Fejér Megyei Hírlap, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-01 / 232. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP ■ 1992. OKTÓBER 1. CSÜTÖRTÖK Suzuki, Ford, GM Szakszervezet a hazai „multik”-nál Az utóbbi években a kelet-európai országokba soha nem látott mértékű tőke áramlik be. Az ok egyszerű: az olcsó munkaerő, a kedvező adózás és a hatalmas felvevőpiac vonzza a nyugati befektetőket. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy miközben az USA-ban vagy Nyugat-Európában gyárakat zárnak be, Keleten ugyanazok a cégek újakat nyitnak! Ez a folyamat a nyugati érdekvédelmi szerveze­teknek is feltűnt, ezért úgy döntöttek: szorosabbra fűzik kapcsolataikat a keleti régió szakszervezeteivel. Az el­múlt két évben világossá vált, hogy a munkavállalók számára a legveszélyesebb az agresszívan terjeszkedő multinacionális autóipari vállalatok térhódítása. A velük szembeni fellépés összehangolása érdekében szep­tember 16-18. között a Vas- és Fémipari Szakszervezetek Nem­zetközi Szövetsége konferenciára hívta tagszervezeteit, amelynek helyszíne Budapest volt. A 15 or­szágból - többek között az USA- ból, Kanadából, Japánból és Ausztráliából - jött szakszerveze­tek között hazánkat a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetsége képviselte. - Milyen közös stratégiát alakí­tottak ki a résztvevők? - kérde­zem Fogarasi Lászlót, a vasas­szakszervezet szóvivőjét. - Megállapodtunk abban, hogy egy-egy multinacionális cég kü­lönböző országokban működő vállalatainál azonos követelmé­nyeket támasztunk a munkaadók­kal szemben. Elsősorban a bé­rekre, a munkaidőre, a munka- és szociális körülményekre gon­doltunk. Ugyanakkor a be­ruházásoknál számon kérjük a környezetvédelmi előírások be­tartását, a lakosságot az eddigi­eknél részletesebben tájékoztat­juk egyes cégek terjeszkedési szándékáról, s annak szociális, gazdasági és környezeti kihatása­iról. Mindehhez persze, erős szakszervezetekre van szükség, amelyek hatékonyan képviselik a dolgozók, s rajtuk keresztül az adott országok érdekeit.­­ A munkaadók hogyan viszo­nyulnak a szakszervezetekhez? - Mindenhol elismerik és tár­gyalópartnernek tekintik őket. Ennek eredményeként Nyuga­ton már sokfelé hivatalos megál­lapodás van érvényben a 36 órás munkahétről, a minimálbérek­ről, a túlmunka díjazásáról, a­­ szociális juttatásokról. Pl. sike­rült kivívni a 13., sőt helyenként a 14. havi fizetést, valamint, hogy a munkáltató fizesse a dolgozók nyaralását! - Magyarországon három multinacionális autó-, illetve al­katrészgyártó cég van jelen: a Su­zuki, a Ford és a General Motors. Létezik már ezekben is szakszer­vezet? - A Suzukinál és a Fordnál igen. Képviselőik részt is vettek a tanácskozáson. A GM-nél még nem alakult meg és sajnos, a cég vezetőit is hiába vártuk. Mivel azonban a GM-nél világ­szerte jól működik az érdekkép­viselet, nincs okunk feltételez­ni, hogy akadályokat gördítené­nek a szakszervezet megalaku­lása elé! Ez annál is inkább lehetetlen lenne, mert hamarosan létrehoz­zák az úgynevezett Európai Üzemi Tanácsot, amelyben vala­mennyi GM-érdekeltségű gyár képviselteti magát 2-3 taggal. A tanács közvetlenül a konszern ve­zetőivel folytat majd tárgyaláso­kat a vitás kérdésekben. (domi) Elkészült