Fejér Megyei Hírlap, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-02 / 1. szám

4. OLDAL LEEBBISB» Kossuth rádió 8.05: Hangszemle. 8.20: Eco­mix. 9.05:—11.00: Napközben. (Élő). 11.10: Népdalkörök és ci­­terazenekarok. 11.30: Börtönről álmodom mostanában. 13.05: Klasszikusok délidőben. 14.05: Ötágú síp. 14.35: Dzsesszmeló­­diák. 15.05: Metronóm. 16.00: Délutáni krónika. 16.15: Boldog születésnapot! 17.05: Emlékek szárnyain. 18.00: Esti krónika. 18.30: Ráadás. 19.05: Sportvilág. 19.15: Láttuk, hallottuk, olvas­tuk. 19.30: Hol volt, hol nem volt. 20.05: Ami a hírekből ki­maradt. 20.35: Életem meséje. 21.05: Az Ifjúsági Rádió bemu­tatója: Váltóőrök. Dancs István hangjátéka. 22.00: Késő esti kró­nika. 22.30: Fiúk. A kötetlenek irodalma. 23.05: Holland feszti­vál 1990. Petőfi rádió 8.05: Rivaldafényben. 9.03: Bön­gészde a zenei antikváriumban. 10.05: Zenés játékokból. 11.00: Sárga tengeralattjáró. 12.00: Nó­ták. 13.03: A tegnap slágereiből. 14.00: Tea hármasban. 15.05: Pi­henőidő. 17.00—19.00: RádióMa. 19.03: Kölyökrádió. 19.30: Popre­giszter. 21.03: Közkívánatra! 22.00: Asszonysorsok. Bartók rádió 8.25: Próza. 9.10: Zenekari mu­zsika. 10.05: Magyar írás. 12.05: Kamarazene. 13.00: A homok asszonya. Abe Kobo regényének rádióváltozata. 13.50: Zenei tü­kör. 14.19: Éneklő ifjúság. 14.30: Magyar zeneszerzők rézfúvós ka­marazenéjéből. 14.47: Szimfoni­kus zene. 16.05: Operatörténeti érdekességek. 18.00: Szlovák nemzetiségi műsor. 18.20: Ro­mán nemzetiségi műsor. 18.40: Szerbhorvát nemzetiségi műsor. 19.05: Német nemzetiségi műsor. 19.25: Interfesztivál 1990 . 20.55: Balassa Sándor műveiből. 21.39: Ilosfalvy Róbert operaáriákat énekel. 22.09: Chirostopher Hog­­wood vezényel. 21.30: Gounod: Szent Cecília mise. Gyón rádió 5.55: Műsorismertetés. 6.00: Kró­nika, lapszemle (Kossuth). 6.30: Regionális hírösszefoglaló. 6.45: (Egy) vélemény .. . 7.00: Nyu­gat-dunántúli krónika. 7.15: Re­gionális lapszemle. 7.30: Csak pletyka volna? 7.45: Fogadóóra dr. Bai László műsora. 16.00— 18.00-ig, az 1350 kHz-es győri középhullámú adón: „Az ön rádiója”. Budapest tv I _____ 9.00: Képújság 9.05: Tv-téma nyugdíjasoknak 9.10: Kutyakalandok 9.40: Zsebtévé (ism.) 10.10: Dallas Amerikai film (ism.) 10.55: Hármas csatorna 11.40: Képújság 17.15: Képújság 17.25: Déli videóújság 17.35: Hírek szlovák nyelven 17.40: A halál visszavonulóban Angol dokumentumfilm (ism.) 18.25: Ketten 19.05: Esti mese 19.30: Híradó 20.05: Miből lehet megélni? 21.10: stúdió ’91 22.10: XX. századi portrék Sydney Pollack 23.05: Híradó 3. 23.20: ZDF híradó Budapest tv II 17.00: Képújság 17.15: TV 2 17.45: Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 18.52: TV 2 19.00: Társkeresés Tévéfilm 20.12: TV 2 21.00: Híradó 21.20: TV 2 21.30: Sasok és griffmadarak NSZK tévéfilm 23.10: TV 2 Napzárta Osztrák tv I 15.35: Charlie Brown. Rajzfilm. 16.00: A szökdécselő kísértet. Bábszínház. 16.20: Te meg én. 16.55: Mini tv-híradó. 17.05: Te meg én. 17.35: Narnia királya. Ifjúsági sorozat. 18.00: Mi. 18.30: Az idegen és a bálna. Kalandfilm 19.30: Híradó. 20.15: Milyen jó, hogy van Maria. Film. 21.05: Ol­dalpillantások. 21.15: Egy igazi bécsi nem adja fel. Film. 22.10: Sugarlandi hajtóvadászat. Ameri­kai film. 23.55: Hírek. 00.00: Az éjszakai sólyom. 00.45: Hírek. Moziműsor Székesfehérvár — Köztársaság 16, 18 és 20 óra: Dick Tracy (amerikai) Székesfehérvár — Petőfi 17 és 19 óra: Robotzsaru 2. (amerikai) Székesfehérvár — Videomozi (Sziget u. 23.) 16 óra: Kincskereső Kisködmön (magyar) 18 óra: Bruce Lee és én (hongkongi) Mór — Uránia 17 óra: Rövidzárlat 2. (amerikai) 19 óra: Még drágább az életed (amerikai) Osztrák tv . 15.20: Művészlexikon. 15.30: Rej­tély az Antillákon. 9.00: A fára­ók örökösei. 17.30: Tájak és em­berek. 18.00: Tapsi Hapsi. 18.30: Wurlitzer. 19.00: A tartományok mai napja. 19.30: Híradó. 20.00: Kulturális hírek. 20.15: Az opera fantomja. Amerikai—francia­­olasz—NSZK film. 21.45: Újdon­ságok a moziban. 22.00: Híradó 2. 22.25: Sport. 22.50: A moszkvai maffia. 23.30: Palermo. 00.15: Hí­rek. Jugoszláv tv 1 16.25: Hírek. 16.30: Tv-naptár. 16.40: Az Antilop hajó visszatéré­se. Film. 17.10: Iskolai program. 17.40: Horvátország ma. 18.25: Fenntartott idő. 18.45: Szépsé­günk 19.15: Rajzfilm. 19.30: Hír­adó. 20.00: Filmest. Játékfilm. 22.00: Híradó. 22.20: Angol nyel­vű hírek. 22.55: Interjú. 00.55: Hí­rek. 01.00: Műsorzárás. Jugoszláv tv II 19.30: Zenei mindennapok. 20.00: Rajzfilm. 20.10: Esti mese. 20.15: Filmsorozat. 21.15: Ötven plussz. 22.00: Filmsorozat. 23.00: Hírek. — Sport. — Jó éjszakát! — Ha­tárnélküli álom. — Videolapok. Szlovák tv . 18.05: Katonákról. 18.25: Pub­licisztikai film a természetről. 18.50: Torna. 19.00: Esti mese. 19.20: Időjárás. 19.30: Tv-napló. 20.00: Psychotronika. Doku­mentumműsor. 21.05: Teltház.. Ausztrál tévéfilm. 22.00: Esemé­nyek, kommentárok. 22.30: Ke­mény kenyér. Film egy modern festőről. 23.20: A nap percei. Szlovák tv II 16.35: Valamivel több mint csak szavak. Tévéfilm. 18.00: Esti mese. 18.10: Koncert. 19.10: Jó­tanácsok. 19.20: Időjárás. 19.30: Tv-napló. 20.00: Hamu és dina­mit. Lengyel film. 21.40: Híradó. 22.08: Sport. 22.15: Sport Extra. Super Channel 7.00: Pirkadat. 9.10: Egyveleg. 16.00: Forró drót. 17.00: Élő vi­­deoshow. 18.30: Kék éj magazin. 20.00: Belföldi tudósítások. 22.15: Sport. 0.35: Kék éj magazin1. Sky — Eurosport 8.30: Eurobic. 9.00: Vízisí. to.oo: Amerikai labdarúgás. 13.00: Eu­robic. 13.30: Evezés. 15.00: Te­nisz. 20.00: Nemzetközi sport. 21.00: Síugrás. 22.00: Ökölvívás. 23.00: Motorsport. 23.15: Párizs— Dakar rali. np c IV . 16.05: Hírek. 16.15: Különtudósító. 17.15: Női szemmel. 17.45: Ínyen­ceknek. 18.00: Gyerekműsor. 18.20: Hegyi magazin. 19.30: Hí­radó élőben. 20.00: Jelenidő. 21.35: Színházi este. RTL mMHI 8.35: Telebutik. 9.30: A szűz és a cigányok. 11.00: Telebutik. 12.35: M ügyosztály. 13.00: Gaz­dag és szép. 13.20: Kaliforniai klán. 14.05: A Springfield-szto­ri. 15.50: CHIP’S — amerikai so­rozat. 18.00: A hatmillió dolláros férfi­­— akciófilmsorozat. 19.20: A csapat — akciófilmsorozat. 20.15: Piedone — film. 22.50: A két pilóta. 0.25: Álarca a halál­nak — krimi. PRO 7 8.40: Lassie. 10.55: ,,Colt” a biz­tonság kedvéért.­­ 13.10: A Shi­­loh-tanya. 14.10: Jackie és Jill. 15.35: A csavargó­s— sorozat. 16.00: A mi házunk — sorozat. 17.25: Harry csodálatos bünte­tése — sorozat. 18.00: Vallomás: az igazság — sorozat. 19.20: „Colt” a biztonság kedvéért — sorozat. 20.15: Plaza lakosztály — amerikai film. 22.55: Bilbao blues — krimi. 0.30: Kobra, ön folytassa. SAT ! 8.35: Szomszédok. 9.05: Szere­lemhajó. 10.40: Neon Rider. 