Fejér Megyei Hírlap, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-02 / 1. szám
4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA RÖVIDEN Nem nyernek a kereskedők a fogyasztási adó emeléséből Az általános forgalmi adóról szóló törvény legutóbbi módosítása szerint a régi és az új fogyasztási adótételek közötti különbözetet a vállalkozásoknak be kell fizetniük a költségvetésbe. Ezzel megszűnik az a lehetőség, hogy a fogyasztási adó emelkedése előtt nagyobb tételeket halmozzanak fel a kereskedők, amin az adóemelés beépítését követően külön hasznot tehettek zsebre. A fogyasztási adótörvény módosítása értelmében a tételes fogyasztási adók átlagosan 15 százalékkal emelkednek 1996. január 1- től. A régi és az új fogyasztási adó tételek közötti különbözetet az 1996. január 1-jei leltározással alátámasztott, továbbértékesítési célú nyitókészlet mennyisége után kell kiszámítani és azt a vállalkozásoknak a január hónapot tartalmazó áfa-bevallásukban befizetendő adóként kell bevallaniuk. Ennek megfelelően azoknak az áfa-fizetésre kötelezetteknek, akik 1996. január 1 -én olyan fogyasztási adóval terhelt terméket tartottak készleten, amelyet 1996. január 1. előtt szereztek be, de csak ezt követően értékesítenek, a fogyasztási adó régi és új tételeinek különbözetét — a készleten lévő mennyiségre vonatkozóan — áfaként kell befizetniük a költségvetésbe. A rendelkezés nem vonatkozik a csak százalékos fogyasztási adót tartalmazó termékekre, kiterjed viszont a hatálya az üzemanyagokra és az egyéb kőolajszármazékokra, szeszgyártási termékekre, szeszes italokra és a cigarettára. Azoknál a termékeknél, amelyeken százalékos és tételes adó is van, mint például a cigaretta, a készletre jutóan csak a tételes forintösszeg változását kell megfizetni. A tételes fogyasztási adóhoz hasonló módon kell eljárni az Útalap-hozzájárulás ügyében is az üzemanyagoknál. A fogyasztási adó növekménye mellett ez esetben az Útalaphozzájárulás növekményét is be kell fizetni. Truzsi Józsefné, laboraszszisztens: A legfontosabb, hogy 1995 nagyon gyorsan a feledés homályába merüljön. Nagyon rossz évem volt, ennél rosszabb már nem lehetett volna, remélem nem is lesz. Aki dohányzik, szívesen megfogadja, hogy lemond a dohányzásról. Én már többször megpróbáltam, sikerült is abbahagynom, de mindig újra rágyújtottam. Visszaeső bűnösnek számítok. Tóth János, műszerész: A fogadalomtételt elég komoly dolognak tartom, ha valaki így tesz, annak be is kell tartania, amit önmagának vagy esetleg másnak megfogadott. Én nem szoktam különleges alkalmakhoz kötni a fogadalmaimat. De ha megfogadok valamit, akkor azt megtartom. A 95-ös év nekem nagyon mozgalmas volt, hálás vagyok ezért Istennek és remélem, hogy a mostani is hasonlóan telik majd el. Tiszolczi Lajos, villanyszerelő: Szoktam fogadalmakat tenni. Most szilveszterkor is összegyűlt a társaság és erről is beszéltünk: ki, milyen fogadalmat tesz. Előre nem érdemes róla beszélni, az ember olyankor határozza el magát valaminek a véghezvitelére, amikor úgy érzi eljött a megfelelő alkalom. Például már megfogadtam, hogy segítek az édesanyámnak, mondjuk takarítani. Ilyen vagyok. Nagy Péter, raktáros: Az ember szívesen megfogadja, hogy leszokik a dohányzásról. De mással is folytathatnám: például kicsit változtatni kellene az életmódomon. Kicsit bulis az életem. Néha túlzásba viszi az ember a dolgokat. Ennek megváltoztatása rajtam múlik, nem mindig a környezeten. Jobban fogni a pénzt, mert szerencsére, dolgozgatok, tudok miből költeni, de nyugodtan visszafoghatnám magam. A HÍRLAP MEGKÉRDEZTE Fogadalomal kezdi-e az új esztendőt? Az európai építőipar a keleti régiót irigykedve figyeli A prognózisok szerint hazánkban is további fejlődés várható Az építési piacelemző és előrejelző Euroconstruct intézetek decemberben Budapesten tartották negyvenedik konferenciájukat. Az Euroconstruct célja, hogy a félévenként megtartott konferenciákon az építési piac döntéshozóit ellássa információkkal, országonkénti és regionális piacelemzésekkel, prognózisokkal. A kontinens egyes országaiban várható építési trendek jelentősen hatnak a környező országok építési piacára is. A 