Fejér Megyei Hírlap, 1993. november (49. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-01 / 254. szám
2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TÁRSADALOM — NEMZETKÖZI ÉLET 1993. NOVEMBER I. HÉTFŐ Grúziában folytatódott a száműzött elnök, Gamszahurdia erőinek ellentámadása és visszafoglalták Szenaki városát HÍRVILÁG A maffia hatalmába kerítette Lombardiát és Milánót is, amely a szervezett bűnözés új fővárosává vált—jelentette ki Luciano Violante, az olasz parlament maffiaellenes bizottságának elnöke. A maffia érdeklődésének középpontjában Milánó, az ország pénzügyi fővárosa áll. Szerencsés véget ért vasárnapra virradóra az az akció, melynek során — még szombat este — Nizzában egy fegyveres férfi behatolt a helyi ideggondozó épületébe, s ott három embert túszul ejtett. Öt és fél órás tárgyalás után a rendőröknek telefonon sikerült őt rábeszélni a megadásra. Iraki ellenzékiek és a CIA ügynökei Londonban titkos tárgyalásokat folytattak egy Szaddam Husszein elleni merényletről, de az amerikaiak végül visszariadtak, sőt, beárulták a tervet Bagdadnak. Szaad Dzsabr elmondta, hogy a tárgyalások tavaly kezdődtek, és a merényletet idén július 17-ére, az iraki hadsereg napjára időzítették. Az algériai rendfenntartó erőknek sikerült kiszabadítaniuk azt a két francia férfit, akiket ismeretlen tettesek egy héttel ezelőtt raboltak el Algír központjában. A velük együtt elrabolt francia nő holléte azonban még mindig ismeretlen. Mindhárman az algíri francia konzulátus alkalmazottai. A sikeres kiszabadítási akciót szombat este hajtották végre. Algériában a hivatalos adatok szerint 25 ezer francia él — közöttük 3-5000 „feketelábú,,, akik már a francia gyarmati uralom alatt is itt laktak. 40% NETTÓ KAMAT/ÉV Befektetőket keresünk 1 éves lekötés Negyed évenként kamatfizetés Garanciával! Érd.: H P 10-18.30 óra között Tel.: 22/315-935 66330 Erőd-lelet Izraelben megtalálták a világ eddig ismert legrégibb erődjének falmaradványait. A romok feltehetően Krisztus előtt 4000- ből származnak. A leletre Hadéra város közelében bukkantak. Az ásatásokat vezető Eli Janai régész szerint az 1,1 méter széles és 25 méter hosszú fal falvakat védett egy stratégiai fontosságú út mentén. A MÉDIAHÁBORÚ FOLYTATÓDIK (Folytatás az 1. oldalról) tájékoztatást szolgálják. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió köztársasági elnök által kinevezett alelnökei hivatalba lépésük óta biztosították, hogy a különböző nézetek és vélemények helyet kapjanak a közszolgálati intézményekben. Rendkívül sajnálatos, hogy az egyik televíziós hírműsor, az Esti Egyenleg főszerkesztőjét és néhány munkatársát a manipuláció és a tudatos félrevezetés alapos gyanúja miatt beosztásából a tévé alelnöke felfüggesztette. A kormányzat értetlenül fogadta, hogy az ellenzéki pártok képviselői és a sajtó egy csoportja nem határolódott el a Főszerkesztőség vélhetően etikátlan magatartásától, ehelyett az ország határain túlmutató politikai kampányba kezdtek az alelnök jogszerű döntését támadva. A kormánynak meggyőződése, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásában döntő szerepet játszik a médiatörvény elfogadásának az ellenzéki pártok részéről történt megakadályozása. A közszolgálati intézmények megítélését nehezíti az a tény is, hogy a köztársasági elnök az elmúlt két évben többször nem fogadta el a miniszterelnök által előterjesztett személyi javaslatokat és 1993. január 6-a óta nem foglalt állást