14.00: Szomszédok. 14.25: Szerelemha­jó. 15.55: Őrült Vadnyugat. 16.45: Kalifornia ege alatt. 20.00: Booker — amerikai krimisorozat. 21.00: Háromszor házasság — színházi közvetítés. 22.55: Az átok örökösei — krimisorozat. 23.45: Mannheim! filmnapok. 3 SAT­E— 13.10: Népzenei parádé. 14.00: Közkedvelt dallamok. 15.00: Ti­­roli népzene. 17.10: Rajzfilm. 17.30: Bábjáték. 18.00: Képek Németországból. 19.30: Sport. 21.45: Kulturális magazin. 22.00: Híradó. 22.25: Kulturális maga­zin. 23.05: A köztársaság apja — dokumentumfilm. V I­zpz I Bfi 11 fB. ■ 113 SS - pf*? §JB FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1991 JANUÁR 2 SZERDA A Fidesz középiskolás szekciójának határozatal*­ PREAMBULUM A választások során megnőtt a középiskolások száma a Fidesz­­ben. Megérett a perc a Fidesz középiskolás frakciójának a meg­alakítására. Erre egyrészt igény van, másrészt a középiskolás kor­osztály sajátos érdekei és problé­mái szükségessé tették valamiféle egyeztető fórum életre hívását a Fidesz keretein belül. A hivatalos meghatározás szerint frakcióként működő szervezet - továbbiak­ban KÖSZ - célja, hogy a közép­­iskolásokat é leg,afoglalkoz­­tató kérdéseket megvitassa, és azokat ,m­ind a Fidesz­en belül, mind a Fidesz-en kívül képvisel­je, és tagjainak érdekeit érvénye­sítse. Ezen alapvető kérdések a következők: diákönkormányzat, oktatáspolitika, stb. A felmerült kérdéseket a szekcióülés megvi­tatta, és azokban állást foglalt. A szervezet további célja, hogy ezeket az elképzeléseket a jövő­ben képviselje. A fentieket egy, a szekcióülés által megkezdett fo­lyamat során kívánjuk megvalósí­tani, az oktatáspolitikai szakértő­­csoporttal fokozottan együttmű­ködve. A KÖSZ koordinációs céllal létrehozta öttagú ideiglenes ügy­vivő testületét. I. ÁLLÁSFOGLALÁSOK Diákönkormányzat „Rendszerváltást az iskolában - iskolaváltást a rendszerben” Mi, a Fidesz III. kongresszusán összegyűlt középiskolások, elen­gedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a politikai élet legfelsőbb szintjein végbement rendszervál­tás a mindennapokban, a munka­helyeken, így az iskolákban is bekövetkezzen. 1990 Magyaror­szágán a tanintézetek konzerva­tív irányítása és struktúrája, il­letve a diákokat másodrendű, ki­zárólag befogadó egyedekké süllyesztő légköre nem teszi lehe­tővé, hogy a diákok érdekeiket képviseljék, és a döntéshozatal­ban hatékonyan részt vegyenek. Az iskolavezetések jelentős ré­sze, ha nem is mindig buzgón kiszolgálva a régi hatalmat, de a tőle kapott jogosítványokkal gya­korta (vissza) élve mindig is aka­dályozta - és akadályozza - a diákság érdekképviseletét. Az iskolákban léteznek ugyan formális önkormányzatok, de ezek valójában működésképtele­nek. Ezért a Fidesz III. kongresz­­szusa szükségesnek látja, hogy az új oktatáspolitika keretében a di­ákönkormányzat problémája is terítékre kerüljön. Működő diák­önkormányzat azonban csak de­mokratikus struktúrájú iskolák­ban képzelhető el, ahol a külön­böző vélemények megjeleníté­sére megfelelő fórumok állnak rendelkezésre. Ehhez elengedhe­tetlenül szükséges az oktatásban érintettek viszonyának­ és jogai­nak konkretizálása. Mindenesetre kiindulópont­nak tekintjük a Fidesz II. kong­resszusán megalkotott oktatáspo­litikai programban foglaltakat, miszerint „Tanügyi kérdésekben döntés