Fejér Megyei Hírlap, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-01 / 152. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1991. JÚLIUS 1. HÉTFŐ Megmenekülnek a tehenek Enyingen Az idei, amolyan „krízis év” a tejfronton, a hazai egy főre jutó tejfogyasztás a korábbi 190-ről 150 literre esett vissza. Relatív túltermelés jött létre a külföldi piacok megszűntével, így nem maradt más hátra, minthogy csökkenteni kellett vagy az állományt, vagy a tejhozamot. Ezt minden gazdálkodó más-más módon hajtotta végre. A héten a kormány újabb felhívást tett közzé ez ügyben, melynek lényege a következő: az a termelő, aki vállalja, hogy csökkenti tehénállományát (levágja) és azt legalább három évig nem „állítja vissza”, minden egyes állat után tízezer forint kompenzációt kap. Megkérdeztük az ország egyik legnagyobb és legmodernebb tehenészeti telepének, a kiscséripusztainak helyzetéről az Enyingi Állami Gazdaság igazgatóját, Szávay Gábor: milyen megoldást választottak? Mi a tejtermelést csökkentettük, úgy éreztük, a vágás csak tűzoltás lenne, és nem igazi megoldás. Kiscséripuszta idei termelése naponta 30 ezer liter, szemben az előző évek 35 ezerrel. A csökkenés abból fakad, hogy a Fejér Megyei Tejipari Vállalat a korábbinak csak 85 százalékát veszi át. Mi csak velük állunk kapcsolatban, az Enyingi AG egyik legnagyobb szállítójuk. Az enyingiek a többi között úgy csökkentették a tejtermelést, hogy a korábbi három helyett naponta csak kétszer fejnek. Más takarmányozási rendre tértek át, melynek egyik oka az, hogy a tavalyi aszályos év miatt az átlagosnál lényegesen gyengébb minőségű a siló is. A kormány maximálta a tejárakat, az extra minőségű tejet - Kiscsériben csak ilyet állítanak elő - elvileg 17 forintért vásárolja fel a tejipar. Azonban jelenleg csak 15-öt adnak érte. Ezzel az árral az ágazat éppenhogy nyereséges. Enyingen többet vártak ettől az évtől, de a mostani árpolitika csak ekkora bevételre ad lehetőséget. A befolyó összegek a szinten tartáshoz is alig elegendőek, a fejlesztéshez semmiképpen sem. Mindezek ellenére az igazgató az általuk választott utat tartja célravezetőnek. Tudtommal Mezőhegyesenezerrel csökkentik az állományt. Nem egyszerű dolog ez, ugyanis ilyenkor üresen áll a többmilliós beruházással épült tehenészeti telep, és nem lehet munkát adni az embereknek. Érzésem szerint az év végén fellendülés várható tejügyben, nem elképzelhetetlen, hogy újra visszatérünk a pár évvel ezelőtti termelési szintre. Aki most a piacon marad, az pár év múlva egyértelműen előnnyel indul - jegyezte meg Szávay Gábor. Horog László A vágás nem megoldás Magántejüzem Péttenden - a termelőszövetkezet egyik háromszázas tehenészeti telepe mellett - a napokban kezdte meg próbaüzemelését a Farm-Tej Betéti Társaság tejfeldolgozója. Az üzem létrehozói, dr. Hegedűs Lajos és Koppányi Miklós magánvállalkozók, akik a belga Packo céggel, a Kereskedelmi Bank Rt.-vel és az Agromilk Kft.-vel hozták létre a tejüzemet. Jelenleg literes natúr pasztőrözött tejet és kefirt gyártanak. Fotó: KARACZY SZILÁRD Aratás és tüzek Ha nyár, akkor betakarítás és ha betakarítás, akkor mezőgazdasági tüzek - legalábbis ezt mondják a tapasztalt szakemberek. Különösen az aratás és tarlóégetés tűnik veszélyes időszaknak, míg a terményszárítás - a korábbi évek gyakori tűzeseteiből okulva - ma már talán biztonságosnak mondható. Szabályváltoztató korunkban nem árt tudni, hogy a tűzvédelmi előírások nem változtak, s betartásuk ma is kötelező minden magán- és jogi személy számára. Nagyon fontos, hogy jó műszaki állapotú, megfelelően előkészített gépek végezzék az aratást és a dolgozók tisztában legyenek a tűzvédelmi szabályokkal. A betakarítás után célszerű a kazlakat, a tarlókat körülszántani, így az esetleges tűz terjedésének elejét lehet venni. S mint minden tűznél, a mezőgazdasági tüzeknél is elengedhetetlen a mielőbbi tűzjelzés, a tűzoltóság riasztása. Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Iroda Ügyfélfogadás és hitel augusztus 1-jétől Amint azt már megírtuk, a Phare-program keretében a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által kiírt pályázat elnyerése alapján, az országban elsőként, megalakult a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Iroda, amelynek célja a kis- és közepes vállalkozások fellendítése régióinkban. Az alapítványként működő iroda ügyvezető igazgatója dr. Tóth Ferenc. Csütörtökön az újszerű intézményt meglátogatta az Európa Parlament képviselőcsoportja, amely az Európai Közösség által finanszírozott programok megvalósításának ellenőrzése céljából érkezett Magyarországra. A delegációt elkísérték a budapesti Phare iroda munkatársai, illetve a MÜFA képviseletében ifjabb Marosán György. A vendégeket az alapítvány nevében a kuratórium elnöke, dr. Bódizs Tamás, az Agrárkamara elnöke köszöntötte. A