Fejér Megyei Hírlap, 1994. október (50. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-01 / 230. szám
1994. OKTÓBER 1. SZOMBAT Kihasználatlan export-kontingens Azonnal, és nem tíz nap múlva, nem egy hónap múlva, hanem akár vastagon megelőlegezve is az üzletet. Molnár József, a Székesfehérvár Juh- és Gyapjúkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója is úgy van, mint az az ember, aki álmában kezében tudta az aranyhalat, de mire hazavitte felébredt. Rá kell ébredni arra az igazságra, hogy hajdan juhászatairól is híres Fejér Vármegyének alig van 30 ezer, megszűntek a nagy szövetkezeti állami gazdasági juhászatok, a magánvállalkozás pedig nem tudott, de nem is akart olyan nagyságrendeket elérni, ami volt, mert évről évre a tyakukon maradt a húsvéti bárány is. Az Országos Terméktanács közléséből tudjuk, hogy Magyarország 1994-re 23 617 tonna juhexportra kapott kontingenst a Közös Piac országaiba, elsősorban Olaszországba. Nagy produkció lesz, ha sikerül összekaparni ennek a 70 százalékát. A székesfehérvári társaság a legjobbnak látszik az öszszes vállalkozói körben, mert már most biztosnak tudja a ráeső export-kontingens 90 százalékát. Az év végéig, talán sikerül a teljes 604 tonnát felvásárolni, illetve kiszállítani. Molnár József most azért panaszkodik, hogy hiába ígérnek egymásra a vevők, akár az egeki verhetik az árakat, ha nincs jó juhászkapcsolat, ha nincs állat. A fehérváriaknál is úgy jön öszsze a kilencven százalék, hogy a terméktanács áraira egyenesből rátesznek 3-4 százalékot, mintegy 10 forintot. Ez az igazság. A volt Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinát híres juhászata is „lerobbant", fele sincs meg annak, ami volt. Most jó volna, ha egyszere sikerülne tenyészanyaggal felölteni az üresen álló hodályokat, és igénybe vehetnék még az idén, nem éppen megvetendő állami dotációt. Hasonló kedvező exporthelyzet alakult ki a magyar gyapjú tekintetében is, míg egy-két évvel ezelőtt „félpénzt” sem adtak érte. Megéri most a juhtartónak is, a felvásárló exportőrnek is. Vannak cégek, amelyek már a közeli kelet-európai országokat is kiszemelték maguknak, ha sikerül onnan beszerezni és teljesíteni az exportot. Nem „bégetik” el, de a juhász most — végre! —jó pénzt kap az állatáért, jó pénzt kap a kereskedő is. Ez olyan szép Mihály-napi ajándék volna, ha az előző évek „mihályai” el nem rontották volna a mostani által hozott jó „hírt”. (pdf) Ennek most aranyat érne a gyapja is, a szaporulata is VALUTA Az MNB valutaárfolyamai Érvényben: 1994. szeptember 30. Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 168,77 170,27 171,77 Ausztrál dollár 79,08 79,75 80,42 Belga frank (100) 336,21 338,96 341,71 Dán korona 17,60 17,75 17,90 Finn márka 21,95 22,12 22,29 Francia frank 20,25 20,42 20,59 Görög drachma (100) 45,32 45,72 46,12 Holland forint 61,68 62,20 62,72 ír font 167,09 168,49 169,89 Japán jen (100) 108,53 109,46 110,39 Kanadai dollár 79,49 80,25 81,01 Kuvaiti dinár 359,31 362,64 365,97 Német márka 69,09 69,69 70,29 Norvég korona 15,77 15,91 16,05 Olasz líra (1000) 68,56 69,17 69,78 Osztrák schilling (100) 981,82 990,17 998,52 Portugál escudo (100) 67,78 68,35 68,92 Spanyol peseta (100) 83,28 84,01 84,74 Svájci frank 83,24 83,90 84,56 Svéd korona 14,27 14,39 14,51 USA-dollár 106,85 107,85 108,85 ECU (Közös Piac) 132,13 133,25 134,37 (MTI) GAZDASÁG Üléskárpit a Mezeikbe Mórról A Kieper Recaro Európa egyik legnagyobb autóülésgyártó vállalata. A családi vállalkozásban működő cég ötezer embernek ad munkát hét németországi, valamint hét külföldi — Brazíliában, Angliában, Mexikóban, Olaszországban, Japánban és Magyarországon Móron működő üzemében és több mint egymilliárd márka értékű terméket állít elő évente. A Kieper Recaronak korábban már végzett bérmunkát a móri IMAG. Az ő minőségi munkájuknak és pontosságuknak is köszönhető, hogy a német cég legújabb egységét a Vértesaljára telepítette. Az üzem zöldmezős beruházásként, kilencmillió márkás költséggel fél év alatt épült fel. A háromezer négyzetméter alapterületű csarnokban egyelőre száznegyvenen