Fejér Megyei Hírlap, 1994. október (50. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-01 / 230. szám

1994. OKTÓBER 1. SZOMBAT Kihasználatlan export-kontingens Azonnal, és nem tíz nap múl­va, nem egy hónap múlva, ha­nem akár vastagon megelőle­gezve is az üzletet. Molnár Jó­zsef, a Székesfehérvár Juh- és Gyapjúkereskedelmi Kft. ügy­vezető igazgatója is úgy van, mint az az ember, aki álmában kezében tudta az aranyhalat, de mire hazavitte felébredt. Rá kell ébredni arra az igazságra, hogy hajdan juhászatairól is híres Fe­jér Vármegyének alig van 30 ezer, megszűntek a nagy szövet­kezeti állami gazdasági juhásza­­tok, a magánvállalkozás pedig nem tudott, de nem is akart o­­lyan nagyságrendeket elérni, ami volt, mert évről évre a tyakukon maradt a húsvéti bá­­rány is. Az Országos Termékta­nács közléséből tudjuk, hogy Magyarország 1994-re 23 617 tonna juhexportra kapott kon­tingenst a Közös Piac országai­ba, elsősorban Olaszországba. Nagy produkció lesz, ha sikerül összekaparni ennek a 70 száza­lékát. A székesfehérvári társa­ság­ a legjobbnak látszik az ösz­­szes vállalkozói körben, mert már most biztosnak tudja a ráeső export-kontingens 90 százalé­kát. Az év végéig, talán sikerül a teljes 604 tonnát felvásárolni, il­letve kiszállítani. Molnár József most azért pa­naszkodik, hogy hiába ígérnek egymásra a vevők, akár az egeki verhetik az árakat, ha nincs jó juhászkapcsolat, ha nincs állat. A fehérváriaknál is úgy jön ösz­­sze a kilencven százalék, hogy a terméktanács áraira egyenesből rátesznek 3-4 százalékot, mint­egy 10 forintot. Ez az igazság. A volt Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinát híres juhászata is „le­robbant"­, fele sincs meg annak, ami volt. Most jó volna, ha egy­­szere sikerülne tenyészanyaggal felölteni az üresen álló hodályo­­kat, és igénybe vehetnék még az idén, nem éppen megvetendő ál­lami dotációt. Hasonló kedvező exporthely­zet alakult ki a magyar gyapjú tekintetében is, míg egy-két év­vel ezelőtt „félpénzt” sem adtak érte. Megéri most a juhtartónak is, a felvásárló exportőrnek is. Vannak cégek, amelyek már a közeli kelet-európai országokat is kiszemelték maguknak, ha si­kerül onnan beszerezni és telje­síteni az exportot. Nem „bége­­tik” el, de a juhász most — vég­re! —jó pénzt kap az állatáért, jó pénzt kap a kereskedő is. Ez o­­lyan szép Mihály-napi ajándék volna, ha az előző éve­k „mihá­­lyai” el nem rontották volna a mostani által hozott jó „hírt”. (pdf) Ennek most aranyat érne a gyapja is, a szaporulata is VALUTA Az MNB valutaárfolyamai Érvényben: 1994. szeptember 30. Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 168,77 170,27 171,77 Ausztrál dollár 79,08 79,75 80,42 Belga frank (100) 336,21 338,96 341,71 Dán korona 17,60 17,75 17,90 Finn márka 21,95 22,12 22,29 Francia frank 20,25 20,42 20,59 Görög drachma (100) 45,32 45,72 46,12 Holland forint 61,68 62,20 62,72 ír font 167,09 168,49 169,89 Japán jen (100) 108,53 109,46 110,39 Kanadai dollár 79,49 80,25 81,01 K­uvaiti dinár 359,31 362,64 365,97 Német márka 69,09 69,69 70,29 Norvég korona 15,77 15,91 16,05 Olasz líra (1000) 68,56 69,17 69,78 Osztrák schilling (100) 981,82 990,17 998,52 Portugál escudo (100) 67,78 68,35 68,92 Spanyol peseta (100) 83,28 84,01 84,74 Svájci frank 83,24 83,90 84,56 Svéd korona 14,27 14,39 14,51 USA-dollár 106,85 107,85 108,85 ECU (Közös Piac) 132,13 133,25 134,37 (MTI) GAZDASÁG Üléskárpit a Mezeikbe Mórról A Kieper Recaro Európa e­­gyik legnagyobb autóülésgyártó vállalata. A családi vállalkozás­ban működő cég ötezer ember­nek ad munkát hét németorszá­gi, valamint hét külföldi — Bra­zíliában, Angliában, Mexikó­ban, Olaszországban, Japánban és Magyarországon Móron mű­ködő­­ üzemében és több mint egymilliárd márka értékű ter­méket állít elő évente. A Kieper Recaronak koráb­ban már végzett bérmunkát a móri IMAG. Az ő minőségi munkájuknak és pontosságuk­nak is köszönhető, hogy a német cég legújabb egységét a Vértes­aljára telepítette. Az üzem zöldmezős beruhá­zásként, kilencmillió márkás költséggel fél év alatt épült fel. A háromezer négyzetméter a­­lapterületű csarnokban egyelőre száznegyvenen dolgoznak. A teljes felfutás után — ami 1995 végére várható — 250 főt fog­lalkoztatnak majd, és naponta 1100 autóüléskárpitot gyárta­nak Audikba, Mercedesekbe, Opelekbe és Fordokba. A német tulajdonosok tervei szerint az ü­­zem évi tízmillió márkás forgal­mat bonyolít le a teljes kapacitás elérése után. A Kieper Recaro összesen húszezer négyzetméternyi terü­letet vásárolt a város önkor­mányzatától. Lehetőség van te­hát az üzem további bővítésére. Ennek feltétele a minőségi mun­ka és az autógyártó cégek meg­rendeléseinek emelkedése is. MENTENI, AMI MEGMENTHETŐ Végelszámolják a székesfe­hérvári Patex Alba Color Kft.-t az igazgatótanács csütörtöki döntése értelmében. A dolog nem nevezhető váratlannak. A kérdés csak az volt, hogy a fel­számolás vagy a végelszámolás mellett döntenek-e a tulajdono­sok. A végelszámolás—amint azt Nagy László korábbi ügyvezető, akit végelszámolónak is kine­veztek, elmondta — annyival kedvezőbb a cégre nézve, hogy a kft. jogutód nélküli megszűné­se mellett is módot ad a továbbé­lésre alkalmas üzletágak meg­mentésére. Feltéve, hogy akad olyan befektető, aki hajlandó ki­vásárolni azokat. A végelszámolás okaiként több dolgot is említett a végel­számoló. Ám mind közül talán a legnagyobb súllyal az esett lat­ba, hogy az idestova két éve, csődegyezség révén létrejött társaság tulajdonosaivá a koráb­bi hitelezők — nagyobb részben két bank­­ lettek, akik, ígéretük ellenére, nem gondoskodtak a társaság finanszírozásáról. A tulajdonosokat egyfajta döntés­­képtelenség jellemezte, ami ab­ból fakadt, hogy a cég sorsát il­letően nem rendelkeztek igazi érdekeltséggel — nyilatkozta Nagy László, aki úgy véli, a végelszámolásról szóló döntést is sokkal korábban kellett volna meghozni. Akkor, amikor még nem mélyültek el ennyire a cég likviditási gondjai. Ami pedig a következménye­ket illeti: a végelszámolás a csaknem 300 dolgozót foglal­koztató cég létszámának csök­kentését is jelenti. Azt, hogy mi­lyen mérvű lesz a leépítés még nem tudható. Ami tény: az Alba Color már korábban bejelentette a munkaügyi