Fejér Megyei Hírlap, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-02 / 153. szám

2. OS-OAt „Nagy megtiszteltetés számunkra” (Folytatás az 1. oldalról) bomlása után éppen a kereszténydemokrata irányultságú pártok és mozgalmak jutnak vezető szerephez e válságban lévő társadalmak újrateremtésébe. Antall József kifejtette azt a véleményét, hogy ezeknek az erőknek a következő években kiemelkedő szerep jut majd a megbukott kommunista rendszerek helyett kialakuló társadalmak kiépítésében. A tanácskozás idején több megbeszélésre is sor került a jelen lévő vezető politikusok között. Antall József miniszterelnök még a péntek esti órákban négyszemközti megbeszélést folytatott Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral, előzőleg pedig Giulio Andreotti olasz miniszterelnökkel. Szombaton a magyar miniszterelnök villásreggelin látta vendégül Wilfried Martens belga, Jacques Santer luxemburgi és Ruud Lubbers holland miniszterelnököt. Antall József a szombat délelőtti zárt plenáris ülés idején tárgyalt Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnökkel, majd Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral, ezt követően pedig hármas találkozóra került sor Antall József, Helmut Kohl és Tadeusz Mazowiecki között. „Az Európai Parlament kereszténydemokrata frakciója mindent elkövet annak érdekében, hogy Romániát a testület ne részesítse a többi volt szocialista, de ma már a valós reformok útján haladó országokhoz hasonló kedvezményekben” — mondta többek között a tanácskozás szünetében tartott sajtóértekezleten Egon Klepsch, a frakció vezetője. Egy újságíró kérdésére válaszolva hozzátéve: ahhoz, hogy Románia is elnyerje az Európai Parlament jóindulatát, Bukarestnek fel kell hagyni a demokratikus ellenzék üldözésével, gondoskodnia kell arról, hogy az eddigiekhez hasonló incidensek ne fordulhassanak többet elő, és egyértelművé kell tennie, hogy demokratikus társadalmat épít, nem pedig egy újat totalitárius állam berendezésén fáradozik. A sajtóértekezleten egyébként Eduardo Fernandez, a Kereszténydemokrata Internacionálé elnöke, a venezuelai Kereszténydemokrata Párt főtitkára a szervezet nevében megemlékezett mindazokról, akik a kelet-európai változások kivívásáért vívott harcnak estek áldozatul s elismeréséről biztosította Mihail Gorbacsov politikáját, amely — mint mondta — a valós változások irányába vezet. A konferencián szerzett információk szerint Helmut Kohl nyugatnémet kancellár a zárt ülésen mondott beszédében igyekezett további híreket szerezni az NSZK kormányának a közép-kelet- és dél-európai országok számára nyújtandó segítségről alkotott elképzeléseihez. Rámutatott, hogy ezeknek az országoknak most konkrét segítségre van szükségük minden területen: politikai, gazdasági és morális téren egyaránt. ..A nagy szavak önmagukban mit sem használnak, tettekre van szükség” mindazon államok esetében, amelyek már demokratikus berendezkedésűek, vagy efelé haladnak.” Ugyancsak a konferencia köreiből tudható: azzal, hogy a kancellár eljött erre a tanácskozásra , amelyre pénteken csak késő este érkezett meg, s amelyet még befejezte előtt el kellett hagynia — kifejezésre kívánta juttatni a magyar kormány és személy szerint Antall József miniszterelnök iránti szolidaritását, akinek tevékenységét rendkívül nagyra becsüli. A peresztrojka nehéz pillanatai Hétfőn kezdődik meg a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVIII. kongreszszusa. A hét végén tartott központi bizottsági ülést izgalmak, taktikázások, spekulációk és nyilatkozatok előzték meg, többen azt jósolták, hogy már a KB-ülésen történik valami. Nem történt — az SZKP sorsa a kongresszuson dől el, ott viszont már valóban történnie kell „valaminek”, mert a sokasodó problémákat egyre nehezebb a szőnyeg alá seperni. A valutaunió hatása a magyar NDK kereskedelemre Kevesebbet vesz, többet kínál A német valutauniónak jelentős hatása van a magyar NDK kereskedelmi forgalomra. Június végéig mintegy 50 millió rubeles