a korábban tisztséget viselő elnökök lemondásáról. A kormány elutasítja azt a felfogást, amely a sajtó szabadsága és néhány újságíró, illetve műsor léte közé egyenlőségjelet állít. A média alelnökök csupán három kulcspozíciónál tartották szükségesnek olyan új vezetők kinevezését, akik képesek végrehajtani az elfogulatlan tájékoztatásért tett intézkedéseiket. A Magyar Rádióban senkit nem függesztettek fel állásából, csupán egyetlen új helyettes főszerkesztőt neveztek ki egy üres státuszra. Mindössze egy reggeli hírműsor részletét, a lapszemle készítését szüneteltetik átmenetileg, annak tartalmi megújításáig. Elfogadhatatlan tehát a döntés elleni sajtóhadjárat. Az Esti Egyenleg 1992. januárjában kezdte meg adásait az évtizedek óta működő Híradó mellett. Habár a párhuzamos hírműsor rendkívül költséges volt, s a mesterséges versenyhelyzet merőben eltért az európai gyakorlattól, a televízió vezetői nem akadályozták tevékenységét. Amikor a Magyar Televízió alelnöke — a hatályos törvények és rendelkezések betartásával — felfüggesztette állásából a manipulációval gyanúsítható műsor főszerkesztőjét és új vezetőt bízott meg a feladattal, a szerkesztőség munkatársainak egy része jogtalan munka megtagadásával lehetetlenné tette a közszolgálati feladat ellátását. A Magyar Televízió alelnöke a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően fegyelmi vizsgálatot indított és várhatóan elbocsátja a 10 munkamegtagadó közalkalmazottat. A Magyar Televízió és a Magyar Rádió alelnöke a hatályos jog alapján járt el, döntéseit a kormány nem jogosult felülbírálni, s jogi lehetősége sincs arra, hogy beavatkozzék a közszolgálati médiumok belső szakmai kérdéseibe. A kormánynak meggyőződése, hogy az alelnökök lépései egyáltalán nem veszélyeztetik a szólás- és sajtószabadságot, nem fenyegetik a magyaroszági demokratikus rendet és stabilitást. A munkajogi döntések súlyát indokolatlanul meghaladó politikai hangulatkeltést és az országnak erkölcsi károkat okozó kampányt a kormány határozottan visszautasítja.” (MTI) * Az MTV székháza előtt kezdődött az a csendes demonstráció, melyre szombaton a rádiós kamara hívta a kollégákat, a sajtószabadságot féltő polgárokat, hogy onnan vonuljanak a Parlament elé, a Kossuth szoborhoz, tiltakozásul a két közszolgálati intézményben, a TV-ben és a Rádióban az elmúlt napokban történtek miatt. Szemétgyűjtés vagy nagypolitika ? Övön aluli ütésekkel tűzdelt kampány dúl Jeruzsálemben a keddre kiírt helyhatósági választások előtt. A város történetére nem jellemző hevességű küzdelem a huszonnyolc éve egyhuzamban polgármester Teddy Kolleket, a kormányzó Munkapárt jelöltjét a jobboldali Likud volt miniszterével, a húsz éve kneszetképviselő Ehud Olmerttel állítja szembe. A két nagy párt jelöltjei harcolnak valódi eséllyel a másik izraeli nagyvárosban, Tel-Avivban is, miközben a politikai osztályt mélyen megosztja annak meghatározása, mi voltaképpen a helyhatósági választások tétje: a nagypolitika vagy a települések hétköznapi gondjainak megoldására kínált megoldások. A jeruzsálemi városi tanács vezetéséért vívott csatában Kollek kora — 82 éve — áll a kampány középpontjában. A 48 éves Dimért, a nagy tekintélynek örvendő — pártállásától függetlenül eddig a jobboldali szavazóktól is támogatott — ellenfél idős voltában találta meg a támadási felületet, s azt sulykolja a választókba, hogy Kollek úgyis rövidesen nyugalomba vonul. Az „örökös főváros” örökös polgármestere