Fejér Megyei Hírlap, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1991. JÚNIUS 1. SZOMBAT SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY A MEZŐGAZDASÁGRÓL A szabadpiac ne magára hagyott piac legyen El kell oszlatni azt a tévhitet, amely még jelenleg is él sokakban, hogy a szabadpiac rendszere azonos a szaba­don, azaz magára hagyott piac fogalmával. Ez súlyos té­vedés, és még ma is keservesen fizetünk azért, hogy az agrárkormányzat néhány éve kivonult a piaci viszonyok közvetlen ellenőrzéséből és főként befolyásolásából - mondta az MTI-nek az agrárpolitikai célok realizálásá­nak eszközrendszerét elemezve Varga Gyula, az Agrár­­gazdasági Kutatóintézet igazgatóhelyettese. A szakember rámutatott: a kormányzatnak e területen ket­tős feladata van. Egyrészt: létre kell hoznia a gazdaság működte­tésének általános normáit, más­részt pedig működtetnie, ellen­őriznie, felügyelnie kell a piaci rendszert. Nyilvánvaló azonban - húzta alá az agrárgazdasági szakértő hogy amíg a konkrét agrárpolitikai célok nem tisztá­zottak, addig a következetes pi­aci rendtartás kialakítása is ne­héz. Ám arról a tényről sem sza­bad megfeledkezni - ez független a kormány szándékától hogy még két fontos nyitott kérdés vár tisztázásra az ágazatban. Az EK- ba való belépés illetve a társulás ügye, valamint az összeomlott kelet-európai piacok visszaszer­zései. Amint ezekre a kérdésekre részben vagy egészben megszüle­tik a válasz, akkor lehet az agrár­politikát elfogadtatni. Fontos to­vábbá az is, hogy világosan elkü­lönüljenek az agrárpolitika stra­tégiai céljai a jelenlegi válságke­zelés gyakorta taktikai kérdései­től. Az élelmiszergazdaság piaci rendjének megteremtésében a kulcsszerep az árrendszernek jut. Többek között a túltermelés jegyeit mutató ágazatokban a fix árak és az ehhez kapcsolódó mennyiségi korlátozások - kvó­ták - alkalmazása tűnik a legcél­ravezetőbbnek, míg tőzsdecik­keknél a garantált, minimális ár kialakítására van szükség, kap­csolva ehhez az intervenciós fel­­vásárlási rendszert. Emellett azonban a piaci mechanizmusok­ban létjogosultságot kell kapniuk a szerződéses kapcsolatokon alapuló áraknak, valamint a telje­sen szabad­­ a mindenkori piac­tól - függő áraknak is. Támogatás nélkül nincs műkö­dőképes élelmiszergazdasági pi­acmechanizmus - mondta az Ag­rárgazdasági Kutatóintézet igaz­gatóhelyettese. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mezőgazdaság­nak abszolút támogatottságot kellene élveznie. A támogatási rendszerben ki kell alakítani a megfelelő súlypontokat, így elke­rülhetetlen a szigorúan normatív, a hatékonyság javítására ösz­tönző exporttámogatás, a regio­nális hátrányokat enyhítő segít­ség, valamint a munkanélkülivé vált dolgozók támogatása. A szakember utalt arra is, hogy hazánkban szükséges kiépíteni azt az intézményi rendszert, ame­lyet a piacgazdaság új rendszere megkövetel. Véleménye szerint e területen szükséges a legtöbb kormányzati teendőt elvégezni, mivel egyebek mellett átalakuló­ban van a hazai biztosítási rend­szer, nem működik megfelelő szakmai tájékoztatás, amely pél­dául a piacról adna információ­kat, emellett létre kell hozni a nagybani piacokat, valamint sza­bályozni kell