Fejér Megyei Hírlap, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-01 / 256. szám
4. OLDAL ai is AZ OLVASÓ ÍRJA Megjegyzés az „Egy emlékmű kálváriája" című cikkhez Nagyon sajnálom, hogy a hoszszan elhúzódó szervezőmunka Tóth Lajos úr emlékezetét is megtréfálta. Remélem csak azért fordulhatott elő, hogy olyan állítást tulajdonít személyemnek, ami nem felel meg a valóságnak. Sajnálom, hogy Tóth úr nem tekinti segítségnek a személy szerinti adakozásomat, az év elején kiadott közterület használathoz való írásbeli hozzájárulásomat, a lakosság pénzbeli adakozásával azonos összegű - akkor még tanácsi hozzájárulásunkat, a munkatársaim által nyújtott szakmai segítséget. Meggyőződésem, hogy az ilyenfajta emlékezettorzulás, most, a halottak napja előtt sem a megbékélést sem a tiszteletadást nem segíti. Tisztelettel: Oláhné Surányi Ágnes Ráesett a fa az autóra Most először jutottam életemben olyan helyzetbe, hogy mindenképpen megosszam problémámat a Tisztelt Olvasókkal. Teszem ezt egyrészt a történet feletti elkeseredésemben, másrészt pedig leendő sorstársaim okulására. Úrhida községben - szülőfalumban - ügyes-bajos dolgaim intézése közben - szabályos körülmények között - leparkoltam Lada személygépkocsinkkal a Kossuth Lajos utcában a vegyesbolttal szemben. Munkámmal végezvén - szüleim házához érve - édesapám észrevette, hogy a gépkocsi mersdtirány szerinti bal oldalának hátsó ajtaja és sárvédője alaposan megsérült. Azonnal viszszatérve a helyszínre, az ügy tisztázására többen segítségemre siettek, az ismerősök és a közelben lakók közül. Egy festő - ő az autók festése tekintetében is szakember - rövid idő alatt megállapította, hogy a sérülés egyértelműen egy viszonylag nagy átmérőjű fától származik, és hogy a fém okozta sérülés kizárt. A környéken tartózkodó emberek közül ketten is látták, hogy egy magántulajdonban lévő traktor pótkocsijáról a kérdéses időben leesett egy 4-5 méter hosszú rögzítő fa, lassan csúszva oldalirányba, miközben a szerelvény a kérdéses helyen mintegy 10-12 métert tett meg. Az egyik szemtanú még szólt is a vezetőnek, hogy álljon meg és a leesett fát tegyék vissza, mert ő azt észre sem vette, hogy lecsúszott a vontatóról. Az is igaz, hogy a gépkocsirongálást egy szemtanú sem látta, hiszen ennyire nem is figyeltek. Miután azonban a hely, a leesés ténye és az időpontja is egybeestek, és azt alátámasztotta az emberek véleménye is, úgy gondoltam, hogy nem hívok rendőrt, hiszen a helyzet tisztának látszik. A tettes - bár gondatlan volt a fa rögzítésében - nem szándékosan okozott kárt, így nyilván ad majd egy betétlapot - gondoltam - és azután jöhet a javítás keserves kálváriája. Nem így történt! A szállító jármű szintén úrhidai tulajdonosa először elnézést kért, és nem tiltakozott, bár igaz, hogy betétlapot sem adott. Később azonban kijelentette, hogy biztosan nem ő volt a tettes. Ennyi a történet, felesleges tovább boncolgatni. A tettes becsületből igencsak levizsgázott. Még csak annyit, hogy a javítás költsége csaknem tízezer forint, nem számítva a gépkocsi értékcsökkenését és a sok bosszúságot-Kovács Zoltánné Székesfehérvár, Gáz u. 4. ugyan, de a meleg víz csak nem folyott a csapokból, illetve 8 perc alatt 1 decilitert sikerült előcsalogatni. A lakók jogos felháborodására már a komfortfokozatot is visszavették, csökkentették a lakbért, de ettől nem lett több víz. Megvizsgálták a csőrendszert, s a bánya javasolta a teljes cserét. Csupán a vízszintes vezetékek cseréje és a lakosok átköltöztetése 700 ezer forintba került volna az üzemeltetőknek. Ezt senki nem vállalta fel, más megoldás után néztek, így találkoztak a nyugatnémet licenc alapján dolgozó Csőservice Kft.