pedig korruptsággal vádolja kihívóját, és kedvelt jelszava szerint „a választás az én korom és az ő jelleme között történik”. A vezérjelszó a két oldalon szinte azonos: „egyetlen főváros” — mondja Kollek; „egyesített főváros” — mondja Dimért. Tom Szegev újságíró-történész szerint az emberek valójában jól tudják, hogy Jeruzsálem egységes volta, ami a város zsidó és arab lakosságának egyenlőségét illeti: fikció. A megszállt keleti városrész arab lakosságának viszont meghatározó lehet a szerepe a választási eredmény szempontjából. A PFSZ immár nem tiltja — ha nem is szorgalmazza — az arab részvételt a választásokon. Szintén döntő tényező a másik végletnek számító — ultraortodox zsidóság magatartása a mélyen vallásos városban. A párbaj ugyan nem lefutott, de megfigyelők ezúttal is a veterán polgármester újraválasztását jósolják. A Tel-Avivért vívott csatában inkább a jobboldal jelöltjét teszik meg győztesnek. Itt húsz éve Slomo Lahat, a Likud fenegyerekének számító—a palesztinkérdésbeli nemcsak saját pártjától, de a Munkapárttól is balra álló — nyugalmazott tábornok áll a város élén, ám ő ez év elején közölte, hogy eleget volt polgármester, nem indul a versenyben. Helyéért a kormányzó Munkapárt színeiben Avigdor Kahiláni kneszetképviselő száll ringbe, aki mellett szól katonai múltja — az 1973-as háború hőseként tartják számon. Ő határozottan politikai küzdelemnek tekinti a helyhatósági választásokat, mint mondja: „megvertük őket (a Likudot) a parlamentben, most verjük meg Tel-Avivban”. Vetélytársa a likudista ex-miniszter Róni Milo, aki viszont igyekszik a pártpolitika fölötti személyiségnek feltűnni, egyebek között azzal, hogy egy, a baloldali Merecből kivált jelöltet választott magának helyettesként. Milo azon kevés Likud-képviselők közé tartozik, akik nem szavaztak a PFSZ és Izrael megállapodása ellen a kneszetben, beérték a tartózkodással. Elemzők szerint már akkor is a tel-avivi liberális választópolgárok felé kacsintott. Rabin miniszterelnök a Munkapárt jelöltjeit azzal támogatja, hogy kormánya békepolitikájának igenlésére bíztatja a választópolgárokat. Koalíciós partnere, a Merecet vezető Sulamit Aloni asszony ellenkező véleményen van: ezek a választások a városi szemét összegyűjtéséről szólnak, és nem a politikáról — mondja, s azt sem zárja ki, hogy pártja, amely Tel-Avivban rivalizál a Munkapárttal, adott esetben akár a Likud mellé áll a helyhatósági tanácsban. A tengerparti nagyváros lakóit elsősorban a forgalmi dugók, az autóparkolási gondok, a levegő szennyezettsége és más hétköznapi ügyek foglalkoztatják ha a választások kerülnek szóba, bár két nappal a voksok leadása előtt inkább közöny, semmint választási láz észlelhető a jelöltek portréitól tarkított utcákon. Rákos György PÁRTOK — MOZGALMAK Surján László Fehérváron (Folytatás az I. oldalról) teket kínos helyzetbe hozni. A KDNP parlamenti képviselőjelöltjei maguk döntik majd el, mikor lépnek arccal-névvel a nyilvánosság elé. A választási esélyekről szólva dr. Surján leszögezte, hogy pártjától jelentős előbbrelépést vár. Szerinte 1994-ben kiegyenlítődnek a parlamenti erőviszonyok, visszaesnek a 30-40 százalékkal rendelkező pártok, előretörnek a ma 6-10 százalékkal rendelkezők, és 15-20 százalék között tömörül majd a mezőny. Bár korainak tartja még a koalíciós találgatásokat, annyit elmondott, hogy a KDNP jövőre csak tartalmi koalíciós szerződést hajlandó kötni, konkrétan rögzítve, hogy mit akarnak