központban, hogy előfordulhat: 60 főtől meg kell válnia. A bejelentésre azért kénysze­rült a cég, mert frottírszövő gé­peinek egy részét valószínűleg nélkülözni lesz kénytelen, mivel adós maradt a bérleti díjjal — tudtuk meg Nagy Lászlótól. A végelszámoló nem tartja lehetetlennek, hogy sikerül ren­dezni tartozásaikat — ez egyéb­ként a végelszámolás feltétele —, mivel a társaság jelentős ér­téket képviselő vagyonnal ren­delkezik így tulajdonában van a Fehérvár belvárosának tőszom­szédságában fekvő telephely is. Az üzem, nem kis részben a dolgozók állhatatosságának kö­szönhetően, továbbra is termel — hangsúlyozta lapunknak nyi­latkozva Nagy László, aki úgy véli: piaci kapcsolataik feljogo­sítanak arra reményre, hogy nem tűnik el végérvényesen Fe­hérvárról a városban nagy múlt­tal rendelkező textilipar. A végelszámolás kezdete e­­gyébként a cég nevének Alba Textil Kft.-re való megváltozta­tásával is egybeesett, bár a két dolog nem függ össze — tudtuk meg Nagy Lászlótól, aki pénte­ken munkásgyűlésen közölte a hírt a dolgozókkal. (b.k.l.) ^ ^ Hirdessen a megyei szaknévsorban! Rendkívüli lehetőségre szeretnénk felhívni kedves Olvasóink figyelmét, akik valamilyen módon érdekeltek a vállalkozói, üzleti szférában vagy a szolgáltatások bármely területén. A Fejér Megyei Hírlap és a Dunaújvárosban megjelenő A Hírlap 1995 elején a szokott módon megjelenteti a megyei üzleti-vállalkozói névsort. A kiadvány füzet, kisebbfajta könyv formátumban, a két újság ingyenes mellékleteként lát napvilágot, így garantáltan eljut azok valamennyi olvasójához. Számunkra a nagyobb fizető hirdetésekkel azonos fontossággal bír. Üzleti-vállalkozói névsorunkban az alábbi fizető hirdetések között választhat: Kedvezményes adatközlés (név, cím, telefon, fax) címszavanként 500 Ft (áfával együtt). Minden további sor 600 Ft + áfa, 30 betűhelyenként. Embléma: 100 Ft/hasábmilliméter + áfa. Cégjegyzékbe kerülés: 1000 Ft + áfa. (A legalább 4000 Ft nettó értékben hirdetők külön díjfizetés nélkül bekerülnek névsorunk cégjegyzékébe.) Keretes álló hirdetés (45 x 70 mm): 12.000 Ft Keretes fekvő hirdetés (90 x 35 mm): 12.000 Ft Keretes álló hirdetés (45 x 120 mm): 20.000 Ft Keretes fekvő hirdetés (90 x 60 mm): 20.000 Ft Negyed oldal (90 x 120 mm): 35.000 Ft Negyed oldal (190 x 60 mm): 35.000 Ft Fél oldal (190 x 120 mm): 60.000 Ft Fél oldal (90 x 250 mm): 60.000 Ft Egész oldal (190 x 250 mm): 100.000 Ft A hirdetések áfa-kulcsa 25 százalék, hogy a kisvállalkozók (kisiparosok, kiskereskedők, most induló gazdasági társaságok) minél nagyobb számban kapjanak helyet a névsorban. Ezért kedvezményes, jelképes árú hirdetési lehetőséget ajánlunk mindenkinek, aki élni óhajt ezzel. 