Fejér Megyei Hírlap, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-02 / 1. szám

Göncz Árpád újévi köszöntője A legtöbbet önmagunktól kell elvárnunk Honfitársaim! Alig néhány perce, hogy elbúcsúztattuk a magunk mögött hagyott sorsfordító évet, most hadd kívánjak én, innét, hazánk minden polgáránaak, s hazánk határain túl minden magyarnak az új esztendőre erőt, egészséget. Könnyű évet magunknak aligha kívánhatok, mert ha nem is mindenkinek, de nagyon sokunknak igencsak nehéz esztendeje ígérkezik. Ne áltassuk magunkat, amiben eddig éltünk, s amit sokan, jó ideig, egy igazságosabb társadalom ígéretének véltek, re­ménytelenül összeomlott. Látszólagos létbiztonságunkért, sze­rény jólétünkért most kell megfizetnünk, mégpedig drágán. Visszaút nincs. Ebből a helyzetből csak előre menekülhetünk: alkalmazkodnunk kell a világ — sokunk által annyira­ és oly régóta áhított — gazdasági rendjéhez, hogy jelenlegi gond­jainkon mielőbb felülkerekedjünk. A tavalyi év jócskáin hozott számunkra meglepetést; kiderült, hogy nem elég jogszabályokból, törvényekből, parlamentariz­musból felhúznunk a demokrácia intézmény­falait, attól az épület még nem válik lakályossá. Ha azt kívánjuk, hogy meg­hitt és lakható legyen, be is kell rendeznünk, az pedig gazda­sági kérdés. De ameddig idáig eljutunk — márpedig biztos, hogy eljutunk —­, meg kell tanulnunk békességben együtt élni ebben a szegényes hajlékban is. Ez rajtunk áll: ehhez mástól — kívüliről — hiába várunk segítséget. De valljuk be, ugyan­csak sokan megtanultuk már ennek a művészetét. Hadifogság­ban, táborban, börtönben, társbérletben.. Sültgalambot senkitől nem várhatunk. A kormánytól is csak egyvalamit: világosan vessen számot a helyzettel, szabja meg a tennivalóit sorrendjét, tárja az ország gondolkodó, s mint több ízben bebizonyította, felnőtt és felelős népe elé, hogy miért és mekkora áldozatot kell vállalni a tulajdon jövője érde­kében. S kinek mekkorát. Mert ha az ország a jövőjéért le­mond a tisztes szegénység egyenlőségéről, azt joggal kívánja, hogy elviselhetetlen teher senkire ne háruljon, s azt átmenet árát ki-ki a teherbírása arányában, igazságosan fizesse. Mert a nép nem statisztikai adót, a nemzet megmaradása­­ nemcsak szellem, de betevő falat kérdése is. Sok mindenről le­ kell majd mondanunk, sok olyasmiről, a­mit pótolnunk évekbe telik. De emberekről lemondanunk nem szabad, s ez nem csu­pán szociálpolitika, hanem mindenekelőtt tudatos és minden politikai döntést átható értékválasztás kérdése. A nyugattól csak egyet várhatunk: döbbenjen rá végre, hogy önmagán segít, ha Kelet-Közép-Európa keserves jelenén könnyít. Amit mi tettünk az egységes Európa létrejötte érdeké­ben, azt önmagunkért is tettük; amit ők tesznek Európa való­ságos egysége érdekében, azt ők nem­csak értünk teszik, hanem önmagukért is, hiszen nemcsak a politikai, hanem a gazdasági­ nyomor is fertőz. De legtöbbet önmagunktól várhatunk és kell is elvárnunk: társadalmi méretű együttérzést és együttműködést. Háborút, ostromot, forradalmat, árvizet és földindulást, sőt szegénységet­­ is csak társadalmi együttérzés, kölcsönös segítőszándék segít át­vészelni. A társadalmat ilyenkor a módosabbak önként vállalt lemondása, a szorosra fűzött családok, a jószomszédság, a sok-sok kisközösség, az egymást el nem engedő kezek soka­sága tartja össze. Ez természetes érdekvédelmi szövetség a munkahelyeken és lakóhelyen, ez válik utóbb — egy szinttel feljebb — minden politikai és szakmai érdekvédelem iskolá­jává, műhelyévé, kemény magjává. Nézzék el, hogy nem mon­dom el mindazt, amit manapság mondani illik — nem beszé­lek a múlt bűneiről, a hibákról, amiket elkövettünk — igenis mi, mindannyian, még ha a bűnökben, hibákban nem is egy-s­­aránt osztozunk, hiszen féltünkben magunk is eltűrtük, tudomá­sul vettük ami történt, mert emberek vagyunk, esendők, a törté­nelmet nem mi csináljuk, hanem a történelem formál miben­­nün­ket, s mert a történelem jégverése ellen nem kötöttünk biz­tosítást. Azt hiszem, ami volt, az végérvényesen elmúlt, leg­feljebb a csökevénye él már mindannyiunkban, a gondolkozá­sunkban, a cselekedeteinkben, s ideje már, hogy végre előre tekintsünk, s magunk vállaljuk a sorsunkért a felelősséget. S kérem, ne higgyék, hogy ha nehéz évet ígérek, borúlátó va­gyok, derűs csak az lehet, aki számot vet a valósággal. Hadd mondjam meg: én már átéltem ebben az országban két csodát, negyvenötben és ötvenhatban. Ismerem az országot, tudom, hogy a türelmetlenség színe alatt most is tettvágy feszült mint akkor, ráadásul most nem romokból kell az országot felépíte­nünk.És nem világhatalmiakkal állunk szemben, csak a magunk szegénységével és igényeinek feszítő ellentételével, amit ha könnyen nem is, de föl lehet oldani. Igen, 1991 embert próbáló és emberséget próbáló, társadalom­kovácsoló esztendő lesz, történelemformáló esztendő é s hi­szem, hogy nem közöst szégyenünk, hanem mindannyiunk közös büszkesége. Ehhez adjon az Isten mindannyiunknak erőt, egészséget, tü­relmet és bölcsességet. (MTI) Pápai üzenet a magyaroknak II. János Pál pápa újévi üzenetet küldött a magya­roknak. A pápai üzenetet az Esztergomi Érseki Főhatóság juttatta el hétfőn az MTI- nek. ,A nemes magyar nemzet .■etett fiainak! nek az 1991-es észtén­­vagyis annak az év­­"kezdetén, amelynek : pásztori látoga­­t’átokban, le­egyesülni vára-Sajátos módon is közel akarok lenni a püspökökhöz, a papokhoz, a szerzetesekhez és szerzetesnővérekhez, an­nak a lelkipásztori erőfeszí-,­tésnek a tudatában, amelyet az új idők követelnek­­meg tőlünk. Az egész magyar népre kérem Isten bőséges áldását, hogy bizalommal és erős lé­lekkel nézhessen szembe az új esztendővel. A Boldogságos Szűz Má­ria, a , ,Magyarok Nagyasz­­'onya” legyen az a csillag, ■ utat mutat a magyar­­’"vak ebben az a számára időszakban. ■Knak boldog nők, különleges ásómmal. ál pápa. (MTI) FEJÉR MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG, POLITIKA, KULTÚRA, SPORT Szerda, 1991. január 2., XLVII. évfolyam, 1.szám Ára: 6,50 Ft LAPUNK 1991-ES FALINAPTÁRA (8-9. oldal) KÓRHÁZI TÁJÉKOZTATÓ (5-6. oldal) Változékony, enyhe idő Napközben nyugat felől erősen megnövekszik a felhőzet. Az északnyugati­ra forduló szél csupán átmenetileg élénkül meg, a Dunántúlon néha meg­erősödhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet szer­dán 1 és 5 fok között vár­ható. Az ezen a napon mért legmagasabb hőmérséklet 12,8 Celsius fok (1984), a legalacsonyabb —21,6 Cel­sius fok (1988), a sokévi átlaghőmérséklet —1,2 Celsius fok. Az óév utolsó ülésnapján, 12 órás szavazás után döntött a T. Ház VAN KÖLTSÉGVETÉSÜNK! Választási lehetőség a lakáshitelt fizetőknek­­ Módosult a személyijövedelemadó-törvény Az Országgyűlésre váró hosszú költségvetési szavazási pro­cedúra előtt — vasárnap reggel — Antall József miniszterel­nök kért szót, a kormány nevében, a Tisztelt Ház iránti megbecsülésnek és tiszteletnek a parlamentáris demokráciá­ban kötelező jeleként. Antall József azzal nyitotta beszédét: nem kíván hosszú érvelésbe kezdeni a költségvetéstervezet mellett, hiszen az újonnan kijelölt pénzügyminiszter és a tárca államtitkára már kifejtette a kormáy álláspontját. A kormány, mint mondta, a költségvetés