magyar passzívum halmozódott fel a két ország kereskedelmében, s ez az év végére akár 200 millió rubelre is nőhet. Az NDK-megrendelők eddig 60 millió rubel értékű megrendelésüket sztornírozták, de további 60—70 milliós tétel visszamondására lehet még számítani — közölte az MTI kérdésére Németh Jánosné, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának NDK-referense. Rámutatott: elsősorban a magyar gépipari és mezőgazdasági termékek szállítását mondják fel az NDK-ból. Nem tartanak igényt mintegy 60 millió rubel értékű, eredetileg turizmusra szánt forintra sem, hiszen a valutaunió következtében a márka konvertibilis lett. Mindent öszszevetve az erre az évre tervezett 2 milliárd rubeles magyar NDK forgalomból valószínűleg csak 1,7 milliárd értékű valósul meg. Miközben az NDK-beli vállalatok sorra felmondják a magyar cégekkel kötött importszerződéseiket, soha nem tapasztalt mértékben megnőtt az exportkínálatuk: olyan cikkeket ajánlanak nagy mennyiségben, amelyekből eddig rubelért, csak minimális tételek szállítását vállalták, így az idén minden korábbinál nagyobb mennyiségben érkeznek például háztartási kisgépek, alsó-, felsőkötöttáruk, s a második félévben 25 ezer négyütemű Trabant gépkocsi is. Képviselői fogadónap Zsebők Lajos, Fejér megye 5. választókerületének országgyűlési képviselője, az alábbi helyeken és időpontokban fogadónapot tart. — Móron: minden hónap 1. és 3. péntekjén. 15-től 19 óráig. a városi tanács épületében. — Csákváron: minden hónap 2. péntekjén 15-től 19 óráig, a nagyközségi tanács épületében. — Szabadbattyánban: minden hónap 4. péntekjén 15-től 19 óráig a művelődési házban. Gazdaság és társadalom - Nemzetközi élet Megnemtámadási nyilatkozat A júliusi londoni NATO- csúcson a résztvevők olyan nyilatkozatot fogadnak el, amely kinyilvánítja, hogy az észak-atlanti szövetség nem támad a Varsói Szerződés tagállamaira — jelentette be pénteken a brüsszeli NATO-központban Manfred Wörner, a NATO főtitkára. Mint elmondta, a nyilatkozat szövegét most szerkesztik, de végső formájáról még nem döntöttek. Közép-európai regionális kerekasztal A magyar, olasz és osztrák kezdeményezésre Budapesten elhatározott új közép-európai politikai tanácskozó fórum, az európai regionális kerekasztal fontos szerepet tölthet be a földrész jövőjének alakításában. Ezt fejtette ki Josef Riegler, az Osztrák Néppárt elnöke, alkancellár, szombaton Bécsben tartott sajtótájékoztatóján, majd abban a beszédében, amelyet az osztrák fővárosban Közép-Európa demokratikus fejlődéséről folyó három napon kelet-nyugati tudományos tanácskozás mintegy száz résztvevőjéhez intézett. Hazánkba érkezett Rainer Eppelmann Rainer Eppelmann, a Német Demokratikus Köztársaság leszerelési és védelmi minisztere Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására — katonai küldöttség élén — vasárnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. Új cseh kormány Megalakult Prágában a Cseh Köztársaság új kormánya. A Polgári Fórum, a csehországi kereszténydemokraták és a Morva regionális választási koalíció kormányszövetségéből álló huszonegy tagú kabinet vezetője az előző cseh kormány elnöke, a Polgári Fórumot képviselő Petr Pithart lett. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1990. JÚLIUS 2. HÉTFŐ Sajtómazsolázás A biztonság és a szabadság dilemmája A liberalizmus ereje ugyanabban van, mint gyengesége: nem nyújtja azt a fajta biztonságot vagy álbiztonságot, amit a zárt ideológiák és vallások nem véletlenül számos követője igényel. A szabadság az új megoldások keresésére való készség — és egyben fenyegetettség is. Lehet mindenki nagykorú? (Hitel, 1990 12. 