Fejér Megyei Hírlap, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TÁRSADALOM — NEMZETKÖZI ÉLET 1993. FEBRUÁR 1. HÉTFŐ A KGB „segítő keze” is benne van? Merényletkísérlet Jelcin ellen Borisz Jelcin orosz elnök ellen akart pokolgépes merényletet elkövetni az orosz hadsereg egyik őrnagya, Ivan Kiszlov. Az orosz hírügynökség az őr­nagy vallomását idézve beszá­molt arról, hogy a Habarovszk­ban szolgáló katonatiszt két po­kolgépet készített sajátkezűleg távol-keleti otthonában. Az acélgolyókkal töltött robbanó­szerkezetekkel január elsején érkezett Moszkvába, hogy — mint vallomásában elismerte — meggyilkolja Jelcin elnököt. Szándékait politikai indítékok­kal, azzal magyarázta, hogy csa­lásnak tartja az elnökválasztást, meghamisítottnak eredményeit, az elnök politikáját pedig népel­lenesnek. Gyilkossági szándé­kát az őrnagy „szolgálati és ál­lampolgári kötelességnek” mi­nősítette, továbbá „a szocializ­musért vívott küzdelemhez való személyes hozzájárulásként” dicsérte tervét. Az őrnagy Moszkvában ráta­lált Jelcin házára — vagyis amit ő annak hitt —, megpróbált be­jutni az épületbe, de egy őr fel­tartóztatta. A katonatiszt ma­gyarázkodásra kényszerült, de sikerült kivágnia magát. Az o­­rosz fővárosban ezután napokig kószált a merénylő, a pályaud­varokon aludt, s egy havas eső a robbanószerkezeteket tartalma­zó csomagját is eláztatta. Ekkor úgy döntött, hogy késsel végez az elnökkel. Az őrnagy munka­ruhában, hómunkásnak öltözve akart bejutni a kormányépületek belső területére, hogy az autójá­ból kilépő Jelcinre támadjon rá. Január 27-ikén hajnalban az őrnagy felmászott az egyik fel­állványozott kormányépület te­tejére, s ennek padlásán rejtőz­ködött el. Itt bukkant rá a bizton­sági szolgálat egyik munkatársa reggel hét órakor, aki nem hitte el a mondvacsinált hómunkás magyarázkodását a padlástér­ben, és hívta az őrséget. Magányos merénylő akciójá­ról van-e szó vagy felbujtók hú­zódnak meg a háttérben? — kér­dezik Moszkvában a merénylet­­kísérlet kapcsán. Ha az utóbbi feltevés igazolódik, akkor to­vábbi kérdés, hogy kik és mi­lyen célzattal próbáltak Borisz Jelcin életére törni. A Habarovszkból érkezett merénylő, a hadsereg őrnagya, önmagában is komoly fegyver­tényként könyvelheti el, hogy egyáltalán sikerült bejutnia az egykori SZKP KB ma is szigo­rúan őrzött székházába, amely immár az orosz kormány intéz­ményeinek ad helyet. Különö­sen annak fényében, hogy az 1991. augusztusi puccs óta, ami­kor is az egyik cél állítólag ép­pen Jelcin megsemmisítése volt, az elnök védelmét jócskán meg­erősítették, s az intézkedések helyenként a korábbi szovjet pártállami korszak hasonló rendszabályain is túltettek. Az Interfax orosz hírügynök­ség kisebb jelentőségűnek tün­tette fel a Borisz Jelcin ellen ter­vezett merényletet, mint koráb­ban a központi televízió vagy az ITAR-TASZSZ hírügynökség. Az Interfax szerint a 33 éves Ivan Kiszlov őrnagyot csupán „csavargás” címén tartóztatták le és „dezertálás” miatt emeltek vádat ellene, míg korábban az ITAR-TASZSZ „terrorizmus”­­ban és „merényletkísérlet”-ben adta meg a vádpontokat. Az In­terfax nem tett említést arról, hogy a merénylőnél robbanóa­nyagot találtak volna, viszont közölte, hogy Kiszlovot az elkö­vetkező napokban orvosi vizs­gálatnak vetik alá. A vagyontárgyak többsége áron alul kelt el Az agrártevékenységnek elengedhetetlen feltétele megha­tározott termőföldterület haszná­lata, illetve birtoklása. Átmeneti­leg sem szerencsés az a kénysze­rű megoldás, hogy az állatte­nyésztő telep tulajdonosa csupán bérlője a telephez tartozó föld­nek. Nem lehet azonban bizton­ságosan megjósolni, hogy a kár­pótlások befejeződése