Fejér Megyei Hírlap, 1995. december (51. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-01 / 282. szám

4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA 1995.decemberi., PÉNTEK RÖVIDEN Kiss Péter az új munkaügyi miniszter A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára—1995. decem­ber 1-jei hatállyal — Kiss Pétert munkaügyi minisz­terré kinevezte. A kine­vezésről szóló okmányt Göncz Árpád csütörtökön délután a Parlament Nándorfehérvári-termében nyújtotta át. A koalíciós egyeztetés folytatódik Az álláspontok közeled­tek, de még vannak nyitott kérdések. Ezekről a frakciók fognak dönteni a hétfői frak­cióüléseken — mondta el Szekeres Imre (MSZP) és Pető Iván (SZDSZ) a csütör­töki egyeztetést követően a személyi jövedelemadó-tör­vény és a jövő évi költségve­tés nyitott kérdéseiről. Az adótábla is a rendezetlen ü­­gyek között maradt. Az MSZP frakcióvezetője sze­rint a költségvetés ügye nagyrészt már rendezett, a személyi jövedelemadó-tör­vénynél pedig bízik a meg­egyezésben. Az SZDSZ frakcióvezető-pártelnöke szerint a nyitott kérdések be­folyásolhatják a törvények végső elfogadását és ebből a szempontból a személyi jö­vedelemadó-törvény a kriti­kusabb pont. A megállapo­dások alapján a konkrét mó­dosító indítványokon és a még nyitott kérdéseken a frakciók költségvetési mun­kacsoportjai és a Pénzügy­minisztérium szakemberei dolgoznak. Több pénzt hajléktalan-ellátásra A tervezettnél összessé­gében kétszázmillió forint­tal többet javasol jövőre haj­léktalan-ellátásra, ápolási szakmai programokra és a szociális szakellátás fejlesz­tésére az Országgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottsága. A testület erről tegnap döntött. Molnár Zsolt, székesfehér­vári kft.-dolgozó: — Véleményem szerint ezt mindenki maga dönti el, a leg­személyesebb magánügy, mint ahogyan a párkapcsolat is csak két emberre tartozik. Ha az em­ber felelősséggel gondolkodik, akkor, tudja, hogy milyen társa­ságban mozog. Nem érzem ma­gam veszélyeztetettnek, mert nem olyan a baráti köröm, ahol ez előfordulhatna. Mellőzném a kötelező AIDS-szűrést. Pintér Loretta, munkanél­küli kincsesbányai lakos: — Az AIDS rettenetes beteg­ség, addig, amíg meg nem talál­ják a kutatók, az orvosok a meg­felelő gyógymódot, voltakép­pen azt sem lehet igazán tudni, hogy ki kaphatja el. Minden­esetre, ha valakiről a környeze­temben kiderülne, hogy AIDS- es, én az utolsó pillanatig mel­lette maradnék. Ha bevezetnék a kötelező szűrést, én biztosan megcsináltatnám a tesztet. Füleki Mónika, magyaral­­mási diák:­­— Ma már tudjuk, hogy az AIDS, nem csak a homoszexuá­lisokat veszélyezteti, hanem más módon is elkapható. Rette­netes képeket lehetett látni a te­levízióban az AIDS-es gyere­kekről, nőkről, akik ártatlanul szenvednek. Hallottam, hogy legújabban azt mondjuk vírus is terjeszti. Nekem az a vélemé­nyem, hogy szükség lenne a kö­telező AIDS-szűrésre. Kalló Zsolt, zámolyi bútor­­asztalos: — A mai világban sohasem lehetünk biztosak semmiben, ez az AIDS-re is igaz. Sajnos úgy tudom, egyre jobban terjed ná­lunk is, Magyarországon. Fi­gyelemmel kísérek róla minden híradást. Ha lenne kötelező AIDS-szűrés, nem csak én men­nék el, hanem erre kérném a partneremet is. Véleményem szerint az iskolákban többet te­hetnének a felvilágosításért. A HÍRLAP MEGKÉRDEZTE Elmenne-e, ha kötelezően bevezetnék az AIDS-szűrést? Fehérváron nem lesz kemping-világtalálkozó Még egy helyi rendezvénnyel kevesebb (Folytatás az 1. oldalról) A hír, hogy a jövő évi, Fehér­várra tervezett kemping-világ­találkozó elmarad, igaz. Ezt a tényt erősítette meg lapunk