a földforgalmat és -bérletet is. (MTI) A Dinnyési Ivadéknevelő Tógazdaság, mint a velencei-tavi vízgyűjtő te­rület egyik legnagyobb vízfelhasználója, negyven százalékkal csökken­tette vízigényét. Ennek bizonyítására vízórát szereltek fel a napokban, hogy dokumentálhassák a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak, mint hatóságnak, hogy segítik az aszály miatti víztakarékosságot, a Velencei-tó további szintcsökkenését elkerülendő Fotó: KARÁCZY SZILÁRD Kinevezték az országos tiszti főorvost és főgyógyszerészt Dr. Surján László népjóléti mi­niszter kinevezte az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat vezetőit, az országos tiszti főorvos dr. Kertai Pál, a Debre­ceni Orvostudományi Egyetem közegészségügyi és járvány­tani intézetének eddigi tanszékvezető egyetemi tanára; az országos tiszti főgyógyszerész dr. Paál Ta­más, az Országos Gyógyszeré­szeti Intézet főigazgatója lett. A pályázat útján elnyert, június 1-jétől szóló kinevezés megbízó okiratát a miniszter hivatali dol­gozószobájában adta át pénte­ken. A dokumentumok átadásakor Surján László annak a meggyőző­désének adott hangot, miszerint mindkét kinevezés szakmailag megkérdőjelezhetetlen. Az ál­lami népegészségügyi szolgálat felállítását miniszteri működése egyik legjelentősebb lépésének minősítette. Hulladékégető Rudabányán Rudabánya község önkor­mányzati képviselő-testülete úgy döntött, hogy hozzájárul a ve­szélyes hulladékot égető mű tervezett építéséhez a község­ben. A hírrel kapcsolatban Sze­­gedi József, a település polgár­­mestere felkérte a Magyar Táv­irati Irodát annak közlésére, hogy a korábbi információkkal ellentétben a legfejlettebb csúcstechnológiával megvaló­suló, igen biztonságos és kör­nyezetkímélő mű nem a volt érc­dúsító üzemcsarnokában, ha­nem az azzal szemben lévő sza­bad területen épül fel. (MTI) Önkormányzati küldöttgyűlés Pénteken délelőtt kezdte meg munkáját a - mintegy 800 települési önkormányzatot tö­mörítő - Települési Önkor­mányzatok Országos Szövetsé­gének küldöttgyűlése. A legna­gyobb taglétszámú országos ön­­kormányzati érdekvédelmi szervezet több mint félszáz kül­dötte választ keres mindazokra az aktuális és strukturális prob­lémákra, amelyek hátráltatják az önkormányzatok minden­napi munkáját. Így várhatóan hangsúlyosan szólnak majd az önkormányzati vagyon és tulaj­don anomáliáiról, az államház­tartási törvény égető hiányáról, de szó esik majd a világkiállítás­ról is. A fogyasztói árszínvonal áprilisi alakulása A fogyasztói árszínvonal 1991 áprilisában átlagosan 2,4 száza­lékkal haladta meg az előző havit - közölte a KSH. Nagyobb jelen­tőségű központi áremelés csak a villamos energiánál következett be, egyebekben az indexet csak­nem egészében a piaci indítékú ármozgások határozták meg. Áprilisban az élelmiszerek ár­színvonala 1 százalékkal nőtt - je­lentősebben a tejtermékek és saj­tok árai emelkedtek. Az iparcik­kek és szolgáltatások fő csoport­jait tekintve az áprilisi áremelke­dés 1 és 4 százalék közötti mérté­kű. Egyéves időszakot tekintve az árnövekedés 35,4 százalék, eny­­nyivel voltak átlagosan magasab­bak a fogyasztói árak 1991 áprili­sában, mint 1990 áprilisában. A fogyasztói árszínvonal alakulása 1991 április hó 1991 1991 április április­ban.