után — melynek az állami tulajdonú föld is bázisa — milyen nagyságú te­rület marad az átalakult társasá­goknál. Több külföldi befektető vételi szándékát is megingatta az a tény, hogy az ingatlanokhoz nem vásárolhatnak földet. A decentralizált privatizáció keretében — mely az állami gaz­daságok— tulajdonváltásának meggyorsítását hivatott szolgál­ni —az általános forráshiány mi­att, csak lassan halad a vagyon értékesítése. A lanyha kereslet e­­gyik oka, hogy erre a célra a ve­vők nem igényelhettek kedvez­ményes hitelt. A vagyon értéke­sítésére általánosan kiírt — a nyílt árverés helyetti — pályáz­tatás ugyan megóvott a vagyon túlzott leértékelődésétől, a ta­pasztalatok alapján azonban az értékesített vagyontárgyak több­sége csak áron alul kelt el. U­­gyanakkor a meghirdetett eszkö­zök egy részénél az értékesítés során többletbevételt értek el, ami a kiesést kompenzálta. Ron­totta az értékesítési lehetősége­ket az is, hogy a decenteralizáció során egyszerre nagyobb meny­­nyiségben csaknem azonos, vagy hasonló vagyontárgy került a piacra. Bár a privatizáció utáni hely­zetről még jóslásokba sem lehet bocsátkozni, várható, hogy a gazdaságok egy részét a dolgo­zók vásárolják majd meg. A tar­tósan állami tulajdonban maradó néhány nagyobb gazdaságot ki­véve, az is valószínű, hogy na­gyobb arányban jönnek majd lét­re közepes nagyságú, 500-800 hektáros gazdaságok. Az állam a termőföldek hasznosítását átme­netileg rövid- és középtávú bér­leti szerződésekkel akarja bizto­sítani. A kárpótlás befejeződése után pedig reális áron kívánja ér­tékesíteni. (MTI) ÉSZAKDUNÁNTÚLI TÉGLA- ÉS 43£Sr cserépipari vállalat AJÁNLATA L­mi ÉPÍTKEZŐKNEK! 1992. évi áron vásárolhat falazóanyagot! TATA I. TÉGLAGYÁR Telefon: 34/83-655 Kisméretű tömör tégla 7 048 forint + áfa Magasított soklyukú tégla 7 320 forint + áfa Kettősméretű soklyukú tégla 11 120 forint + áfa A fenti árak csomagolási díjat nem tartalmaznak. AZONNALI SZÁLLÍTÁSI LEHETŐSÉG! Érdeklődni lehet: Északdunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat 9022 Győr,Türr István út 5. Telefon: 96/11-333. Telefax: 96/19-068, 22ga* Lemondott a főtitkár Mayer Zoltán György, a Ma­gyarok Világszövetségének fő­titkára a szövetség szombati el­nökségi ülésén posztjáról le­mondott. Az elnökség tudomá­sul vette a főtitkár lemondását, akinek a szerződése három hó­napra szólt. A folyamatos ügy­intézés, a széles körű kapcsolat­­tartás zavartalan fenntartása ér­dekében a testület Stark Feren­cet bízta meg 3 hónapra a főtitkári teendők ellátásával — közölte az MTI-vel az utódlásra vonatkozó kérdésére Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke. A kamionok „vízre szállnak” (Folytatás az 1. oldalról) két uszály a bolgár, speciális ki­képzésű tolóhajóval Budapest és Passau között. A miniszter az újkori magyar közlekedéspoliti­ka jelentős eseményének tartot­ta a közúti-vízi kombinált forga­lom megindulását, ami a dina­mikusan fejlődő kereskedelem­mel túlzsúfolttá vált közútat és légteret tehermentesítheti. Be­számolt arról is: a tárca mindent megtesz a Duna hajózási feltéte­leinek javításáért. Ennek érde­kében tervezik több új kikötő lé­tesítését és a Duna-Tisza közötti csatorna megépítését is. A kamionok dunai útját a dél­német Bayerischer Lloyd és a Hungarocamion közös vegyes vállalatai, a Hungaro Lloyd Re­gensburg és a 15 millió forintos alaptőkével létrehozott Hunga­ro Lloyd Budapest szervezik. E környezetbarát közlekedéssel é­­vente 30 ezer járművet vonhat­nak le a közútról. Az igények­nek megfelelően több terminál kialakítására is lehetőség lesz, valamint tervezik a MÁV bevo­nását is a kombinált fuvarozás­ba. (MTI) PÁRTOK — MOZGALMAK Mi oldható meg a kormányváltásig? (Folytatás az 1. oldalról) De, hogy nem az SZDSZ választási vagy leendő kormányprogramját, ha­nem a választók körében akut problé­maként megjelenő kérdésekre adható válaszokat ajánlják fel a kormánynak, amelyeket presztízsveszteség nélkül elfogadhat mind a kabinet, mint a par­lamenti bázis. Az SZDSZ óbudai székházának e­­lőadótermében tartott tanácskozáson Pető Iván, a szabad demokraták elnö­ke négy fő mondanivaló köré csopor­tosította az ügyvivő testület által ki­dolgozott 15 pontot. A gazdaság vál­sága ellen a szabad demokraták java­solják, hogy a kormány független gazdaságkutató intézetekkel készít­tessen helyzetképet és prognózist, az idei költségvetés teljesítéséről négy hónap után számoltassa be a pénzügy­­minisztert, hogy a parlament idejében dönthessen az esetleges módosítás szükségességéről, könnyítsék meg a mezőgazdasági földforgalmat a gaz­daságosan művelhető birtokok kiala­kulása céljából, tegyenek lépéseket — a válságrégiókban ipari parkok kiala­kításával, az iskolába járás 18 éves ko­rig tartó kibővítésével, költségvetési bérből fizetett pályakezdő gyakornoki rendszer bevezetésével, korengedmé­nyes nyugdíjazással, a munkanélküli járadék félévre esedékes összegének egyben való kifizetésével — a munka­­nélküliség csökkentése érdekében. Az állam túlhatalmát, túlzott fele­lősségvállalását az SZDSZ úgy tarta­ná csökkenthetőnek, ha az állami tu­lajdonban maradó vállalatok üzemi ta­­nácsai ellenőrző jogosítványokat kap­nának az Állami Vagyonkezelő Rt.-vel és az ÁVÜ-vel szemben, vala­mint ha az ÁV Rt.-t és az ÁVÜ-t füg­getlen szakértőkből álló felügyelőbi­zottságok is ellenőriznék. Javaslják továbbá, hogy a parlament felügyelete alatt álló, állami tulajdoni többségű vállalatoknál országgyűlési képvise­lők ne lehessenek vezetők, s az állami vállalatok vezetőinek ne lehessen ma­gánvállalkozása. Javítsák az oktatás minőségét a költségvetési keretek át­csoportosításával, a tanügyi bürokrá­cia („regionális oktatási központok”) működtetésére előirányzott összege­ket juttassák el az iskoláknak. Az egy­házaknak kifizetett költségvetési tá­mogatások helyett a választók maguk dönthessenek adójuk egy részének ha­sonló célú felhasználásáról. A múlt lezárását, az igazságtétel kérdését parlamenti nyilatkozattal tartják elképzelhetőnek, valamint tár­sadalmi vizsgálóbizottság létrehozá­sával, amely feltárná az elkövetett bű­nöket. Az esetleg, az országgyűlési képviselők között is fellelhető 111/111- as ügynökök kiszűrése — amelyre az SZDSZ közel három éve tett javaslatot — azonban tovább már nem halaszt­ható. A jövő előkészítését célozza az önkormányzati törvény módosítása, a parlament létszámának — olcsóbb, szakszerűbb és hatékonyabb ország­­gyűlés kialakítása végett — 250 főre való csökkentése, valamint az a javas­lat, hogy korlátozzák az 1994-es vá­lasztások kampányköltségének össze­gét. „Antallnak 1990-ben kellett volna kérnie 8 évet a kormány számára, nem a választások előtt 500 nappal még négy évet”—jelentette ki beszédében Pető Iván, aki szerint a koalíció visel­kedésére az utánam az özönvíz jelsza­va jellemző, a szükséges reformok el­maradtak, az MDF-tagok pozíciókat kívánnak maguknak teremteni a vá­lasztások utáni időre. A várhatóan a nép közé szórt ajándékok helyett töre­kedni kell a jövő esélyeinek a megőr­zésére. Pető Iván készen áll arra, hogy időszerű politikai kérdéseket tisztázá­sa céljából Antall Józseffel találkoz­zék. - hell- Mélyül vagy nem a parlamenti „lövészárok”? (Folytatás az 1. oldalról) kesztés jellemzi. Megjegyezte: az MDF nem készül arra, hogy az elkö­vetkező tíz évben ellenzéki szerepre