a felek, s ezt a programok alapján készítik elő. A leglogikusabb feltételezés számukra, hogy az MDF programja áll majd a legközelebb az övékéhez, de semmilyen párttól nem zárkóznak el, ha programjaik közelíthetők egymáshoz. Elkészült a kereszténydemokraták választási programtervezete, amelyet a közeljövő pártbéli vitaalapjának szánnak: a november végi országos választmányi ülésen egy rövidebb, a választásokig pedig egy lényegesen részletesebb változatot készítenek belőle. Gazdasági programjaikban első helyen szerepel a mezőgazdaság életképessé tétele, valamint 1995-re gyökeresen új adórendszer kialakítása, amelyben csökkentenék a személyi jövedelemadó, és növelnék a szerintük lényegesen igazságosabb általános forgalmi adó szerepét. A médiaháborúval kapcsolatban dr. Surján rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy „megint mindenki másról beszél”. A kialakult zűrzavar akadályozza az előbbrelépést, mivel „háború alatt nem lehet békét kötni, előbb fegyverszünetre van szükség”. A KDNP a közszolgálati médiák alkotmányos és törvényes működését három feltétel alapján képzeli el: a törvényi feltételek megteremtésével, a rádió és a televízió anyagi biztonságának megalapozásával, és a személyi feltételek biztosításával. Médiatörvény híján nincsen meg minden törvényes feltétel, az anyagi kérdések sem rendezettek: a rádió és a tévé „hektikus kiszolgáltatottságtól" szenved a műsorszóró vállalat miatt. Ezért javasolják, hogy az Antenna Hungária tulajdonosa a rádió és a tévé legyen. Dr. Surján szerint a sajtószabadságot alapvetően az veszélyezteti, ha valaki a torzításhoz való jogot összetéveszti a szabadsággal. A dezinformáció és a manipuláció a nemzet érdekét sérti, nem a pártokét. Minden fél abban érdekelt szerinte, hogy a sajtó igazat mondjon — s ha ez a feltétel teljesül, akkor az a KDNP számára kedvező. Furcsának tartja, ha valaki „hadállásokról” beszél a sajtóban, csakúgy, mintha a Sony „belpolitikai tájékozatlanságára” hivatkozik. A KDNP elnöke szerint az országgyűlési választásokra remélhetően májusban kerül sor, legfeljebb a második forduló csúszik át júniusra. Új kormány valószínűleg nem lesz szeptember előtt, s mivel szükséges lenne változtatni az önkormányzati törvényen az eddigi tapasztalatok alapján, erre viszont az őszi, költségvetés-tervezési időszak miatt decembernél előbb aligha kerül sor, célszerűnek látszik az önkormányzati választások 1995 tavaszára halasztása. Akkor pedig kivételesen öt évre lenne jó megválasztani az önkormányzatokat, hogy 2000-től kétéves eltérésekkel rendezhessük az országgyűlési, illetve az önkormányzati választásokat, mondta fehérvári látogatása végén dr. Surján László. Pr. A Fidesz országos választmányi ülése A Fiatal Demokraták Szövetségének Miskolcon ülésező országos választmánya Szájer Józsefet választotta szombaton a testület elnökévé. A posztra Szájer József frakcióvezető-helyettes mellett Fodor Gábor, a párt alelnöke is pályázott. A 78 tagú választmányból 77-en voltak jelen. A 76 érvényes szavazat alapján Szájer Józsefnek 53 küldött szavazott bizalmat, míg Fodor Gábor 23 voksot kapott. A szavazást követően Fodor Gábor az MTI-nek nyilatkozva nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy a Fidesz tagja marad-e a továbbiakban. Mint mondta: most jött el az ideje annak, hogy átgondolja lépéseit. Véleménye szerint a zárt ülésen elhangzott beszéden , amelyben bírálta Orbán Viktornak a költségvetés parlamenti