ma például középiskolások esetében évi 39 ezer forint, de a jelenlegi elosztási rend­szerben ez valahogy semmire sem elég ... (HVG, 1990 17. 17. o.) Lengyelországban a ma­gániskolába járatásért gyere­kenként annyit kell fizetni, amennyi átlagban egy csa­ládtag teljes létfenntartására jut. Két réteg tesz mégis így. Az egyik az a fajta, akinek bőven telik erre. A másik pedig az az értelmiségi ré­teg, amely felismeri, hogy a legértékesebb, legelőlelátóbb „befektetés” a gyerek kép­zése. Ők azonban többnyire maguk szervezik meg azt a nagyközösségi jellegű isko­lát, ahová gyerekeiket írat­hatják. Ez jóval olcsóbb is, és főleg bele tudnak szólni abba, hogy milyen pedagó­gusgárda fog foglalkozni a gyerekükkel. (HVG, 1990 17. 18. o.) Leendő menedzserek országa? Azzal, hogy Magyarország a nyugati típusú gazdaságok felé nyit, rohamosan növek­vő igény merül fel az „em­beri minőség” iránt. Szakér­telem, együttműködési kész­ség és képesség, rátermett­ség, nyelvtudás és így to­vább — hol bújkál? Ha előjönne, örömmel alkal­maznánk, jól megfizetnénk. Elmúlt évek önkarbantartá­si mulasztásait azonban nem lehet meg nem történtté tenni: önnevelés és önkép­zés hiányát nem pótolja el­késett erőlködés vagy nagy mellény. „Nem néznek part­nerük szemébe, rágyújtanak anélkül, hogy megkérdeznék, nem zavarja-e ez a másikat, pontatlanok, és így tovább.” (HVG 1990 17. 28. o. — nyo­mán.) Kis emberek vállalkozói láncolatban A nyugati gazdaságot az tartja életben, ha mindenki fogyaszt. És persze még va­lami: az, ha a nagy gazda­sági vállalkozások újabb és újabb lehetőségeket fedez­nek fel vagy alakítanak ki terjeszkedésükhöz. A legú­jabb módszer az, hogy a „na­gyok” akár majdnem önálló vállalkozási lehetőséget jut­tatnak a „kicsiknek”. Úgy persze, hogy a tejföl abból is náluk maradjon, de ezzel a segédvállalkozó is jól jár. A „franchising”-nek neve­zett terjedőben lévő módszer erősen emlékeztet az ún. pi­­ramida-játékra. Aki belép, meglévő vállalkozási lánchoz csatlakozhat, annak profilját magára kötelezőnek fogadva el. A piacra bevezetett, jól menő üzletág számára a meghosszabbított kéz, amely — azért, hogy csatlakozott — hasznából lízing-szerűen fi­zet a nagyvállalat felé. A know-how-ban nem önálló, de ez biztosítja a szolgálta­tás profi színvonalát. Érde­keltségében azonban — és kockázatában is — vállalko­zó. Egyes nagyhatalmú rend­szerek versenytárs­ nélküli helyzetet is biztosítanak franchise-átvevőjük számá­ra, bizonyos nagyságú kör­zeten belül. (HVG, 1990 17. 87.o.) Független érték­képviseletet A hatalmak megosztása si­keres lehet a demokrácia té­nyezői között, de egyáltalán nem garantálja olyan érté­kek védelmét, amelyek nél­kül azonban egy társadalom hosszú távon agyaglábú monstrumnak bizonyul. Akár kisebbségekre, akár természetvédelemre, akár más hasonlóra gondolunk, el­kerülhetetlenül szükséges egy hatalomtól független er­kölcsi testület. Státusza épp­olyan magas és függetlení­tett legyen, mint az Alkot­mánybíróságé, sőt, tulajdon­képpen annak társtestülete­­ként célszerű működnie. Esz­köze elsősorban a nyilvános­ság: főműsoridőben és a leg­nagyobb példányszámú la­pokban tehesse közzé felhí­vásait, akkor is, ha azok esetenként ütköznek a fo­gyasztói, a katonai vagy egyéb magától értetődőnek látszó szempontok szerinti közfelfogással. Tagjait