-április a márciusi százalékban 1990. azonos időszaka százalékában Élelmiszerek 100,7 121,6 123,3 ebből: idényjellegű élelmiszerek 95,1 124,8 126,5 élvezeti cikkek 104,3 132,7 131,5 ruházkodási cikkek 103,3 132,4 130,4 fűtés, háztartási energia 104,7 156,2 148,7 tartós fogyasztási cikkek 102,5 133,1 134,3 egyéb iparcikkek, benzin 102,9 147,2 145,9 szolgáltatások 101,9 140,3 137,0 mindösszesen: 102,4 135,4 134,3 (MTI) ÁTKÉPZÉS, PIACI IGÉNYEK SZERINT (Folytatás az 1. oldalról) nyeknek megfelelően, szakápo­lói tanfolyami képzést is terve­zünk, a Videotonból vagy más­honnan kikerülő felsőfokú vég­zettségűeknek ajánljuk majd az egyéves intenzív nyelvi képzést, amely az állami nyelvvizsgára - egyelőre - alapfokon készíti fel a hallgatókat. Mint említettem, külön foglalkozunk azokkal a fia­talokkal, akik az általános iskola elvégzése után nem kerültek be közép- vagy szakközépiskolába. Számuk három- és hatszáz között van, eddigi ismereteink szerint. Felvettük a kapcsolatot a peda­gógiai intézettel s az a tervünk, hogy előkészítő jellegű, egyéves célirányos szakmai képzésben (elsősorban a hiányszakmákban) részesítsük a tanulókat, ezzel elő­segítve, hogy ismételt jelentkezé­sükkor nagyobb eséllyel pályáz­zanak szakközépiskolába vagy szakmunkásképző intézetbe. Székesfehérvár város önkor­mányzata a Vántus Károly szak­­középiskolával és a 320-as Szak­­középiskolával együtt pályázva, régióközpontként kívánna a jö­vőben működni, a világbanki program elbírálása június 4-én történik a Munkaügyi Minisztéri­umban. Ha Fehérvár pályázata nyer, akkor átképzési régióköz­pont alakítható ki a városban. (Móré) 3. OLDAL HANEM AZ ÉLETNEK Nyilas Misi megundorodván az iskolától, az emberiség tanítója akart lenni. Bár ilyen szándékban lelnénk a pedagógusnap alkalmából min­den magyar tanítót, a képesítés nélküli óvónőtől a tanszékvezető egyetemi tanárig. Mert mindannyian tanítók, valamit át akarnak adni a felnö­vekvő új nemzedéknek, a fennálló társadalmi rend reprodukálása céljából. (Ám ha nem áll fenn rend: Mit adnak át? - Saját tapasztalatai­kat, engesztelhetetlen keserűségüket, amiatt, hogy a pedagógus emberemlékezet óta a társadalom sikertelenség-embere?) Örvendezve olvasom, hogy megnövekedett a túljelentkezés a tu­dományegyetemek bölcsészeti és természettudományos karára, ahol tudvalevőleg pedagógusokat képeznek. S visszaemlékszem tulajdon bölcsészkaromra, midőn évfolyamtársaimmal mindahá­­nyan költők, hadvezérek, kutatók kívántunk lenni, legrosszabb esetben újságírók, s ha az sem sikerül, még mindig elmehetünk tanítani. Az emberiségnek időtlen idők óta létszükséglete a pedagógus, miként a levegő, s ehhez hasonlóan tudomást sem vesz róla. Csak használja. Elhasználja. S június első vasárnapján címeket oszt ne­ki, esetleg jutalmat, miként a mészárosok Toldi Miklósnak a májat. Mit szól ehhez az igaz iskolamester?