Fejér Megyei Hírlap, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-13 / 213. szám

1993. SZEPTEMBER 13. HÉTFŐ PANORÁMA Világvállalkozása 8,7 milliárd fontot ér a piacon Szabad-e Murdoch-nak a világ urává válnia? A múlt héten, kilenc új Sky-tévé csatornáját beje­lentvén, Rupert Murdoch ausztráliai-amerikai sajtócézár egy kicsit megint tovább terjeszke­dett. 1988-ban még nem volt jelen a brit tévé-vi­lágban, most pedig összesen 14 csatornán köz­vetít. Ezen kívül a Föld lakosságának kétharmada az ő tévéinek, rádióinak ténylegesen lehetséges nézője-hallgatója, és újságjainak olvasója. A 62 éves Rupert Murdoch már Melbourne-i iskolás évei­ben trágyát árusított hobbykert­­tulajdonosoknak és nyulakat ej­tett csapdába, jövedelmét pedig iskolai fogadásokban kamatoz­tatta. Oxfordi egyetemi évei alatt az európai játékkaszinókat járta — megpróbált sikeres ru­lettszisztémát kidolgozni, de közben fölszedegette a földről a mások által elveszített zsetono­kat — mondják akkori ismerői. Mai, News Corporation nevű vi­lágvállalkozása 8,7 milliárd fontot ér a piacon, de New York- i irodájába menet most is maga vezeti Mercedesét, mert a sofőr pénzbe kerülne. Lehetetlent nem ismerő üzleti szellem és ta­karékosság — ez lenne Mur­doch sikerének titka. És a hata­lomvágy? Murdoch nemzetközi színre­lépésének nagy évtizede a nyolcvanas évek voltak. Meg­vette a két leghíresebb brit lapot, a The Timest és a The Sunday Timest. Összesen öt országos napi­lapja van Nagy-Britanniában, köztük a The Sun, a legnagyobb példányszámú bulvárlap. Ezek a lapforgalom 35 százalékát te­szik ki az országban. Óhazájá­ban, Ausztráliában 109 újságja van, ott a piac 80 százalékát bir­tokolja. Megvette a Boston He­­raldot és a Chicago Sun-Timest, a 20th Century Fox filmstúdióit, a Metromédia tévét, amelyekből országos amerikai tévéhálózatot formált Fox Broadcasting né­ven. Övé a Sky fele, Ázsiában pedig a hongkongi Star TV, a­­mely 3 milliárd nézőhöz jut el a földrészen. Hamarosan latin-amerikai kábeltévé-hálózatot indít. Birto­kolja a Harper­Collins könyvki­adót és még számtalan kiadói és műsorközvetítő vállalkozást szerte a világon. A múlt héten a brit sajtó meg­riadt, mert Murdoch 45 penny­­ről 30 pennyre csökkentette a The Times árát. Azt is mondta, hogy már látja a napot, amikor csak három újság lesz Nagy- Britanniában: a The Times, a The Sun és a Daily Mail. Ebből csak a Daily Mail nem az övé — de meddig nem? Ipari forradalmat is hirdetett: a számítógép-gyártás, a távköz­lés, a szórakoztató elektronika, a könyv- és újságkiadás és a mű­sorkészítés egyetlen dinamikus egységgé olvad össze. Az ipar és a mezőgazdaság után a miénk lesz a világ harmadik legna­gyobb termelője —jósolta. A nyolcvanas években Mur­­doch-ot afféle férfibőrbe öltö­zött Thatcher asszonyként üd­vözölték Nagy-Britanniában. 1986-ban a Times lapok műsza­ki korszerűsítését akadályozó nyomdászsztrájkot éppolyan meg nem alkuvó eréllyel letörte, mint a miniszterelnök a bányá­szok harcát. Murdoch-nak része volt a sztrájkmentes Nagy-Bri­­tanniát megteremtő műszaki forradalomban a nyolcvanas é­­vekben. Ám azóta kiderült, hogy nem barátja sem Thatcher­nek, sem semmilyen brit hagyo­mánynak, nem tiszteli a királyi családot, sőt, talán a brit tör­vényeket sem. De most már ké­ső. „A The Sun értékei eláraszt­ják a brit életet”—mondta Mur­doch egyik életrajzírója, Willi­am Scawcross. A szabadpiac bálványozó tisztelete, bizalmatlanság az ért­hetetlen intézmények iránt, gya­nakvás a szerencsétlenekre és a szegényekre, a szakszervezetek és minden baloldaliság mocsko­­lása, hódolás a filmsztárok és é­­letstílusuk előtt — ez az értékek összefoglalója egy konkurrens brit lap, a The Independent sze­rint. Magyarán: olcsó bóvli. Murdoch múltheti nyilatko­zataiban a nézők és olvasók u­­ralmát ígérte a politikusok felett —­ ezt nyújtja sajtóbirodalma, mondta. Mások világméretű in­formációs miniszternek tartják, akit senki sem