Fejér Megyei Hírlap, 1995. december (51. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-01 / 282. szám
4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA 1995.decemberi., PÉNTEK RÖVIDEN Kiss Péter az új munkaügyi miniszter A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára—1995. december 1-jei hatállyal — Kiss Pétert munkaügyi miniszterré kinevezte. A kinevezésről szóló okmányt Göncz Árpád csütörtökön délután a Parlament Nándorfehérvári-termében nyújtotta át. A koalíciós egyeztetés folytatódik Az álláspontok közeledtek, de még vannak nyitott kérdések. Ezekről a frakciók fognak dönteni a hétfői frakcióüléseken — mondta el Szekeres Imre (MSZP) és Pető Iván (SZDSZ) a csütörtöki egyeztetést követően a személyi jövedelemadó-törvény és a jövő évi költségvetés nyitott kérdéseiről. Az adótábla is a rendezetlen ügyek között maradt. Az MSZP frakcióvezetője szerint a költségvetés ügye nagyrészt már rendezett, a személyi jövedelemadó-törvénynél pedig bízik a megegyezésben. Az SZDSZ frakcióvezető-pártelnöke szerint a nyitott kérdések befolyásolhatják a törvények végső elfogadását és ebből a szempontból a személyi jövedelemadó-törvény a kritikusabb pont. A megállapodások alapján a konkrét módosító indítványokon és a még nyitott kérdéseken a frakciók költségvetési munkacsoportjai és a Pénzügyminisztérium szakemberei dolgoznak. Több pénzt hajléktalan-ellátásra A tervezettnél összességében kétszázmillió forinttal többet javasol jövőre hajléktalan-ellátásra, ápolási szakmai programokra és a szociális szakellátás fejlesztésére az Országgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottsága. A testület erről tegnap döntött. Molnár Zsolt, székesfehérvári kft.-dolgozó: — Véleményem szerint ezt mindenki maga dönti el, a legszemélyesebb magánügy, mint ahogyan a párkapcsolat is csak két emberre tartozik. Ha az ember felelősséggel gondolkodik, akkor, tudja, hogy milyen társaságban mozog. Nem érzem magam veszélyeztetettnek, mert nem olyan a baráti köröm, ahol ez előfordulhatna. Mellőzném a kötelező AIDS-szűrést. Pintér Loretta, munkanélküli kincsesbányai lakos: — Az AIDS rettenetes betegség, addig, amíg meg nem találják a kutatók, az orvosok a megfelelő gyógymódot, voltaképpen azt sem lehet igazán tudni, hogy ki kaphatja el. Mindenesetre, ha valakiről a környezetemben kiderülne, hogy AIDS- es, én az utolsó pillanatig mellette maradnék. Ha bevezetnék a kötelező szűrést, én biztosan megcsináltatnám a tesztet. Füleki Mónika, magyaralmási diák:— Ma már tudjuk, hogy az AIDS, nem csak a homoszexuálisokat veszélyezteti, hanem más módon is elkapható. Rettenetes képeket lehetett látni a televízióban az AIDS-es gyerekekről, nőkről, akik ártatlanul szenvednek. Hallottam, hogy legújabban azt mondjuk vírus is terjeszti. Nekem az a véleményem, hogy szükség lenne a kötelező AIDS-szűrésre. Kalló Zsolt, zámolyi bútorasztalos: — A mai világban sohasem lehetünk biztosak semmiben, ez az AIDS-re is igaz. Sajnos úgy tudom, egyre jobban terjed nálunk is, Magyarországon. Figyelemmel kísérek róla minden híradást. Ha lenne kötelező AIDS-szűrés, nem csak én mennék el, hanem erre kérném a partneremet is. Véleményem szerint az iskolákban többet tehetnének a felvilágosításért. A HÍRLAP MEGKÉRDEZTE Elmenne-e, ha kötelezően bevezetnék az AIDS-szűrést? Fehérváron nem lesz kemping-világtalálkozó Még egy helyi rendezvénnyel kevesebb (Folytatás az 1. oldalról) A hír, hogy a jövő évi, Fehérvárra tervezett kemping-világtalálkozó elmarad, igaz. Ezt a tényt erősítette meg lapunk számára Fenyves Péter, a