vá­lassza a parlament, de nem csupán gondolkodásmódju­kat, hanem valós életpéldá­jukat is figyelembe véve. (Harmadik Part, 1990 Tavasz, 79. o.) (A távoli...) Kelet filozófiája harmonikusabb Az emberi agyban más fél­teke dolgozza fel a beszédet, és más a zajt. Egy rovar hangját a nyugati emberben ugyanaz a félteke fogadja, mint a zajokat. A japán em­berben azonban az a félteke észleli, amely a beszédet. Ez talán azt jelenti, hogy a ja­pán ember meghallja, amit a rovarok „beszélgetnek”? Mindenesetre egyaránt képes érintkezni a természettel és az emberekkel . . . A nyugati logika világos: azért gondolkodik, hogy vég­következtetéshez jusson. A japánok azonban beszélnek valamiről, s aztán anélkül, hogy tételbe öntenék, áttér­nek másra. Úgy gondolják, a következtetés lezár, holott a helyes látás a különféle nézetek nem túl összecsiszolt együttesének „tánca". Az igazság nem az öntudattal kiépített és lezárt rendszere­ké. (Harmadik Párt, 1990 Tavasz, 58. o., Tatsuo Moto­­kaiva) Alsó-felső mosás. Autósok! gumiszerelés,­­ A LAGUNA SZERVIZ nyitva tartása megváltozott, alvázvédelem, ma reggel 7-től este 7-ig tartunk nyitva. olajcsere: 9495 Változások a magyar­ NDK keres­kedelemben Németh Jánosné, az NDK referatúra vezetője elmon­dotta: a magyar­ NDK két­oldalú árucsere-forgalmi előirányzat erre az évre ösz­­szesen 1,9 milliárd rubel, ami a tavalyi forgalom 8,7 százalékos csökkenését je­lenti. Az import kötésállo­mány jelenleg 351 millió, az export kötésállomány 706,4 millió rubel. Kedvezőtlen tendencia, hogy az import 80 százalékát magánjogi szer­ződésekben is rögzítették, exportunkra viszont a szer­ződéses fedezet mindössze 73,8 százalék. Mivel az NSZK- áruk a keletnémeti piacot is elárasztották, az NDK most valóságos áruof­­fenzívát zúdít kereskedőink­re, olyan termékeket is kí­nálnak, amelyeket eddig csak nyugatra exportáltak. Egyidejűleg azonban körül­belül 50 millió rubel értékű magyar exportszállítmányt visszamondták az NDK cé­gei. Egyre kevésbé kelendő­ek a magyar termékek, és olyan nagy volumenű ex­portok is veszélybe kerül­hetnek, mint az Ikarus autó­busz. A MOGÜRT a napok­ban kötött megállapodást 25 ezer Polo-motorral felsze­relt, négyütemű Trabant im­portjára, de ennek ellentéte­le még nincs meg. Ez a kapcsolat más mint az előzők (Folytatás az 1. oldalról) latkereskedő volt még a há­ború előtt Szilasbalháson, s az egykori kovács emléke­zett erre a szép helyre, a Tolnai dombság északi nyúl­ványainál elterülő falura, szerette volna megmutatni barátainak is. írt több leve­let, de mint mondja, a régi tanácselnök fel sem bontot­ta azokat, imperialista pro­vokációkat sejtve a testvér­­kapcsolat álcái mögött, így sokáig semmi sem lett a dologból. Ez a kapcsolat négy éve tart, jártak már a szilasiak is Pinzbergben, most április 29-én pedig ők vendégelték meg bajor ba­rátaikat úgy, hogy „zsebből” dobtak össze néhányan öt­venezer forintot a kétnapos vendéglátásukra. Először kis irodalmi ösz­­szeállítást adtak elő a szilasi általános iskolások Németh László drámáiból, alig győz­te fordítani a mondókát a hatvanhat éves Tóth József, úgy pörgött a nyelvük. Utá­na egy jó sörrel öblíthették le az út porát a vendégek a Lovas Csárdában, majd ebéd következett ugyancsak az egykori Németh portán. Kora délután kissé unat­kozni