szá­mára Fenyves Péter, a székesfe­hérvári Polgármesteri Hivatal Városgondnokságának vezető­je, de a Magyar Camping és Ca­ravanning Club illetékese is. Pe­dig annak idején (alig két évvel ezelőtt, amikor még expóról is szó volt­), nagy csinadrattával harangozta be a sajtó a nem min­dennapi eseményként számon tartott rendezvényt. Mint isme­retes, a világtalálkozóra pályázó városok utolsó fordulójában két lehetséges helyszín, Szeged és Székesfehérvár szerepelt. Ám a szegedi rendezvényt eleve elve­tették, a délszláv háború közel­sége miatt. A világtalálkozóval kapcso­latban az utóbbi hetekben, az egyeztető tárgyalások mellett több levelet és faxot váltott a ka­ravánklub és a Polgármesteri Hivatal. Fenyves Péter szerint, ami garanciát a klub a találkozó kap­csán kért, beépítették a szerző­désbe, s ezt a november 9-én megtartott közgyűlés el is fo­gadta, annak ellenére, hogy egy nappal előtte a kempingklub kérte, már ne is vigyék a világta­lálkozó ügyét a testület elé. Hogy a Kemping Világszö­vetség elnöke, és az időközben a megyeszékhelyen is megfordu­ló szakemberek előkészítetlen­nek találták a fehérvári kiserdőt, mint helyszínt — amire hivat­kozva végül is a kempingklub „eláll az 1996-os világtalálkozó Székesfehérváron történő meg­­rendezé­­sétől ”, sok minden­nel magyarázható. Ám a döntő érv ezúttal is a pénz körül forog. A város a rendezvényre 27 millió forint céltámogatást kért, de mindössze 6,7 milliót kapott. Nyílt titok, hogy a jövő évi vi­lágtalálkozó újabb helyszíne­ként Alsóörsöt jelölték meg. A kérdésre, hogy ebben köz­rejátszik-e az a tény, miszerint leült a Balaton idegenforgalma és ezáltal egy kicsit fel akarják lendíteni, Wisinger Gézától, a kempingklub alelnökétől kapott információ végkicsengése: nem, de a döntésük ezzel kap­csolatban végérvényesnek te­kinthető. S. L. Nyugállományban Telegdi tábornok, a törzsfőnök Kitüntettek két másik, szintén búcsúzó főtisztet Három magas rangú katona­tiszt nyugdíjba helyezése alkal­mából tartottak csütörtökön ün­nepélyes állománygyűlést a szá­razföldi csapatok parancsnoksá­gán, Székesfehérvárott. A hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével, de­cember elsejei hatállyal helyez­ték szolgálati nyugállományba Telegdi Béla dandártábornokot, a szárazföldi csapatok törzsfő­nökét, a parancsnok első helyet­tesét. A tábornok nyugállományba helyezése alkalmából a honvéd­ség parancsnokától emlékgyű­rűt, a szárazföldi csapatok pa­rancsnokától emléktárgyat ka­pott. Kanpcsik György mérnök ez­redest, anyagi-haditechnikai fő­nököt, valamint He­gyesi Sándor alezredest, a szárazföldi csapa­tok megbízott légvédelmi főnö­két szintén december elsejével, a felső korhatár elérésével he­lyezték nyugállományba. Ez al­kalomból mindkét főtiszt magas kitüntésben részesült. Érdemeik elismeréséül a Magyar Köztár­saság Érdemrendje Kiskereszt­­jét adományozta számukra a köztársaság elnöke. Nyugdíjba helyezése alkal­mából Knapcsik György ezre­des a szárazföldi csapatok pa­rancsnokától emléktárgyat ka­pott, Hegyesi Sándor alezredes pedig jutalomban részesült. FUVARDÍJ­EMELÉS A MÁV-NÁL Fuvardíjemelésre készül jö­vőre a MÁV. A belföldi vasúti áruszállításban 30, az export­import forgalomban pedig 20 százalékkal emelik az árakat. Minderről a MÁV sajtóirodája tájékoztatta az MTI-t csütörtö­kön a MÁV-nál tartott fuvaroz­­tatói tanácskozást követően. A tájékoztatás szerint nem lesz áremelés a tranzitszállítá­soknál. A fu­vardíjemelés elle­nére a MÁV Rt. előzetes tervei szerint 1996-ban tovább nő a szállított áruk mennyisége: a cég 48,5 millió tonna rakomány fuvarozására