az ország hosszú időre visszatekintve legnagyobb beruházása, a Magyar Suzuki Rt. esztergomi autógyára. A 18 milliárd forintos magyar-japán vállalkozás néhány hét múlva megkezdi a Suzuki Swift gépkocsik sorozatgyártását .A Magyar Honvédség közreműködésével készítette az MTI FOTÓ: Hámor Szabolcs) JÖN AZ ADIDAS! Ismét fúrnak-faragnak a Fe­hérvár Áruházban, a főbejárat melletti területet paravánok kerítik el, az ivóleves dobozok­nak, befőtteknek, csokiknak se híre, se hamva. A miértről Pénzes Judit kereskedelmi igazgatóhelyettest kérdeztem. - Adidas márkabolt nyílik ezen a helyen, azért voltunk kénytelenek felszámolni az egyébként igen kedvelt „zsib­vásárt”. - Miben fog különbözni az új üzlet az emeleti, meglévőtől? - Jóval nagyobb lesz a terüle­te, és nem csak kínálatában, hanem berendezésében, meg­jelenésében is megfelel majd az Adidas saját tulajdonú boltjai­nak! - Ezentúl tehát Váci utcai kör­nyezetben, és végre ugyanolyan választékból vásárolhatunk? - így van. Ez vagy kilencven­­féle cipőt, ötven-hatvan féle szabadidőruhát, rengeteg fajta táskát, eddig nálunk hiába ke­resett dresszeket, köpenyeket, egyéb sportruházatot jelent. De, hogy egész pontosan mit, azt mindenki megláthatja a nyi­tás napján! - Mikor lesz ez? - Október 12-én, és erre az alkalomra idevárjuk az Adidas F Hungary Kft. vezetőit és a me­gyei egyesületek, sportklubok elnökeit is. No, és persze min­denki mást is, aki szeretne sportosan, kényelmesen öltöz­ködni, járni! Rajtunk mostan­tól nem múlik! - déef - A kárpótlási jegyek árfolyama Az elmúlt héten a Budapest Ér­té­kpapír és Befektetési Rt. 5 millió 485 ezer forint árfolyamértékű kár­pótlási jegy adásvételében műkö­dött közre. Ebben az időszakban a kárpótlási jegyek súlyozott átlag­ára, a névértékük 75,95 százaléka volt - tájékoztatta a BÉB Rt. illeté­kese hétfőn az MTI-t. Egyre bizonyosabbnak látszik, hogy a kárpótlási jegyek árfolyama a bizományosi adásvételben tartó­san a 75 százalék körül marad. A BÉB illetékesei a közelmúltban ar­ról tájékoztattak, hogy viszonylag nagy mennyiségű eladási megbízás­sal rendelkeznek, de az eladni kívá­nók többsége ragaszkodik a 75 szá­zalék körüli, illetve még az ennél magasabb árfolyamhoz. Ugyanak­kor a vételi szándékkal jelentkezők sokkal visszafogottabbak és na­gyobb csomagokat csak jóval ala­csonyabb árfolyamon vennének. Az elkövetkező hetekben az OTP és az Omker papírjait lehet majd kárpótlási jegy ellenében megszerez­ni, ami valószínűleg fellendíti majd a keresletet is és az árfolyamokra is emelő hatással lehet. (MTI) 3. OLDAL ELHUNYTAK­­ VALAHOL OROSZORSZÁGBAN Lapunk, az Új Magyarország című országos napilap alapján közli a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Föderáció között 1991 decem­berében megkötött államközi alapszerződés alapján, a Moszkvai Központi Levéltárból im­már folyamatosan érkező, lefordított és valószí­nűleg helyesen rekonstruált azon, bizonyítot­tan Fejér megyei születésűek névsorát, amely a háború alatt és után hadifogolyként a GULAG börtöneiben, valamint a kényszermunkatá­borokban elhunyt magyarok fellelhető adatait tartalmazza. A névsorban található rövidítések a követke­zők: hdf (hadifogoly), km (kényszermunkás, má­­lenkij robotra elhurcolt). Amennyiben bárki a hozzátartozóját, rokonát vélné a névsorban felfe­dezni, kérjük forduljon a Magyar Vöröskereszt lakhely szerinti, megyeszékhelyen működő szer­vezetéhez, ott kapja meg azt a keresőlapot, ame­lyet kitöltve, ugyanoda kell benyújtania. Szül­­éve, helye Fogság Név vagy lakóhelye Rangja Elhunyt jellege MATUSEK JÁNOS 1917. Kisapostag szakaszv. 