csak az érintettek bevoná­sával, nyilvánosan történjen. Eh­hez egyebek között meg kell te­remteni a szülői érdekképvisele­tet, és a valóságban is jól mű­ködni képes diákönkormányzat feltételeit.” Célunk nem egy egy­séges diákönkormányzati modell létrehozása, hanem újszerű, libe­rális szellem kialakulásának elő­segítése. A diákság önszerveződé­sének feltétele egy ilyen szellem­ben megalkotott jogrendszer. Ezek alapján a jogi rendezésre vonatkozóan a következők az el­képzeléseink: 1989-ig a diákság jogait két csa­tornán, két képviseleti szerv volt hivatva képviselni. Az egyik volt maga a diákság, ill. annak testüle­tei, a másik az iskolában, ill. azon a közigazgatási egységen be­lül működő KISZ-szervezet, melyhez az adott iskola is tarto­zott. De míg az előbbinek valós döntési jogköre nem volt, addig az utóbbi, bár rendelkezett némi jogosítvánnyal az iskolák műkö­dését illetően - miután egyike volt a fennálló rendszer legitimi­­záló, igazoló bábszervezeteknek, és teljes mértékben a hatalom kiszolgálója­­ nem tett semmi érdemit a diákság érdekeinek vé­delmében. A KISZ feloszlásával (vagyis a halottról a halotti bizonyítvány kiállításával) azonban az eddig formálisan létező jogok is elvesz­tek. Miután a KISZ által birto­kolt jogosítvány átadását semmi­féle rendelkezés nem garantálta, ezek nem is szálltak át a diákkép­viseleti szervekre. Az ezután is fennmaradó jogok maradéktala­nul megvalósítják a „nesze sem­mi, fogd meg jól” elvét. Ezeknek lényege: a diákok legfőbb - való­ban érvényesíthető és gyakorol­ható - joga a véleményformálás. Azonban a véleménynyilvánítás még nem jelent döntési jogot. Vagyis a jogi rendezés alapja, hogy a diákok valóban, döntés­hozó tényezőként részt vehesse­nek saját életük alakításában. (Pl. a következőképpen: aktív részvétel a fegyelmi ügyek elbírá­lásában, valamint a tantestület és a diákság képviselőiből álló érdekegyeztető és döntéshozó fó­rumokon, beleszólás az iskola kulturális életének kialakításába. Természetesen támogatjuk az is­kolai autonómiát, és ebből kifo­lyólag a helyi önkormányzati szer­vek által az iskolák irányítására létrehozott testületekben - pl.: az iskolaszék - szintén elengedhe­tetlennek tartjuk, a bizonyos fokú autonómia érvényesítésé­nek érdekében, a diákönkor­mányzatok részvételét. Ezen jogi rendezésnek két szakaszra kell válnia. Általános érvényű, de nem kötelező jellegű szabályozásnak (törvény, rendel­kezések) kell garantálnia a diák­ság jogait. Vagyis a diákönkormányza­tokra vonatkozó központi szabá­lyozásnak csakis a jogosítványok megadásáról kell rendelkeznie. Erre azért van szükség, mert min­denki számára garantáltan igénybe vehető jogok nélkül a diákképviselet esetlegessé válik. Azaz helyi körülményektől (libe­rális vagy konzervatív iskolaveze­tés) függően járhatnak sikerrel a diákok kezdeményezései. De a jogok igénybevétele egy­részt nem lenne kötelező jellegű, másrészt annak formai megol­dása teljesen lokális kérdés len­ne. Azaz a jogok felhasználása, annak keretének, működtetésé­nek meghatározása - a jogi rende­zés második szakasza - teljesség­gel helyi kérdéssé válna. Ha a jogosítványt már birtokolja a di­ákság, csak rajta áll, hogyan ve­zeti a járgányt. Végezetül, a fentieket össze­foglalva, a Fidesz középiskolás tagsága egyrészt a programot