dolgoznak. A teljes felfutás után — ami 1995 végére várható — 250 főt foglalkoztatnak majd, és naponta 1100 autóüléskárpitot gyártanak Audikba, Mercedesekbe, Opelekbe és Fordokba. A német tulajdonosok tervei szerint az üzem évi tízmillió márkás forgalmat bonyolít le a teljes kapacitás elérése után. A Kieper Recaro összesen húszezer négyzetméternyi területet vásárolt a város önkormányzatától. Lehetőség van tehát az üzem további bővítésére. Ennek feltétele a minőségi munka és az autógyártó cégek megrendeléseinek emelkedése is. MENTENI, AMI MEGMENTHETŐ Végelszámolják a székesfehérvári Patex Alba Color Kft.-t az igazgatótanács csütörtöki döntése értelmében. A dolog nem nevezhető váratlannak. A kérdés csak az volt, hogy a felszámolás vagy a végelszámolás mellett döntenek-e a tulajdonosok. A végelszámolás—amint azt Nagy László korábbi ügyvezető, akit végelszámolónak is kineveztek, elmondta — annyival kedvezőbb a cégre nézve, hogy a kft. jogutód nélküli megszűnése mellett is módot ad a továbbélésre alkalmas üzletágak megmentésére. Feltéve, hogy akad olyan befektető, aki hajlandó kivásárolni azokat. A végelszámolás okaiként több dolgot is említett a végelszámoló. Ám mind közül talán a legnagyobb súllyal az esett latba, hogy az idestova két éve, csődegyezség révén létrejött társaság tulajdonosaivá a korábbi hitelezők — nagyobb részben két bank lettek, akik, ígéretük ellenére, nem gondoskodtak a társaság finanszírozásáról. A tulajdonosokat egyfajta döntésképtelenség jellemezte, ami abból fakadt, hogy a cég sorsát illetően nem rendelkeztek igazi érdekeltséggel — nyilatkozta Nagy László, aki úgy véli, a végelszámolásról szóló döntést is sokkal korábban kellett volna meghozni. Akkor, amikor még nem mélyültek el ennyire a cég likviditási gondjai. Ami pedig a következményeket illeti: a végelszámolás a csaknem 300 dolgozót foglalkoztató cég létszámának csökkentését is jelenti. Azt, hogy milyen mérvű lesz a leépítés még nem tudható. Ami tény: az Alba Color már korábban bejelentette a munkaügyi központban, hogy előfordulhat: 60 főtől meg kell válnia. A bejelentésre azért kényszerült a cég, mert frottírszövő gépeinek egy részét valószínűleg nélkülözni lesz kénytelen, mivel adós maradt a bérleti díjjal — tudtuk meg Nagy Lászlótól. A végelszámoló nem tartja lehetetlennek, hogy sikerül rendezni tartozásaikat — ez egyébként a végelszámolás feltétele —, mivel a társaság jelentős értéket képviselő vagyonnal rendelkezik így tulajdonában van a Fehérvár belvárosának tőszomszédságában fekvő telephely is. Az üzem, nem kis részben a dolgozók állhatatosságának köszönhetően, továbbra is termel — hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva Nagy László, aki úgy véli: piaci kapcsolataik feljogosítanak arra reményre, hogy nem tűnik el végérvényesen Fehérvárról a városban nagy múlttal rendelkező textilipar. A végelszámolás kezdete egyébként a cég nevének Alba Textil Kft.-re való megváltoztatásával is egybeesett, bár a két dolog nem függ össze — tudtuk meg Nagy Lászlótól, aki pénteken munkásgyűlésen közölte a hírt a dolgozókkal. (b.k.l.) ^ ^ Hirdessen a megyei szaknévsorban! Rendkívüli lehetőségre szeretnénk felhívni kedves Olvasóink figyelmét, akik valamilyen módon érdekeltek a vállalkozói, üzleti szférában vagy a szolgáltatások bármely területén. A Fejér Megyei Hírlap és a Dunaújvárosban megjelenő A Hírlap 1995 elején a szokott módon megjelenteti a megyei üzleti-vállalkozói névsort. A kiadvány füzet, kisebbfajta könyv formátumban, a két újság ingyenes mellékleteként lát napvilágot, így garantáltan eljut azok valamennyi olvasójához. Számunkra a nagyobb fizető hirdetésekkel azonos fontossággal bír. Üzleti-vállalkozói névsorunkban az alábbi fizető hirdetések között választhat: Kedvezményes adatközlés (név, cím, telefon, fax) címszavanként 500 Ft (áfával együtt). Minden további sor 600 Ft + áfa, 30 betűhelyenként. Embléma: 100 Ft/hasábmilliméter + áfa. Cégjegyzékbe kerülés: 1000 Ft + áfa. (A legalább 4000 Ft nettó értékben hirdetők külön díjfizetés nélkül bekerülnek névsorunk cégjegyzékébe.) Keretes