körülbelül egyórás kötetlen beszélgetés során a vendégek megismerkedtek az iroda szerkezeti felépítésével, munkatársaival, üzleti tervével és feladatterveivel. A Technika Házában történt látogatás után a küldöttséget fogadta Balsay István, Székesfehérvár polgármestere is. A nap utolsó programpontjaként az Európa Parlament képviselői és a Phare iroda szakemberei megtekintették Würth József vállalkozását. A nap végén Jean Trestour úr, a küldöttség vezetője elmondta, hogy kedvező képük alakult ki térségünkről, és várható, hogy jelentésük eredményeként sikerül régiónkra irányítani a befektetni szándékozók figyelmét. Különben a SZRVFI képviselői ma, hétfőn kötik meg a MÜFA-val azt a keretszerződést, amely részletesen tartalmazza az egyes projektek megvalósításához a Phare-programból biztosított összegeket, valamint az egyes tervpontok végrehajtásának határidejét. Bár a múlt napokban már jelentkeztek az irodán ügyfelek, elsősorban kisvállalkozók, az igazi ügyfélfogadás beindítását augusztus elsejére tervezik. Addig remélik, hogy a 47 alapító által az iroda egyszámlájára bejegyzett mintegy hatmillió forintból, illetve a MÜFA támogatásából sikerül berendezniük a négy irodahelyiséget. Most már az is eldöntött tény, hogy a Phare-program hitelkeretét az OKHB kezeli, míg az iroda csak azt ellenőrzi, hogy a pénzintézet a hitelkeretet a stratégiai céloknak megfelelően használja. (Elekes) Munkástanácsok, háttér nélkül „Nem akarták elhinni, hogy igazat beszéltünk” Nem mondhatjuk, hogy az érdekvédelmi szervezetek manapság könnyű helyzetben lennének. Közöttük is speciális helyet foglalnak el a munkástanácsok, melyekre sanda tekintettel lépnek a munkáltatók, a dolgozók pedig korántsem jelentkeznek tömegesen a soraikba. Jövőjükről Barcza Istvánnal, a munkástanácsok megyei érdekvédelmi szövetségének elnökével beszélgettünk. - Barcza úr, mennyiben fogadják el az önök közvetítő szerepét a vállalatok vezetői? - A vállalatok vezetése kénytelen tudomást venni rólunk, mert eléggé keményen és harcosan lépünk fel. A dolgozók azonban félnek hozzánk csatlakozni, és zömmel még a hagyományos szakszervezetekhez tartoznak. - Miben látja ennek a félelemnek az okát? - Egyértelműen abban, hogy a meghirdetett hatalomváltás és rendszerváltás nem történt meg. - Ennek ellenére, gondolom, visszajelzéseket azoktól a munkásoktól is kapnak, akik egyébként nem önökhöz fordulnak segítségért. .. - Közülük is sokan a mi pártunkon vannak, nekünk szurkolnak. Ez a feszültség csak akkor oldódhat fel, ha tényleges demokrácia lesz, és nemcsak meghifftelettbmir'. .xeni'jli nin/\ . .. - Önök mit tesznek ennek érdekében? - Nagyon sok mindennel kísérletezünk. Kidolgoztunk egy részletes programot, s most többkevesebb sikerrel ennek megvalósításán fáradozunk. Őszintén meg kell mondanom, a céltól nagyon messze vagyunk. Fejér megye az országnak azon területei közé tartozik, ahol a munkavállalók az átlagosnál jobban ki vannak szolgáltatva, több ezren máris az utcára kerültek. Fel lehet-e oldani ezt a tragikus helyzetet, vagy esetleg még súlyosabb következményei lesznek a gazdasági összeomlásnak? - A jövőbe nem látok, úgyhogy ezt nehéz megítélni. Amikor a demonstrációt csináltuk, szakértőink kidolgoztak jó pár olyan javaslatot, amit érdemes lett volna a kormánynak megfontolnia - ha egyáltalán kíváncsi lett volna a véleményünkre. Konkrét ese tekre most is konkrét javaslatokat tudunk adni. - Mit szólnak például a Könynyűfémműhöz, mely egyszemélyes kft.-vé alakul, milyen veszélyek rejlenek például ebben a thinkavállalók számára? - Egyértelműen azt a veszélyt látjuk, melyet a már eddig megalakult kft.-k gyakorlata igazol. Tudniillik: a régi hatalom urainak - minthogy ők juthattak kellő mennyiségű tőkéhez - a kezébe csúszik át magánvagyonként az állami tulajdon. A dolgozókat pedig, akiket beugrattak, nem tájékoztatják ennek negatívumairól. - Mondjon példát. - Tíz- meg százezer forinttal beszálltak emberek a kft.-be, és azt hiszik, hogy ezzel a munkahelyük megmarad. Tévednek, most teszik ki őket az utcára. - Önök sem tudták megvédeni őket. - Akkoriban még csak alakulgattunk, nem volt igazán hitelünk. Az emberek egyszerűen nem akarták elhinni, hogy igazat beszélünk. M. O. s Szeretnénk Önt is állandó vevőink körében üdvözölni. A már ismert Grabó termékek. . . i PVC'padlóburkolók, tapéták, asztalterítők, bordiszma-ruházati és kárpitosipari műborok a .» ^ szélés'Választékát kínáljuk disszkont,áron. Cím: Budapest XXII., Völgy u. 4—12. Tel.: 2268-344 Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8-16 óráig, szombaton: 8-13 óráig: 20 867 3 ^ 107! telef^TKözpjmtok, íra nm jg^riTmiliftók, 1 ;el pkany göB, riás ol égé pipapír Hívjt rbennünket, e Ifii • rí / 4 rendelkezést* állunk. 1 x ^ n*1 '*é *’* ,J,‘ I22 ,2(H48} Bánkún Sándor területi.]; ép^jSeM-üzletkötő Síkesfehárvár 3- OLDAL