Fejér Megyei Hírlap, 1995. szeptember (51. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-01 / 205. szám

1995. szeptember 1., PÉNTEK KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 Itt a biobrikett, de a szén még mindig tartja magát Hazai és importszénből biztonságos az ellátás Évek óta nincs ellátási gond, sőt a választékkal sincs baj — állapítja meg Katona Gábor az Austrofa székesfehérvári Mártí­rok úti telepének cégvezetője, bár véleménye szerint az im­portszén drágább, mint a hazai, a végelszámolásnál, lehet, hogy nem az olcsóbb kerül majd ke­vesebbe. A cégvezető egyébként nem favorizálja az importszenet, de megnyugtató, hogy váratlan ha­zai ellátási akadozás esetén számtalan külföldi ajánlatból válogathatna, s nem lenne baj az ellátással. Jelenleg a telepen megfelelő a kínálat, főleg a ha­zai barnaszén választék, s ennek ára jó. Lehet kapni tatai briket­tet, dorogi konixot, előbbiből 200, utóbbiból 50 tonna van a te­lepen. A napokban várható oroszlányi diószén, illetve dara, de most is kapható putnoki dió­szén és várnak cseh szenet, ked­­vices darát is, van most lengyel kockadarabos szén és 30 tonna lángborsó. A feketeszén kategó­riájából orosz EP-30 elnevezésű szén kapható. Újdonság a bio­brikett, ami lényegében ragasz­tó nélkül préselt faalapanyagú fűtőanyag, melynek hazai elter­jedése most van folyamatban. Kétféle minőségű tűzifa, ta­vaszi és nyári vágású tölgy, gyertyán, bükk, cser és akác kapható hasábban, kugliban, il­letve hasítva. Ezek közül a ko­rábbi vágású a drágább, ám szá­razabb is. Egyébként az árakról annyit, hogy a legolcsóbb, a 800 forint alatti putnoki diószén, a legdrágább pedig a mázsánként 1190 forinttba kerülő tatai bri­kett, a fűrészelt tűzifa mázsája 640 és 710 forint közötti. A hagyományos tüzelő­anyaggal fűtők ellátása tehát zökkenőmentesnek ígérkezik, sokkal nehezebb helyzetben vannak viszont, akik gázolajjal fűtenek, hisz májusban meg­szűnt a HTO, s fűtésre is a mé­regdrága dízelolajat kell vásá­rolniuk, mert a beígért kompen­záció még várat magára. Ha más nem, az úgynevezett lakásfenn­tartási támogatás segíthet a má­jusi literenkénti 29 forintos fű­tőolaj, s a mostani 83 forintos dí­zelolaj közötti különbség kom­penzálásában. A Széphő Rt.-nél még javában folyik, bár már a vége felé jár a fűtéses rendszer karbantartása és felújítása, s mint ilyen még nem foglalkoz­nak a fűtéssel. Előírás szerint a hivatalos idény kezdete és vége előtt egy hónappal kell készen­létben lenniük. Ennek értelmé­ben szeptember 15-től, ha az egyes lakóközösségek ezt kü­lön, írásban is kérik, a vállalat megkezdi a fűtést. p.i. A rászorultság mellett érv a tanulmányi előmenetel Kollégiumi körkép Fehérváron és idegenben A tanév kezdetével a hét vé­gétől megtelnek a kollégiumok. S hogy az egyre nehezebb gaz­dasági hatások miatt, milyen körülmények közepette kezdik meg a nevelő munkát, erről kér­deztünk néhány intézményve­zetőt és más felelős szakembert. Az egyik legnagyobb fehér­vári intézmény, a József Attila Fiúkollégium vezetője, Nagy Kálmán igazgató tájékoztatá­sunkra elmondotta, hogy a tané­vet teltházzal kezdik, a 460 kol­légiumi helyet már betöltötték. S jellemző adat, hogy 19 külön­böző középiskolából kapnak el­helyezést itt a vidéki tanulók. A másik, hasonló nagyságrendű középiskolai lánykollégium pe­dig csak részben betöltött. Rá­kos Csabáné, igazgatónő szerint eddig 392 tanuló nyert felvételt az intézménybe. Ám ez a lét­szám szeptemberben még vál­tozhat. A csökkenő tendencia e­­gyik magyarázata, hogy ettől a tanévtől kezdődően több helyi (fehérvári) tanulót vettek fel a középiskolákba, amelynek fenntartója — mint a kollégiu­moké is — elsősorban a székes­­fehérvári önkormányzat. Az elhelyezés és a finanszíro­zás kérdésében évekkel ezelőtt tárgyalást kezdeményeztek né­hány környékbeli (vidéki) ön­kormányzattal, hogy a terüle­tükről felvett tanulók arányában vállaják át a költségek egy ré­szét. Ám, mint azt Cser Béláné­­tól, a fehérvári önkormányzat szakképzési referensétől meg­tudtuk, ebben a kérdésben nem történt előrelépés. Csupán né­hány szociálisan rászoruló gyer­mek étkezési térítését vállalták a területileg illetékes önkormány­zatok, ami csak a családok hely­zetén segít, az intéz­ményekén nem. Egyébként a kollégiumi nevelés továbbra is ingyenes, csupán az étkezési térítést kell a szülőknek megfizetni, ami 115 forint 80 fillér naponta. Ameny­­nyiben egyes családokban há­rom vagy több eltartott van, ak­kor ez az összeg 82 forint 80 fil­lérre módosul. Az idegenben tanuló Fejér megyei gyerekek kollégiumi el­helyezésének könnyítésére a megyei önkormányzat néhány évvel ezelőtt 4 millió forintért 20 kollégiumi helyet vásárolt a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Szántó Kollégiu­mában. Mint Szabados Tamás­tól, az oktatási bizottság elnöké­től megtudtuk, a helyek betölté­séről tegnap döntöttek, s elhelyezést nyert 13 vidéki, 5 fehérvári és 2 dunaújvárosi ta­nuló. s. 1. Egyszer már csődbe jutott: százéves az Ikarus (Folytatás az 1. oldalról) Az Ikarus fehérvári gyára elődjeként pedig egy repülőgép­javítással foglalkozó üzemet tartanak számon, amely az első világháborút követően kezdte meg működését. A székesfehér­vári és a mátyásföldi gyárat 1963-ban egyesítették. A het­venes évek volt az Ikarus fény­kora, amikor tízezer darab fölé sikerült föltornászni az évente gyártott autóbuszkarosszériák számát. Az Ikarus néhány éve már csak részlegesen van állami tulajdonban, de — Moór Gyula, a fehérvári gyár igazgatója sza­vai értelmében — elképzelhető, hogy még az idén teljes egészé­ben magánkézbe kerül. A jövő nem sok jóval kecseg­tet, Moór Gyula sem tudott — Churcill után igencsak szaba­don —­ mást ígérni az állásban maradóknak, mint hirtelen sok munkát, felváltva sok lötyögés­sel. A cég tradicionális elneve­zése ugyan — gondoljunk a mi­tológiára — nem jó ómen, ám az Ikarus történetéből reményt ad­hat az eljövendőre az, hogy a harmincas években a cég elődje is tönkre ment egyszer, az ala­pító fiai mégis föltámasztották. A néptánccal vidámított ün­nepségen elhangzott: ha a kor­mány kedvező döntést hoz, jö­vőre talán már nem marad el a béremelés... (b.k.l.) Kevesebb lesz a napraforgó, de jobban megfizetik Elégedettek a 46 százalékos olajtartalommal a feldolgozók Megkezdődött a napraforgó betakarítása is a régióban. A gazdák zöme tegnap már pontos információkat adott az olajnö­vény várható hozamáról az FM Fejér Megyei Hivatalának. Ki­tűnik, hogy az idei termés hektá­ronként 1-1,2 tonnával keve­sebb lesz, mint várták, ugyanak­kor a martfűi és a győri növény­olajipari minták alapján 46 százalékos lesz a szárazanyagra vetített olajtartalom, ami 2 szá­zalékkal jobb, mint az előző é­­vekben volt. Ismertté vált az is, hogy az idén a júliusi aszály és a most sokkal erőteljesebben ká­rosító szártőbetegség helyen­kénti, táblánkénti hatására a hektáronkénti veszteség 30-40 ezer forint. A mezőföldi, a sárréti gazdák köréből megkérdezettek többsé­ge mégis azt mondja, hogy igen komoly pénzügyi válsággal kel­lene szembenézniük, ha nem volna napraforgó. (Helyenként még azon az áron is, hogy nem tartják be a vetésforgóban előírt 5 éves „terminust”, és igen sokat kockáztatva ezáltal a növényter­mesztés hátrányára. Vannak te­rületek, ahol megfelelnek a ter­mesztés feltételeinek, és a felso­rolt hátrányok ellenére 2 tonna fölé várhatják a hektárhozamot. Az ország 500 ezer hektár fölötti napraforgó vetésterülete azon­ban 1,6 tonna körüli átlagot ígér. Kollár Lajosnak, a Cereol Rt. el­nök-vezérigazgatójának az a vé­leménye, hogy a napraforgó Magyarországon ismét igen ko­moly bevételi forrás, az ismert i­­dőjárási okok ellenére. Idén, ezt rögzítették a szerződésekben, 28 ezer forintot fizetnek tonnán­ként, plusz 2000 forintot azok­nak, akik a termés teljes meny­­nyiségét a cégnek adják át. Ez már nagyon jó pénz a korábbi é­­vekben érvényesített 18-20 ezer forinttal szemben. Az elnök-vezérigazgatóval folytatott beszélgetésből az is egyértelművé vált, hogy a Ce­reol Rt., mint száz szalékban o­­lasz-francia tulajdonú cég na­gyon komoly