székesfehérvári Polgármesteri Hivatal Városgondnokságának vezetője, de a Magyar Camping és Caravanning Club illetékese is. Pedig annak idején (alig két évvel ezelőtt, amikor még expóról is szó volt), nagy csinadrattával harangozta be a sajtó a nem mindennapi eseményként számon tartott rendezvényt. Mint ismeretes, a világtalálkozóra pályázó városok utolsó fordulójában két lehetséges helyszín, Szeged és Székesfehérvár szerepelt. Ám a szegedi rendezvényt eleve elvetették, a délszláv háború közelsége miatt. A világtalálkozóval kapcsolatban az utóbbi hetekben, az egyeztető tárgyalások mellett több levelet és faxot váltott a karavánklub és a Polgármesteri Hivatal. Fenyves Péter szerint, ami garanciát a klub a találkozó kapcsán kért, beépítették a szerződésbe, s ezt a november 9-én megtartott közgyűlés el is fogadta, annak ellenére, hogy egy nappal előtte a kempingklub kérte, már ne is vigyék a világtalálkozó ügyét a testület elé. Hogy a Kemping Világszövetség elnöke, és az időközben a megyeszékhelyen is megforduló szakemberek előkészítetlennek találták a fehérvári kiserdőt, mint helyszínt — amire hivatkozva végül is a kempingklub „eláll az 1996-os világtalálkozó Székesfehérváron történő megrendezésétől ”, sok mindennel magyarázható. Ám a döntő érv ezúttal is a pénz körül forog. A város a rendezvényre 27 millió forint céltámogatást kért, de mindössze 6,7 milliót kapott. Nyílt titok, hogy a jövő évi világtalálkozó újabb helyszíneként Alsóörsöt jelölték meg. A kérdésre, hogy ebben közrejátszik-e az a tény, miszerint leült a Balaton idegenforgalma és ezáltal egy kicsit fel akarják lendíteni, Wisinger Gézától, a kempingklub alelnökétől kapott információ végkicsengése: nem, de a döntésük ezzel kapcsolatban végérvényesnek tekinthető. S. L. Nyugállományban Telegdi tábornok, a törzsfőnök Kitüntettek két másik, szintén búcsúzó főtisztet Három magas rangú katonatiszt nyugdíjba helyezése alkalmából tartottak csütörtökön ünnepélyes állománygyűlést a szárazföldi csapatok parancsnokságán, Székesfehérvárott. A hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével, december elsejei hatállyal helyezték szolgálati nyugállományba Telegdi Béla dandártábornokot, a szárazföldi csapatok törzsfőnökét, a parancsnok első helyettesét. A tábornok nyugállományba helyezése alkalmából a honvédség parancsnokától emlékgyűrűt, a szárazföldi csapatok parancsnokától emléktárgyat kapott. Kanpcsik György mérnök ezredest, anyagi-haditechnikai főnököt, valamint Hegyesi Sándor alezredest, a szárazföldi csapatok megbízott légvédelmi főnökét szintén december elsejével, a felső korhatár elérésével helyezték nyugállományba. Ez alkalomból mindkét főtiszt magas kitüntésben részesült. Érdemeik elismeréséül a Magyar Köztársaság Érdemrendje Kiskeresztjét adományozta számukra a köztársaság elnöke. Nyugdíjba helyezése alkalmából Knapcsik György ezredes a szárazföldi csapatok parancsnokától emléktárgyat kapott, Hegyesi Sándor alezredes pedig jutalomban részesült. FUVARDÍJEMELÉS A MÁV-NÁL Fuvardíjemelésre készül jövőre a MÁV. A belföldi vasúti áruszállításban 30, az exportimport forgalomban pedig 20 százalékkal emelik az árakat. Minderről a MÁV sajtóirodája tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a MÁV-nál tartott fuvaroztatói tanácskozást követően. A tájékoztatás szerint nem lesz áremelés a tranzitszállításoknál. A fuvardíjemelés ellenére a MÁV Rt. előzetes tervei szerint 1996-ban tovább nő a szállított áruk mennyisége: a cég 48,5 millió tonna rakomány fuvarozására készül, ami az 1995-ös tervhez