1995-ös üzleti-vállalkozói névsorunkban szokás szerint szakmák, tevékenységi terület szerint különítjük el a hirdetéseket. Kérjük partnereinket, segítsenek a címszó megválasztásában, hiszen kizárólag ettől függ, melyik rovatban jelenik meg vállalkozásuk. Példa a kedvezményes hirdetésre: Címszó: Kőműves Név: Téglás József Cím: Székesfehérvár, Pipitér u. 8. Tel./fax: (22) 411-586 Hirdetésfelvétel a Fejér Megyei Üzleti-Vállalkozói Névsorba: Székesfehérváron: Fejér Megyei Hírlap reklámiroda, Fő utca 17. Fejér Megyei Hírlap szerkesztősége, Honvéd u. 8. Dunaújvárosban: A Hírlap reklámiroda, Városház tér 1. Tudakozódás az üzleti-vállalkozói névsorral kapcsolatos kérdésekben: (22) 327-571 vagy (22) 340-840 Hirdetését, ha levélben küldi, a Fejér Megyei Hírlap szerkesztőségébe címezze: 8002, Székesfehérvár, Honvéd u. 8. Kérjük, mellékelje hozzá a cégszerűen aláírt megrendelőt, a bankszámlaszám feltünte­tésével! Fizetés készpénzzel vagy számlánk kézhezvételétől számított 8 napon belül. Ha a Fejér Megyei Üzleti-Vállalkozói Névsorban hirdet, a megye két legkedveltebb lapjának teljes olvasótáborához, száznál több településen mintegy negyedmillió emberhez jut el hirdetése. Aki számol, ezt választja! FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL RÖVIDEN PETOHÁZA Indulnak a cukorgyárak A cukorrépa-feldolgozá­si kampány pénteken kezdő­dött a petőházi cukor­gyárban. A három éve részvénytársaságként mű­ködő cég 11 ezer 600 hektár­ról várja a terményt az idény­ben. Ennél 400 hektárral nagyobb területre kötöttek szerződést a gazdaságokkal, a gazdálkodókkal, a tavaszi­nyári aszályos időjárás miatt azonban hozzávetőleg ek­kora területen pusztult ki a vetés. A feldolgozók az idén mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően közepes termésre számítanak. BUDAPEST 60 millió dolláros befektetési alap Az OPIC, az Egyesült Ál­lamokban működő állami vállalat, amely a tengerentú­­li magánberuházásokat biz­tosítja, támogatja egy új 60 millió dolláros befektetési a­­lap létrehozását. Az alap Kö­zép- és Kelet-Európa hat or­szágában nyújt helyi kis- és középvállalatoknak tőketá­mogatást. Várhatóan a kö­vetkező öt évben évente öt projektben vesz majd részt, befektetései egy-ötmillió dollár közötti nagyságren­dűek lesznek. HÉVÍZ Mégsem lesz „tóvédő” elkerülő út? Hévíz képviselő-testülete legutóbbi ülésén megdöbbe­nését fejezte ki, hogy a tófü­r­­dő környezetvédelmét szol­gáló déli elkerülő út tervezett költségeiből — közműkiváltás és területbiz­tosítás címén­­— 86 millió forintot az önkormányzatra kívánnak áthárítani. Ezzel kapcsolatos határozatukat megküldték az érdekelt három szakminisztérium­nak, illetve a közúti igazga­tóságnak, hangsúlyozva: ra­gaszkodnak a három tárca közötti, év elejei megállapo­dáshoz, miszerint a teher­mentesítő szakasz teljesen állami beruházásként épül meg. Annál is inkább, mert a tónak mint nemzeti kincs­nek a tulajdonosa az állam, s kötelessége a tavat megóvni. BUDAPEST Magyar—német vállalkozók fóruma A volt NDK-ban —jelen­leg már az egységes Német­országhoz — tartozó tarto­mányok és Magyarország között ideje újjáéleszteni a korábbi gazdasági kapcsola­tokat — mondta Hegyháti József, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium helyet­tes államtitkára azon a fóru­mon, amelyet pénteken rendeztek a türingiai és ma­gyar vállalkozók a budapesti nemzetközi kereskedelmi központban. A közös ren­dezvény nagymértékben e­­lősegítheti a német tarto­mány és Magyarország vállalkozóinak együttmű­ködését.

Next