-vel. ők az Európában egyedülálló O. K. rendszerű csőtisztító eljárás kizárólagos alkalmazói Magyarországon. Hamarosan megállapodtak, hogy referenciaként egy lépcsőház lakásainak vezetékeit megtisztítják mindennemű falbontás nélkül, minimális költségért. A munkát már el is végezték teljes megelégedésre. A helyszíni szakmai tájékoztatón nyolc hasonló gondokkal küszködő vállalat vett részt. A Csőservice Kft. bemutatta eljárásuk lényegét, amely lakóépületek, ipari létesítmények, szállodák, termálvizes rendszerek cirkulációs vízvezetékeinek tisztítására alkalmas. Semmit nem kell szétszerelni, bontani, mert az eljárás egyidejű vegyi és mechanikai effektusok alkalmazásával távolítja el a lerakódást. Az eljárás a közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelel, az NSZK-ban engedélyezték. Mindezt a lakók zavarása nélkül végezték teljes megelégedésünkre. Ami szintén nem lényegtelen, hogy a költségek nem érik el a vezetékrendszer cseréjének egynegyedét. _ A kft. szeptember végére valamennyi lakás vezetékének megtisztításával végzett. Valószínű sikerre számíthat eljárásuk hazánkban, hisz máris számos megrendelésük van. Szántó Sándor Ecseri: Aki ért az uszodához, az szereti is. Szereti vízét, levegőjét, versenyeit, tilalmait, örömeit, és személyzetét. Szerintem a tisztességes szándék az egyenes utat ismeri. Hiszem, hogy közeleg az idő, amikor az önhöz hasonló, jól képzett szakemberek keze alól kikerül az a nemzedék, mely számára a tilosok feleslegesek, mert beléjük oltották az alkotó és elég rosszul fizetett munkás tiszteletét és a felebaráti szeretetet. Önnel teljesen egyetértve kérem szíves türelmét, mert arra a szintre melyről ön beszélt, még csak most kezdtünk elindulni, reményeim szerint az ön segítségével. Ferenczy Géza uszodavezető Ismét folyik a víz Kincsesbányán A 60 lakásos kincsesbányai tömbház lakói végre fellélegezhetnek. Megnyugtatóan rendeződtek több mint féléves gondjaik. Ismét folyik a víz a csapokból. A történet úgy kezdődött, hogy a bánya által épített négyszintes lakások üzemeltetését 1986-ban átvette a Móri Költségvetési Üzem. A vegyszerezett használati meleg vizet a bánya szolgáltatta, tisztes térítésért. A költségvetési üzem fizetett Válaszol az illetékes Mikor lesz már lerágott csont az uszoda? Több hete folyik az uszoda terhekkel teli próbaüzeme. Naponta ezernél több ember élvezi a szolgáltatás előnyeit, örömeit, miközben a kulisszák mögött a személyzet fáradhatatlanul küzd az egyre termelődő műszaki problémákkal, tervezői anomáliákkal, az arcnélküli vandálok „csínytevéseivel”, az értetlenek félreértéseivel, megjegyzéseivel. Az augusztus végi napok keserű tapasztalatai után a pusztítás nagy részét kijavítottuk, elképzeléseinket, létszámunkat módosítottuk, majd nagy körültekintéssel megfogalmaztuk az uszodarendet. Köztudott, hogy általában a rend a szükséges utasítások halmaza, mely az együttélés nélkülözhetetlen elemeit foglalja egységbe, a meglévő adottságok figyelembevételével . Bizonyára jó dolog oldalról ugrálni a medencébe, fejre, vagy hátra vagy csak úgy egyszerűen valaki elé, de nem annak, akire e cselekvés irányul. Bizonyára jó a büfébe járni-kelni csöpögő fürdőruhában, papuccsal, vagy anélkül a söröző vendégek között, de nem jó a fertőzés, amely az utcáról így a medencetérbe kerül. Bizonyára jó a behordott vízijátékokkal elérhető víziöröm, de nem annak, akinek nélkülözhetetlen, fizetett, fontos perceket jelent a vízigimnasztika. Ha kell, ha nem, példálóznak Európával, azt gondolom elég kiscsoportosok vagyunk még a nagy világóvodában. Egy európai polgár nem dobálja el a cigarettavéget, nálunk pedig még elkelnek az efféle intelmek: szemetelni, kutyát homokba pisiltetni, a füvet összetaposni, tüzet gyújtani, dohányozni és általában a közösség érdekeit sérteni tilos! Szükségesek mindaddig, míg a kultúra, a tolerancia, a szeretet nem válik szokásainkká. Kérem, kedves Bánhegyi úr, hogy az úttörődalok dúdolgatása mellett turulja el tanítványainak azt is, hogy az uszoda nem halastó, nem szabad strand, nem lengyel piac és természetesen nem kocsma. Gondolom, ön sem híve az európai köntösbe bújtatott anarchiának, gondolom ön sem hiszi azt, hogy Európa szíve az Napról napra Ki fizeti a költségeket? Tisztelt Szerkesztőség! Az 1990. október 11-i Fejér Megyei Hírlapban megjelent „Ki fizeti a költségeket?” című cikk. Az abban megfogalmazottakat kivizsgáltam. Szövetkezetünk gázszerelő üzemet működtet, ebből kifolyólag többéves tapasztalattal, rutinnal rendelkező szakembereink vannak. Az elmúlt évek során több száz lakás gázszerelését végeztük el. Megrendelőink örömére, megelégedésére. Számos elismerő levél,, szóban történő elismerő megnyilatkozások öregbítették jó hírnevünket. Iváncsa községben is törekedtünk jó minőségű munkát végezni. Ellenőrzésem során erről meg is győződtem. Szövetkezetünk minden dolgozójától elvárjuk, hogy a tisztelt megrendelőinkhez udvariasak és szolgálatkészek legyenek. Ezt meg is követeljük. A cikkben írt sértő kijelentés egyetlen dolgozónk részéről sem hangzott el. Ezt alátámasztja a T. Cikkíróval történt megbeszélés is. Szövetkezetünk minden gázszerelő munka megkezdése előtt írásos megállapodást köt a megrendelővel, mely tartalmazza a pénzügyi és tárgyi feltételeket, munkakezdést, befejezést. Lehetőséget biztosítunk a rugalmas végelszámolásra, ez a megrendelő menet közben felmerülő változtatását segíti elő. Ilyen megállapodást kötöttünk a cikk írójával is. A végzett munka díjának a rendezését a megállapodásunk alapján számláztuk. Szövetkezetünk a gázszereléssel kapcsolatos szigorú előírásokat minden esetben betartja, különböző nyilatkozatokat beszerezteti. Ezt a megrendelőink élet- és vagyonbiztonságáért tesszük. A végzett munkáért minden esetben több éven keresztül erkölcsi, anyagi felelősséggel tartozunk. Ennek fontosságát megrendelőink többsége átérzi, hisz gázüzemünk kapacitáslekötöttsége folyamatos. Iváncsa községben a polgármester úrral a további feladatokat egyeztettük a