Fejér Megyei Hírlap, 1995. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-01 / 77. szám

1995. ÁPRILIS 1. SZOMBAT Akciónap Ha a leértékelt ruháknak van akciónapjuk, akkor a szakszer­vezeteknek miért ne lehetne? Legyen. Csak ne olyan, mint a levetett ruháké... Április másod­­­an vagyon is nekik akciónap­juk. Ezen a mun­kanélküliség problémáit és a szociális feszültségeket vitatják meg. Amellett, hogy a (viszonylag) felvilágosult, úgynevezett demokratikus országokban törvények is szól­nak róluk, vagyis a szakszervezetekről. Arról, hogy mibe szólhatnak bele, med­dig, hogyan, s mit lehet megtenni velük, de főleg nélkülük, illet­ve ellenükre. Úgy látni, elég sokat lehet megtenni ellenükre. Mert mit is tehetnek a szakszervezetek? Mondjuk, akciónapot szereznek. Aztán megszervezik a dol­gozókat. Tagdíjat kérnek tőlük. Szolidaritási meg nyugdíjala­pokat hoznak létre — természetesen a tagok pénzéből. Forgat­ják ezeket az alapokat a pénzpiacon—mondani sem kell, hogy a tagság érdekében. Ehhez vezetőségeket, bizottságokat, appará­tusokat hoznak létre. Tárgyalnak a végrehajtó hatalommal, magyarul: az éppen aktuális kormánnyal. Esetleg tiltakoznak. Sztrájkokat szerveznek. Védik a tagjaikat—ameddig tudják... Lásd Nicola Sacco és Bartholomeo Vanzetti esetét. Ezt mind meg tudják tenni a szakszervezetek. Csak megakadályozni nem tudnak semmit. Ezt, úgy látszik, a kormányok is tudják. De már mi is kezdjük megtanulni. (Pekarek) Oktatóbázis Csákberényben Az önkom­ányzati hivata­lokban folyó munka akkor lehet színvonalas, ha a hivatal jól szervezett, ha az ott dolgozók jól képzettek, a maguk területén tá­jékozottak, naprakészek. Az­ ap­parátusok munkatársainak kép­zése azonban ma még egyelőre nem biztosított, az ehhez szük­séges kereteket meg kell terem­teni, ha másként nem megy, az önkormányzatok összefogásá­val. Ennek érdekében találko­zott tegnap a megyeszékhelyen Szombathely, Siófok, Tatabá­nya, Veszprém és Fehérvár pol­gármestere, valamint a Fejér és a Somogy megyei közgyűlés el­nöke, akik a megbeszélés előtt Csákberényben megtekintették az ország első falusi Teleházát és az Erdei Iskolát, amely a ter­vek szerint bázisa lesz a szakosí­tott oktatásnak. Az Erdei Iskolában m­ára si­került megteremteni mindazo­kat a feltételeket, amelyek lehe­tővé teszik, hogy a hivatalokban dolgozók továbbképzése elin­dulhasson — mondta Gáspár Mátyás, a KÖZIG Konzult ügy­vezetője, aki jelentős részt vál­lalt az oktatóbázis kiépítésében. Az itteni tanfolyamok tervezet­ten, ciklusokban folynak majd, a az önkormányzatok közvetlenül felügyelik ezeket. A képzésben az apparátus dolgozói, vezetői és a képviselő-testületek tagjai is részt vesznek. Az önkormányzatok együtt­működése lehetővé teszi, hogy különböző helyeken meglevő tudást, a helyi tapasztalatokat egymásnak átadják. Ezenkívül természetesen külföldi példák is segítik majd az oktatást. A birminghami egyetem köz­­igazgatási tanszékével való két­éves kapcsolat eredményeképp már megszületett egy kézi­könyv, amely az önkormányza­tok gazdálkodásához ad hasz­nos tanácsokat. Anyagi és szak­mai segítséget várnak az USA- ból és Hollandiából is, és a képzésben részt vevő önkor­mányzatok széles testvérvárosi kapcsolatait is igyekeznek majd hasznosítani a tanfolyamokon. Új vasútvonal épül Mór-Oroszlány között (Folytatás az I. oldalról) az új pálya, amely nagyban elő­segítheti a két szomszédos me­gye gazdasági, kulturális és e­­gyéb irányú kapcsolatainak fej­lődését. Az elmúlt évtizedekben, az o­­roszlányi szénbányászat csúcs­termelésének időszakában, mű­ködött keskeny nyomközű gaz­dasági vasút Oroszlány és Mór között, azt azonban a­ szénter­melés visszaesése után meg­szüntették. A nagyvasúti pályát a régi kisvasút nyomvonalán ve­zetik. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL GAZDASAG A toplista élén a tízéves Albacomp (Folytatás az 1. oldalról) Minárovits János elnök-igaz­gatónak az elmúlt éveket fel­elevenítő ismertetésével kezdő­dött az Albacomp Rt. tegnapi, a cég fennállásának 10. évfordu­lója alkalmából rendezett ün­nepség. Szó esett a panelépület alagsorában eltöltött első évek­ről, a folyamatos fejlődésről, ve­gyes vállalatok alapításáról, az új székház és az üzemcsarnok építéséről. A cég elmúlt évi 5,5 milliárdos forgalmával vezeti a hazai számítástechnikai cégek toplistáját, ide értve a multinaci­onális vállalatok magyarországi érdekeltségeit is. Nem maradt adós az elismeréssel Szabó Gá­bor, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Nagy István fehérvári pol­gármester és Pál László ipari miniszter sem, akivel az ünnep­ség előtt beszélgettünk. — Miniszter úr, ön hogyan látja a hazai számítástechnika jelenlegi helyzetét? —Azt kell mondjam, hogy az Albacomp és a hazai számítás­­technika két külön dolog. Amíg az Albacomp esetében töretlen fejlődés tapasztalható, addig a többi cégre az általános recesz­szió a jellemző, bár néhányan kezdenek elmozdulni a mély­pontról.­­— Az ipari tárca által felü­gyelt ágazat elmúlt évi fejlődése megismétlődik-e az idén? — Ha a tavalyi 9 százalékos fejlődés nem is várható 1995- ben — sok mindentől függ a ter­melés alakulása —, mai becslé­sem szerint 7-8 százalékos bő­vülésre lehet számítani. — Hogyan hat az ipar telje­sítményére a 8 százalékos vám­pótlék? — A vámpótlékot elsősorban a külkereskedelmi mérleg job­bítása érdekében vezettük be, remélhető ettől az import csök­kenése és az importkiváltó fej­lesztések megvalósítása. El kell mondanom, hogy három ter­mékkörben nem érvényesül a vámpótlék, az energiahordo­zók, a bérmunkához vásárolt anyagok és a fejlesztéshez szük­séges gépek, berendezések ese­tében. — Vannak azonban olyan cé­gek— ilyen például a fehérvári kompaktlemez-gyár—, amelyek csak importanyagokkal dolgoz­nak, esetükben már eddig sem volt kedvező a helyzet... — Ilyen esetekben el tudom képzelni, hogy az adott alap­anyagok vámjának csökkenté­séről lehessen tárgyalni, de sem­miképpen nem a vámpótlék megszüntetéséről. A külkeres­kedelmi mérleg javítása érdeké­ben a vámpótlékra mindenkép­pen szükség van, s akik nem tud­nak lemondani az importról, azoknak meg kell tudni fizetni a vámpótlékot. Vagy — ha ez le­hetséges — meg kell találni itt­hon a nyersanyagot. Zs. F. MÁV: nincs­­ új kollektív szerződés Nem kötötték meg az új kol­lektív szerződést a MÁV-nál a kitűzött március 31-i határidőn belül. A Vasutas Érdekegyezte­tő Tanács pénteki ülésén a MÁV és a vasutasszakszervezetek to­vábbra sem tudtak megállapod­ni a kollektív szerződéstervezet vitás pontjaiban. A vasúti érdek­egyeztető tárgyaláson megálla­podtak abban, hogy hétfőn dél­után 2 órától folytatják az e­­gyeztető megbeszéléseket. A MÁV pénteken 2 órától fo­lyamatosan értesíti erről dolgo­zóit. A reprezentatív szakszer­vezetek közül a VDSZSZ és a Mozdonyvezetők Szakszerve­zetének képviselői bejelentet­ték, hogy hétfőn testületi ülésén határoznak a további lépésekről. Több import gyógyszer Mától drágább Az importált gyógyszerek je­lentős része — több mint 900 külföldi patikaszer — 28,8 szá­zalékkal drágul április 1-jétől. A gyógyszer-nagykereske­dők a vámpótlékkal és a forint­­leértékeléssel megegyező a­­rányban emelték áraikat, figye­lembe véve a következő három hónapban várható devalválást is. Ezt a lépést az Országos E­gészségbiztosítási Pénztárral is egyeztették, a biztosító azonban csak az alaplistán szereplő 263 patikaszer árváltozását tudja át­vállalni. Ezért a 100,95, i­l­letve 90 szá­zalékban támogatott, alaplistás import gyógyszerek ára nem e­­melkedik, a többi importtermék viszont drágább lesz. Többet kell fizetni számos 40 és 70 szá­zalékos arányban támogatott, valamint teljes árú patikasze­rért, köztük a külföldi antibioti­kumokért. Fejér megye több településéhez hasonlóan Móron is befejezésé­hez közeledik a gázprogram. E városban is jelentős beruházás­nak számított a vezetékhálózat kialakítása, amelyhez a lakos­ság jelentős anyagi ráfodításokkal járult hozzá. Móron jelenleg a város külső részeiben végzik a gázvezeték-építési munkákat Egyéves a Westel 900 GSM Szinte robbant a magyar piac Még nincs