Fejér Megyei Hírlap, 1994. augusztus (50. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-01 / 178. szám

Székesfehérváron 37,2 Celsius fok REKORDHŐSÉG­ ­ Szombaton mérték az utób­bi száz évben július 30-a leg­magasabb hőmérsékletét. El­képzelhető, hogy a vasárnapi napon újabb rekord dől meg. Szombat előtt a legmaga­sabb hőmérsékletet az évnek ezen a napján 1921 -ben mér­ték, Debrecenben: a hőmérő akkor 37,6 fokot mutatott. Az idei év július 30-án Nagykátán 38,6 fokot mértek, s az ország több pontján, például Komá­romban 38 fok körül volt a csúcshőmérséklet. A szomba­ti napon egyébként a korábbi budapesti százéves rekord is a második helyre csúszott visz­sza. A fővárosban 1917-ben 34,7 fokos csúcsot regisztrál­tak, 1994. június 30-án vi­szont jelentősen többet, 36,5 fokot is jelzett a hőmérő. Székesfehérváron mért szombati csúcshőmérséklet több mint egy fokkal maradt el az 1921 -es nagykátai orszá­gos rekordtól; a megyeszék­helyen szombaton 32,2 fokot mértek, az utóbbi 25 esztendő helyi rekordját. A vasárnapi csúcs 35,6 fok volt Székesfe­hérváron, ami egy tized fokkal haladta meg ez el­múlt negyed­század helyi rekordját. (Kánikulai rosszul­létek 4. oldal) Politikai piknik az önkormányzatokról Kevesebb helyi képviselő lesz? A kormány elképzelései szerint csökkenteni kell az önkormányzati képviselők számát. A szomba­ti, kisgyónbányai politikai pikniken megjelent szakemberek többsége egyetértett ezzel, s a pol­gármesterek közvetlen választásával is. (2. oldal) Zabnak, rozsnak tartója van Repce valutáért A zab (1200 hektáron) kényszerérett, a rozs (1450 hektáron) túlérett, a tritikálé (3500 hektáron) a legjobban bírta a pokoli hőséget ezen a nyáron. A repce (3100 hektáron) a legtöbb termelőnél re­kordterméssel fizetett. (3. oldal) [ GAZDASÁG, POLITIKA, KULTÚRA, SPORT ] Kétnapos, szórakoztató programokkal „fűszerezett” búcsúval fejeződött be vasárnap a martonvásári napok egyhetes színvo­nalas hagyományteremtő szándékú rendezvénysorozata Székesfehérváron találkoztak az úszósport kiváló tehetségei az elmúlt hét végén, hogy összemérjék tudásukat és eldöntsék, hogy ki érdemli az utánpótlás bajnoka címet Fotó: Szabó A múltat és jövőt egyszerre látják megtestesülni bennük Dég címere, zászlója A 33. falunap emlékezetes marad a község lakói számára: felavatták és megszentelték a község címerét és zászlaját. Képünkön a hősi emlékmű előtt Halász Ottó plébános végzi a szertartást. (Tudósításunk a 3. oldalon) Az SZVT expó-tanácskozása Vannak még hívei Vannak még hívei az expónak, akik bíznak ab­ban, hogy a kormány nemleges döntése ellenére mégiscsak lesz 1996-ban világkiállítás Buda­pesten — nyilvánították ki a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság Turisztikai Szakosz­tályának szombati tanácskozásán, amelyen ide­genforgalmi szakemberek vettek részt és fejtet­ték ki álláspontjukat. T­­eleki Ferenc, a szakosztály elnöke elmondta, hogy 1993 el­ső felében kezdték meg az ide­genforgalmi szervezetek azok­nak a tanulmányoknak a készí­tését, amelyek az expó megala­pozását hivatottak előkészíteni. Mindazok, akik továbbra is bíz­nak az expó megrendezésében, s a parlamenti döntésig nem adják fel a reményt, mégis kénytele­nek azon gondolkodni, hogy a világkiállítás meghiúsulása ese­tén hogyan lehet konvertálni az eddig befektetett anyagi és szel­lemi energiákat. Horváth Ákos, a Könyvszakértői Iroda Kft. ügyvezetője arról szólt, hogy a társaságnak a Világkiállítási Programiroda megbízásából készített tanulmánya szerint az expó idején 3-5 millió turista és kétmillió kiránduló érkezne, el­sősorban a környező országok­ból. Az idegenforgalom bevéte­lét 1996-ban 421 milliárd forint­ra prognosztizálják, ebből 45 milliárd forint származna az ex­póból. Mindez — tette hozzá Horváth Ákos — az expo „ka­pun kívüli” bevétele. A kapun belüli hozamot a vendéglátás­ból, a szórakoztatóiparból és az ajándéktárgyak értékesítéséből 19 milliárd forintra becsülik. A prognózis nem tartalmazza a koncessziós és a szponzorálási­­levételeket. Az adókból várha­tóan befolyó összeget 17 milli­árd forintot tehet ki. Az expó megrendezése mel­lett szól az is—állították a szak­emberek —, hogy mintegy (Folytatás a 3. oldalon) IDŐJÁRÁS: Folytatódik a kánikula. Többnyire száraz, napos idő lesz. A szél néha megé­lénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 32, 37 fok között várható. *** Az ezen a napon eddig mért legmagasabb hőmér­séklet 36,3 Celsius-fok (1917), a legalacsonyabb 9,5 fok (1880), az átlagos napi hőmérséklet 22,0 fok. MA: A BERLINI OLIMPIA (6. oldal) NÉHÁNY SORBAN Kovács László külügy­miniszter — aki a kor­mánytól kapott megbízást, hogy a különböző tárcák érdekeit Hős kérdésében koordinálja — a szigetközi önkormányzatok és a Győr-Moson-Sopron Me­gyei Önkormányzat veze­tőivel, valamint a térség vízügyi szakembereivel folytatott megbeszélést va­sárnap Győrött a Sziget­köz sorsáról. A vélemény­­csere hozzájárult a ma­gyar tárgyalási pozíció ki­alakításához az augusztus 5-i Horn Gyula-Moravcik kormányfői találkozóra. A vadállomány is szenved a hőségtől Lajttal hordják a vizet az erdőkbe Nem csak az emberek, a vadak is szenvednek a szokatlanul nagy kánikulától. Nem kis feladatot jelent a vadgazdálkodóknak a vadállomány ivó­vízzel, való ellátása — mondta Körmöczi János, a Vadex Rt. vadászati osztályvezetője. (4. oldal) Stílszerűen ókori (bár nem görög, hanem római) fontok közelé­ben, az Óbudai Flórián téren rendezte meg görög táncfesztivál­ját szombaton délután a Metaxa italgyár magyarországi forgal­mazója, a Zwack Kft. (5. oldal)

Next