álló hirdetés (45 x 70 mm): 12.000 Ft Keretes fekvő hirdetés (90 x 35 mm): 12.000 Ft Keretes álló hirdetés (45 x 120 mm): 20.000 Ft Keretes fekvő hirdetés (90 x 60 mm): 20.000 Ft Negyed oldal (90 x 120 mm): 35.000 Ft Negyed oldal (190 x 60 mm): 35.000 Ft Fél oldal (190 x 120 mm): 60.000 Ft Fél oldal (90 x 250 mm): 60.000 Ft Egész oldal (190 x 250 mm): 100.000 Ft A hirdetések áfa-kulcsa 25 százalék, hogy a kisvállalkozók (kisiparosok, kiskereskedők, most induló gazdasági társaságok) minél nagyobb számban kapjanak helyet a névsorban. Ezért kedvezményes, jelképes árú hirdetési lehetőséget ajánlunk mindenkinek, aki élni óhajt ezzel. 1995-ös üzleti-vállalkozói névsorunkban szokás szerint szakmák, tevékenységi terület szerint különítjük el a hirdetéseket. Kérjük partnereinket, segítsenek a címszó megválasztásában, hiszen kizárólag ettől függ, melyik rovatban jelenik meg vállalkozásuk. Példa a kedvezményes hirdetésre: Címszó: Kőműves Név: Téglás József Cím: Székesfehérvár, Pipitér u. 8. Tel./fax: (22) 411-586 Hirdetésfelvétel a Fejér Megyei Üzleti-Vállalkozói Névsorba: Székesfehérváron: Fejér Megyei Hírlap reklámiroda, Fő utca 17. Fejér Megyei Hírlap szerkesztősége, Honvéd u. 8. Dunaújvárosban: A Hírlap reklámiroda, Városház tér 1. Tudakozódás az üzleti-vállalkozói névsorral kapcsolatos kérdésekben: (22) 327-571 vagy (22) 340-840 Hirdetését, ha levélben küldi, a Fejér Megyei Hírlap szerkesztőségébe címezze: 8002, Székesfehérvár, Honvéd u. 8. Kérjük, mellékelje hozzá a cégszerűen aláírt megrendelőt, a bankszámlaszám feltüntetésével! Fizetés készpénzzel vagy számlánk kézhezvételétől számított 8 napon belül. Ha a Fejér Megyei Üzleti-Vállalkozói Névsorban hirdet, a megye két legkedveltebb lapjának teljes olvasótáborához, száznál több településen mintegy negyedmillió emberhez jut el hirdetése. Aki számol, ezt választja! FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL RÖVIDEN PETOHÁZA Indulnak a cukorgyárak A cukorrépa-feldolgozási kampány pénteken kezdődött a petőházi cukorgyárban. A három éve részvénytársaságként működő cég 11 ezer 600 hektárról várja a terményt az idényben. Ennél 400 hektárral nagyobb területre kötöttek szerződést a gazdaságokkal, a gazdálkodókkal, a tavaszinyári aszályos időjárás miatt azonban hozzávetőleg ekkora területen pusztult ki a vetés. A feldolgozók az idén mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően közepes termésre számítanak. BUDAPEST 60 millió dolláros befektetési alap Az OPIC, az Egyesült Államokban működő állami vállalat, amely a tengerentúli magánberuházásokat biztosítja, támogatja egy új 60 millió dolláros befektetési alap létrehozását. Az alap Közép- és Kelet-Európa hat országában nyújt helyi kis- és középvállalatoknak tőketámogatást. Várhatóan a következő öt évben évente öt projektben vesz majd részt, befektetései egy-ötmillió dollár közötti nagyságrendűek lesznek. HÉVÍZ Mégsem lesz „tóvédő” elkerülő út? Hévíz képviselő-testülete legutóbbi ülésén megdöbbenését fejezte ki, hogy a tófürdő környezetvédelmét szolgáló déli elkerülő út tervezett költségeiből — közműkiváltás és területbiztosítás címén— 86 millió forintot az önkormányzatra kívánnak áthárítani. Ezzel kapcsolatos határozatukat megküldték az érdekelt három szakminisztériumnak, illetve a közúti igazgatóságnak, hangsúlyozva: ragaszkodnak a három tárca közötti, év elejei megállapodáshoz, miszerint a tehermentesítő szakasz teljesen állami beruházásként épül meg. Annál is inkább, mert a tónak mint nemzeti kincsnek a tulajdonosa az állam, s kötelessége a tavat megóvni. BUDAPEST Magyar—német vállalkozók fóruma A volt NDK-ban —jelenleg már az egységes Németországhoz — tartozó tartományok és Magyarország között ideje újjáéleszteni a korábbi gazdasági kapcsolatokat — mondta Hegyháti József, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára azon a fórumon, amelyet pénteken rendeztek a türingiai és magyar vállalkozók a budapesti nemzetközi kereskedelmi központban. A közös rendezvény nagymértékben elősegítheti a német tartomány és Magyarország vállalkozóinak együttműködését.