folyamatos gázbekötések biztosítása érdekében. Tisztelettel: Ribárszki Sándor a Székesfehérvári Építőipari Kisszövetkezet elnöke Sötét az utca Sötét az utca, sötét a város, reggelre megtudjuk ki lesz a káros - tartja egy régi nóta. Ajánlom cikkemet magam és a környező lakók nevében az Édász illetékeseinek, ki a felelős a közvilágításért? , Igazgató Úr! A Kun Béla út mögött a Fórum ABC végén van egy nyilvános telefon. Évente hárromszor-négyszer feltörik, megrongálják. Mindez azért történhet, mert a koromsötétség kínálja a lehetőséget. Bizonyára tudja, hogy korábban cikkek özöne látott napvilágot ez ügyben. Sajnos e lerágott csontot ismét elő kell venni, mert mind ez idáig az ügyben nem történt semmi, csupán annyi, hogy a szóban forgó helyen jóval sötétebb lett, mivel ott különböző beépítések történtek - gondolok itt a szolgáltató egységekig . Úgy gondolom, hogy az egységek birtokosai figyelemreméltó adófizetők, cserébe talán megérdemelnék a tisztességes világítást, nem beszélve a lakókról. akik nem mernek lemenni éjjel telefonálni. Ide kívánkozik a Fejér Megyei Hírlap Orbán úr cikkének lényege is, mely 1990. július 7-én jelent meg „Vagyonvédelem figyelőszolgálattal” címmel. Tartalmát megismételni nem akarom, de a lényege az volt, hogyan alakul egy új szolgáltatás, amely komoly technikai felszereltséggel fog rendelkezni. Azóta semmi, azt sem lehet tudni, ki ennek az ügynek a fehérvári intézője, mennyibe kerül, nem tudjuk. Kit kell az ügyben megkeresni, mindezekre jó lenne választ kapni. Sz. J. Nyugdíjas-találkozó Kincsesbányán A kincsesbányai nyugdíjasklub baráti találkozóra meghívta a fehérvárcsurgói klub tagjait. A találkozón a két szomszédos klub régi barátsága, a vendéglátók kedves fogadtatásán érezhető és látható volt. A tagság úgy érezte, milyen jó volna, ha az egész országban minden hasonló szervezet és tagsága ilyen megértésben élhetne, működhetne egymás mellett. Jó hangulatú, kedves meghitt beszélgetéssel kellemes órákat töltött el a tagság. Viszontlátásra Fehérvárcsurgón! Zámbó Gyula Ki segíti a gazdálkodót? Tisztelt Szerkesztőség! Tavaly felépítettünk egy istállót, tejőberendezést vettünk, mondván tehenekkel fogunk foglalkozni. Mivel anyagi erőnk elfogyott, úgy gondoltuk, kihozunk akciós teheneket. Voltunk Csákváron, Elzamajorban, az állatforgalminál - ez idén januárban volt - mindenütt azt mondták, most nem adnak ki, mert nem tudják mi lesz, jöjjünk később. Azóta már háromszor voltunk, mindenütt tanácstalanság. Erre gondoltunk egy merészet és pénzt akartunk felvenni, mezőgazdasági hitelt. Nem elég, hogy 31 százalékos a kamat, összeviszsza küldözgetnek. Áruvásárlási szerződést kérnek tőlünk, hogy azt vigyünk a helyi tsz-től. Nyilatkozatot is adtak, hogy több évre megveszik a tejet, a szaporulatot, de ez nem elég az OTP-nek Fehérváron. És itt bezárult a kör. Részletes szerződést nem adnak, mivel nem tudják mi lesz, az OTP e nélkül nem ad pénzt. Tisztelettel: Mercsek Józsefné Aba, Kossuth u. 65. összefogás a móri iskoláért Örömmel tapasztalhattuk, hogy napjaink várakozással teli, gondoktól sem mentes átmeneti időszakában is szinte csodával határos dolgokra képes a szülői szeretet, a gyermekekért érzett felelősség, az emberi