látszott a vendégsereg a sáripusztai előre hozott majális forgatagában, de nemsokára megvigasztalód­tak, amikor is Nagy Vilmos, a Sárbogárd és Vidéke Áfész boltcsoport vezetője remek üzleti érzékkel kinyittatta részükre a lajoskomáromi kis ABC-t, ahol pénztárcá­jukhoz képest nevetségesen alacsony áron pakolhattak fel kiváló minőségű magyar téliszalámival. Négykor abszolút barátsá­gos focimeccs következett ismét Szilason, a vendégek és a helybéli „öregfiúk” vá­logatottja között „nem is annyira az eredmény a fon­tos” alapon, majd vacsora után indultak vissza a ba­jorok siófoki szálláshelyük­re. A helyi tsz vezetőinek jó­voltából korábban lovasbe­mutatón is részt vehettek, a bátrabbak felülhettek a lo­vak hátára is. G. G. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1990, MÁJUS 2 SZERDP Pártok- mozgalmak A Független Kisgazdapárt nagyválasztmányának rendkívüli ülése Vasárnap Budapesten a MOM Szakasits Árpád Mű­velődési Központjában rend­kívüli ülést tartott a Függet­len Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt nagyválaszt­mánya. A több mint 500 kül­dött meghallgatta a vezető­ség beszámolóját a legutóbbi ülés óta végzett munkáról, valamint a koalíciós tárgya­lások eddigi eredményeiről. Az ülésen — arra hivatkoz­va, hogy nem engedték be a tanácsterembe — nem vett részt Prepeliczay István, a párt főtitkára. Az ülés a délutáni órákig zárt ajtók mögött, a sajtó munkatársainak kizárása mellett zajlott. Az újságíró­kat a tanácsteremben folyó eseményekről csak a szünet­ben tájékoztatták. Nagy Ferenc, a párt alel­­nöke és Bereczky Vilmos szóvivő is ily módon tájékoz­tatta a sajtó képviselőit, ké­ső délután. Nagy Ferenc el­mondotta: a pártban hagyo­mányosan augusztus 20-án tartandó, ám ezúttal előre­hozott nagyválasztmányi ülés rendben, a küldöttek aktív részvételével zajlott. A ve­zetőség beszámolója önkriti­kus hangú, volt, a tagság előtt elismerték, hogy a párt politikai tevékenysége az utóbbi időben nem volt min­denben megfelelő. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen irányzatok érvényesül­tek a pártban, Nagy Ferenc elmondotta: a párton belül, a választások idején, sőt még azon túl is volt olyan elkép­zelés, hogy az SZDSZ vagy az MDF kerül hatalomra, és valamelyikhez, természetesen igazodniuk kell. Ebből soká­ig titkot csináltak, bár az FKgP vezetői egyik vagy másik párthoz, irányzathoz szorosabban kapcsolódtak politikai elképzeléseikben. A hibát — szerinte — akkor követték el, amikor mindeh­hez a későbbiekben is túlsá­gosan mereven ragaszkodtak — tette hozzá. A párt belső ügyéről még elmondotta: nem tartanak attól, hogy a vezetésből most kimaradt személyek­­ nehezí­teni fogják a parlamenti frakció munkáját, a párt, és a választópolgárok képvise­letét. Általában sokat vár­nak a pártpolitikai munka javulásától. Az ülésen, az esti órákban hirdették ki — a vezetőség lemondását követő — tiszt­újító választás eredményét. A Független Kisgazdapárt el­nökévé Nagy Ferencet, az eddigi alelnököt választották meg, aki Vörös Vincét kö­veti e tisztségben. A testület főtitkára Kiss Gyula (eddig Prepeliczay István volt), ügy­vezető alelnöke Bakos István lett. Négy alelnököt válasz­tottak: Cseh Sándor, Han­­kó László, Németh Béla és Rajkai Zsolt személyében. A párt igazgatója Pohankovics István