­­ Hogy szélnek eresztette osztályait, eltűnődik a mondaton, miszerint „Az emberiség törté­nete osztályharcok története.”, s tudomásul veszi, hogy ez sem igaz, hiába épült rá évtizedek pedagógiája, élén a paidagógosz fák­lyavivővel, miközben régmúlt falakról szinte ráomlik a felirat: „A tanuló nem edény, amelyet meg kell tudással tölteni, hanem fák­lya,amit lángra kell lobbantani”, meg ucsityszja (még kétszer), s jó lenne ha a tanítványok szülei, mint régente, reggelre összevágva a pedagógus-kedvezményektől mentes, kamatadótól terhes OTP- lak elé hordanák a fát, mint a Gárdonyi-féle „Lámpás” időkben, mert drágulnak az energiaárak, s hovatovább nemhogy fáklyára, lámpásra, de mécsre se futja, nem is beszélve az újabb oktatási törvény cirkalmairól, mely hihetőleg az Alkotmánybíróság felé emelkedik, akár Ábel áldozati füstje. Az iskolamester kötelező óraszámától, túlóráitól, társadalmi fel­adataitól emelkedetten immár nem tudja követni fenti gondolatme­netét, inkább felcsapja Bibliáját Szent Pálnak a korinthusbeliek­­hez írt levelénél (6. 3-6.): „Senkit semmiben meg ne botránkoztas­­sunk, hogy szolgálatunk ne szidalmaztassék, hanem ajánljuk ma­gunkat mindenben, mint Isten szolgái; sok tűrésben, szorongatta­­tásban. Vereségben, tömlöcben, háborúságban, küszködésben, vir­rasztásban, böjtölésben.Tisztaságban, tudományban, bosszútúrés­­ban, szívességben. Szent Szellemben, tettetés nélkül való szeretet­­ben.” Ebben marad. Tudomásul véve, hogy nem ő korunk hőse, áten­gedvén e szerepet a meghatározhatatlan arcélú vállalkozónak, ki fönntartja tán az iskolát, ha az önkormányzat képtelen reá. Különben is. Vigye ördög az iskolát. Nem neki, hanem az élet­nek (sed vitae) tanulunk. Álmában pedig meghívót kap kézhez egy továbbképzésre, ahol azt tanítják, mi az élet. Á. Szabó János NEM GYERMEKCIPŐBEN JÁR A JUNIOR A dunaújvárosi Junior Cipőgyárban csak gyerek- és ka­­maszcipőket gyártanak, valamint szandálokat és csizmá­kat 19-től 42-es méretig. Évi 300 millió forint forgalmat bonyolítanak le, félmillió gyermekcipőt gyártanak az idén. Zömmel a nagykereskedelmi csatornákon keresztül értékesítenek, áruik 70 százaléka belföldön, 30 százaléka külföldön talál gazdára. - belföldön visszaesett a ke­reslet, ez eleinte a mi rendelése­inkben is megmutatkozott - mondta Matovics Imre igazgató. - Ezt úgy sikerült ellensúlyozni, hogy igyekszünk divatos, kor­szerű cipőket gyártani, és csök­kentettük az árakat. Előre gon­dolkodunk, nagyjából tudjuk, hogy jövőre milyen színek és anyagok várhatók. Tervezőink végigjárták a nyugat-európai ci­pőkiállításokat, és alkalmazunk külföldi „modellőröket” is, akik segítenek a megfelelő formák ki­alakításában. Itthon felszabadult az import, főként a Távol-Keletről, de Nyu­­gat-Európából is egyre több ol­csó és drága cipő érkezik hazánk­ba, így nemcsak a hazai, hanem a külföldi gyártókkal is meg kell küzdeni. Mindezek ellenére a második negyedévben növelni tudták a belföldi értékesítést, te­hát termékeik formája, prakti­kussága és ára versenyképes. Tavaly 18 millió forintos nyere­séget produkáltak. Keresik az együttműködést olyan külföldi partnerekkel, akik a tervezéstől az értékesítésig végigkísérik a gyártás fázisait. Az eddigi, Szov­jetunióba irányuló export bőví­tése nagy lehetőség a Juniornak, a fejlett országok gyártóival pe­dig kooperációra törekednek. A privatizációra, külföldi tőke be­vonására több elképzelés ké­szült, a lehetőségeket a vállalati tanács mérlegeli. - Horog -

Next