Fejér Megyei Hírlap, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA RÖVIDEN Nem nyernek a keres­kedők a fogyasztási adó emeléséből Az általános forgalmi adó­ról szóló törvény legutóbbi módosítása szerint a régi és az új fogyasztási adótételek kö­zötti különbözetet a vállalko­zásoknak be kell fizetniük a költségvetésbe. Ezzel meg­szűnik az a lehetőség, hogy a fogyasztási adó emelkedése előtt nagyobb tételeket hal­mozzanak fel a kereskedők, amin az adóemelés beépítését követően külön hasznot tehet­tek zsebre. A fogyasztási adó­törvény módosítása értelmé­ben a tételes fogyasztási adók átlagosan 15 százalékkal emelkednek 1996. január 1- től. A régi és az új fogyasztási adó­ tételek közötti különbö­zetet az 1996. január 1-jei lel­tározással alátámasztott, to­vábbértékesítési célú nyitó­­készlet mennyisége után kell kiszámítani és azt a vállalko­zásoknak a január hónapot tartalmazó áfa-bevallásukban befizetendő adóként kell be­vallaniuk. Ennek megfelelő­en azoknak az áfa-fizetésre kötelezetteknek, akik 1996. január 1 -én olyan fogyasztási adóval terhelt terméket tartot­tak készleten, amelyet 1996. jan­uár 1. előtt szereztek be, de csak ezt követően értékesí­tenek, a fogyasztási adó régi és új tételeinek különbözetét — a készleten lévő mennyi­ségre vonatkozóan — áfaként kell befizetniük a költségve­tésbe. A rendelkezés nem vo­natkozik a csak százalékos fo­gyasztási adót tartalmazó ter­mékekre, kiterjed viszont a hatálya az üzemanyagokra és az egyéb kőolajszármazékok­ra, szeszgyártási termékekre, szeszes italokra és a cigarettá­ra. Azoknál a termékeknél, amelyeken százalékos és téte­les adó is van, mint például a cigaretta, a készletre jutóan csak a tételes forintösszeg vál­tozását kell megfizetni. A té­teles fogyasztási adóhoz ha­sonló módon kell eljárni az Útalap-hozzájárulás ügyében is az üzemanyagoknál. A fo­gyasztási adó növekménye mellett ez esetben az Útalap­hozzájárulás növekményét is be kell fizetni. Truzsi Józsefné, laborasz­­szisztens: A legfontosabb, hogy 1995 nagyon gyorsan a feledés homá­lyába merüljön. Nagyon rossz évem volt, ennél rosszabb már nem lehetett volna, remélem nem is lesz. Aki dohányzik, szí­vesen megfogadja, hogy le­mond a dohányzásról. Én már többször megpróbáltam, sike­rült is abbahagynom, de mindig újra rágyújtottam. Visszaeső bűnösnek számítok. Tóth János, műszerész: A fogadalomtételt elég ko­moly dolognak tartom, ha valaki így tesz, annak be is kell tarta­nia, amit önmagának vagy eset­leg másnak megfogadott. Én nem szoktam különleges alkal­makhoz kötni a fogadalmaimat. De ha megfogadok valamit, ak­kor azt megtartom. A 95-ös év nekem nagyon mozgalmas volt, hálás vagyok ezért Istennek és remélem, hogy a mostani is ha­sonlóan telik majd el. Tiszolczi Lajos, villanysze­relő: Szoktam fogadalmakat tenni. Most szilveszterkor is össze­gyűlt a társaság és erről is be­széltünk: ki, milyen fogadalmat tesz. Előre nem érdemes róla be­szélni, az ember olyankor hatá­rozza el magát valaminek a vég­hezvitelére, amikor úgy érzi el­jött a megfelelő alkalom. Példá­ul már megfogadtam, hogy segí­tek az édesanyámnak, mondjuk takarítani. Ilyen vagyok. Nagy Péter, raktáros: Az ember szívesen megfo­gadja, hogy leszokik a dohány­zásról. De mással is folytathat­nám: például kicsit változtatni kellene az életmódomon. Kicsit bulis az életem. Néha túlzásba viszi az ember a dolgokat. En­nek megváltoztatása rajtam mú­lik, nem mindig a környezeten. Jobban fogni a pénzt, mert sze­rencsére, dolgozgatok, tudok miből költeni, de nyugodtan visszafoghatnám magam. A HÍRLAP MEGKÉRDEZTE Fogadalomal kezdi-e az új esztendőt? Az európai építőipar a keleti régiót irigykedve figyeli A prognózisok szerint hazánkban is további fejlődés várható Az építési piacelemző és elő­rejelző Euroconstruct intézetek decemberben Budapesten tar­tották negyvenedik konferenci­ájukat. Az Euroconstruct célja, hogy a félévenként megtartott konferenciákon az építési piac döntéshozóit ellássa informáci­ókkal, országonkénti és regio­nális piacelemzésekkel, prog­nózisokkal. A kontinens egyes országaiban várható építési trendek jelentősen hatnak a kör­nyező országok építési piacára is. A 80-as évek kezdetétől az Euroconstruct