beterjesztése­kor tudatában volt annak, hogy a tervezet nem nyer­heti el sem a Parlament, sem az ország osztatlan ro­­konszenvét. Tisztában voltak azzal, hogy a tervezetet számtalan oldalról éri majd bírálat. Mindazonáltal hoz­zátette : kényszerhelyzetben, kényszerköltségvetést ter­jesztettek elő. A kormány­pártoknak pedig e költség­­vetés mellett globálisan ki kell állniuk, még akkor is — tette hozzá —, ha a kor­mánypártokon belül éleseb­ben bírálták a költségvetési tervet, mint az ellenzék. A miniszterelnök ismétel­ten kijelentette, hogy a költ­ségvetést év közben módo­sítani kell majd, időről idő­re szembesítve a tényekkel, ez alapvető érdeke az or­szágnak, a Parlamentnek és a kormánynak is. Vélemé­nye szerint nyilvánvaló, hogy az Országgyűlés a költségvetés elfogadásakor a fő felelősséget a kormány­­koalícióra hárítja, de a je­lenlegihez hasonló válság­­helyzetekben nemcsak a kormánypártokat terheli fe­lelősség. Éppen ezért arra kérte az ellenzéket: alapo­san fontolja meg állásfogla­lását és annak formáját. A félreértések elkerülése vé­gett kijelentette: nem arra kéri az ellenzéket, hogy sza­vazza meg a költségvetést. Az ellenzék ugyanis azért politikai ellenzék, hogy kri­tikát gyakoroljon, a kontroll szerepét töltse be. Végezetül hangsúlyozta: a kormány rugalmas és hatá­rozott lesz, gazdaságpoliti­kai programjával a követ­kező esztendőben — minden nehézség ellenére — a kive­zető út felé kívánja vezetni az országot. Hitet tett amel­lett, hogy erre képes lesz a kormány, különösen, ha él­vezi a mögötte álló politikai erők támogatását. Az ellen­zéktől pedig azt kérte: ve­gye figyelembe az adott po­litikai helyzetet, a gazdasági viszonyokat és az ország előtt álló feladatokat. Mintegy 12 órás szavazás után az Országgyűlés az éj­szakai órákban jóváhagyta a kormány által beterjesztett és a képviselők javaslatai révén számos tekintetben módosított 1991-es költség­­vetést. Ennek megfelelően 1991-ben 78,786 milliárd fo­rint lesz a deficit, valamivel több a tervezetnél. A vita fő­leg arról folyt, hol lehet a kiadásokat jelentős mérték­ben csökkenteni, hogy más területen a lakosság terheit könnyíteni tudják, s több támogatást kaphassanak az önkormányzatok. Végül is a T. Ház, amely alapvetően elfogadta a Parlament Költ­ségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága által előterjesz­tett javaslatokat, mintegy 24 milliárd forint értékű ki­adáscsökkentést fogadott el, elsősorban az államigazga­tási központi ráfordításokat faragták le jelentős mér­tékben. Délelőtt az ebédszünetig összesen 340 körüli módosí­tó indítványból több mint száz javaslatot vitattak meg, s azok közül 30-at fogad­tak el. Csökkentették 100 millióval a Világkiállítási Programiroda, 50 millióval a Központi Kormányüdülő, 600 millióval a biztonsági szolgálatok, valamint 50 millióval a Tudománypoliti­kai Alap, 30 millióval a MTESZ, 20 millióval a Ma­gyar Gazdasági Kamara, to­vábbá 245 millióval az új alapítványok, 50 millióval az Állami Vagyonügynökség, 200 millióval a Központi Statisztikai Hivatal, 200 mil­lióval a Miniszterelnökség és 1 milliárddal a Belügy­minisztérium támogatását. Kevesebbet juttattak állami kitüntetésekre is: az erre fordítható keretet 92,6 mil­lióról 50 millió forintra csökkentették. Több olyan indítványt el­fogadtak, amely a Magyar­­országon élő nemzetiségek anyagi helyzetét hivatott javítani, hozzájárulva kul­turális-oktatási lehetőségeik fejlesztéséhez. Így jóváhagy­ták azt a javaslatot, hogy a nemzetiségi oktatásra 1991- re 50 millió forintos tarta­lékot képezzenek. A nemze­tiségi óvodába járó gyere­kek