képest 3,48 százalékos növekedést jelent. A MÁV-nál csütörtökön tartott fuvaroztatói tanácskozáson az is kiderült, hogy a tavalyi év hasonló időszakához képest 5,7 százalékkal több, összesen 37 millió tonna árut szállított a MÁV. Örvendetes, hogy csökkent a fuvardíjjal kapcsolatos reklamációk száma. A szállíttatók ugyanakkor kifogásolták, hogy romlott a MÁV tehervagonjainak műszaki állapota. * * * A MÁV és a vasutasszakszervezetek között két hónapja tartó bértárgyalások csütörtöki fordulóján sem született megállapodás. A két fél jövő évi alapbérfejlesztési elképzelései ugyanis továbbra is jelentősen eltérnek egymástól. A délelőtti egyeztetést követően a vasutasszakszervezetek álláspontja egységesedni látszik: 23,5 százalékos alapbéremelést követelnek. A bértarifa-tábla belső arányainak módosítását csak 1997. január 1-től tartják elképzelhetőnek az alsó 15 ezer és 18 ezer forint közötti bérsávok kivételével. Ebben a 15 ezer forintos minimálbértől kezdődő sávban ugyanis már jövőre kívánatosnak tartják a differenciálást. Egyetértés alakult ki ezen felül a végkielégítés és a korengedményes nyugdíj kérdésében. A munkáltató a korábbi, 19,5 százalékos alapbéremelési javaslatát fenntartotta, s jövő hét keddig újabb, az alapbéremelést kiegészítő indítványok írásbeli átnyújtására tett ígéretet. Magda Marinko különleges cellában Halálos ítélet, amelyet nem hajtanak végre Az idén már nem foglalkozik a Legfelsőbb Bíróság Magda Marinko és két társának büntetőügyével — erre leghamarabb a jövő év elején kerülhet sor. Ugyanis, mint emlékezetes, Magda védője enyhítésért, a másik két vádlott esetében az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Az Igazságügyi Minisztériumban arról tájékoztatták lapunkat, hogy jelenleg még a Fővárosi Bíróságon, a dr. Varga Zoltán vezette büntetőtanács dolgozik az ügy iratainak összeállításán. Ezek alapján alakítja ki a Legfőbb Ügyészség állásfoglalását, majd a Legfelsőbb Bíróságra vár a döntés, hogy enyhít-e Magda Marinko esetében a felsőfokú bíróság határozatán, illetve szigorúbb ítéletet hoz-e a másik két vádlottra. Az elterjedt hírekkel ellentétben Magda Marinkót nem vidéki börtönben, hanem a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet egyik különleges cellájában őrzik. Ennél több információval biztonsági okokból továbbra sem szolgálnak az illetékesek. A négy rendbeli gyilkosság miatt kiszabható legsúlyosabb, életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt „halálosztó” személye azért került ismét előtérbe, mert a napokban a szabadkai bíróság — távollétében — ugyancsak gyilkosság vádjával halálra ítélte. Ennek kapcsán felmerült a kérdés, hogy nem ragad-e végleg Magyarországon Magda? A hazánk által aláírt nemzetközi egyezmények ugyanis nem teszik lehetővé, hogy külföldön halálra ítéltet a magyar szervek kiadjanak. Ugyanakkor az Igazságügyi Minisztériumban hangsúlyozták: a kiadatásnak sem elvileg, sem gyakorlatilag nincs akadálya, mert Szerbia már korábban garanciát vállalt arra, hogy Magda Marinkon jogerős bírósági ítélet esetén sem hajtják végre a halálbüntetést. A kiadatás előtt azonban a hazai Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéleten alapuló büntetését Magyarországon kell letöltenie. N. Zs. CSAK AZ NEM KAPOTT SEGÉLYT, AKI NEM KÉRT? A felfüggesztett dolgozók elutasítják a vádakat Képtelenség az, amivel a hivatal vezetése gyanúsít bennünket. Nem követtünk el szándékos visszaéléseket az átmeneti segélyek megállapításánál, pláne nem dolgoztunk össze az ügyfelekkel — állították egyöntetűen a