kényszerül. Jánosi György, a Szocia­lista Párt országos alelnöke reményét fejezte ki, hogy 1993-ban nem mélyül tovább a kormánykoalíció és az ellen­zéki pártok között húzódó parlamenti „lövészárok”. Miután a parlamentre nagyszámú úgynevezett kétharmados törvény elfogadása vár, a politikus e­­sélyt lát arra, hogy egyfajta párbeszéd kezdődjön a két fél között. Bizakodá­sát arra is alapozza, hogy a kormány tanult a médiatörvény kudarcából, s fontosnak ítéli a hatpárti konszenzust. Jánosi György kérdésre válaszolva el­mondta: a szocialisták májusra elké­szülő programja egyértelművé teszi a párt arculatát, s „valóságos rendszer­váltást fog kínálni a társadalomnak”. Nem osztotta Jánosi György véle­ményét Magyar Bálint a koalíció és az ellenzék viszonyának esetleges ked­vezőbbé válásáról. Az SZDSZ orszá­gos ügyvivője szerint „a kormány ön­­korrekciós képessége igen kicsi, s ez azt jelenti, hogy tovább halad az eddi­gi úton”. Magyar Bálint úgy látja, hogy Antall József hatalmi pozíciójá­nak megőrzéséért állandó engedmé­nyeket tesz. Ismét engedtek Csurka Istvánnak, aki — mint Magyar fogal­mazott — „annyit ártott Magyaror­szágnak, mint senki más az elmúlt é­­vekben”. A médiaügyről annyit mon­dott: hazánkban azért volt médiahábo­rú, mert volt független média, volt rádió és tévé-függetlenség, ami éppen most szűnik meg. Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője is élesedő viszonyra szá­mít az idén a koalíciós pártok és az el­lenzék között, amennyiben 1993 nem hoz jelentős gazdasági változásokat. Szerinte nagyobb hozzáértéssel a kor­mány több gazdasági sikert mutatha­tott volna fel ennyi idő alatt. A fiatal demokrata szerint ugyancsak mélyít­heti az ellentéteket a közelgő választá­si kampány erőteljes beindulása is. Az Orbán Viktor és Fodor Gábor közötti konfliktusról szólva kijelentette: az mindig politikai és soha nem személyi volt. Alapját pedig a legnagyobb libe­rális párttal, az SZDSZ-szel kialakí­tandó viszony képezte. Úgy tűnik, Orbán Viktort igazolta az idő, vagyis a Fidesznek markáns, önálló politikát kell kialakítania — mondta Kósa Lajos a debreceni négy­párti fórumon. (MTI) „Antiságra nem lehet politikát építeni Nem vagyunk jobboldaliak, nem vagyunk baloldaliak, nemzeti demok­raták vagyunk — hangsúlyozta többek között Bíró Zoltán társelnök, a Nemzeti Demokrata Szövetség szombaton kez­dődött kétnapos közgyűlésén. A közgyűlés a napirend elfogadása után Pozsgay Imre elnök és Bíró Zoltán társelnök programbeszédével kezdő­dött. Pozsgay kijelentette: bár nehéz pártot szervezni a jelenlegi helyzetben, mégsem nem légvárépítés egy megfon­tolt centrumpolitikát képviselő, nem­zeti értékeket vállaló, a demokratikus játékszabályokat betartó párt útnak in­dítása. Ők arra a kérdésre szeretnének válaszolni, hogy ki oldja meg a mai em­ber problémáit. Bíró Zoltán társelnök néhány aktuá­lis politikai kérdésről szólva hangsú­lyozta: a magyar mezőgazdaság hely­zetét, a privatizáció megfontolatlan metódusait, az elszegényedés kérdését kellett volna józanul, higgadtan megvi­tatni a médiaháború helyett. A létmini­mum alatt élők népszavazási kísérleté­vel kapcsolatban elmondta: ezzel a kez­deményezéssel a politikai elit nem tu­dott mit kezdeni, ezért azt az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalta. Bíró Zoltán kijelentette: tiszteletben tartja a testület döntését, ugyanakkor — véleménye szerint — a demokrácia a választáson és a visszahívhatóságon alapul. A parlament és a kormányzat „bebetonozta magát” — vélekedett. Végezetül Bíró Zoltán arra az egyik na­pilapban elhangzott vádra reagált, mi­szerint az NDSZ antikapitalista mozga­lom. Mint mondta: ők