Fejér Megyei Hírlap, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-01 / 152. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1991. JÚLIUS 1. HÉTFŐ Megmenekülnek a tehenek Enyingen Az idei, amolyan „krízis év” a tejfronton, a hazai egy főre jutó tejfogyasztás a korábbi 190-ről 150 literre esett vissza. Relatív túltermelés jött létre a külföldi piacok megszűntével, így nem maradt más hátra, minthogy csökkenteni kellett vagy az állo­mányt, vagy a tejhozamot. Ezt minden gazdálkodó más-más mó­don hajtotta végre. A héten a kormány újabb felhí­vást tett közzé ez ügyben, mely­nek lényege a következő: az a ter­melő, aki vállalja, hogy csök­kenti tehénállományát (levágja) és azt legalább három évig nem „állítja vissza”, minden egyes ál­lat után tízezer forint kompenzá­ciót kap. Megkérdeztük az ország egyik legnagyobb és legmodernebb te­henészeti telepének, a kiscséri­­pusztainak helyzetéről az Enyingi Állami Gazdaság igazga­tóját, Szávay Gábor: milyen meg­oldást választottak?­­ Mi a tejtermelést csökkentet­tük, úgy éreztük, a vágás csak tűz­oltás lenne, és nem igazi megol­dás. Kiscséripuszta idei terme­lése naponta 30 ezer liter, szem­ben az előző évek 35 ezerrel. A csökkenés abból fakad, hogy a Fejér Megyei Tejipari Vállalat a korábbinak csak 85 százalékát veszi át. Mi csak velük állunk kapcsolatban, az Enyingi AG egyik legnagyobb szállítójuk. Az enyingiek a többi között úgy csökkentették a tejtermelést, hogy a korábbi három helyett na­ponta csak kétszer fejnek. Más takarmányozási rendre tértek át, melynek egyik oka az, hogy a ta­valyi aszályos év miatt az átlagos­nál lényegesen gyengébb minő­ségű a siló is. A kormány maxi­málta a tejárakat, az extra minő­ségű tejet - Kiscsériben csak ilyet állítanak elő - elvileg 17 forintért vásárolja fel a tejipar. Azonban jelenleg csak 15-öt adnak érte. Ezzel az árral az ágazat éppen­hogy nyereséges. Enyingen töb­bet vártak ettől az évtől, de a mostani árpolitika csak ekkora bevételre ad lehetőséget. A befo­lyó összegek a szinten tartáshoz is alig elegendőek, a fejlesztéshez semmiképpen sem. Mindezek el­lenére az igazgató az általuk vá­lasztott utat tartja célravezető­nek.­­ Tudtommal Mezőhegyesen­­ezerrel csökkentik az állományt. Nem egyszerű dolog ez, ugyanis ilyenkor üresen áll a többmilliós beruházással épült tehenészeti telep, és nem lehet munkát adni az embereknek. Érzésem szerint az év végén fellendülés várható tejügyben, nem elképzelhetet­len, hogy újra visszatérünk a pár évvel ezelőtti termelési szintre. Aki most a piacon marad, az pár év múlva egyértelműen előnnyel indul - jegyezte meg Szávay Gá­bor. Horog László A vágás nem megoldás Magántejüzem Péttenden - a termelő­szövetkezet egyik három­­százas tehenészeti telepe mellett - a napokban kezdte meg próbaüzeme­lését a Farm-Tej Betéti Társaság tejfeldolgozója. Az üzem létrehozói, dr. Hegedűs Lajos és Koppá­nyi Miklós magánvállal­kozók, akik a belga Packo céggel, a Kereske­delmi Bank Rt.-vel és az Agromilk Kft.