készül, ami az 1995-ös tervhez képest 3,48 százalékos növekedést jelent. A MÁV-nál csütörtökön tartott fu­­varoztatói tanácskozáson az is kiderült, hogy a tavalyi év ha­sonló időszakához képest 5,7 százalékkal több, összesen 37 millió tonna árut szállított a MÁV. Örvendetes, hogy csök­kent a fuvardíjjal kapcsolatos reklamációk száma. A szállítta­tók ugyanakkor kifogásolták, hogy romlott a MÁV teherva­gonjainak műszaki állapota. * * * A MÁV és a vasutasszakszer­vezetek között két hónapja tartó bértárgyalások csütörtöki for­dulóján sem született megálla­podás. A két fél jövő évi alap­bérfejlesztési elképzelései ugyanis továbbra is jelentősen eltérnek egymástól. A délelőtti egyeztetést követően a vasu­tasszakszervezetek álláspontja egységesedni látszik: 23,5 szá­zalékos alapbéremelést követel­nek. A bértarifa-tábla belső ará­nyainak módosítását csak 1997. január 1-től tartják elképzelhe­tőnek az alsó 15 ezer és 18 ezer forint közötti bérsávok kivételé­vel. Ebben a 15 ezer forintos mi­nimálbértől kezdődő sávban ugyanis már jövőre kívánatos­nak tartják a differenciálást. Egyetértés alakult ki ezen felül a végkielégítés és a korengedmé­nyes nyugdíj kérdésében. A munkáltató a korábbi, 19,5 szá­zalékos alapbéremelési javasla­tát fenntartotta, s jövő hét ked­dig újabb, az alapbéremelést kiegészítő indítványok írásbeli átnyújtására tett ígéretet. Magda Marinko különleges cellában Halálos ítélet, amelyet nem hajtanak végre Az idén már nem foglalkozik a Legfelsőbb Bíróság Magda Marinko és két társának bünte­tőügyével — erre leghamarabb a jövő év elején kerülhet sor. Ugyanis, mint emlékezetes, Magda védője enyhítésért, a másik két vádlott esetében az ügyész súlyosbításért fellebbe­zett. Az Igazságügyi Minisztéri­umban arról tájékoztatták la­punkat, hogy jelenleg még a Fő­városi Bíróságon, a dr. Varga Zoltán vezette büntetőtanács dolgozik az ügy iratainak össze­állításán. Ezek alapján alakítja ki a Legfőbb Ügyészség állás­­foglalását, majd a Legfelsőbb Bíróságra vár a döntés, hogy enyhít-e Magda Marinko eseté­ben a felsőfokú bíróság határo­zatán, illetve szigorúbb ítéletet hoz-e a másik két vádlottra. Az elterjedt hírekkel ellentét­ben Magda Marinkót nem vidé­ki börtönben, hanem a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet egyik különleges cellájában őr­zik. Ennél több információval biztonsági okokból továbbra sem szolgálnak az illetékesek. A négy rendbeli gyilkosság miatt kiszabható legsúlyosabb, életfogytig tartó szabadságvesz­tésre ítélt „halálosztó” személye azért került ismét előtérbe, mert a napokban a szabadkai bíróság — távollétében — ugyancsak gyilkosság vádjával halálra ítél­te. Ennek kapcsán felmerült a kérdés, hogy nem ragad-e vég­leg Magyarországon Magda? A hazánk által aláírt nemzet­közi egyezmények ugyanis nem teszik lehetővé, hogy külföldön halálra ítéltet a magyar szervek kiadjanak. Ugyanakkor az Igaz­ságügyi Minisztériumban hang­súlyozták: a kiadatásnak sem el­vileg, sem gyakorlatilag nincs akadálya, mert Szerbia már ko­rábban garanciát vállalt arra, hogy Magda Marinkon jogerős bírósági ítélet esetén sem hajtják végre a halálbüntetést. A kiada­tás előtt azonban a hazai Legfel­sőbb Bíróság jogerős ítéleten alapuló büntetését Magyaror­szágon kell letöltenie. N. Zs. CSAK AZ NEM KAPOTT SEGÉLYT, AKI NEM KÉRT? A felfüggesztett dolgozók elutasítják a vádakat Képtelenség az, amivel a hi­vatal vezetése gyanúsít bennün­ket. Nem követtünk el szándé­kos visszaéléseket az átmeneti segélyek megállapításánál, plá­ne nem dolgoztunk össze az ügyfelekkel — állították egyön­tetűen a székesfehérvári