képviselve, másrészt azokat hatá­sos akciókkal illusztrálva kívánja a diákönkormányzat kérdésének megoldását előremozdítani. Ter­mészetesen ebben is együtt kívá­nunk működni a Fidesz oktatás­­politikai szakértőgárdájával és minden tettre kész Fidesz-taggal, ugyanis „nincs más hátra, mint előre” és egyébként is. kedvenc cicabarát Hegénket interpretálva nem az a fontos, hogy középisko­lás-e vagy sem, hanem az, hogy minek vallja magát! II. OKTATÁSPOLITIKA A múltról és következményeiről A múltban az oktatás is a ki­sebbségi hatalmi elit irányítása alatt állt, annak céljait igyekezett kizárólagosan megjeleníteni. Legfőbb érdeke, melynek abszo­lút érvényesítésére törekedett, az a társadalom egy tervszerűen, előre meghatáro­zott képre való formálása volt. Vagyis a centrali­zált hatalomgyakorlással az okta­tást egy szűk csoport felülről eről­tetett érdekek szerint határozta meg. Tehát minden más, alulról jövő (társadalmi) érdeket elfoj­tott, azok megjelenítését a kiala­kított struktúra eleve kizárta. Az effajta érdekérvényesítést lehe­tővé tevő iskolarendszer a múlt társadalmi modelljéhez igazo­dott. Azaz, erőteljes hierarchia, tekintélyelvű felépítés érvénye­sült. Miután a fent leírt struktúra alapvetően nem változott, ezért mindezek a következő jelenlegi helyzetet eredményezik: - Az iskola nem jeleníti meg a valós társadalmi igényeket, mert a jelenlegi rendszer erre eleve képtelen. - A múltban érvényesülő, el­torzított és hazug érdekek, vala­mint az ideológiai elemek, miu­tán képviselőik kikerültek a kor­mányzati hatalomból, már többé­­kevésbé nem jellemzőek az okta­tásra. (De mint mondtuk, az őket igazoló és megvalósító struktúra még áll!) Mivel azonban más ér­dekek megjelenítésére a mai isko­larendszer teljességgel alkalmat­lan, ezért ma Magyarország jövő­jét egy koncepció nélküli, légüres térben lebegő, bármikor kidur­ranható léggömbhöz hasonló is­kolarendszer alapoz meg. Még ha a hatalmi váltást követően a pedagógusok és diákok kezdemé­nyezőkészsége eredményekhez vezethetne is, kezük a régi szerke­zet által kötve van. Mindezekből kifolyólag, leg­első elvi alaptételnek tartjuk, hogy ma Magyarországon az isko­larendszert illetően egy alapvető szerkezetváltásnak kell végbe­­mennie! A kialakítandó iskolarendszer­nek a Fidesz II. kongresszusán meghatározott elveknek kell megfelelnie, azaz: „Egy olyan sokszínű iskolarendszert aka­runk, amelyben az állampolgá­rok egyéni választására van bíz­va, hogy mit, hogyan és hol aka­runk tanulni. Ebből következik, hogy az iskolarendszernek az ál­lampolgárok és a helyi közössé­gek igényeihez kell alkalmazkod­nia, az államnak pedig az e szol­gáltatásokhoz szükséges keretfel­tételeket kell biztosítani. Ezt az óhajunkat nem tartjuk vágyálom­nak.” Az ebből fakadó és ezen túli elvi kivételek a következők:­­ A valós társadalmi, gazdasá­gi, politikai, helyi és alkalmi igé­nyeknek befolyással kell lenniük a kialakulandó iskolarendszerre. (Azaz a keresletnek kell megha­tároznia a kínálatot.)­­ A tanulmányoknak sokkal in­kább folyamat jellegűnek kell lennie. Jelenleg ugyanis a fenn­álló merev struktúra és az iskola­típusok, a döntéshez kevés előz­ményt nyújtva, azokat egymás közti kapcsolat nélkül, csupán­­monotonul ismétlődő forduló­pontokká teszik.