26—7. o. A liberális alapelvekről) Önkormányzat Az új önkormányzati tervezet elsősorban a településekkel foglalkozik, és csak másodlagos a megyékkel. Holott hagyományainkban a vármegyék éppen a centralizációval szembeni ellenállás, az ellenzékiség védőbástyájának számítottak. Természetesen el kell kerülni, hogy az összefogó egység az összefogott települések önállóságát csorbítsa. Az optimális megoldás azonban bizonyosan egy minden lépcsőfokon jellegzetes és kellően kidolgozott, körvonalazott szerepet hordozó sokrétű struktúra. A városokon belül is meg kell találni a megfelelő egyensúlyt és szerepmegosztást a polgármester és a hozzá tartozó szakapparátus, valamint a tanácstestület között. Érdemes megemlíteni, hogy volt időszak — 1848 előtt —, amikor a polgármester csak a város második embere volt, az első számú tisztviselő ugyanis a főbíró. A hatalom megosztásának kis helyi modelljei lehetségesek talán így, és nem is csak a városokban, hanem még inkább a kisebb településeken. Nagy lehetőség rejlik Bibó István és Erdei Ferenc 40- es évek végén kidolgozott elképzelésében, amely képes lenne végre feloldani az áldatlan történelmi ellentétet város és környező vidéke között. Nem hierarchikus összekényszerítettségben, hanem szerepmegosztásban tartozna össze egy-egy nagy város, mint „kotlós”, a körülötte lévő kis településekkel, mint csibéivel. Az ugyancsak kialakításra váró technikai hálózat lehetővé tenné akár 30—40 ilyen városmegye létezését és koordinálhatóságát is. A törvényhozás természetesen csak keretet tud adni. A helyi polgárokon jóval több múlik, márpedig egy új, érdeklődő és érdekelt alapellátás és az ilyen lehetőségekhez felnövő emberek kinevelődése nem sikerül egyik napról a másikra. (Hitel, 1990 12. 22—24. o.: önkormányzat és hagyomány) Az emberi lélek búvárharangjai Az (első) forradalom előtti Romániában négy tényező is segítette az értékek átmentését egy remélt szebb kor felé. Az egyházak, a szerkesztőségek, a színház és az oktatás. Dolguk annál is nehezebb volt, mert a cenzúra nem egyszerűen tiltott, rostált és kihúzott, hanem megrendelt, követelt és zsarolt, beszélgetésekre invitáló szekusokkal, a bürokrácia fojtogatásával, szegénységgel, elszigeteléssel, internálással felérő áthelyezésekkel, stb. Mégis jó hogy voltak, akiknél ez sem alkalmazkodást, hanem lelkierő felhalmozódását hozta. (Hitel, 1990 12. 21—4. o.) A kétéltűség határai) Zsolnai József iskolája „A magyar oktatási körülmények lehangoló átlagáról indultunk épület, szertár, „könyvtár” szempontjából. Azt mondták: ha ennek ellenére fel tudunk mutatni átlagon felüli minőségi eredményt, az igazol minket a hazai szakma számára. A mai pedagógusok és vezetők nagy része korábbi tanítványaim közül került ki.” őszintén szólva a Zsolnai módszer keményen túlterheli magát a pedagógust, is, ezért — miközben sokan jönnek — sokan mennek is, nagy a fluktuáció a tantestületben. A pedagóguslétszám meglepően magas, mert sok a félcsoportos képességfejlesztő foglalkozás: néptánc, idegen nyelv, virágkötészet, sakk, stb. Sőt, a pedagógusok tantárgyfejlesztéssel is foglalkoznak. Törekszenek a szülők bevonására, olykor a tantárgy elvállalásáról is együtt dönt szülő és gyerek. A szülőknek szakmai megbeszéléseken való részvételre is lehetőségük van. A gyerek sorsa ugyanis nem az iskolában, hanem a családban dől el, még akkor is, ha látszólag az iskola az eseményekben, képzésben gazdagabbat nyújt. Az iskolán keresztül tehát valójában a család egészét is „táplálni” kell, sőt, egyben ösztökélni is. Jövőképet átszivárogtatni az otthoni légkörbe, értékrendet kínálni. Az iskola érdeke, hogy a mai megnyomorított családokat táplálóbbá tegye még saját magánál is, mert enélkül, minőségi háttér hiányában az iskolai munka is nehezen ver gyökeret, labilis marad. Aki vidéken él, azt kétszeresen nyomja az ország kulturálatlansága. Egészségesebb magyarságban látom a jövőt. Ez jóval többet jelent annál, mint hogy ne infantilizáljuk. Fejleszteni azt lehet, akinek lehet a személyes felelősségére támaszkodni. Márpedig az emberben nem csak az a fontos, aki, ma hanem az is, akivé még válhat. A tudáson és kommunikációs képességen túl fontos tehát más is: a hit. A „minőség” és a „teljesítmény” megítélésében a közvetlen környezet nem lehet egyedüli mértékadó. (Hitel, 1990(12. 