Fejér Megyei Hírlap, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-03 / 1. szám
gbeesett kísérlet kezdődött tavaly júliusban a kiszáradástól fenyegetett Velencei-tó megcsére. A Gaja patakból mesterséges betáplálással igyekeztek emelni a vízszintet. A művelet padékos ősszel együtt sikeresnek ígérkezik. (3. oldal) MA:DOMÁNY-TECHNIKA HÁNY SORBAN Boross Péter miniszterük — a jókívánságok • esően igen nagy száma azt — elnézést kérve, gy személyesen nem tud adenkinek válaszolni, tán köszöni meg mindanak a testületeknek, övezeteknek és magánszemélyeknek a leveleiket s a táviratokat, amelyeken miniszterelnökké válsztása alkalmából jóklánságaikat fejezték ki. Ammikor mindezeket az üdözleteket viszonozza, a magyar nemzet érdekében elkötelezett cselekvésbe, helytállásra buzdít, és áldásos, eredményes újesztendőt kíván minden magyarnak. A Magyar Nemzeti Bank 994. január harmadikai hatállyal — saját hatáskörében — egy százalékkal leértékelte a forintot a valutakosárhoz képest. Ezt a leérté■elést alapvetően az amerikai dollár nemzetközi devizapiacokon bekövetkezett erősödése indokolja. A forint mostani leértékelése összhangban van az Magyar Nemzeti Bank hivatalosan meghirdetett árfolyampolitikájával. lba Volán Megegyezésre szólít az államtitkár Rrálisnak tartja a béremelés mértékével kapcsos követelést, s megegyezésre szólítja fel az Ia Volán Rt.-nél január 4-ére sztrájkot hirdető főkképviseletek — az Alba Közlekedési Dolgok Munkástanácsa, a Liga és az Autóbusz Dolgók Uniója —, valamint a vállalat vezetőit Baji Zsolt, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Msztérium politikai államtitkára. (3. oldal) Immáron hagyomány, hogy sporttal, pezsgőfutással búcsúztatták az óévet Agárdon. Erről, kosárlabdáról, atlétikáról, jégkorongról, az év első világrekordjáról és egyéb érdekességekről olvashatnak sportoldalainkon I 'w n A w Wp mSBk W H "\é$i GAZDASÁG, POLITIKA, KULTÚRA, SPORT Hétfő, január 3., L. évfolyam, 1. szám Ára 13,80 IDŐJÁRÁS: Változóan felhős lesz az kisebb havazás is elődulhat. A legalacsoabb nappali hőmérsék 2-7 fok között lesz. *** Az ezen a napon eddigii legmagasabb hőmérlet 14,0 Celsius-fok 17), a legalacsonyabb tsz 18,1 Celsius-fok 41), az átlagos napi mérséklet mínusz 0,3 fok. ENSZ BT Új, nem állandó tagok Az új esztendő első napjától, szombattól kezdve az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt, új nem állandó tagállama van: Argentína, a Cseh Köztársaság, Nigéria, Omán és Ruanda, amelyek Venezuelát, Magyarországot, Marokkót, Japánt és a Zöldfoki-szigeteket váltják fel. A Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya értelmében az öt állandó tagország mellett tíz másik ország is részt vesz a BT munkájában kétévente váltva egymást. A mentős „kibekkelte” a disznó leszúrását A sár nem lehet akadály Az ember kopogós, fagyos, havas időben álmodná meg a disznóölést, de mit csináljon, ha a kitalált „hadművelet” napján sárossá vált havas esőre ébred? Ugyanúgy van, mint a háborúban, ha elterveztük a támadást, hozzá kell látni az offenzívához—mondta Fülöp István. Sárszentmiklóson, avagy, ahogyan hivatalosan nevezik Sárbogár, kettőn kimondatott a halálos ítélet a százötven kilós emlére. Ezt a disznón kívül mindenki tudta a családban már napokkal ezelőtt néhai Pajor László portáján, ahol nászuramék, azaz Fülöp István, ahogy fia tisztelettel szólítja, az öreg, no meg a vő, Fülöp Győző és egy barát, Csatári György fogta le hajnalban a visító jószágot. Az utóbbi fiatalember a mentősöknél dolgozik, mondta is neki az öreg, hogy szúrja ő le a disznót, ám kiderült, hogy nem bírja a vér látványát. „Aztán mit csinálsz, ha kivonultok egy balesethez? Napszemüveget teszel föl? — ugratta az öreg, aki a helyi mezőgazdasági szövetkezet növénytermesztője. No, lényeg ami lényeg, mégis elvérzett az emse idősebb Fülöp késétől, aki szakszerű mozdulatai vágta át a nyaki ütőeret, hogy aztán kicsoroghasson a kárminpiros vér, fehér hó híján, pár cseppje a sárba. Szakszerű mozdulatokkal szedték szét az állatot, melyik (Folytatás a 3. oldalon) Göncz Árpád újévi köszöntője „Béküljünk ki önmagunkkal” Honfitársaim, Barátaim, a határainkon innét és túl élő