nem antikapita­listák és nem is antiszocialisták, mivel „antiságra nem lehet politikát építeni”. Ugyanakkor nem szeretnék, ha „nagy szocialista félreértés után nagy kapita­lista félreértés következne.” A prog­rambeszédek után a közgyűlés három szekcióban folytatta munkáját. A párt programjának elfogadásával és a 27 ta­gú választmány újjáválasztásával vas­árnap véget ért a Nemzeti Demokrata Szövetség közgyűlése. Pozsgay az el­fogadott program lényeges elemeként a párt önmeghatározását, a növekedéso­rientált gazdaságpolitikát, az államház­tartás reformjának követelését, az ag­rárpiac visszaszerzését célzó ajánlást, valamint az önkormányzatok meger­ősítését és a magyar társadalom auto­nómiájának fejlesztését emelte ki. Bíró Zoltán, az NDSZ társelnöke véleménye szerint a párt a szavazatok 10-15 százalékát is megszerezheti a vá­­­lasztásokon, ami a következő parla­menti ciklusban már komoly politikai tényezővé teheti a Nemzeti Demokrata Szövetséget. (MTI) 36-ok politikai vitanapja A 36-ok parlamenti frakciója a vasárnap megtartott rendkívüli ülé­sén 27 igen szavazattal, két tartózko­dás mellett úgy döntött, hogy a továb­biakban is együtt maradnak, azaz a képviselőcsoport megőrzi egységét. Minderről Szabó János frakcióvezető számolt be az egész napos összejöve­telt követően a sajtó munkatársainak. A frakcióvezető elmondta: a dön­tés lényegében azt is jelenti: a képvi­selőcsoport tagjai nincsenek megaka­dályozva abban, hogy bármelyik kis­gazda-csoportosulásnak tagjaivá vál­janak. Ezt a frakció szervezeti és működési szabályozata is lehetővé teszi. A 36-ok tanácskozása a Tor­­gyán József által a médiumokon ke­resztül meghirdetett amnesztiával kapcsolatban nem kívánt hivatalos formában is foglalkozni. Szabó János hangsúlyozta: nem döntöttek melyik kisgazdapárt mellett teszik le voksu­­kat, így nem határoztak arról sem — habár ez a vitában felmerült —, hogy a frakció új pártot alapít. A párttá ala­kulás, illetve valamelyik párthoz való csatlakozás kérdéséről a március 21- ére meghirdetett nagyválasztmányi ülésig nem kívánnak dönteni. (MTI) MEGHÍVÓ A Magyar Demokrata Fórum székesfehérvári szervezete, valamint az MDF Pedagógus Kollégiumának Fejér megyei csoportja meghívja Székesfehérvár, il­letve Fejér megye valamennyi érdeklődő pedagógusát a Nemzeti Alaptanterv (NAT) helyzetéről tartandó előadásra és az azt követő vitára. A rendezvény helye: Székesfehérvár, József Attila Gimnázium díszterme. Ideje: február 2. (kedd), 15.00 óra. Előadó: Baranyi Károly főosztályvezető, Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium. Mán László Butola Zoltán az MDF Pedagógus Kollégiuma az MDF székesfehérvári Fejér megyei ügyvivője szervezet elnöke JOGI TANÁCSADÁS Dr. Csizmadia László tart ma ingyenes jogi tanácsadást a családjogi, ingat­lanforgalmi és közlekedési szabálysértési ügyekben a hozzáfordulóknak. A tanácsadás 17.30 órakor kezdődik Székesfehérváron a Zichy liget 10. sz. alatti helyiségben (bejárat a Malom utca felől.) Székesfehérvári Szocialisták Aláírásgyűjtés Nem érvénytelen az Állampolgári Jogvédő Liga aláírásgyűjtése a lakás­hitelkamatok emelése ellen — emeli ki a szervezet szombati közleménye —, hiszen a tízezer hiteles aláírás elé­rése esetén a parlament köteles fog­lalkozni a petícióval. A népi kezde­ményezésről szóló törvény alkalmas­ságát minősíti, hogy ilyen tömegű — 170 ezer összegyűjtött, 53 ezer bekül­dött aláírás—tiltakozásból mindösz­­sze 42 ezer felelt meg a személyi szám ellenőrzése után a törvény előí­rásainak. A szervezet a kamatemelés­sel is sújtott, hátrányos helyzetű ál­lampolgárok érdekében mielőbbi tör­vénymódosítást vár a parlamenttől.

Next