1945.01. 14. hdf MURMAN SÁNDOR 1914. Dég őrm. 1947.09.08. hdf MILLE JÓZSEF 1921. Sárbogárd honvéd 1947.03.15. hdf MÓRIC ISTVÁN 1911. Szabadbattyán őrvez. 1945.02. 14. hdf MÓRT SÁNDOR 1908. Sárszentmiklós szakaszv. 1945.09.18. hdf MÜLLER JÓZSEF 1916. Bodajk őrvez. 1946.02.26.­­ hdf MÜLLER JÓZSEF 1912. Fehérvárcsurgó honvéd 1945.07.11. hdf MÁRKUS JÓZSEF 1904. Sárszentmihály term. 1946.07.21. hdf MARONYI LÁSZLÓ 1923. Bicske tizedes 1945.05. 18. hdf MOLNÁR FERENC 1920. Mór alhdgy. 1946.04.15. hdf MOLNÁR ISTVÁN 1909. Alsószentiván őrvez. 1945.12.02. hdf MOLNÁR LÁSZLÓ Csősz?, Csór? honvéd 1945. 11. 10. hdf Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Mit kezdhetnek a szövetkezetek a kárpótlási jeggyel? A kárpótlási törvény pontosan rögzíti, hogy az állami tulajdon megvásárlása során mikor, milyen mértékben lehet felhasználni a kárpótlási jegyet, így például a földvásárláson kívül a gazdasági társasággá alakuló vállalatok mérleg szerinti vagyonának, illetve a közvetlen értékesítésre kerülő állami tulajdonú vagyontárgyak ér­tékének legalább a 10 százalékáig kell ellenértékként elfogadni kárpótlási jegyet. Az Állami Vagyonügynökség meghatározhat 10 százaléknál nagyobb mértéket is, bármikor, bármilyen vagyontárgy értékesí­tése esetén, hiszen az állam el­sődleges célja éppen az, hogy a kárpótlási jegyek támasztotta ke­reslet mielőbb „kimerüljön”. E cél érdekében a 10, vagy a 20 százalékos „törvényes” mérték fölött akár 60-80 százalékban is elfogadhat kárpótlási jegyet cse­rébe az értékesített állami vagyo­nért. Erre ma még nincs kialakult gyakorlat, a döntés minden eset­ben az ÁVÜ igazgatótanácsának hatáskörébe tartozik. De igaz az ellenkezője is: előfordulhat, hogy az ÁVÜ a 10 százalékot sem engedélyezi. Erre például akkor kerülhet sor, ha a tulajdont kül­földi befektető szerzi meg és nem akarják, hogy vegyes tulajdon jöjjön létre. A kárpótlási jegyek birtokába jutó szövetkezetek ugyanúgy használhatják fel a jegyeket, mint bárki más. Az állami tulaj­don privatizálása során a szövet­kezetek birtokában lévő kárpót­lási jegyek visszajutnak az állam­hoz s ezzel bezárul az értékpapír útja, azonnal megsemmisítik. A szövetkezetek privatizáció­ban való részvételét segíti a tör­vénynek az a passzusa, amely előírja, hogy az állami élelmiszer­­ipari vállalatok értékesítésekor legalább a vagyon 20 százaléká­nak fejében kell elfogadni a kár­pótlási jegyeket, sőt az is el­képzelhető, hogy ez az érték növekszik, mi több, az egész­ vagyont odaadhatják kárpótlási jegyért. Amennyiben gazdasági, stra­tégiai, pénzügyi szempontból in­dokolt, hogy az adott vagyontár­gyat egyetlen tulajdonosnak ad­ják el (mert a vevő komoly pénz­ügyi, vagy szakmai befektető, ne­tán csak az állammal, vagy még azzal sem kíván társulni és teljes egészében szeretné megvenni a­y eladásra kínált állami vagyontár­gyat), akkor az Állami Vagyon­ügynökség a