magyarok, közös hazánk magukat más nemzet fiainak valló polgárai; s mindazok, akiket háború vihara vetett ki otthonukból, s most nálunk találtak menedéket — engedjék meg, hogy meleg szeretettel köszöntsem Önöket az új esztendő küszöbén. Egy nehéz esztendő végeztével, és — bár cáfolna rám az idő! — egy nehéznek ígérkező év első perceiben. Amikor négy évtized múltán felborult a félelem egyensúlya, s a világ a közösen elveszített hidegháború keserves árát fizeti; amikor nagy, közös pátriánk — Európa — szorongató gondjai közt a politikai-gazdasági egységéhez vezető keskeny ösvényt keresi; amikor szűkebb térségünk, Kelet-Közép-Európa újonnan visszanyert szabadsága birtokában elavult gazdasága, elgyötört társadalma megújításának emberfölötti feladatával birkózik. Sokan köszöntjük ma és sokféleképpen köszöntjük az új esztendőt: néhányan dúsgazdagon, sokan szerényen vagy épp szorongató szegénységben. De egy biztos: valamennyien békességre kiéhezve. Békességre, a bennünket környező tágabb és szűkebb világgal, de mindenekelőtt önmagunkkal, mert csak ha a magunk belső békéjét visszanyertük, vagyunk képesek a világgal is megbékélni. A társadalom élő emlékezete két nemzedéknyire nyúlik vissza. Az idő óta ezrével vándoroltak ki innét magyarok. S ezrével menekültek a szülőföldjükről ide be is. Az idő óta gyilkos kézre adtak itt zsidót, cigányt, mert zsidónak, cigánynak született. S kikergettek innét németet, mert német, s az otthonából kiűztek délszlávot, mert délszláv. Ezerszám üldöztek munkást, parasztot, urat, arisztokratát, mert másként szemlélte a világot, mert munkás volt, paraszt, úr, vagy arisztokrata. Az idő óta üldöztek itt volt üldözőket, s üldözték egymást új üldözők. S ezerszám kívánták meg, s vették el a más házát és mezejét. Ezrek hittek, s tették, amit a hitük diktál, ha rossz is; százezrek tettek úgy, mintha hittek volna, s tették, amit elvártak tőlük. Mert féltek. S mindeközben éltek és túléltek, eltemették a szüleiket, elvesztettek egy világháborút, gyermekeket nemzettek és szültek, fölnevelték őket, harckocsik széttaposták a forradalmukat, ők végezték a dolgukat, fölhúzták a házat, fát ültettek, építették-szépítették a közös hazát, betegek voltak és gyógyítottak, tanultak és tanítottak, s mikor nagysokára megnyílt a nagyvilág, kimentek és nyitott szemmel körülnéztek. Ők, a mindenkori „ügyeletes” többség. Mindeközben észben tartották a maguk sebeit, de alig gondoltak a másokéval, amit talán épp ők ütöttek, ha mással nem, hát részvétlenséggel vagy kárörömmel. Igen, voltak és vannak köztünk — mi közöttünk! — csillagszemű nők, akik ha telefüstölt szobába lépnek, magától kinyílik az ablak, s beárad rajta a tiszta levegő. És vannak sugárzóan igazmondó, igazságtudó férfiak. A mindennapok hősei és szentjei, akiket arról lehet fölismerni, hogy tartósan békében élnek önmagukkal. Róluk senki nem vezet listát, nem tömörülnek szövetségbe, nem igazolják egymás múltbeli tetteit, nincs mit titkolniuk, feledtetniük vagy túlteljesíteniük. Mert tudják — ők tudják! —, amit mindenkinek tudnia kéne: hogy minden társadalomban állandó a jó és a rossz egyensúlya. Ha megbillen a kettő mérlege, az idő helyrebillenti. Törvényszerűen. Boszszúval, ami bosszút szül, kár az idő dolgát késleltetni. Meg azt, hogy az embernek egyetlen java van, amit ha két kézzel szór szét, magának lesz annál többje belőle: a szeretet. Ma éjjel — egy — vagy több? — nehéz év küszöbén mindannyiunknak azt javaslom: béküljünk ki önmagunkkal, fogadjuk el, hogy magunk is, mint bárki más, esendő emberek vagyunk. Sem jobbak, sem rosszabbak, sem többek, sem kevesebbek. Ha püspökök, ha kéményseprők. Ebben a nekünk rendelt kis hazánkban magunkért, egymásért — egymás sebeiért és azok gyógyultáért! —egyetemlegesen felelősek. Kössünk hát ma éjjel békét — ki tudja, hátha tartósnak bizonyul? Mindannyiunknak boldog Újévet kívánok! Gárdony, 1993: gázvezeték, csatornázás Megőrizték a fizetőképességüket Eredményes évet tudhat maga mögött Gárdony város önkormányzata: az 1993-ra kitűzött célokat, a polgármester szerint, lényegében sikerült teljesíteni. Az új esztendőben azonban szorosabbra kell húzni a „nadrágszíjat”. (3. oldal)