lett, az FKgP főügyé­sze Torgyán József maradt. A nyolctagú fegyelmi bizott­ság elnökéül Szunyogh Valé­riát választották meg. A tes­tület 11 tagú politikai bizott­ságot is választott. A szóvivői tisztségében a nagyválaszt­mány megerősítette Bereczky Vilmost. SZDSZ taggyűlés A Szabad Demokraták Szövetsége Székesfehérvári Szervezete május 2-án szer­dán 17 órakor a Városi Ta­nács tanácstermében tartja legközelebbi taggyűlését. Napirendjeink között a leg­fontosabb a városi szervezet elnökének megválasztása. Tagtársainkat szeretettel várjuk. SZDSZ Székesfehérvári ügyvivői HANGYA alakuló közgyűlés Fehérváron Több mint száz személy kezdeményezte, hogy létesít­sünk Székesfehérváron HANGYA szövetkezetet. Többen kívánnak szerződést kötni vágó sertés értékesítés­re, mások mint fogyasztók támogatják az alakulást. Az alakuló közgyűlés 1990. má­jus 4-én pénteken 18 órakor lesz a székesfehérvári tanács nagytermében. A közgyűlés levezető elnök Dr. Pongor Zoltán, a Budapesti Hangya Részvénytársaság igazgató helyettese lesz. Az MSZP Népi Demokratikus Platformjának tanácskozása A Magyar Szocialista Párt Népi Demokratikus Plat­formja vasárnap országos ta­nácskozást tartott. A jelen­lévők megvitatták a párt jel­legéről és politikai arculatá­ról megjelent vitaanyagot, és körvonalazták a platform ál­láspontját. A vitában kikristályosodott az a vélemény, hogy nem időszerű felülvizsgálni a párt októberi programnyilatkoza­tában és választási program­jában körvonalazott politikai arculatot. A jelenlévők úgy foglaltak állást, hogy a szo­cialista párt tömegbázisát, politikai befolyását csak a munkavállalói érdekek kö­vetkezetes képviseletével növelheti. A résztvevők javasolták, hogy az MSZP újonnan meg­választandó elnöksége és parlamenti frakciója között minimális legyen a személyi egybeesés. Szükséges és idő­szerű, hogy a párt elnöksége megújuljon, a fiatalság na­gyobb szerepet kapjon. A platform részletesen kidol­gozott álláspontját május el­ső napjaiban eljuttatják a tagsághoz, kérve támogatá­sukat. Baráti találkozó A Magyar Cigányok De­mokratikus Szövetségének, Szolnok, Komárom és Fejér megyei szervezetei baráti találkozót rendeztek vasár­nap Székesfehérváron. Az egész napos program kereté­ben a Bregyó közben délelőtt kispályás foci és sakk verse­nyeket tartottak. Délután pedig a cigányság kultúrtör­ténetéből és jelenét is érintő kérdésekből állítottak össze vetélkedőt, valamint művé­szeti bemutatót rendeztek. A Fejér megyeiek összesített pontversenyét a bicskei szer­vezet nyerte, de szépen sze­­­repeltek a székesfehérváriak és ercsiek is. Vizsgálat Zsivkov unokája ellen Nemi erőszak­ elkövetésé­vel vádolják Bulgáriában Todor Zsivkov unokáját, To­dor Ivanov Szlavkovot. Szófiában sajtóértekezle­ten jelentették be, hogy be­fejeződött a megismételt nyo­mozás az 1988 júliusában történtekről. Eszerint az ak­kor még kiskorú. Zsivkov­­unoka két társával — egyi­kük magyar állampolgár — követte el a bűncselekményt. Az ügy négy szereplője közül ma már senki nincs Bulgá­riában. A bolgár nyomozóha­tóságok szerint a sértett az NSZK-ba, Szlavkov Svájcba, bolgár bűntársa Kanadába távozott. A magyar gyanúsí­tott Budapesten tartózkodik, és a közelmúltban a Népsza­vában megjelent nyílt leve­lében utasította vissza a bol­gár nyomozóhatóságok vád­jait.

Next