Fejér Megyei Hírlap, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-01 / 283. szám
1992. DECEMBER 1. KEDD GAZDASÁG ÉS VÁLLALKOZÁS FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL TÖRETLENÜL JÖN A TŐKE (Folytatás az 1. oldalról) fő célkitűzése továbbra is az infláció csökkentése és a fizetőképesség fenntartása. Az MNB megalapozottnak tartja a kormány inflációs prognózisát, miszerint a fogyasztói árak 1993- ban 16-19 százalékkal emelkednek. Sőt a Magyar Nemzeti Bankban ennél optimistább számítások is készültek. A sajtótájékoztatón elhangzott: a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékai jelenleg 4,6 milliárd dollárt tesznek ki. Ez a korábbiakhoz képest alacsonyabb szintet jelent, ám a tartalékok nem csökkentek, csupán a dollár erősödött meg, így a márkában, schillingben, jenben lévő tartalékok dollárban számolva jelenleg kisebb számot mutatnak. A folyó fizetési mérlegben azonban továbbra is jelentős a többlet, a tőkebeáramlás töretlen, tehát nincs változás azokban a folyamatokban, amelyek hozzájárulnak a jelentős tartalékok kialakulásához. A Magyar Nemzeti Bank továbbra is úgy látja, az állampolgárok turista devizakeretét a jelenleg évi 500 dolláros szintről tovább kell emelni. Úgy tervezik, hogy erre még a kérdésben a tárgyalások nem kezdődtek meg a Pénzügyminisztériummal. A turistakeret emelése szempontjából is szükséges lenne a devizamegtakarítások kamatainak megadóztatása, jelenleg ugyanis félő, hogy a devizában történő takarékoskodás feltételei lényegesen kedvezőbbé válnak, s ez megbontja a kialakult egyensúlyt. Amennyiben a parlament a héten döntést hoz a jövő évi költségvetésről, úgy a Nemzetközi Valutaalappal hamarosan felújíthatók a tárgyalások. Mint ismeretes, Magyarországnak érvényben lévő hároméves megállapodása van az IMF-fel. E megállapodás keretében esedékessé vált idei négy hitelrészletből azonban az MNB csak egyet hívott le az év elején, mivel a költségvetés alakulása nagyban eltért a tervezettől. Bod Péter Ákos szerint a hároméves megállapodás érvényben marad — ha a parlament jóváhagyja a kormány által beterjesztett jövő évi költségvetést, s így Magyarország hozzájuthat az eddig elmaradt IMF-kölcsönökhöz. (MTI) Visegrádi együttműködés A cseheket nem érdekli a szerződés? Leghamarabb december közepén kerülhet sor a magyar, lengyel, cseh és szlovák szabadkereskedelmi megállapodás aláírására, ha a csehek és a szlovákok december 10-ig elfogadják a tervezetet — írta hétfői számában a varsói Gazeta Wyborcza. Andrzej Arendarski, a külfölddel való gazdasági együttműködés minisztere szerint nehéz létrehozni a megállapodást, hiszen valamennyi résztvevő a legkedvezőbb feltételek elérésére törekszik, a legnagyobb akadály azonban a politika — mindenekelőtt Csehszlovákia szétesése, és a magyar-szlovák konfliktus. A varsói szakértők szerint ha sikerülne december közepén aláírni a megállapodást, akkor a jövő év első negyedévének végétől léphetne életbe a már első fázisában az ipari termékek többségének vámmentességét biztosító szerződés. Ez mindössze háromhónapos csúszást jelentene az eredeti tervhez képest. A Gazeta prágai tudósítójának jelentése azonban óvatosságra int: értesülései szerint a cseheket nem igazán érdekli a szerződés. Már erre a vízre sem telik ? (Folytatás az 1. oldalról) Jövőre 200 milliót számoltak a kivitelezés, 40 milliót pedig az üzemelés költségeire. Az előbbi csomagból 100 milliót állna az állami költségvetés (Pénzügyminisztérium), egyenként harmincat adnának a vízügyi, a környezetvédelmi és az idegenforgalmi alapból, 7 millió jutna a Földművelésügyi Minisztériumra, 3 pedig az OTSH-ra. Az üzemeltetés 40 milliós terhét a helyi, tókörnyéki önkormányzatok vállalták. A kormány döntése — mely a kiviteli munka előfeltétele — valószínűleg azért késlekedik, mert a költségvetés 100 milliója, az önkormányzatok és a vízügyi alap költségvállalása ellenére a szükséges pénzügyi források nem állnak rendelkezésre. Legalábbis erre enged következtetni a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkárának a Fejér megyei közgyűlés elnökének október 22-én írt levele. Benne dr. Németh Miklós célzott arra is, hogy a tárca azért készíti