választott. Tény, hogy a brit törvények tilalma világos: újságtulajdono­sok nem birtokolhatnak 20 szá­zaléknál nagyobb részt tévéállo­másokból. Ezt a Sky megsérti, hiszen ab­ban Murdoch tulajdonrésze 50 százalékos, csakhogy a Sky nem Nagy-Britanniában van beje­gyezve. Murdoch alapjában rendes ember, de mi lesz, ha későbbi é­­veiben megbolondul és azt fogja az emberiség tudomására hozni, hogy sajtból van a hold, hogy aki megveszi lapjait, annak elá­rulja az aranycsinálás titkát, vagy hogy a bevándorlókat ki kell utasítani, és mindenkit kö­telezően sterilizálni kell? Ezt a kérdést éppen egyik új­ságja, a The Sunday Times tette föl igen őszintén. Erre egyelőre nincs válasz. Csak az bizonyos, hogy Mur­­doch-ot a törvények akkor sem fogják megállítani. Mészáros György Magatartásuk kétértelmű Jó muzulmánok-e az egyiptomi tudósok? Mohamed al-Ghazali ismert egyiptomi tudós, aki az állami al-Azhar egyetemen végezte ta­nulmányait. Ezért keltett feltű­nést tanúvallomása, amelyet a Farag Foda író meggyilkolásá­val vádolt fundamentalisták bí­rósági tárgyalásán tett. A tudós azt mondta, mindenki eretnek, aki nem tartja be pontosan az iszlám törvényeket, s az eretne­keket megölheti akár az állam, akár bármely vallásos muzul­mán. — Ghazali tanúvallomása azt jelenti, hogy likvidálni akarja a világi elemeket — mondta Ba­­heddin Hassan, az egyiptomi emberi jogi társaság főtitkára.­­ Eszerint mindenkinek a vérét bármilyen muzulmán kionthat­ja, ha az illető nem tartja be a Sa­rját (az iszlám törvényt). Világi értelmiségiek aggód­nak, hogy már a tudósok is u­­gyanazt a szigorú nézetet vallják egy iszlám államról, mint azok a fundamentalisták, akik a kor­mány legádázabb ellenségei. A fundamentalisták, akik meg akarják szabadítani Egyip­tomot a nyugati befolyástól, tu­ristákat és biztonsági embereket támadtak meg, s majdnem sike­rült megbénítaniuk Egyiptom létfontosságú turistaiparát. Az elismert tudósoknak nagy a befolyásuk az 58 milliós Egyiptomban. Sokan közülük magas állami tisztségeket tölte­nek be, írnak az állami újságok­ba, és megjelennek az állami te­levízióban. Ennek ellenére egyesek kö­zülük jóváhagyják az eretnekek meggyilkolását és megakadá­lyozzák világi tudósok előme­netelét. Az al-Azhar egyetem még azt is elrendelte, hogy ko­bozzák el az iszlám-ellenes könyveket. — Némely tudós állami szol­gálatban áll, mégis a másik ol­dalt segíti — mondta Sandeddi­­ne Ibrahim szociológus a Reuter brit hírügynökségnek.­­ Maga­tartásuk kétértelmű. Egyrészt ellenzik az erőszakot, másrészt sohasem emelnek szót a funda­mentalisták erőszakos cseleke­detei ellen. A tudósok véleménye jelen­tős szerepet játszik abban a küz­delemben, amely jelenleg E­­gyiptomban a fundamentalisták és a világiak között folyik. A vi­lági értelmiségiek bírálják a kor­mányt, mert nem határolja el magát élesen az olyan kijelenté­sektől, mint amelyeket Ghazali tett. A világi értelmiségiek pana­sza megvilágítja a kormány leg­fájdalmasabb dilemmáját: ho­gyan küzdjön az erőszakos fun­damentalisták ellen anélkül, hogy ezzel bírálná az iszlámba vetett hitet. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 9. OLDAL ESŐZÉS ÉS ÁRVÍZ , KÁR ÉS HASZON Szandálok a kézben, a víz térdig ér, ezekben a na­pokban Bangkok sok lakosa így megy haza a munkából. S még irigylik is őket az autósok, akik ott állnak a torlódásban és reménytelenül nézik, hogyan emelkedik a víz szintje autójuk alatt és mellett. Bangkokban az esős időszak megszo­kott, de évről évre ismétlődik a káosz az utcákon. Idén a város 8 millió lakosa számára az esőzés rémálommá vált. Mint az AFP francia hír­­ügynökség írja, az utóbbi na­pokban sok ember csupán éjfél után ért haza. A gyermekeknek négy órakor kell felkelniük, hogyha fél nyolcra iskolában a­­karnak lenni. A gazdaság ré­szére az utcai káosz sokmilliós veszteséget jelent, az elveszett munkaórák és a rengeteg liter benzin elhasználása miatt. Óriási károkat okozott az a­­merikai középnyugaton is a ha­talmas áradás. 