törvényben meg­határozott legkisebb mértéktől is eltekinthet. Nem minden állami tulajdonú vagyontárgy értékesítése esetén fogadják majd el a kárpótlási jegyeket. A rendelkezések sze­rint csak akkor nem alkalmazzák a törvényben előírt legkisebb mérték szabályát, amikor az adott vagyontárgyat egyetlen tu­lajdonosnak adják el. (újvári) Agrárgazdaság Javuló pozíció? Jövőre várhatóan megáll az élelmiszergazdaság termelésé­nek nagymértékű visszaesése, a csökkenés már csak 1 százalé­kos lesz. Az ágazat jövedelem­­termelése, pedig már emel­kedni fog, 2-3 százalékkal meg­haladja az előző évit - állapítja meg a kormányzat 1993-94. évi gazdaságpolitikai feladatairól szóló pénzügyminisztériumi előterjesztés. Mindez az élel­miszeripari termelés változat­lan nagysága és a mezőgazda­ság termelésének 1-2 százalé­kos csökkenésének következté­ben alakul ki - mutat rá az elemzés. A mezőgazdaságban a kiegé­szítő tevékenység aránya to­vább mérséklődik, mintegy 10 százalékkal. A mezőgazdasági termékek előállítása összessé­gében kis mértékben, 1-2 szá­zalékkal növekszik. Az élelmiszergazdaság ex­portja az idei szint körül, illetve annál némileg alacsonyabb szinten alakulhat az előrejelzé­sek szerint. Folytatódik az élel­miszergazdaságban a tulajdoni átalakulás is, amelyet a kor­mány a jogszabályi feltételek megteremtésén túl tőkével és információval kíván segíteni. Visszavették az elbocsátott dolgozókat Megismétlődik a szénmizéria? Ismét teljes kapacitással ter­mel a Dorogi Szénbányák Rt. tokodi brikettgyára, ahol még a tavasszal beszüntették a munkát a kereslet hiánya miatt. Akkor 400 dolgozónak felmondott az rt., azzal az ígérettel, hogy vala­­mennyiüket visszaveszi, ha meg­élénkül a szénpiac. A hosszú kényszerszünet után újra dolgoz­nak az átmeneti időre elküldött brikettgyári munkások, akik ki­esett jövedelmük pótlására most munkavállalói jutalomban része­sültek. Nemcsak Dorogon, hanem Komárom-Esztergom megye má­sik két szénmedencéjében, Tata­bányán és Oroszlányban is alapo­san megnőtt a tüzelőanyagok iránti kereslet. A bányavezetők szerint az idei télen megismétlőd­het a tavalyi szénmizéria. Orosz­lányban szinte kritikus a helyzet. Itt rendszerint 100 gépkocsi sora­kozik a szénkiadó osztályozónál, 2-3 napot is várni kell a legkere­settebb tüzelőre, a diószénre. H­osszú kocsisorok állnak Tatabá­nyán is. A torlódást egyebek kö­zött az okozza, hogy a vásárlók újabban a közúti szállítást helye­zik előnybe a vasúti, vagonos szállítással szemben. A privatizá­ció hatására sok kis tüzép­telep alakult az országban, s ezek is gépkocsis fuvarozásra rendez­kedtek be. Az Alföldről, az or­szág távoli vidékeiről is érkeznek teherautóval a szénvásárlók. A bányavállalatok viszont nincse­nek erre felkészülve. A tatabányai és a tokodi bri­kettgyárban három műszakban és vasárnap is termelnek, Toko­don az éjszakai órákban sem szü­netel a brikett kiadása. A Dorogi Szénbányák Rt. vezetői most azt fontolgatják, hogy a tavaly leállí­tott másik két brikettgyáruk egyi­kében is újraindítják a termelést. Tatabányán az ellátás javítása várható attól, hogy a FÁK álla­maiból ismét folyamatosan érke­zik jó minőségű szén, aminek el­lenértékeként környezetvédelmi berendezéseket exportál a válla­lat. (MTI)

Next