Polgár­­mesteri Hivatal szociális és egészségügyi irodájának felfüg­gesztett dolgozói. Mint arról lapunk tegnapi számában hírt adtunk, a hivatal jegyzője, Gombaszöginé dr. Ba­logh Ibolya fegyelmi eljárást in­dított az iroda négy dolgozója ellen kötelezettségük vétkes megszegésének alapos gyanúja miatt, és állásukból azonnali ha­tállyal felfüggesztette őket. Az érintettek közül hárman — ket­ten ügyintézők, a harmadik ügy­viteli — felkeresték lapunk munkatársát, s elmondták az ő verziójukat, ám nevük elhallga­tását kérték. (Tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárás jogerő­sen még nem fejeződött be, a ké­rést méltányoltuk. A nevek a szerkesztőségben rendelkezésre állnak.) Október 13-án, pénteken sor­ban felhívtak bennünket a sze­mélyzeti osztályra. Közölték, hogy fegyelmi indult, de azt nem, hogy miben is áll a vétkes kötelességszegés — kezdi egyi­kük. Később, a meghallgatás so­rán aztán ügyiratokat néztek át a vizsgálóbiztosok jelenlétében. „Munkaköri hiányosságokat próbáltak találni”— mondja az ügyintéző. Ehhez tudni kell, hogy naponta átlagosan 250- 300 ügyfél jut egy-egy dolgozó­ra, akinek délután már nem na­gyon köszön vissza, hogy reggel valaki más ugyanazon gyed­vagy nyugdíjszelvénnyel már igazolni kívánta kérelmét. Rá­adásul hiányosságnak róják fel nekik, amire egyébként lehető­ség van: azt, hogy meghatalma­zás alapján vettek fel pénzt. Az önkormányzati rendelet a se­gélyek megállapítására nem tar­talmaz részletes rendelkezése­ket, a szociális iroda ügyintézői­nek nem kellett vizsgálniuk a meghatalmazások érvényessé­gét. Arra pedig nem volt rálátá­suk, hogy a pénztárban kinek fo­lyósították a segélyt. A gyanúba fogott hölgyek el­mondták, hogy feltételezték az ügyfelek jóhiszeműségét. Há­rom esetben viszont, amikor en­nek ellenkezője kiderült, vissza­fizettették a felvett pénzt. Állít­ják, hogy 1992 vége, az adatvé­delmi törvény hatályba lépése óta, nem volt lehetőségük arra, hogy a népességnyilvántartásba betekintsenek, így azt sem tud­hatták, hogy aki aláíróként sze­repel, nem létező, nóta bene ha­lott személy. Ennek ellenére egyikük iratai között állítólag olyan személyt is kihoztak nem­létezőnek, aki a másik csoport­tól jövedelempótló támogatást kap, tehát léteznie kell, egy má­sik pedig nincs benne a népes­ségnyilvántartásban, de bizto­san él. Arra a kérdésünkre, hogy vajon mi szüksége van a hivatal­nak a népszerűségének nem használó ügyre és eljárásra, azt mondták: szerintük valahogy meg kell etetni a közgyűléssel, hogy a segélykeretet miért lép­ték túl. Úgy vélik, ennek pontos mértékével egyébként senki nincs tisztában. Mondják, ta­valy, amikor 30 millióval lépték túl a keretet, ők szóltak, hogy itt csak az nem kap segélyt, aki nem kér, mert nincs megnyugta­tóan szabályozva ez a terület. Semmi nem történt. A hivatal vezetőit pedig idáig nem érde­kelte, hogy lehet-e ilyen körül­mények között alapos munkát végezni. Úgy érzik, egy „koncepció” áldozatai. Szerintük megmutat­kozott ez a meghallgatott tanúk körében: a három személy egy­azon családból származik. Az e­­gyik ügyintéző elmondta, hogy beszélt egy tanúval. Az elmond­ta neki, hogy a meghallgatáson közölték vele, ha tud valami „terhelőt” mondani, mentesül­het a további eljárás alól. Az érintettek szerint nonszensz az egész, ők rendezett családi éle­tet élnek, féltették állásukat, s eszükbe sem jutott, hogy a pénz­szerzés — már csak az ügy­félkör miatt is — ilyen kockáza­tos módját válasszák. Az ellentmondó álláspontok után „csak” az a kérdés: az ügy­intézők vétkesek vagy inkább az ügyintézés? Szabó Zoltán

Next