50 ember halt meg, 70 ezren vesztették el ott­honukat. Sok farmer kétségbee­sett küzdelmet folytat, hogy fenntarthassa gazdaságát. De nem mindenki szenvedett vesz­teséget. A szakértők szerint a kár a ka­tasztrófa után még tovább fog növekedni, de az árvíz nyeresé­get hozott a műtrágya előállítói­nak és az ügyvédeknek. A szünet nélküli nyári esőzés miatt a farmerek nem tudták földjeiket gondozni, úgyhogy a gyom elszaporodott. Ez vezetett oda, hogy rekord kereslet van néhány gyomirtót gyártó cég termékeiből. Minthogy a víz ki­mosta a földből a tápanyagokat, a farmerek kénytelenek több műtrágyát használni, így a mű­trágya előállítók is a haszonél­vezők közé tartoznak. A nyerő oldalon helyezked­nek el azok az ügyvédek is, akik a károk jóvátételével foglalkoz­nak. S végül vannak olyan far­merek is, akik hasznot vágnak zsebre. Akinek a földje magasan fekvő területen fekszik, rekord termést takarítanak be kukoricá­ból. A nagy vesztesek a biztosító társaságok. Mintegy egymilli­­árd dollár kártérítést kell kifizet­niük. S még többet vesztettek a vasúttársaságok, amelyeknek nemcsak a síneket, hanem a hi­dakat is helyre kell állítaniuk. A nagy árvíz katasztrófa, a­­melyhez hasonlóra nem emlé­keznek az Egyesült Államok­ban, több mint 10 milliárd dollár kárt okozott. NŐK, NŐK, NŐK A FORMÁSAK. Nehéz pulzusemelkedés nélkül végignézni a híres párizsi kabaré, a Folies-Bergére táncosnőit, akik tegnap adták elő utoljára a Folies őrülete című show-műsorukat A VESZEDELMESEK. Ozra Taliqani asszony, az iráni Nem­zeti Felszabadító Hadsereg vezérkari főnöke számba veszi sere­gét. Férfi számára itt nem terem babér (MTI-FOTÓ) A HAGYOMÁNYTIPRÓ: Lisa Hannam az első nő, aki felrúg­va a 206 éves hagyományt, felvételt nyert a Trinity House Ten­gerészeti Főiskolára. Naná, hogy ő áll a figyelem központjában Mészárlás Dél-Afrikában Terroristák szerda este agyonlőt­tek 19 embert Johannesburg egyik feketék lakta elővárosában. A mé­szárlást mintegy tucatnyi fegyveres követte el, aki tüzet nyitott a távol­sági járatra váró tömegre. A halálos áldozatokon kívül 22 ember megse­besült. A tömegmészárlás Wade­­wille településen történt, alkonyat­kor. A terroristák elmenekültek, ki­létüket a rendőrség egyelőre nem tudja. A politikai erőszak több mint tíz­ezer áldozatot követelt Dél-Afriká­ban az elmúlt három év alatt, s foko­zódóban van, amióta jövő áprilisra kitűzték az első általános választá­sokat. A mai támadást megelőző na­pon a fehér kormányzat és fekete tárgyalópartnerei megállapodtak annak a vegyes testületnek a létre­hozásában, amely a választásokig i­­rányítja majd az országot. A rendőrség a két legfontosabb fekete párt hatalmi vetélkedését véli a politikai gyilkosságok mögött, az Afrikai Nemzeti Kongresszus sze­rint viszont a választásokat ellenző és a reformokat destabilizálással megakadályozni kívánó csoportok a felelősek. A leghosszabb mozgólépcső A hongkongi várostervezők szo­katlan elhatározásra jutottak, hogy könnyítsenek a hatalmas forgalmon. Egy 800 méter hosszú mozgólépcső naponta ezreket szállít munkahelyé­re és vissza. Ez a világ leghosszabb ilyen létesítménye, bizonyosan be­kerül a Guinness Rekordok Könyvé­be. Két éven át építették és csaknem 30 millió dollárba került. A „technikai szörnyeteg”, aho­gyan a városlakók nevezik, Hon­kong üzleti negyedéből indul. On­nan kanyarog fölfelé a meredek hegyoldalon a zöldség- és húspiac mellett egészen a Mid-Levels nevű óriási lakónegyedig. Hongkong utcái a világon a leg­forgalmasabbak közé tartoznak. Az 1560 kilométeres úthálózaton fél­millió autó közlekedik. „A mozgó­lépcső tökéletes megoldásnak tű­nik” — mondta egy kampánytiszt­vi­selő. A fedett mozgólépcsőn az e­­gész út 20 percig tart, ugyanannyi ideig, mintha az utas taxin tenné meg az utat, ha az utcák üresek lennének. Számítások szerint naponta 25-30 ezer ember használja a mozgólép­csőt. A használat egyébként ingye­nes.

Next