anyagi és techni­kai-szakmai hátteret nyújt a partnereknek. Ezzel magyaráz­ható az is, hogy hazánkban e­­gyik évről a másikra 18-20 szá­zalékkal nőtt a vetésterület, ami azt is jelenti, hogy ennél többet már igencsak meggondolatlan­ság volna programozni, mert ö­­kológiai hátrányt okozhatna. Ennek a területnek a stabilizálá­sára az új szerződésekhez 5,2 milliárdos banki garanciákat is „csatolnak” akiknek szükségük van rá. A nagy multinacionális növény-olajipari cég a rossz nyelvek ellenére sem viszi ki az országból a növény­olajipar hasznát. Kollár elnök-vezér­igazgató szerint 1992 óta 2 mil­­liárdot költöttek új finomítók és palackozók beruházására, és a jövőben folytatni akarják a ma­gyar növényolajtermelés kor­szerűsítését. A napraforgó vetésterületé­nek megtartása mellett azonban szorgalmazni kívánják a rep­ceolaj termelést, elsősorban hu­máncélokra. Az időjárási tényezőket a jö­vőben minden eddiginél jobban figyelembe veszik a fajta meg­választásánál, de nagyobb szak­mai felelősséggel szervezik a napraforgó növényvédelmét is. Európa napraforgó termesztői az elmúlt évtized során sokat lestek el a magyaroktól, úgy tű­nik a jövőben, a megváltozott i­­dőjárási tényezők következté­ben, nekik is újra kell tanulniuk ahhoz, hogy a kiesést valami­képpen mérsékelni legyenek ké­peset. A napraforgó ugyanis a Fejér megyei termelők számára szin­tén a létkérdés. (pdf) RÖVIDEN Szeptember 1-jétől emelkedik a villany és a gáz ára Emelkedik péntektől a villanyáram és a földgáz ára, mindkét energiahordozó e­­setében nyolc százalékkal. Az áremelésre a kormány döntése értelmében kerül sor, célja az, hogy a költsé­garányos árak fokozatos ki­alakításával csökkenjen az energiaszolgáltató vállala­tok vesztesége. A Magyar Villamos Művek Rt.-től ka­pott adatok szerint az új díj­szabás alapján a nappali fo­gyasztás tarifája évi 600 ki­lowattig 7 forint, plusz az e­­nergiahordozókat terhelő 12 százalékos áfa, tehát össze­sen 7 forint 84 follér kilo­wattóránként. Hatszáz és 3600 kilowattóra közötti é­­ves fogyasztási kategóriá­ban 9 forint 20 fillért, plusz áfát, vagyis 10 forint 30 fil­lért kell fizetni egy kilowatt­ért. Efölött 11 forint 30 fillér plusz áfa, vagyis 12 forint 66 fillér az áram ára. Az éjsza­kai fogyasztás 2400 kilo­wattóráig 3 forint 80 fillér plusz áfa, 2400 és 12 ezer ki­lowatt között 4 forint 30 fil­lér plusz áfa, efelett pedig 4 forint 80 fillér, plusz adó egy kilowattra számítva. A la­kossági földgáz ára köbmé­terenként 16 forint 65 fillér­re emelkedik szeptembertől. A kormánydöntés szerint a jövő év márciusában kerül sor a következő ármódosí­tásra, akkor a tervek szerint a villanyáram 18 százalékkal, a gáz pedig 25 százalékkal e­­melkedik. Az árak korrekci­ójának utolsó lépcsőjére ok­tóberben kerül sor, ezzel az áraknak el kell érniük a köl­­tés­arányos szintet. Addig­ra a közben meginduló pri­vatizáció következtében minden bizonnyal új tulaj­donosok is jelen lesznek a szolgáltató társaságokban. Ők 1997 után a piaci mozgá­sok függvényében, évente egyszer módosíthatják majd az árakat. Az MSZOSZ nem foglalkozott az utódlással Az MSZOSZ elnöksége még nem foglalkozott az utódlással, mert az elnök nem mondott le. Ezt Nagy Sándor, a szakszervezeti szövetség vezetője mondta, amikor csütörtökön az előző napi elnökségi ülésről tájé­koztatta a sajtó képviselőit. Az elnökség, amennyiben szükséges felkészül a válto­zásokra, de az új minisztéri­um létrehozása, a jogsza­bály-módosítások — a poli­tikai viták nélkül — még normál körülmények között is egy másfél hónapot venne igénybe. Vágó János alelnök rámutatott: az Magyar Szak­­szervezet­ Országos Szö­vetsége elnöksége támogat­ja a gazdasági összehangoló feladatot ellátó kormányzati intézmény létrehozását, és­­ Nagy Sándort alkalmasnak tartja erre a posztra. Nem azt várják tőle, hogy a kormány­ban a szakszervezetek ötö­dik hadoszlopaként dolgoz­zon. Az MSZOSZ-ben vi­szont arra számítanak, hogy felkészültségét kamatoztat­va azon kevesek közé tartoz­zon, aki nem felejti el hon­nan jött.

Next