összefogás. Ezt bizonyította a móri Petőfi Sándor Általános Iskola szülői közössége a nyár folyamán. Az iskola az 1990-91-es tanévtől használatra megkapta a volt pártszékház épületét. Az átalakítási munkálatokat - a vizesblokk és ebédlő kivételével - a szülők társadalmi összefogással végezték. Július 22- én indult a bontási munka, s ezt követően rövid másfél hónap alatt elvégezték a nem kis szakértelmet és időt igénylő javítási munkálatokat, feláldozva a hétvégéket, délutánokat és estéket. így vehették birtokukba a gyerekek már a tanév első napján az épületet, így érhettük el azt a dédelgetett álmunkat, hogy 9 év után először egy helyen lehetnek alsó tagozatos tanulóink. Az épület kezelési joga a tanácsé, a használatbavétel jogát azzal a kikötéssel kapta meg iskolánk, hogy az induló egyházi osztállyal és a nevelési tanácsadóval közösen használjuk az épületet, biztosítva számukra is a beinduláshoz és a működéshez szükséges alapvető feltételeket. Tehát 8 alsó tagozatos tanulócsoportunk az önálló egyházi osztállyal közös épületben kezdte meg a munkát szeptember 3-án. A pedagógusok (egyházi, állami) is nagy egyetértésben egymás munkáját kölcsönösen segítve, lelkesedéssel indították az évet. Ezúton szeretnénk megkö FEJÉR MEGYEI HÍRLAP ■ 1990. NOVEMBER 1. CSÜTÖRTÖK szönni tanulóink és nevelőtestületünk minden tagja nevében a szülők önzetlen, segítőkész munkáját. Kozma Erzsébet igazgató Udvariatlanság a buszon Tisztelt Szerkesztőség! Kérem közöljék levelemet lapjuk hasábjain, amely „Nyílt levél az utazó tizenévesekhez”. Gondolom nem egyedi esetről fogok írni, ami Mór-Székesfehérvár közötti autóbuszjáratokon megismétlődik. Akinek nem inge, ne vegye magára, akikről viszont szól talán magukra ismernek. Szinte minden vasárnap este a negyed 7-es móri busszal jövök vissza Csókakőről Fehérvárra, 16 hónapos kislányommal, babakocsival és csomaggal. Október 7- én, miután felszálltunk a hátsó ajtón, egy árva ülőhely sem volt. Egy anyuka már állt, a karján 2 éves kislányával, közben pedig a kollégiumba visszautazó fiúk ültek. Ha nem szólok, hogy esetleg álljanak már fel és engedjenek leülni minket a gyerekekkel, akkor gondolom, végig állva utazunk. Két héttel ezelőtt a nagymamám is velünk utazott, ő 72 éves. Végigállta az utat, mert neki már senki nem adott helyet. Ha egy beteg ember utazik, vagy egy kis-mama, gondolom ő is kénytelen állni. Mikor leszállásra került a sor, ugyanezek a fiúk, bár látták, hogy készülődök, még véletlenül sem segítettek. Réti Szilvia Székesfehérvár „Egyszeri ellátás” Ez áll a küldeményen, amit hozott a postás. Eltűnődtem, amikor anyósom mutatta vajon „miért jár” egyszeri ellátás egy 82 éves nyugdíjasnak. A kézbesítő diszkrét kérdésére, hogy: „Valamikor nem volt-e a néni hadiözvegy?” - megkaptuk a választ. Igen, hadiözvegy volt, erkölcsileg és anyagilag teljesen kifosztott anya. Apósomat, volt városi tisztviselőt és tolmácsot Berzsenyi dr. és társaival együtt érte a végzetes halál(!?). Ő is kar- és tüdőlövést kapott abban a bizonyos pincében, aztán a „jól végzett munka után” eltemették a Piac téren a szemétbe. Itt találta meg a család, ahonnan a FIN temetkezési vállalat „közreműködésével” került végső helyére a Csutora