­­ A sokszínű iskolarendszer esetén, hogy az iskolatípus- vá­lasztás megalapozott lehessen, a különböző iskolák oktatási-neve­lési koncepciójának természete­sen teljesen nyilvánosnak kell len­nie. - A kormánynak sürgősen és nyilvánosan rendeznie kell a volt egyházi iskolák visszaszolgáltatá­sát, minden érdekelt fél bevoná­sával. - Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy az eddigi marxista-leninista ideológia monopóliumát bármi­féle más, esetleg keresztény világ­nézet monopóliuma váltsa fel! - Szükséges a NAT és a hozzá kapcsolódó tantervek, valamint az ezekre épülő vizsgarendszerek kidolgozása. - A jelenlegi ifjúsági munka­­nélküliség helyzete és főleg az elkeserítő kilátások a jövőre né­zést fokozottan szükségessé teszi, hogy ezen kérdés megoldására az oktatáspolitika eszközeit is fel­használjuk. Az oktatást szabályozó törvé­nyeknek a fenti elvek érvényesí­tését kell biztosítani. A középiskolák tulajdonjogát rendezni kell. Mi mint (jelenleg) a középfokú oktatásban érdekel­tek, ezen szférában a következő­ket tartjuk meghatározónak:­­ Az iskolarendszeren belül a legnagyobb mobilitást kell bizto­sítani az első választás(ok) idő­szakában. Mind a választások­nak, mind a döntések megváltoz­tathatóságának - azaz az iskolatí­pus váltásának­­ ekkor kell a legkönnyebbnek lennie.­­ A jó iskolarendszer alapvető feltétele a különbözőségek elis­merése. Ennek egyik formája az intézményekben megjelenő (sok­színű iskolarendszer állami szin­ten is), a másik a pedagógus szak­mai munkája során érvényesül.. (Utóbbi jó pedagógusképzést fel­tételez!) A különbözőségek intéz­ményekben megjelenő formájá­ról: szükséges a különbözőségek minél hamarabb, minél szélesebb körben való elismerése.­­ Végül pedig, a jelenlegi hely­zet kritikájaként és azt remélve, hogy az állami oktatást ez to­vábbra nem fogja jellemezni, el­vetjük az általános műveltség el­torzított képzetét, annak újraér­telmezését elengedhetetlennek tartjuk. Vagyis aki mindenhez ért, az semmihez sem ért, ami ugyan nem baj, csak lehessen tudni elő­re. Mindezeknél részletesebb ál­lásfoglalás kidolgozását jelenleg nem tartjuk lehetségesnek, sem célszerűnek. Másrészt a közokta­tási program kidolgozása koránt­sem kizárólag a középiskolás szekció feladata, sőt. Ennek egy átfogó szakértői munka során kell megtörténnie. Ebből is kö­vetkezőleg, a jövőre nézést feltét­lenül az Oktatási és Kulturális Szakmai Bizottsággal való együtt­működésre törekszünk és a rész­letesebb program elfogadását csakis kölcsönös együttműködés alapján tartjuk lehetségesnek. , A Fidesz középiskolás frakció­jának megalakításával nem cé­lunk az iskolákban a KISZ volt helyzetének átvétele, hanem csak alkotó módon, mint tanu­lók, szeretnénk összehangoltan javítani az iskolákban a diákok, a Fidesz­ben a középiskolások helyzetén. Egyébként pedig előttünk a fel­adat: a mi kis pajkos szerveze­tünk bájos radikalizmusával neki­esni ennek a merev, ósdi és hasz­nálhatatlan szerkezetnek, egy­szerre lerombolva azt és felépítve egy jobbat. Ránk vár, hogy a Fidesz újabb csodáját immár a szervezeten belül véghezvigyük, azaz bebizonyítsuk, hogy nem­csak él és virul, mint komoly politikai tényező, egy ifjúsági szervezet, de annak legifjabb tag­jai is hatékonyan részt vehetnek a szervezet politikai arculatának kialakításában. KÖSZ Fidesz Középiskolás Frakció

Next