-vel hozták létre a tejüzemet. Jelen­leg literes natúr pasztő­rözött tejet és kefirt gy­ár­tanak. Fotó: KARACZY SZILÁRD Aratás és tüzek Ha nyár, akkor betakarítás és ha be­takarítás, akkor mezőgazdasági tüzek - legalábbis ezt mondják a tapasztalt szakemberek. Különösen az aratás és tarlóégetés tűnik veszélyes időszak­nak, míg a terményszárítás - a ko­rábbi évek gyakori tűzeseteiből okulva - ma már talán biztonságos­nak mondható. Szabályváltoztató korunkban nem árt tudni, hogy a tűzvédelmi előírások nem változtak, s betartásuk ma is kö­telező minden magán- és jogi személy számára. Nagyon fontos, hogy jó mű­szaki állapotú, megfelelően előkészí­tett gépek végezzék az aratást és a dolgozók tisztában legyenek a tűzvé­delmi szabályokkal. A betakarítás után célszerű a kazlakat, a tarlókat körülszántani, így az esetleges tűz ter­jedésének elejét lehet venni. S mint minden tűznél, a mezőgazdasági tü­­zeknél is elengedhetetlen a mielőbbi tűzjelzés, a tűzoltóság riasztása. Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Iroda Ügyfélfogadás és hitel augusztus 1-jétől Amint azt már megírtuk, a Phare-program keretében a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által kiírt pá­lyázat elnyerése alapján, az országban elsőként, megala­kult a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Iroda, amelynek célja a kis- és közepes vállalkozások fel­lendítése régióinkban. Az alapítványként működő iroda ügyvezető igazgatója dr. Tóth Ferenc. Csütörtökön az újszerű intéz­ményt meglátogatta az Európa Parlament képviselőcsoportja, amely az Európai Közösség által finanszírozott programok megva­lósításának ellenőrzése céljából érkezett Magyarországra. A dele­gációt elkísérték a budapesti Phare iroda munkatársai, illetve a MÜFA képviseletében ifjabb Marosán György. A vendégeket az alapítvány nevében a kurató­rium elnöke, dr. Bódizs Tamás, az Agrárkamara elnöke köszön­tötte. A körülbelül egyórás kötet­len beszélgetés során a vendégek megismerkedtek az iroda szerke­zeti felépítésével, munkatársai­val, üzleti tervével és feladatter­veivel. A Technika Házában történt lá­togatás után a küldöttséget fo­gadta Balsay István, Székesfehér­vár polgármestere is. A nap utolsó programpontjaként az Eu­rópa Parlament képviselői és a Phare iroda szakemberei megte­kintették Würth József vállalko­zását. A nap végén Jean Trestour úr, a küldöttség vezetője elmond­ta, hogy kedvező képük alakult ki térségünkről, és várható, hogy jelentésük eredményeként sike­rül régiónkra irányítani a befek­tetni szándékozók figyelmét. Különben a SZRVFI képvise­lői ma, hétfőn kötik meg a MÜFA-val azt a keretszerződést, amely részletesen tartalmazza az egyes projektek megvalósításá­hoz a Phare-programból biztosí­tott összegeket, valamint az egyes tervpontok végrehajtásá­nak határidejét. Bár a múlt na­pokban már jelentkeztek az iro­dán ügyfelek, elsősorban kisvál­lalkozók, az igazi ügyfélfogadás beindítását augusztus elsejére ter­­vezik. Addig remélik, hogy a 47 alapító által az iroda egyszámlá­jára bejegyzett mintegy hatmillió forintból, illetve a MÜFA támo­gatásából sikerül berendezniük a négy irodahelyiséget. Most már az is eldöntött tény, hogy a Phare-program hitelkeretét az OKHB kezeli, míg az iroda csak azt ellenőrzi, hogy a pénzintézet a hitelkeretet a stratégiai célok­nak megfelelően használja. (Elekes) Munkástanácsok, háttér nélkül „Nem akarták elhinni, hogy igazat beszéltünk” Nem mondhatjuk, hogy az ér­dekvédelmi szervezetek manap­ság könnyű helyzetben lenné­nek. Közöttük is speciális helyet foglalnak el a