vitája során elmondott beszédét, és úgy nyilatkozott, hogy a Fidesznek nincs szociálpolitikai programja — mások véleményével ellentétben nem tekinthető új programnak a kongresszuson elfogadott irányelvekhez képest. Azzal, hogy nem ő lett az elnök, valószínűleg háttérbe szorulnak az általa képviselt elképzelések. Szájer József választmányi elnökként legfőbb feldatának azt tekinti, hogy konszolidálja a párton belüli vitákat. Nagyarányú győzelmét annak tudja be, hogy a választmány nagy többsége az ő általa képviselt irányt tartja helyesnek. Ennek lényege: a választmány jogosítványait oly módon kell kiterjeszteni, hogy korrekt viszony alakulhasson ki a pártelnökséggel és a párt egyéb testületeivel. A Fodor-Orbán vitáról elmondta: óvakodni kell az egyszerű kategorizálástól. A Fideszben nagyon sokféle politikai személyiség van, ezért a választmánynak úgy kell működnie, hogy a sajtó helyett a testület váljon a viták terepévé. Orbán Viktor, az MTI-nek nyilatkozva cáfolta, hogy bármikor is felvetődött volna a pártszakadás veszélye. Mint mondta: csupán személyes rivalizálásról volt szó, ami most lezárult, hiszen „minden hely elkelt”. A tisztségviselőket két évre választották, így a párt nyugodtan készülhet a választásokra. Az ülés záróakkordjaként megválasztották a Fidesz négy alelnökét, az Etikai bizottságot, illetve azokat, akiket a párt a választási egyeztető bizottságába delegál. Alenökké választották Sásdi Andrást, Selmeczi Gabriellát, Szabó Tamást és Fried Miklóst. Az etikai bizottság tagjai lettek: Varga Mihály, Nófrádi Zoltán, Wachsler Tamás, Kornya László, Frajna Imre, Kósa Lajos és Cselovszki Zoltán. A választási egyeztető bizottságba Répássy Róbertet és Várhegyi Attilát delegálta a testület. (MTI). Munkanélküliek és munkavállalók munkajogi tanácsadása Dr. Cser Palkovics Ferenc munkajoggal kapcsolatos problémákkal összefüggően tanácsadást tart. Az érdeklődők a tanácsadást 1993. november 1-jén (hétfőn) 16.00 és 18.00 óra között vehetik igénybe. A tanácsadás ingyenes. Tanácsadás helye: Székesfehérvári Álláskeresők Egyesülete, Székesfehérvár, Zichy liget 10. Bejárat a Malom utca felől a Mátrix Kft. mellett. Székesfehérvári Álláskeresők Egyesülete Jogi tanácsadás 1993. november 1-jén,hétfőn, 16.30-tól 17.30-igdr. Pere József ügyvéd ingyenes jogi tanácsokkal segíti a hozzáfordulókat, büntetőjogi, polgárjogi, családjogi és társaság jogi kérdésekben, és ad tanácsokat az érdeklődőknek. Jogi tanácsadás helye: Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Városház tér 4. szám alatt levő irodája. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Székesfehérvári csoport Az SZDSZ az egészségügyről Az SZDSZ Székesfehérvári Szervezetén belül megrendezésre kerülő FEHÉRVÁRI PÁHOLY rendezvénysorozat következő vendége: dr. Szolnoki Andrea, az SZDSZ Egészségpolitikai Műhelyének vezetője. A beszélgetés tárgya: egészségügyünk jelenének elemzése és lehetséges jövőjének terve szabad demokrata megvilágításban. Időpont: 1993. november 2. (kedd) 17 óra, helyszín: a Technika Háza. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! SZDSZ Székesfehérvári Szervezetének ügyvivői Egészségügyi tanácsadás Dr. Sirály Péter főorvos általános egészségügyi és mozgásszervi betegségekkel kapcsolatban tart tanácsadást. Az érdeklődőket november 1-jén (hétfőn) 16.30-18.00 óra között várjuk a Zichy liget 10. szám alatti helyiségünkben. Bejárat a Juniorétterem felől. Székesfehérvári szocialisták