temetőbe. Emlékét, nevét, bátorságát, emberségét, nem őrzi a városban semmi. Békefi polgármester úr felkérésére - német tolmács szerepében - a II. világháborúban és a város történetében nem kis feladatot látott el. Munkájának elismerését, a városért végzett munkáját oklevelek őrzik a családban. A családunknak pedig nem maradt semmi más, mint az erkölcsi és érzelmi kár. - A férjem 3 éves korában ve szítette el, 45 éves édesapját, amelynek „nyomát” ma is viseli. - Anyósom teljesen egyedül, anyagilag is kifosztva (államosították a megélhetésüket biztosító vendéglőt és lakást, amiért a mai napig semminemű kártérítést nem kapott) nevelte fel és taníttatta a férjemet. - A gyermekeink nem ismerhették meg a nagypapájukat. Én a meny, főiskolás korom utolsó vizsgáján egy volt tanáromtól tudtam meg, hogy milyen értékes ember volt (a tanár úr, pedig tőlem értesült a „múltról”). Aztán itt van ez az érzelmeket felkavaró „egyszeri ellátás” azaz 550 forint - lehet ezzel kárpótolni egy emberéletet? Emlékének adózva - ismeretlenül, a menye: Farkas Rudolfné Székesfehérvár Belgrádi u. 10. Bodajki dalosok Alsóörsön A Veszprémi Szénbányák Vállalat alsóörsi üdülő vezetőjének meghívására kitűnő dalos vidám műsorral vendégszerepelt a bodajki nyugdíjasklub dalköre Nagy István karvezető vezetésével. Ezt a Nagy István által írt és betanított „Vígan megyünk tönkre” című műsort számos községben bemutatták már és minden esetben nagy sikerrel. A műsort a francia bányászok, akik Elzász-Lotaringiából, a forbachi bányából jöttek, nagy tetszéssel, vidáman fogadták. A nyelvi nehézségeken dr. Perschi Ottó a vállalat nyugdíjas főmérnöke segítette át a két csoportot, kitűnő tolmácsolással. Az előadást követően közös vacsorán vettek részt a bodajkiak és a franciák. Utána késő estig a bodajkiak zenekara szolgáltatta a talpalávaló zenét a közös táncmulatsághoz. A Francia Bányász Szövetség elnöke, aki a csoportot elkísérte, köszöntötte a bodajkiakat, megköszönve a kitűnő vidám műsort, majd Nagy István karvezetőnek emlékajándékot adott át. Ezen az estén barátságok szövődtek és számomra nagy élményt jelentett találkozni azzal a magyar származású francia bányásszal a csoportból. (Jules Novak) Novák Gyuszival, aki a háború utolsó szakában leventeként került Németországba és mivel nekem is ez volt a sorsom, együtt voltunk az alsó ausztriai Stassban, lágerban a háború után. A találkozás megható volt ennyi év után. Fellegi Imre Az e helyütt megjelentetett írások egyéni véleményeket tükröznek, azok tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért mindenben egyet. ........................ Tisztelettel várjuk Írént és Családját a Vörösmarty Színházba 1990. november 9-én 17.30 és 20 órai kezdettel SF/ tapsról tapsra című, műsorral egybekötött KORONA divatbemutatónkra. A műsorban fellépnek: Inke László kiváló művész Lukács Sándor érdemes művész Pécsi Ildikó kiváló művész Psota Irén Kossuth-díjas művész Sunyovszki Szilvia Jászai-díjas művész Szilágyi Tibor kiváló művész Vámos Magda divatszakértő Zongorán kísér: Szentirmai Ákos zeneszerző Műsorvezető: Endrei Judit Jegyek vásárolhatók a Vörösmarty Színház szervezési irodájában és a közönségszervezőknél. .... ■ ... -----------------------2ft.120.Jy