után az állami költség­­vetés az önkormányzatok pénzügyi eszközeit szemé­lyenként 5000 forinttal, bő­vítette. A költségvetés egyéb­ként már eredetileg is je­lentősen támogatta az álta­­­­lános iskolai kéttannyelvű nemzetiségi oktatást. Úgy határoztak továbbá, hogy a nemzeti és etnikai kisebb­ségi szervezetek működésé­nek támogatására 100 millió helyett, 200 millió forintot fordítanak. Növelték emel­lett a Magyarországi Neg­­­zeti és Etnikai Kisebbsége­kért Alapítvány, költségve­tési pénzellátását 20-ról 50 millió forintra, valamint a nemzetiségi lapok támoga­tását 20-ról 40 millió forint­ra. A képviselők jóváhagyták, s meg is tapsolták azt az in­dítványt, hogy a művészeti, közművelődési és közgyűj­teményi dolgozók bérét 1991- ben további 10 százalékkal, összesen tehát 30 százalék­kal emeljék. Több pontban is kedve­zőbben alakul az önkor­mányzatok anyagi helyzete. Jövőre a költségvetés a sze­mélyi jövedelemadó-bevéte­leket központosítja, majd annak egy részét újra eloszt­ja. Az önkormányzatok ál­talában megkapják a befi­zetett adó felét. Ahol azon­ban ez az összeg túl kevés, a költségvetés többet folyó­sít. Eredetileg úgy tervezték, a költségvetés lakosonként 2500 forintig egészíti ki a visszajuttatott adóbevétele­ket. A képviselők döntése alapján ezt a támogatási ha­tárt 3200 forintra emelték. Jobban járnak az önkor­mányzatok a tanácsi válla­latok privatizálásánál is. (Folytatás a 2. oldalon) Székesfehérváron és Ercsiben FEGYVEREKET ÉS LŐSZEREKET LOPTAK Sajnos — Fejér megyei szempontból különösen — aggasztó szenzációról tájé­koztatta az MTI-t Suha György, az Országos Rend­őr-főkapitányság szóvivője az óév utolsó előtti napján. Az ORFK és a Honvédel­mi Minisztérium közös köz­leménye szerint nagyobb mennyiségű lőszert — köz­tük géppisztolyokhoz is rendszeresítetteket —, tá­madó kézigránátokat és rob­banószerkezeteket tulajdo­nítottak el a székesfehérvári Kommendáns Ezred lőszer­­raktárából, egyelőre isme­retlen tettesek. A hiányt december 29-én, szombaton vették észre, de a bűncse­lekményt valószínűleg ko­rábban követték el. Egyelőre ismeretlenek a tettesek — és a kiadott kom­münikéből az elkövetés módjára sem lehet követ­keztetni — az ercsi hidász­­ezrednél történt fegyverlo­pással kapcsolatban is. No­vember 22-én 23 óra és 23- án 7 óra 15 perc között az ezred fegyverjavító műhe­lyéből tűnt el hat darab AMD típusú géppisztoly, és tíz darab tár. A Katonai Ügyészség és a rendőrség nagy erőkkel folytatja az ügyekben a nyomozást. Dr. Németh Ferenc ezre­dest, a nyomozásban jelen­tős erőkkel részt vevő me­gyei rendőr-főkapitányság vezetőjét kérdeztük tegnap, hogy tudnak-­e már valami közelebbit az elkövetőkről, az elkövetés módjáról? — Sajnos ma sem mond­(Folytatás a 2. oldalon) Futólag búcsúztak az óévtől Már jócskán „ketyegett” a nevezési idő a szilveszter délelőttjére meghirdetett Pezsgőfutás előtt, de még alig lézengtek néhányan az Agárdi Vizi Sportiskola­ te­lepén. Az érkezők is csupán az utat biztosító rendőrök jelenlétéből tudhatták, hogy itt készül valami. Aztán úgy kilenc óra felé hirtelen so­ő­rok kezdtek kialakulni a je­lentkezéseket fogadó höl­gyek asztalai előtt. A fél tizes nevezési zárlatkor pe­dig fellélegezhettek a ren­dezők: ha annyian nem is jöttek el, mint­­tavaly, a 267 induló miatt nem kellett panaszkodniuk érdektelen­ségre. Szokás szerint először a hosszabbik, 14 kilométeres távot választókat indították el. Ott volt a mezőnyben a videotonos Kovács József és az Ikarus színeiben verseny­ző maratonista, Sipka Ágnes (Folytatás a 2. oldalon) Sült malac és pezsgő várta a győzteseket

Next