80-as évek kezdetétől az Euroconstruct tevékenysége az egységes európai piac kialakulásának folyamatában mindinkább felerősödött. A világméretű verseny élesedése új piacok keresésére kényszerítették a nyugat-európai cégeket. Az osztrák építőipar megmentése érdekében például Ausztria kormánya hitelfelvétellel terelte Magyarország felé a nagy építőipari cégeket. Ennek jegyében szállodaépítések történtek, erőműberuházás valósult meg a 80- as évek elejétől hazánkban. A kelet-európai építési piac jelentősége a 80-as évek végétől meginduló politikai változások következtében növekedett meg. A decemberi budapesti konferencia iránt a szokásosnál is nagyobb volt az érdeklődés. Aminek részben az is oka, hogy elemzők szerint Közép-Kelet- Európa túljutott az átalakulási válság legjaván, és a prognózisok értelmében az építési tevékenység ebben a térségben évente 6 százalékkal nő majd, szemben a nyugat-európai 1 százalék körüli növekedéssel. Nyugat-Európában az egyes építési szektorokban igen eltérő fejlődés tapasztalható. A Németországban és Ausztriában közel hét éve tartó lakásépítési láz jövőre várhatóan véget ér. Az északi országok ismét növekedésnek induló lakásépítését kivéve a kereslet Európa-szerte csökkenni fog az 1994-es 9, illetve az 1995-ös 2,7 százalékos növekedés után. Ugyanakkor a magánberuházások kilátásai javulóak, az ipar, a kereskedelem, a befektetési célú iroda- és egyéb beruházások csökkenése várhatóan megáll, és 1996-97- ben a mérsékelt fejlődés lesz érzékelhetőbb a kontinens nyugati felén. Az építési piac gyenge nyugati konjunktúrájával szemben Közép-Kelet-Európa országaiban intenzívebb fejlődésről szólnak a prognózisok. A magyar gazdaság 1993-tól, a cseh, a lengyel és a szlovák gazdaságok 1995-től bővítették infrastrukturális beruházásaikat. A „visegrádi országok” építési piaca a következő két évben évente mintegy 6 százalékkal nő a prognózisok szerint. A magyar gazdaság növekvő magánszektora ipari parkok, logisztikai központok, kereskedelmi hálózatok létesítésével tud „rákapcsolódni” a megépült infrastruktúrára. A másik három országban fordított a helyzet: a magántermelői és pénzügyi szféra létrehozása élvezett elsőbbséget 1993-94-ben, az infrastruktúra kiépítésére, illetve bővítésére ezután kerül sor. Hazánkban a következő években az infrastruktúrális beruházások terén volumenében további növekedés nem várható, bár az ilyen beruházások prioritást élveznek a jövőben is (logisztikai, környezetvédelmi fejlesztések, autópályaépítés stb.). Növekvő piacot a magánberuházások jelentenek mind az ipar, mind a kereskedelem, továbbá a többlakásos épületek és kislakótelepek területén. Nagy térségi komplex programok elindítása is valószínűsíthető, vegyes tulajdonú finanszírozási háttérrel. Zs. F. Építési tevékenység 1993 és 1997 között a nyugat- és közép-kelet-európai országokban 4,3 %-os növekedés 3,9 I I i,i Előzetes Prognózis -3,0 1993 1994 ] Nyugat-Európa 1995 1996 1997 |1H Közép-Kelet-Európa 1996. január 2., KEDD Mezőföldön — átutazóban így, ilyen egyszerűen, a szélső háztól nézve, nehéz lenne megállapítani valójában, hogy merre is tart a magyar falu. Hiszen a szélső ház(ak) sorsa hosszú évekre megpecsételődött még szólásmondásunkban is: „Mindegy neki, mint a szélső háznak.”—emlegették gyakorta. Érte is „hatás” mindahányat szerte e kis hazában. Emiatt leértékelődött ama szélső ház, századokon át mindig valami szegénységet takart, sugallt, lett légyen az szemrevaló, takaros. A tehetősebb emberek, a gazdagabb gazdák mindig beljebb laktak. Ismerve a magyar falu építészeti struktúráját, különösen a hosszú falvakét, mint a szülőföldem szerinti Soponyáét, melyről mindez elmondható. Szépapáink annak idején a vasútépítés tervét is elvetették, mert féltették a dübörgő lokomotívtól a ménest. Ezért aztán a sárbogárdi fővonal messze elkerülte a falut. Később azonban sikerült a megye véráramába bekapcsolni Soponyát egy szál poros úttal. (A portalanított építése pedig az újabb idők eredménye, amikor a gyermekváros megvalósult a volt Zichy-kastélyban, s annak köszönhetően is, hogy a pártállam felségterületeként ide jártak a környék erdeibe vadászni a