székesfehérvári Polgármesteri Hivatal szociális és egészségügyi irodájának felfüggesztett dolgozói. Mint arról lapunk tegnapi számában hírt adtunk, a hivatal jegyzője, Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya fegyelmi eljárást indított az iroda négy dolgozója ellen kötelezettségük vétkes megszegésének alapos gyanúja miatt, és állásukból azonnali hatállyal felfüggesztette őket. Az érintettek közül hárman — ketten ügyintézők, a harmadik ügyviteli — felkeresték lapunk munkatársát, s elmondták az ő verziójukat, ám nevük elhallgatását kérték. (Tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárás jogerősen még nem fejeződött be, a kérést méltányoltuk. A nevek a szerkesztőségben rendelkezésre állnak.) Október 13-án, pénteken sorban felhívtak bennünket a személyzeti osztályra. Közölték, hogy fegyelmi indult, de azt nem, hogy miben is áll a vétkes kötelességszegés — kezdi egyikük. Később, a meghallgatás során aztán ügyiratokat néztek át a vizsgálóbiztosok jelenlétében. „Munkaköri hiányosságokat próbáltak találni”— mondja az ügyintéző. Ehhez tudni kell, hogy naponta átlagosan 250- 300 ügyfél jut egy-egy dolgozóra, akinek délután már nem nagyon köszön vissza, hogy reggel valaki más ugyanazon gyedvagy nyugdíjszelvénnyel már igazolni kívánta kérelmét. Ráadásul hiányosságnak róják fel nekik, amire egyébként lehetőség van: azt, hogy meghatalmazás alapján vettek fel pénzt. Az önkormányzati rendelet a segélyek megállapítására nem tartalmaz részletes rendelkezéseket, a szociális iroda ügyintézőinek nem kellett vizsgálniuk a meghatalmazások érvényességét. Arra pedig nem volt rálátásuk, hogy a pénztárban kinek folyósították a segélyt. A gyanúba fogott hölgyek elmondták, hogy feltételezték az ügyfelek jóhiszeműségét. Három esetben viszont, amikor ennek ellenkezője kiderült, visszafizettették a felvett pénzt. Állítják, hogy 1992 vége, az adatvédelmi törvény hatályba lépése óta, nem volt lehetőségük arra, hogy a népességnyilvántartásba betekintsenek, így azt sem tudhatták, hogy aki aláíróként szerepel, nem létező, nóta bene halott személy. Ennek ellenére egyikük iratai között állítólag olyan személyt is kihoztak nemlétezőnek, aki a másik csoporttól jövedelempótló támogatást kap, tehát léteznie kell, egy másik pedig nincs benne a népességnyilvántartásban, de biztosan él. Arra a kérdésünkre, hogy vajon mi szüksége van a hivatalnak a népszerűségének nem használó ügyre és eljárásra, azt mondták: szerintük valahogy meg kell etetni a közgyűléssel, hogy a segélykeretet miért lépték túl. Úgy vélik, ennek pontos mértékével egyébként senki nincs tisztában. Mondják, tavaly, amikor 30 millióval lépték túl a keretet, ők szóltak, hogy itt csak az nem kap segélyt, aki nem kér, mert nincs megnyugtatóan szabályozva ez a terület. Semmi nem történt. A hivatal vezetőit pedig idáig nem érdekelte, hogy lehet-e ilyen körülmények között alapos munkát végezni. Úgy érzik, egy „koncepció” áldozatai. Szerintük megmutatkozott ez a meghallgatott tanúk körében: a három személy egyazon családból származik. Az egyik ügyintéző elmondta, hogy beszélt egy tanúval. Az elmondta neki, hogy a meghallgatáson közölték vele, ha tud valami „terhelőt” mondani, mentesülhet a további eljárás alól. Az érintettek szerint nonszensz az egész, ők rendezett családi életet élnek, féltették állásukat, s eszükbe sem jutott, hogy a pénzszerzés — már csak az ügyfélkör miatt is — ilyen kockázatos módját válasszák. Az ellentmondó álláspontok után „csak” az a kérdés: az ügyintézők vétkesek vagy inkább az ügyintézés? Szabó Zoltán