egészen öt eszten­deje, hogy az Ericsson bemutatta Genfben a GSM-telefonrend­­szert, amely óriási távlatokat nyitott a kommunikációban, s íme: Magyarországon is a na­pokban lép be a hálózatba a het­venötezredik előfizető. Tegnap Budapesten, a Gundel étteremben ünnepelte egyéves születésnapját a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Részvénytár­saság. Sugár András vezérigaz­gató szerint a legfőbb tanulság az, hogy a hátrány is behozható bizonyos területen, ha van kellő piac és befektetési hajlandóság. Márpedig a magyar piac szinte robbant! Mikuláskor 50 ezer elő­fizetője volt a rendszernek, ma hetvenötezren vannak, s a vidék még csak azután kapcsolódik be igazán, a központbővítések ré­vén. Április 16-tól három köz­pont szolgál már, a hálózat fej­lesztésére eddig 185 millió dol­lárt költöttek, 25 millióval többet a tervezettnél. Új tulajdonosként lépett a részvénytársaságba a Vi­lágbank egyik leányvállalata, az IFC. Az 55 millió dolláros alap­tőke így 80 millióra emelkedett. A Westel 900 GSM tarifái jóval olcsóbbak, mint bárhol Európá­ban, Magyarországon különösen a távhívások kedvező díja miatt örülnek a telefonhasználók, fi­gyelőre még van bőven fehér folt, hiányzik az alapvető táv­közlési szolgáltatás, ezért ezt az igényt szeretné a társaság kielé­gíteni, s majd csak utána vezet be új szolgáltatásokat, mint például az adat- vagy faxtovábbítást. Természetesen a legtöbb tele­fonhasználó Budapesten van, emiatt nem mindig sikerül a hí­vás a belvárosban, rövidesen ezen is segítenek — hangzott az ígéret. A magyar piac sikerein fölbuzdulva májusban hazánk­ban rendezik meg a GSM-világ­­konferenciát, mintegy 80-100 Westel-képviselő részvételével. CÉGHÍREK A Fejér megyei és itteni érdekeltségű vállalatoktól, vállalkozásoktól kapott tájé­koztatás alapján az elmúlt időszak fontosabb eredmé­nyei, érdekességei az aláb­biakban foglalhatók össze. Születésnapi ünnepség A fehérvárcsurgói Üveg- Ásvány Kft. dolgozói a hé­ten meghitt ünnepség kere­tében ünnepelték a cég alapításának ötödik évfor­dulóját. Fehérvárcsurgón 1962-ben kezdődött a kvarc­homok bányászata, Ma­gyarországon minőségi ü­­veggyártásra alkalmas pannon kori homok csak itt található. A bánya és a fel­dolgozó üzem folyamatosan fejlődött. Az Üveg-Ásvány Kft.-t 1990-ben alapították az üzem dolgozói és a bányát addig üzemeltető állami vál­lalat. Két évvel később az ál­lami tulajdonrész teljes egé­szében magánkézbe került, majd alaptőke-emeléssel társtulajdonossá vált az ír NAVAN cég. A bányaválla­latok közül elsőként az Ü­­veg-Ásvány Kft.-nél kezd­ték el az ISO 9002-es minőségbiztosítási rendszer előírásainak bevezetését. Termékeik — a hasonló külföldi üveghomokhoz vi­szonyítva is—jobb minősé­gűek lettek. Számítástechnikai bemutató A székesfehérvári Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Számítógéptechnikai Inté­zetében mutatta be a Help Kft. tegnap az általa forgal­mazott számítástechnikai újdonságokat. A főiskolá­sok, mint a jövő szakembe­rei nagy érdeklődéssel pró­bálgatták a legújabb Compaq, Digital, Micro­soft, CalComp és Agfa PC- ket, laptopokat és másológé­peket. ” CD-gyár és kiadó A héten mutatták be azt a négy CD-ből álló lemezcso­magot, ami a hazai igényes jazz élvonalbeli együttesei­nek felvételeit tartalmazza. A VTCD Kompaktlemez­­gyártó K­ft. (egyben kiadó is) a maga nemében egyedülál­ló az országban, a CD- gyártást, mint iparágat lé­nyegében ők jelentik Magyarországon.­­ Tevé­kenységük a kedvezőtlen vámfeltételek miatt­­­ külö­nösen a vámpótlék beveze­tése óta — egyre nehezebb. Amíg ugyanis a kész CD­-k behozatala kedvezményes, addig a gyártáshoz behozott anyagok után magas a vám. Whirpool: rekordsorozat A Whirpool Europe mű­ködését az­ üzleti eredmé­nyek ötödik éve töretlen re­kordsorozata fémjelzi. A 120 főnek munkát adó Whi­r­­pool Magyarország Kft. ta­valy 3,5 milliárdos forgal­mat ért el. A multinacionális háztartási gépgyártó ma­gyarországi leányvállalata közel 20 százalékos részese­déssel rendelkezik a magyar „fehéráru-piacon”.

Next