tevékenysége az egységes európai piac kialaku­lásának folyamatában mindin­kább felerősödött. A világmére­tű verseny élesedése új piacok keresésére kényszerítették a nyugat-európai cégeket. Az osztrák építőipar megmentése érdekében például Ausztria kor­mánya hitelfelvétellel terelte Magyarország felé a nagy építő­ipari cégeket. Ennek jegyében szállodaépítések történtek, erő­műberuházás valósult meg a 80- as évek elejétől hazánkban. A kelet-európai építési piac jelen­tősége a 80-as évek végétől meginduló politikai változások következtében növekedett meg. A decemberi budapesti kon­ferencia iránt a szokásosnál is nagyobb volt az érdeklődés. Aminek részben az is oka, hogy elemzők szerint Közép-Kelet- Európa túljutott az átalakulási válság legjaván, és a prognózi­sok értelmében az építési tevé­kenység ebben a térségben évente 6 százalékkal nő majd, szemben a nyugat-európai 1 százalék körüli növekedéssel. Nyugat-Európában az egyes építési szektorokban igen eltérő fejlődés tapasztalható. A Né­metországban és Ausztriában közel hét éve tartó lakásépítési láz jövőre várhatóan véget ér. Az északi országok ismét növe­kedésnek induló lakásépítését kivéve a kereslet Európa-szerte csökkenni fog az 1994-es 9, il­letve az 1995-ös 2,7 százalékos növekedés után. Ugyanakkor a magánberuházások kilátásai ja­­vulóak, az ipar, a kereskedelem, a befektetési célú iroda- és egyéb beruházások csökkenése várhatóan megáll, és 1996-97- ben a mérsékelt fejlődés lesz ér­zékelhetőbb a kontinens nyugati felén. Az építési piac gyenge nyu­gati konjunktúrájával szemben Közép-Kelet-Európa országai­ban intenzívebb fejlődésről szólnak a prognózisok. A ma­gyar gazdaság 1993-tól, a cseh, a lengyel és a szlovák gazdasá­gok 1995-től bővítették infra­­strukturális beruházásaikat. A „visegrádi országok” építési pi­aca a következő két évben éven­te mintegy 6 százalékkal nő a prognózisok szerint. A magyar gazdaság növekvő magánszek­tora ipari parkok, logisztikai központok, kereskedelmi háló­zatok létesítésével tud „rákap­csolódni” a megépült infra­struktúrára. A másik három or­szágban fordított a helyzet: a magántermelői és pénzügyi szféra létrehozása élvezett el­sőbbséget 1993-94-ben, az inf­rastruktúra kiépítésére, illetve bővítésére ezután kerül sor. Hazánkban a következő években az infrastruktúrális beruházások terén volumené­ben további növekedés nem vár­ható, bár az ilyen beruházások prioritást élveznek a jövőben is (logisztikai, környezetvédelmi fejlesztések, autópályaépítés stb.). Növekvő piacot a magán­­beruházások jelentenek mind az ipar, mind a kereskedelem, to­vábbá a többlakásos épületek és kislakótelepek területén. Nagy térségi komplex programok elindítása is valószínűsíthető, vegyes tulajdonú finanszírozási háttérrel. Zs. F. Építési tevékenység 1993 és 1997 között a nyugat- és közép-kelet-európai országokban 4,3 %-os növekedés 3,9 I I i,i Előzetes Prognózis -3,0 1993 1994 ] Nyugat-Európa 1995 1996 1997 |1H Közép-Kelet-Európa 1996. január 2., KEDD Mezőföldön — átutazóban így, ilyen egyszerűen, a szélső háztól nézve, nehéz lenne megállapítani valójában, hogy merre is tart a magyar falu. Hi­szen a szélső ház(ak) sorsa hosszú évekre megpecsételődött még szólásmondásunkban is: „Mindegy neki, mint a szélső háznak.”—emlegették gyako­rta. Érte is „hatás” mindahányat szerte e kis hazában. Emiatt leértékelődött ama szélső ház, szá­zadokon át mindig valami szegénységet takart, sugallt, lett légyen az szemrevaló, takaros. A tehetősebb emberek, a gazda­gabb gazdák mindig beljebb laktak. Ismerve a magyar falu épí­tészeti struktúráját, különösen a hosszú falvakét, mint a szülő­földem szerinti Soponyáét, melyről mindez elmondható. Szépapáink annak idején a vasútépítés tervét is elvetették, mert féltették a dübörgő lokomotívtól a ménest. Ezért aztán a sárbogárdi fővonal messze elkerülte a falut. Később azonban si­került a megye véráramába bekapcsolni Soponyát egy szál po­ros úttal. (A portalanított építése pedig az újabb idők eredmé­nye, amikor a gyermekváros megvalósult a volt Zichy-kastély­­ban, s annak köszönhetően is, hogy a pártállam felségterülete­ként ide jártak a környék erdeibe vadászni a kiváltságosok.) Ez az út vezet