Fejér Megyei Hírlap, 1995. október (51. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-02 / 231. szám
1995. október 2., HÉTFŐ KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 Szépséges térítők, kék ábrándok — Tényleg mind nagyon szép, de most inkább ne vegyünk semmit — fogja kézen asszonyát az úr mellettem, s bár a hölgy még szívesen nézegetné tovább a gyönyörűséges erdélyi térítőket, szőtteseket, szelíd erőszakkal maga után húzza nejét. Pedig talán nem is kellene pénzköltéstől tartania. Az ember lánya már csak olyan, hogy örömmel veszi kezébe a szépet, hadd lássa, érintse közelről — mégha nincsen is rá forintja. Elábrándozik a hófehér abroszok között, milyen szép is lenne valamelyikkel leteríteni a vasárnapi asztalt. Elképzeli panelkonyhája falán a köröndi fazekasmester keze alól kikerült tányérokat. A kékfestő sátra előtt hosszasan számolgatja, hány méter is kéne a drapériához az ajtóra meg az ablakra. Aztán megcsodálja még a rongyszőnyegeket, amott meg a bundameleg gyapjú pulóvereket, a kézzel vert csipkével díszített lenvászon szoknyákat. Végül persze oszt és szoroz, majd legközelebb. Vásárfia nélkül azért nem megy haza: két apró, zöldmázas cserépkorsó kerül a táska mélyére. Áramlik a tömeg a fehérvári Fő utcán. Az embernek néha olyan érzése támad, rajta kívül mindenki a másik irányba halad. Nem így van persze, hiszen látványosság — a megvenni kínált portékákon kívül — az utca mindkét végén akad. A Magyar Király Szálló előtt a német testvérváros, Schwäbisch Gmünd diákjai muzsikálnak. Nem is akárhogyan. A zenét táncos lányok „illusztrálják”. Dacolva a kellemetlen, éles, hideg széllel, rövid ujjú blúzban és bő aligszoknyában ropják a harmincas évek stílusában. Lassan gyűlik a közönség a színpad előtt. Aki most lemarad a műsorról, az láthatja még a fiatal zenekart délután, a másik végén is. Míg szól a zene, a tűzoltókocsi óriás daruja megállás nélkül fel-le jár. Állandóan akad, aki kíváncsi, milyen lehet ott fenn, a magasban. A gyerekek jól is érzik magukat, a mamák kevésbé, némelyikük hatalmas sóhajjal lép ki a földre. Hogy aztán rögtön rohanhasson is csemetéje után, aki szempillantás alatt eltűnik valamelyik katonai járműben. Legalább hatan szoronganak már a kicsiny fülkében, és élvezik a „játékot”. A kocsik mellé kivezényelt fiatal sorkatonák szeme a gépek helyett inkább a sétálgató lányokon jár, akik a fiúk tekintetét magukon érezve hirtelen érdeklődni kezdenek a haditechnika iránt. A dolog persze fordítva is működik. A Városház tér egyik sátra alatt csinos lányok batikolnak nyakbavaló kendőket. A közönség itt — milyen érdekes — csupa ifjú férfiember... Odébb többen ácsorognak. A kör közepén kislány ül, profi modellhez méltó nyugalommal, mellette három grafikuspalánta rajzol. Elismerő pillantások követik a ceruzát tartó kezeket. Ahogyan az agyagozókorong fölé hajló lányét is, tágra nyílt gyerekszemek csodálják, amint a „sárcsomóból” lassan korsó lesz. A városháza előtti padok egész nap nem ürülnek ki. A teret megtölti a gulyás és a vadpörkölt finom illata. Fogynak persze sörök is. És állandó a műsor: fellépnek a város művészeti együttesei, bemutatkoznak a fehérvári diákok, a nap végén pedig az Ikarus és az Alba Regia néptáncegyüttes lép a színpadra. Nagy sikerük van most is, mint mindig. Szeretjük őket. Bezár az ideiglenes szűrőállomás is. Reggel óta több mint százan jártak bent, hogy részt vegyenek a kardiológiai állapotfelmérésen. Nem is rosszak a tapasztalatok — mondják a szakemberek, bár valószínűleg azok jöttek inkább, akik amúgy is törődnek az egészségükkel. Jó lenne többször ismételni az ilyen alkalmakat, csakhogy a vizsgálatok igen drágák, a város pénze pedig kevés... Kint, a hivatal előtt áll a mozgó fogászati rendelő. Reggel óta sorban állnak a vizsgálatra váró gyerekek. Az anyukák előbb megmutatják az ablakon keresztül, mi is történik bent. Ajándékot is kapsz — mondja fiának egyikük, ám a gyerek ellentmondást nem tűrően megrázza a fejét — és tovább majszolja a hatalmas darab törökmézet. Már csak a gyerekrajzpályázat eredményhirdetése, a tombolasorsolás, aztán az utcabál van hátra. A nyertesek között van tán jó néhány véradó is. Egyre hűvösebb az este, nem sokáig tart a tánc. Végére értünk a vigasságoknak. Bontják már a sátrakat, viszik a padokat. Az éjszaka a takarítás ideje. Hajnal Csilla Fotó: Páti Nagy Bence RÖVIDEN Megalakult a Honvéd Szakszervezet Megalakult szombaton a Honvéd Szakszervezet. A Katonák Érdekvédelmi Szövetségének pénteken és szombaton tartott küldöttgyűlésén, Tápiószecsőn ugyanis úgy döntöttek, hogy a szövetséget szakszervezetté alakítják. Az új szakszervezet szombaton megtartotta I. kongresszusát, amelyen megválasztották a HOSZ tisztségviselőit. A szakszervezet elnöke Sörös István alezredes. A kongresszuson döntöttek arról, hogy amennyiben a Parlament november 5-éig nem tárgyalja a szolgálati törvényt, és annak hatályba lépésével egy időben nem vezetik be az új bértáblában meghatározott illetményeket, a Honvéd Szakszervezet demonstrációt szervez. Kerner Lőrinc az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke Az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat Lorenz Kernert — Kerner Lőrincet—választotta elnökévé Pécsett tartott szombati közgyűlésén. A választásra azért került sor, mert a korábbi elnök, Kaltenbach Jenő — miután a nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosává nevezték ki — leköszönt posztjáról. A közgyűlés megvitatta és elfogadta a Magyarországi Németségért Alapítvány alapító okiratát, valamint szervezeti és működési szabályzatát, s megválasztotta tizenhárom tagú kuratóriumát is. A negyedmilliós hazai németség országos önkormányzatának új elnöke programjáról szólva, elmondta: a magyar parlament egyedülálló törvényt alkotott a hazai kisebbségek — köztük a németek — politikai érdekképviseletére. Elnöki tevékenységének legfőbb célja annak hatékony működtetése, valódi tartalommal való megtöltése lesz. Református konferencia a jogállamiságról A demokráciáról, a jogállamiságról, a politizálás normatíváiról tárgyaltak azon a szombaton befejeződött kétnapos budapesti konferencián, amelyet a Magyarországi Református Egyház és a Holland Református Államismereti Párt szervezett. A zsidó vallás egyenjogúsításának évfordulója A zsidó vallás egyenjogúsítása a magyar polgárosodásért folytatott küzdelem része volt. Ebben a küzdelemben azok álltak a zsidóság mellett, akik az egész ország modernizációját akarták —jelentette ki Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke vasárnap Budapesten az Akkor és ott, itt és ma című konferencián. Az emlékülést az 1895-ös, az izraelita vallásnak a többi vallással való egyenjogúságát kimondó, úgynevezett recepcionális törvény 100. évfordulója alkalmából szervezte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége.