Fejér Megyei Hírlap, 1995. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-01 / 256. szám
2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP FELLÉLEGEZHET KANADA A vereség ellenére is erkölcsi győzelem a szeparatisták számára Fellélegezhet Kanada, ha hajszállal is, de a hétfőn megrendezett québeci népszavazáson azok kerültek többségbe, akik ellenezték a zömében francia ajkú tartomány különválását. A referendumon a szavazásra jogosultaknak arra a kérdésre kellett választ adniuk: helyeslik-e tartomány kiszakadását úgy, hogy a szuverenitás kinyilvánításával párhuzamosan új politikai és gazdasági viszonyra lépnek a szövetség többi részével. Az ottawai kormány azonban előre nyilvánvalóvá tette: alkura nincs lehetőség, a kiválás egyirányú utcát jelent majd a québeciek számára. A szavazók 50,43 százaléka megfogadta a figyelmeztetést, és úgy vélte, hogy a csaknem százharminc éves szövetség felbontása túl nagy kockázatokkal járna. Az eredmény mindazonáltal sokkal szorosabb volt, mint tizenhat éve, amikor is a szavazók 60 százaléka mondott nemet a legnagyobb kanadai tartomány elszakadási törekvésére. Québec önállóvá válásának, legalábbis rövid távon, beláthatatlan gazdasági és politikai következményei lettek volna. A veszélyeket mi sem jelezte jobban, mint az, hogy a népszavazás előtti napok bizonytalanságában vészesen zuhanni kezdtek a részvények a torontói tőzsdén és esett a kanadai dollár árfolyama is. A pénzügyi sokktól rettegők sebtiben máshová utalták át betéteiket, és sokan kiváltották útlevelüket is. A különválást kísérő káosz nemcsak Québec gazdaságipénzügyi alapjait rendíthette volna meg, hanem valószínűleg darabjaira szakította volna Kanada többi részét is, elszigetelve egymástól a keleti és nyugati tartományokat: a világtörténelem során első ízben egy fejlett, demokratikus berendezkedésű állam hullott volna szét. A rendkívül szoros eredmény — a vereség ellenére is — erkölcsi győzelemmel ér fel a szeparatisták számára, a küzdelem a népszavazással nem ért véget. Jacques Parizeau québeci kormányfő kezével jelzi, hogy csak ilyen kevesen múlott az elszakadás Alija Izetbegovic boszniai elnök búcsút int az elnöki épületet elhagyva. Az államfő a horvát és szerb vezetőkkel folytatandó béketárgyalásokra utazott az Egyesült Államokba (MTI-FOTÓ) MEGSÉRTETT TŰZSZÜNET A boszniai szerb katonai jelentések szerint a horvát hadsereg folytatja a dél-hercegovinai Trebinje környéki szerb állások elleni támadásokat, s ezzel súlyosan megsérti az október első felében életbe lépett általános boszniai tűzszüneti egyezményt. A Horvát Köztársaság egységei légvédelmi ágyúkkal és aknavetőkkel lőtték a Popovo Polje környéki szerb állásokat. A Trebinje és a Dubrovnik környéki tüzérségi párbajok a hét végén újultak ki, s az ellenfelek egymást vádolják a harcok kiprovokálásával. KRÓNIKA Elveszett az aranykorona a paragrafusok között Földjükre várnak az agárdiak Paragrafusok útvesztőiben nem ritkán tévednek el vétlen emberek. Tegnap a Parlamentben éppen ilyen ügyben fordult kéréssel Suchman Tamás magánosítási miniszterhez Ecsődi László Fejér megyei szocialista képviselő, egy régóta húzódó ügy végére szeretne végre pontot tenni. Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát mintegy 1000 dolgozóját és ezen keresztül a családját érte hátrány akkor, amikor nem jutott hozzá a törvény által előírt 20 aranykorona értékű földjéhez. Amint emlékezetes, annak idején a kárpótlás során törvény rendelkezett arról, hogy minden szövetkezetnek el kell különítenie egy földalapot, hogy azokat kárpótolják belőle, akik valamikor földet vittek a szövetkezetbe. A másik törvény arról rendelkezett, hogy egy másik földalapból a kárpótlási jegyeikkel licitálhatnak már nem szövetkezeti tagok. Végül pedig arról is törvény szól, hogy a szövetkezetben és állami gazdaságban dolgozónak 20 aranykorona földet köteles juttatni az adott szövetkezet illetve gazdaság. Ebben az utóbbi törvényben azonban kikötés volt, hogy csak azok kaphatják meg ezt a bizonyos 20 aranykoronányi földet, akik 1991. január 1. és augusztus 11. között valóban dolgozói voltak az adott gazdaságnak. Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát dolgozóinak innentől fogva kezdődött meg a paragrafusok útvesztőiben való bolyongása. Ugyanis az Állami Vagyonügynökség átalakította a kombinátot kft-kké, később pedig részvénytársasággá. Ezzel a lépéssel máris nem feleltek meg a dolgozók a törvény betűjének, a földjükhöz nem jutottak hozzá. Cifra csattanója a dolognak idén júniusban lett, a részvénytársaság cégbírósági bejegyzését ugyanis a Legfelsőbb Bíróság elutasította, ismét mezőgazdasági kombinát a kombinát. Négy évig tehát tisztázatlan társasági viszonyok közepette etették ugyanazok a dolgozók ugyanazokat a teheneket, hol ilyen, hol olyan törvényre hivatkozva nem kapták meg földjüket, amely pedig megvan továbbra is. A Fejér Megyei Kárpótlási Hivatal nyilatkozott, hogy ez az elkülönített földalap nem zavarja a kárpótlást, továbbra is meglévő kft.-k szintén nyilatkoztak, hogy hajlandóak lemondani bérleti jogukról, ebben a jogi kuszaságban most már csak annyi a kérdés, hogy miért nem kaphatják meg végre az agárdiak a nekik járó földet? Ecsődi László március óta járja a hivatalos utakat, nyomatékképpen kérdezte meg Suchman Tamás minisztert, hogy vége lesz-e ennek — az országban egyébként nem ritka a kálváriának. A miniszter elmondta, hogy ebben a pillanatban 137 dolgozó azonnal megkaphatná a földjét, ám a többiekre való tekintettel dolgoznak a szakemberek a méltányos megoldáson. A képviselő szerint ez hamarosan be is következik, a többéves várakozás után. —zsoltár— Nem kérnek, követelnek a tűzoltók is A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete csatlakozik a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége által kilátásba helyezett országos tiltakozó demonstrációhoz. Erről a testület országos vezetősége keddi ülésén határozott. Gálos Imre elnök-ügyvivő elmondta, azért döntöttek így, mert nehezményezik, hogy a parlamenthez eljuttatott petíciójukra két hónap után sem kaptak érdemi választ. A tűzoltók elfogadhatatlannak tartják, hogy az általuk kért 25 százalék helyett jövőre csak 15 százalékos béremelésben részesüljenek. Az előre jelzett 9,2 százalékos reálkereset-csökkenés mellett ez ugyanis óhatatlanul tovább növelné hátrányos helyzetüket. Kifogásolják, hogy a tűzvédelmi törvény tervezetét — amelyet egyébként jelenlegi formájában elutasítanak — az érdekképviseletekkel való egyeztetés nélkül nyújtották be a parlamentnek. Nem ismerik a szolgálati törvénynek azt a tervezetét sem, amely már a kormány elé került, így nem tudják, hogy a belügyi tárca figyelembe vette-e javaslataikat. Az országos vezetőség állást foglalt abban is, hogy a jövőben nagyobb nyomatékkal kíván fellépni tagsága érdekében. Ennek megfelelően kérés helyett, most már követelni fognak. 1995. november 1., SZERDA Kormányzópártiak újabb egyeztető találkozója Kizárólag szakmai kérdések kerültek terítékre A két kormányzópárti frakció gördülékenyebb munkavégzése és a törvénykezés gyorsítása érdekében tegnap délelőtt az MSZP és az SZDSZ frakciók ügyvezetése találkozott egymással a Parlamentben. Az MSZP-t Szekeres Imre frakcióvezető, Lamperth Mónika, Toller László, Tompa Sándor frakcióvezető-helyettesek, valamint Vancsik Zoltán frakcióigazgató képviselték. Az SZDSZ részéről Pető Iván frakcióvezető és a három vezető, Dornbach Alajos, Gaál Gyula és Hack Péter vettek részt. Lapunknak Toller László és Vancsik Zoltán nyilatkoztak arról, hogy miért is volt szükség erre a találkozóra, hiszen Koalíciós Egyeztető Tanács feladata volt eddig az, hogy a két kormányzópárt egyeztesse álláspontját különböző ügyekben. Toller László elmondta, hogy az elmúlt másfél év folyamán a Parlament gyakorlata bebizonyította: a két frakció munkacsoportjai és képviselői tudnak együtt dolgozni, a szakmai egyeztetések igen gördülékenyen folytak. Ám a KÉT végeredményben afféle végső politikai döntéshozó fórum a két frakció között. A mindennapos munka, a feszített tempójú törvénykezés megkívánja azt, hogy inkább a frakciók ügyvezetése találkozzon időről időre. Vancsik Zoltán hangsúlyozta, hogy az eddigi esetleges megbeszéléseket fölváltják a rendszeres és úgynevezett témafüggő találkozók. Ebben semmi politika nincsen, ez kifejezetten szakmai munka. Vancsik szerint stabilizálódik a törvénykezési munka, a tegnapi találkozón pedig néhány olyan kérdés is szóba került, amely a két kormányzópárt szerint komoly vitára tarthat számot — az ellenzék esetlegesen késleltetni szándékozik majd bizonyos törvényeket —, s ennek is elébe szeretne menni a két frakció. (Erről nem voltak hajlandók beszélni a képviselők.) A mintegy két és fél órás megbeszélésen áttekintették a '95-ös ülésszak törvénykezését, ezen belül kiemelten a feltétlenül elfogadandó törvénytervezeteket. Természetesen a legfontosabb a költségvetés, az ehhez kapcsolódó adótörvények, illetve a média-, a büntetés-végrehajtási és a nemzetbiztonsági törvénytervezet. A szocialista politikusok szerint némi vita volt ugyan, de a lényeges kérdésekben azonos álláspontot képviselt mind az MSZP, mind az SZDSZ. Megállapodás született arról, hogy a kormány és a két frakció a jövőben egyezteti a beterjesztés előtt a törvénytervezeteket, ezzel is meggyorsítva a törvénykezés ütemét. zsm. LAG • HÍRVILÁG • HÍRV Horn Gyula miniszterelnök kedden John Major brit kormányfő meghívására kétnapos hivatalos munkalátogatásra Londonba utazott. A kormányfő és a kíséretében lévő Bokros Lajos pénzügyminiszter vendéglátójával és a londoni kabinet számos tagjával folytat megbeszéléseket, s találkozik az üzleti élet vezető képviselőivel is. A Parlamentben Akar László pénzügyi államtitkár beterjesztette az államháztartási törvény módosítását. Mint rámutatott: az államkincstár felállításával több tízmilliárd forintot takaríthat meg a költségvetés, és áttekinthetőbb lesz az állami pénzek felhasználása. Az Országgyűlés megkezdte az adótörvények módosításának tárgyalását is. Eszerint jövőre 15 százalékkal emelkednek a fogyasztási adók. Ezek érintik az üzemanyagok és a szeszesitalok árát. A gépjármű súlyadó legalább kétszeresére növekszik január 1-jétől. A pontos mértéket az önkormányzatok szabják meg. A jövőben az adóhatóságnak lehetősége lesz arra, hogy becsléssel állapíthassa meg a fizetendő adót, amennyiben irreálisnak tartja a bevallást. A devizatörvény hatályba lépése után is megmarad a lakossági turistakeret, de elképzelhető, hogy a 800 dolláros összeget a kormány megemeli. Erről a jegybank egyik alelnöke beszélt üzletemberek előtt. Bodnár Zoltán elmondta, hogy a jogszabály elsősorban a lakosság számára liberalizálja a forint felhasználását a külföldi szolgáltatások, áruk igénybevétele során. Magyar-román külügyi államtitkári tárgyalás lesz pénteken Budapesten. A külügyi szóvivői tájékoztatón elmondták, hogy a napirenden a két ország közötti alapszerződés és a román elnök által javasolt történelmi megbékélési kezdeményezés lesz. Göncz Árpád köztársasági elnök — Horn Gyula miniszterelnök javaslatára — Havas Henriket címzetes államtitkárrá nevezte ki november 1-jei hatállyal. A köztársasági elnök sajtóirodájának keddi közlése szerint Havas Henriknek a kormányzati tájékoztatási tevékenység összehangolásával kapcsolatos feladatokat kell ellátnia. Az azerbajdzsáni nemzetbiztonsági miniszter cáfolta kedden, hogy pokolgép robbanása okozta a bakui metrótüzet, amelyben közel háromszáz ember vesztette életét a hét végén. Namig Abbaszov szerint a robbanásra vonatkozó híreket a metró alkalmazottjai terjesztik, hogy elkerüljék a felelősségre vonást. A bakui illetékes, akit az Interfax idézett, közölte: ha robbanás történt volna, a halottak és sérültek sebesüléseinek jellege ezt bizonyítaná. Abban a metrókocsiban viszont, amelyben a tűz keletkezett, nem találtak robbanásra utaló repeszeket. Abbaszov szerint a tűz a kocsi alatt keletkezett. A miniszter arra figyelmeztetett, hogy a vizsgálat lezárultáig nem szerencsés következtetéseket levonni. TITOKBAN MARADHAT A NYERTES Az ötös lottón 578 millió forintos telitalálatot elért házaspár kilétének ismertté válása miatt nem indokolt büntetőeljárás kezdeményezése. Egyebek mellett ezt tartalmazza az az ajánlás, amely az 5/90 lottójáték szelvényeinek 1995. október 8-i feldolgozásával, a nyertesek személyes adatainak kezelésével, nyilvánosságra kerülésével kapcsolatos adatvédelmi biztosi vizsgálat eredményeit összegzi. Majtényi László az ajánlás szövegét az országgyűlési biztosok budapesti hivatalában, sajtótájékoztatón ismertette kedden. Mint elmondta az ajánlás készítői arra a megállapításra jutottak, hogy a házaspárt bemutató Objektív című televíziós műsor stábja a Szerencsejáték Rt. mulasztása következtében szerezte meg a nyertesek címét. A vizsgálat alapján az Objektív szerkesztőségét is felelősség terheli, mert szakmai és technikai hibák sorozatával olyan — nem csupán elvont jelentőségű — adatvédelmi jogsértéseket okozott, amely nyomán a nyertesek életvitelét, biztonságát alapvetően befolyásoló és veszélyeztető helyzet állt elő. Az adatvédelmi biztos intézkedéseket javasol a nyereményjátékkal kapcsolatos tisztázatlan kérdések rendezésére, ajánlásának azonban — mint Majtényi László egy kérdésre válaszolva fogalmazott — nincs kötelező jogi ereje nincs. A vizsgálat során az adatvédelmi biztos arra a következtetésre jutott, hogy a szelvényre nyomtatott szöveg (hozzájárulok nevem és címem sajtóban való közléséhez) ellentétes a lottójáték részvételi szabályzatával. Ez a rovat nem teszi lehetővé azt, hogy a játékos a szelvényen akaratnyilatkozatot tegyen, ezért érvénytelensége kétségtelen.