24—6. o. A törökbálinti iskolakísérlet) Naiv „prolik” és manőveres elvtársak ....... álmodozunk itt a szebb jövőről, miközben különböző ügyek folynak, amelyekben ... az elvtársak, akik oly zárt körökben éltek és érvényesítették az akaratukat, a vadászattól az olcsó húsig, a gyerek továbbtanulásán át a mozgalmi kurvákig .. ” vígan áthajóznak politikai hatalomból gazdasági hatalomba. Konkrét törvénysértés alig van, és az ügyek rendkívül szövevényesek, szinte csak az találja meg a stiklit, aki már tudja, hogy van mit keresnie. A volt MÉM miniszter Váncsa alapítványa például, amely — névlegesen — rokkantak rehabilitációjára született, de két év alatt még csak saját luxusüdülőjükig és játékkaszinóig jutottak... Példa számtalan van. Sok kisember álmodozik vállalkozásról, de nem tudja, hogy hogyan kell megtalálni a banki több milliós kölcsönhöz az ajtót. Ezt az ajtót is mindig épp azok ismerik, akik már a szocialista korban is kitanulhatták. (Kapu, 1990 06. 29. o. „Naiv kis egerek vagyunk .. ”) Féljünk-e a pedagógiai újításoktól? Az az „iskolás” írás, amit ma az alsó tagozatosok tanulnak, csak az 1930-as évek végétől általános a tantervben. Az álló-kerek betűminta merőleges egyenesekre, szabályos körökre alapul; nincs „kitüntetett iránya”, valójában mértani konstrukció, a betűk rajzolgatását hogy azonos módon kelljen húzni olyan különféle vonalakat, amelyek dinamikája épp ellentétes. Képtelenség az is, hogy jópár többlethurkolás árán is az legyen a meghatározó elv, hogy a tollat nem illik felemelni a papírról. Ehelyett lüktető, lendületes, akár áramvonalas, de mindenképpen egyéni alakításra kínálkozóbb formákat kellene felkínálni. Virágvölgyi Péter grafikus, az Iparművészeti Főiskola tanára ilyen írást tervezett meg — már 1973-ban — is ajánl tanításra. Jelenleg végre a kísérletek komoly fázisa folyik már. (Kapu, 1990/06. 40—1. o. Pedagógiai patópálság). Társadalomképtelenség hadsereg nélkül? Miközben a gazdaság, az ideológia és maga az átfogó politika már alaposan és jó ideje változik, van egy nagyon komoly súlyú struktúra a Varsói Szerződés országaiban, amely korántsem változik a kialakuló piaci és egyéb ésszerűsödési tényezőknek megfelelően. Sőt, ellenáll a társadalmak olyan belső harmóniára törekvéseinek is, amelyek a biztonságot lassan inkább már épp a leszereléstől remélik. Ez az öntörvényűvé válás nem véletlen, hiszen a hadsereg Kelet-Közép-Európában a társadalomirányítási mechanizmus részévé vált. Ahogyan a civil társadalom kifejlődik és nő gazdasági ereje és szabadságigénye, úgy válik idegen testté a társadalom életében a hadsereg. Lehetetlen tagadni, hogy az eddigi társadalmi rendben a katonaságnak rendszerfenntartó szerepe volt, és komoly részben a hatalmi elit biztonságának védelmét szolgálta létével. Ma azonban, az új nemzeti és nemzetközi helyzetben már csak arról szabad és értelmes beszélni, hogy a társadalom biztonság-igényét hogyan kell kielégíteni. „Aki más fenyegetésével teremt magának biztonságot, épp bizonytalanságot teremt.” Magyarul: aki biztonságot akar, nem oszthatja ketté a világot. Nem lehet valakikkel szemben biztonságot kialakítani. Reálpolitikailag ez így hangzik: összeurópai biztonsági rendszerre van szükség, amelyben maga a részvétel ad és biztosít garanciákat a többieknek. A finn vagy svájci mintából tanulva továbblépésként már ennek további lazítása is prognosztizálható. A semlegesség felé kell munkálnunk az útunkat, a kooperációt (katonai értelemben is) némileg még fenntartva, de sokirányúan, és ugyanakkor hangsúlyozva, hogy katonailag a nemcsatlakozás a kitűzött alapállásunk. (Kapu, 1990/06. 66—7. o. Kriston István: Társadalmi tervezés és a katonai erők nyomán). OLCSÓBB, MINT RÓMÁBAN! OLASZCSEMPE SZAKÜZLET. Padló- és falburkoló lapok (kül- és beltériek) Fürdőszoba berendezések, csaptelepek, fajanszáruk TEROSON termékek, tömítőanyagok, fugázók, szerelőhabok, lakáspenészgombaölő Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9—17-ig, szombaton 8—13-ig. Székesfehérvár, Honvéd u. 1.