ma is a Mezőföld szíve felé, s köti össze a falut a szomszéd falvakkal és a várossal. Ezen az úton kerekedtek fel annyian az erőszakos téeszesítés idején, hátrahagyva az atyai örökséget, hogy a megyeszékhelyen keressenek „menedéket”. Ezt nyögi még ma is a túlzsúfolt város, Fehérvár, de nyögik az elhagyott falvak is. Ám most, jártamban-keltemben, s haza-hazalátogatva is egyre-másra tapasztalható, hogy egy jó értelembe vett vissza­rendeződés zajlik Mezőföld falvaiban is. Sokan építenek, ha nem is szülőfalujukban, de a városhoz közeli községekben csa­ládi házat. Házakat — még szélső házat is akár. A Soponyára bevezető országút mindkét oldalán is ezt látom. Eltűnnek végre a félévszázados romok, amelyek háborús seb­ként éktelenkedtek ezideig. Bekapcsolták a falut az országos távhívó rendszerbe, megvalósult a gázprogram, s van már ká­beltévé-hálózat is, földi és égi csatornákkal, így aztán már nem is bánják annyira a soponyaiak a hajdan meg nem épített vasu­tat. Hiszen közúton, telefonon és a médiákon keresztül ripsz­­ropszra kijuthatnak, kitekinthetnek a világba. Biztatásul pedig csak annyi kéne — és nem csak Soponyán —, hogy a már meg­lévő munkahelyeket garantálják az ott lakóknak, addig is, amíg újabbakra lesz remény. Sajtos Lajos Nyugtával dicsérd a napot, nem jön ellenőr... Magyarázat van, nyugta nem mindig születik A próbavásárlások mindig megdobogtatják a vállalkozók szívét, természetesen csak ké­sőbb, mihelyt megtudták, hogy akit kiszolgáltak nem egyszerű vásárló, hanem az APEH hiva­talos ellenőre. A Fejér megyei igazgatóság ellenőrei tavaly 1100 esetben vizsgálták, hogy a kereskedelmi és vendéglátó egységekben, a szolgáltató és termékelőállító vállalkozóknál, illetve a közterületeken és pi­acokon árusítók közül hányan adnak nyugtát, tesznek eleget a törvény kötelezettségüknek. A tapasztalatok nem kedve­zőek, sajnálatos, hogy az ellen­őrzöttek több mint a fele „elfe­lejtette” pénztárgépbe rögzíteni a termékek, szolgáltatások el­lenértékét, de nem kedvezőbb a helyzet a nyugtatömbbel dolgo­zóknál sem. Néhány esetben az értékesítésnél egyáltalán nem volt nyugtatömb; a gépi nyug­taadásra kötelezettek közül többen a pénztárgépet sem vásá­rolták meg, illetve nem helyez­ték üzembe. Ahol pedig a felté­telek adottak voltak, ott sok esetben nem adták át a nyugtát az ellenőrnek. A mulasztás ma­gyarázata azonban mindenütt „készen” volt. Nem kért nyugtát az ellenőr; elromlott a pénztárgép; az éppen helyettesítő családtag vagy is­merős tapasztalatlan volt, sőt megilletődött. De találkoztak az ellenőrök első munkanapját töl­tő, ezért gyakorlatlan, feladatá­val nehezen megbirkózó eladó­val is. Sok volt a vásárló, nem győzték a firkálást, vagy épp a kezdő vállalkozó nem volt tisz­tában a kötelezettségeivel. Az ellenőrzések során kide­rült, hogy a legtöbben tisztában vannak kötelezettségeikkel, de keresik a kiskaput, vállalják a kockázatot, úgy tűnik nincs visszatartó ereje a kirótt bírsá­goknak. A bírságokkal párhuza­mosan egy-két „visszaeső” ese­tében az adóhatóság néhány napra bezárta az üzletet: Fehér­váron italboltot, Agárdon fagyi­­zót, Dunaújvárosban vendéglá­tó egységet és lángossütőt. K. Nemzetközi komolyzenei Rába fesztivál Május második felétől, két hónapon át 1996 nyarán komolyzenei fesztivált rendeznek a Rábaköz­ben. A május második felében kezdődő és két hónapig tartó programnak Csorna, Szany és még egy fél tucat rábaközi kiste­lepülés ad helyet. A szervezők - köztük az Ausztriában és ha­zánkban tevékenykedő jelmez­­tervező Gloria von Berg, a szin­tén Ausztriában alkotó zene­szerző Andreas Baksa, valamint a szanyi Művelődési Ház igaz­gatója Töreki Imre a Rábaköz természeti szépségeire, mű­vészeti értékeire, kulturális ha­gyományaira kívánják ráirányí­tani a hazai és a külföldi mű­vészetkedvelők figyelmét. Ismert együtteseket, jó nevű orosz, osztrák, román és magyar szólistákat nyertek meg az ügy­nek. A falusi műemléktemplo­mokban tartandó koncertek sorát többféle kurzus, tovább­képzés egészíti ki. Az egyhetes tanfolyamok résztvevői elmé­lyíthetik hangszeres, továbbá ének és néptánc tudásukat, elsa­játíthatják a díszlet és jelmezter­vezés, valamint a fazekasmes­terség fortélyait.

Next