kiváltságosok.) Ez az út vezet ma is a Mezőföld szíve felé, s köti össze a falut a szomszéd falvakkal és a várossal. Ezen az úton kerekedtek fel annyian az erőszakos téeszesítés idején, hátrahagyva az atyai örökséget, hogy a megyeszékhelyen keressenek „menedéket”. Ezt nyögi még ma is a túlzsúfolt város, Fehérvár, de nyögik az elhagyott falvak is. Ám most, jártamban-keltemben, s haza-hazalátogatva is egyre-másra tapasztalható, hogy egy jó értelembe vett visszarendeződés zajlik Mezőföld falvaiban is. Sokan építenek, ha nem is szülőfalujukban, de a városhoz közeli községekben családi házat. Házakat — még szélső házat is akár. A Soponyára bevezető országút mindkét oldalán is ezt látom. Eltűnnek végre a félévszázados romok, amelyek háborús sebként éktelenkedtek ezideig. Bekapcsolták a falut az országos távhívó rendszerbe, megvalósult a gázprogram, s van már kábeltévé-hálózat is, földi és égi csatornákkal, így aztán már nem is bánják annyira a soponyaiak a hajdan meg nem épített vasutat. Hiszen közúton, telefonon és a médiákon keresztül ripszropszra kijuthatnak, kitekinthetnek a világba. Biztatásul pedig csak annyi kéne — és nem csak Soponyán —, hogy a már meglévő munkahelyeket garantálják az ott lakóknak, addig is, amíg újabbakra lesz remény. Sajtos Lajos Nyugtával dicsérd a napot, nem jön ellenőr... Magyarázat van, nyugta nem mindig születik A próbavásárlások mindig megdobogtatják a vállalkozók szívét, természetesen csak később, mihelyt megtudták, hogy akit kiszolgáltak nem egyszerű vásárló, hanem az APEH hivatalos ellenőre. A Fejér megyei igazgatóság ellenőrei tavaly 1100 esetben vizsgálták, hogy a kereskedelmi és vendéglátó egységekben, a szolgáltató és termékelőállító vállalkozóknál, illetve a közterületeken és piacokon árusítók közül hányan adnak nyugtát, tesznek eleget a törvény kötelezettségüknek. A tapasztalatok nem kedvezőek, sajnálatos, hogy az ellenőrzöttek több mint a fele „elfelejtette” pénztárgépbe rögzíteni a termékek, szolgáltatások ellenértékét, de nem kedvezőbb a helyzet a nyugtatömbbel dolgozóknál sem. Néhány esetben az értékesítésnél egyáltalán nem volt nyugtatömb; a gépi nyugtaadásra kötelezettek közül többen a pénztárgépet sem vásárolták meg, illetve nem helyezték üzembe. Ahol pedig a feltételek adottak voltak, ott sok esetben nem adták át a nyugtát az ellenőrnek. A mulasztás magyarázata azonban mindenütt „készen” volt. Nem kért nyugtát az ellenőr; elromlott a pénztárgép; az éppen helyettesítő családtag vagy ismerős tapasztalatlan volt, sőt megilletődött. De találkoztak az ellenőrök első munkanapját töltő, ezért gyakorlatlan, feladatával nehezen megbirkózó eladóval is. Sok volt a vásárló, nem győzték a firkálást, vagy épp a kezdő vállalkozó nem volt tisztában a kötelezettségeivel. Az ellenőrzések során kiderült, hogy a legtöbben tisztában vannak kötelezettségeikkel, de keresik a kiskaput, vállalják a kockázatot, úgy tűnik nincs visszatartó ereje a kirótt bírságoknak. A bírságokkal párhuzamosan egy-két „visszaeső” esetében az adóhatóság néhány napra bezárta az üzletet: Fehérváron italboltot, Agárdon fagyizót, Dunaújvárosban vendéglátó egységet és lángossütőt. K. Nemzetközi komolyzenei Rába fesztivál Május második felétől, két hónapon át 1996 nyarán komolyzenei fesztivált rendeznek a Rábaközben. A május második felében kezdődő és két hónapig tartó programnak Csorna, Szany és még egy fél tucat rábaközi kistelepülés ad helyet. A szervezők - köztük az Ausztriában és hazánkban tevékenykedő jelmeztervező Gloria von Berg, a szintén Ausztriában alkotó zeneszerző Andreas Baksa, valamint a szanyi Művelődési Ház igazgatója Töreki Imre a Rábaköz természeti szépségeire, művészeti értékeire, kulturális hagyományaira kívánják ráirányítani a hazai és a külföldi művészetkedvelők figyelmét. Ismert együtteseket, jó nevű orosz, osztrák, román és magyar szólistákat nyertek meg az ügynek. A falusi műemléktemplomokban tartandó koncertek sorát többféle kurzus, továbbképzés egészíti ki. Az egyhetes tanfolyamok résztvevői elmélyíthetik hangszeres, továbbá ének és néptánc tudásukat, elsajátíthatják a díszlet és jelmeztervezés, valamint a fazekasmesterség fortélyait.