a kormányelőterjesztést. Információink szerint a javaslat azóta elkészült, s eljuttatták a Miniszterelnöki Hivatalhoz. A tó vízszintje jelenleg egyébként 93 centiméter, tíz centivel alacsonyabb a tavalyinál és majd' ötvennel a szükséges 140 centiméternél. A tó barátai úgy vélik: ahhoz, hogy 1993 nyarán a tó vízminősége lényegesen javuljon, a további időveszteség, késlekedés megengedhetetlen. Két éves huzavona után az érdekeltek végre megállapodtak a műszaki megoldásban, az ehhez szükséges pénz egy része azonban hiányzik. Lehet, hogy már erre a vízre se telik? VÁLLALKOZÓK,VÁLLALKOZÁSOK Mosoly és éles kés Húsbolt a prérin Bármennyire is egy forgalmas főútvonal mellett található Székesfehérvár legfiatalabb húsboltja, (Újcsóri út), akkor is kint van a prérin, kint a város északnyugati peremén. Csodálkozik az emberfia és keresi azt a merész embert (vállalkozót) aki itt bátorkodik húskereskedelmet folytatni. Maga a tulajdonos is a fiatalabb nemzedék tagja, mindössze 35 éves, Trenka Lajos üzlettulajdonos. Ez áll a táblán, hirdetve, hogy húst az itt lakóknak bármikor, nyitva tartási időben, előrendeléssel is kiszolgál. — De hogyan lesz egyáltalán önálló húskereskedő abból, akit megbecsültek, s az átlagosnál jobban keresett egy székesfehérvári belvárosi boltban? — Az asszonnyal döntöttünk így, mert ahol én bolti eladó voltam, ő volt az egyik pénztáros. Miért ne próbálkozhatnánk mi is, talán bejön. — Nem túl merész vállalkozás ez, amikor annyira kevés már a hízott sertés, hogy importra szorul az ország? — Ez bizony nagy gond. Egyelőre azonban még mindig sikerült a megfelelő alapanyagot beszerezni. A továbbiakban meg kapcsolat kérdése csupán, hogy legyen elegendő. Itt a „prérin”, ahol szétszórtan, egészen a Szárazrétig legalább tíz-tizenötezer ember lakik, akinek friss hús, hentesáru kell. De vigyázni kell, mert családi házban laknak és maguk is foglalkoznak hizlalással. Azért megy a bolt, és ha udvarias az ember a vevőhöz, tehát mosolyog is, meg a kés is éles, amivel dolgozik, akkor nagy hiba nem lehet. (ptf) PP Üzleti Központ. Hétfőn megnyílt Székesfehérváron, a Károly János utcában a Privát Profit Üzleti Központ országos hálózatának 12. városi irodája. Az Alba Regia Szállóban rendezett avatóünnepségen Forró Tamás, a Forka Kft. igazgatója elmondta, hogy a Privát Profit üzleti magazin köré szerveződött hálózat üzleti alapon információkat, szaktanácsadást és szolgáltatásokat nyújt a gyakorló vállalkozóknak. A Haris Stúdióval közösen vezető kiválasztást, vállalat-átvilágítást, vagyonértékelést végez, országos adatbankja segítségével üzleti ajánlatokat, partnerkeresést kínál és működteti a business klubot. Haraszti Mihály a Trademark Kft. ügyvezetője azt hangsúlyozta, hogy a PP Központ a vállalkozók érdekében, a menedzserek igényei szerint, szintén egyéni vállalkozásként működik, tehát üzleti sikere az igénybe vett szolgáltatások mértékétől függ. (Fotó: Fási László) EXPO-IRODA Expo Iroda Kft. néven társaságot alapít a Magyar Iparszövetség - erről döntött az Okisz ügyvezető elnöksége pénteki ülésén. A társaság — melyben az Okisz mellett alapítóként részt vesz az Ipari Szövetkezetek Vagyonkezelő egyesülete is — a világkiállítással kapcsolatos információáramlást fogja segíteni. Ehhez kapcsolódva foglalkozik majd tanácsadással, piackutatással, partnerközvetítéssel, ily módon segítve az iparszövetkezeti tagság bekapcsolódását az expo előkészítő munkálataiba. A programiroda bemutatta azt az előpályáztatási rendszert, amelynek célja, hogy a jelentkezők minősítését még a konkrét pályázatok meghirdetése előtt elvégezze. (MTI) Menedzser-képzés a Kisosz-nál A kereskedelem és a vendéglátás területén a leggyorsabb a vállalkozások térhódítása. Országosan több mint nyolcvanezer, Fejér megyében háromezernél több a magánvállalkozók száma, akik részére a Magyar Kereskedők és Vendéglátók Kamarája (Kisosz) kidolgozta szakképzési rendszerét. Az egymásra épülő, szakmai fokozatok rendszere megyénkben is eredményesen működik, 1989-től több mint ötszáz egyéni vállalkozónak adott szakképesítést nyújtó bizonyítványt. A megyeszékhelyen és Dunaújvárosban —a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskola hathatós segítségével — szervezett a Kisosz bolti eladói és vendéglátóipari eladói szakmai tanfolyamokat, valamint az erre épülő boltvezetői és vendéglátó üzletvezetői képesítő tanfolyamokat. Erre a gyakorlatra, valamint a valós igényekre alapozva a Kisosz megszervezte a felsőfokú képesítést jelentő tanfolyamait: a kereskedelmi menedzser és a vendéglátóipari menedzserképzőt, amelynek hallgatói alkalmassá válnak a kereskedelem és a vendéglátás területén a tevékenység felsőfokú irányítására, a működés, az áruforgalom és értékesítés nyereséges megszervezésére. A Kisosz megfelelő érdeklődés esetén a felsőfokú menedzser-tanfolyamokat 1993. januárjában indítja. Felvételi követelmény: szakirányú szakközépiskolai végzettség, vagy érettségi utáni szakmai bizonyítvány. Még mindig divat a diszkont? Az élelmiszerkereskedelemben a szervezeti rendszer korszerűsítésének és a versenyhelyzet javításának számos olyan akadálya volt, amely a belkereskedelem más területein kevésbé jelentkezett — állapítja meg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium most elkészült elemzése az élelmiszerkereskedelmi ágazatról. A gazdálkodás feltételei ezen a területen lényegesen kedvezőtlenebbek mint másutt, s a vállalkozóknak is kevesebb lehetőséget tudnak biztosítani, elsősorban a korábban túlhangsúlyozott ellátási felelősség miatt, s amiatt, hogy az önállóságot a központi irányítás korlátozta, így már a spontán privatizáció keretében is kevesebb új típusú gazdasági társaság alakult, mint a belkereskedelem más szakmáiban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem strukturális és szervezeti átalakulása késedelmet szenved. Az elemzés azt is megállapítja, hogy a múlt év második felében felgyorsult az élelmiszerkereskedelem privatizációja, noha a külföldi befektetők érdeklődése eleinte még mindig kisebb volt, mint a belkereskedelem egészében. 1991 végére azonban az élelmiszer-nagykereskedelemben így is több mint 100 külföldi vegyes tulajdonú gazdálkodó szervezet kezdte meg működését, túlnyomó többségükben a külföldi tulajdonhányad megközelítette a kétharmadot. A nagyobb cégeknél ez az arány általában az alapítói vagyon egynegyedét képviselte. Megállapították azt is, hogy bár az élelmiszerkereskedelmi vállalatok hálózatának mintegy kétharmadát privatizálták ugyan, de a megmaradó nagyobb egységek a forgalomnak még mindig 55- 60 százalékát adják, s itt csapódik le a nyereség mintegy háromnegyede is. Becslések szerint a magánkiskereskedelmi boltok és vendéglátóhelyek száma jelenleg meghaladja a 90 ezret, az üzlethálózat az elmúlt évben mintegy 21 ezerrel bővült. Az IKM megállapítása szerint az úgynevezett tiszta profilok mindinkább megszűnőben vannak, az élelmiszerkereskedelem bővíti tevékenységi körét. A nagykereskedelem például a diszkont-tevékenységben látta a nyitási lehetőségeket, s e gyors és egyszerű értékesítési körülmények olyan bevételt nyújtanak a szakmának, amelyek a hagyományos nagykereskedelem révén nem voltak biztosíthatók. Az élelmiszer-kiskereskedelemben a kezdeti nehézségek után az elmúlt év második felétől felgyorsult a gazdasági társaságok számának növekedése. Ezzel egyidejűleg forgalmi részarányuk folyamatosan bővült, miközben a vállalatok piaci súlya és szerepe csökkent. Az adatok tanúsága szerint idén az első félévben az élelmiszerkiskereskedelemben a boltok aránya nem érte el a 15 százalékot, ám a forgalomnak több mint egyharmadát bonyolították. (MTI) Sertéstenyésztés hitelből Nyugati tőkéscsoportok érdeklődnek, hogyan segíthetnék a magyar sertéstenyésztést hitelekkel — mondta Huszár Antal, a Bácshús Rt. kereskedelmi igazgatója. A cég tárgyalásokat folytat egy közelebbről meg nem nevezett tőkéscsoporttal arról, hogy esetleg hitelt biztosítanának a magyar sertéstenyésztés fellendítésére a húsüzem körzetében. A konstrukcióban a cég vágóindi készlete szolgálna a hitel fedezetéül, a termelők pedig csupán részben kapnának készpénzt - mintegy 25 százaléké , a többit természetben juttatnák a gazdáknak, például takarmány, fehérje és állatgyógyszer formájában. A kamatról jelenleg tárgyalnak s várhatóan nem haladja meg a 20 százalékot, sőt inkább 15 százalék körüli lesz.