munkástanácsok, melyekre sanda tekintettel lép­nek a munkáltatók, a dolgozók pedig korántsem jelentkeznek tö­megesen a soraikba. Jövőjükről Barcza Istvánnal, a munkástaná­csok megyei érdekvédelmi szö­vetségének elnökével beszélget­tünk. - Barcza úr, mennyiben fogad­ják el az önök közvetítő szerepét a vállalatok vezetői? - A vállalatok vezetése kényte­len tudomást venni rólunk, mert eléggé keményen és harcosan lé­pünk fel. A dolgozók azonban félnek hozzánk csatlakozni, és zömmel még a hagyományos szakszervezetekhez tartoznak. - Miben látja ennek a félelem­nek az okát? - Egyértelműen abban, hogy a meghirdetett hatalomváltás és rendszerváltás nem történt meg. - Ennek ellenére, gondolom, visszajelzéseket azoktól a mun­kásoktól is kapnak, akik egyéb­ként nem önökhöz fordulnak se­gítségért. .. - Közülük is sokan a mi pár­tunkon vannak, nekünk szurkol­nak. Ez a feszültség csak akkor oldódhat fel, ha tényleges de­mokrácia lesz, és nemcsak meg­­hifftelettbmir'. .xeni'jli ni­n/\ . .. - Önök mit tesznek­ ennek érde­kében? - Nagyon sok mindennel kí­sérletezünk. Kidolgoztunk egy részletes programot, s most több­kevesebb sikerrel ennek megva­lósításán fáradozunk. Őszintén meg kell mondanom, a céltól na­gyon messze vagyunk.­­ Fejér megye az országnak azon területei közé tartozik, ahol a munkavállalók az átlagosnál jobban ki vannak szolgáltatva, több ezren máris az utcára kerül­tek. Fel lehet-e oldani ezt a tragi­kus helyzetet, vagy esetleg még sú­lyosabb következményei lesznek a gazdasági összeomlásnak? - A jövőbe nem látok, úgyhogy ezt nehéz megítélni. Amikor a demonstrációt csináltuk, szakér­tőink kidolgoztak jó pár olyan ja­vaslatot, amit érdemes lett volna a kormánynak megfontolnia - ha egyáltalán kíváncsi lett volna a véleményünkre. Konkrét ese­­ tekre most is konkrét javaslato­kat tudunk adni. - Mit szólnak például a Köny­­nyűfémműhöz, mely egyszemé­lyes kft.-vé alakul, milyen veszé­lyek rejlenek például ebben a thinkavállalók számára? - Egyértelműen azt a veszélyt látjuk, melyet a már eddig meg­alakult kft.-k gyakorlata igazol. Tudniillik: a régi hatalom urai­nak - minthogy ők juthattak kellő mennyiségű tőkéhez - a ke­zébe csúszik át magánvagyon­ként az állami tulajdon. A dolgo­zókat pedig, akiket beugrattak, nem tájékoztatják ennek negatí­vumairól. - Mondjon példát. - Tíz- meg százezer forinttal beszálltak emberek a kft.-be, és azt hiszik, hogy ezzel a munkahe­lyük megmarad. Tévednek, most teszik ki őket az utcára. - Önök sem tudták megvédeni őket. - Akkoriban még csak alakul­gattunk, nem volt igazán hite­lünk. Az emberek egyszerűen nem akarták elhinni, hogy igazat beszélünk. M. O. s Szeretnénk Önt is állandó vevőink körében üdvözölni. A már ismert Grabó termékek. . . i PVC'padlóburkolók, tapéták, asztalterítők,­­ bordiszma-ruházati és kárpitosipari műborok a .» ^ szélés'Választékát kínáljuk disszkont,áron. Cím: Budapest XXII., Völgy u. 4—12. Tel.: 2­268-344 Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8-16 óráig, szombaton: 8-13 óráig: 20 867 3 ^ 1­07! telef^TKözpjmtok, íra nm jg^riTmiliftók, 1 ;el pkany göB, r­iás ol égé pipa­pír Hívjt rbennünket, e Ifii • rí / 4 rendelkezést* állunk. 1 x ^ n*1 '*é *’* ,J,‘ I­­22 ,2(H48} Bánkún S­ándor területi.]; ép^jSeM-üzletkötő Sí­­kesfehárvár 3- OLDAL

Next