Fejér Megyei Hírlap, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA 1996. február 1., CSÜTÖRTÖK Javier Solana, az Észak- Atlanti Szerződés Szerve­zete főtitkára levelet inté­zett Göncz Árpád köztár­sasági elnökhöz. A levél­ben a főtitkár köszönetét fejezi ki azért a kiemelke­dően értékes támogatá­sért, melyet Magyaror­szág az ENSZ által beveze­tett bosznai-hercegovinai repülési tilalmi övezet biz­tosítását szolgáló NATO- misszió érdekében nyúj­tott — közölte szerdán az MTI-vel a köztársasági el­nöki sajtóiroda. Solana örömmel fogadta, hogy megszületett a magyar ala­kulat IFOR-ba történő be­vonásáról szóló megálla­podás, s köszönetét fejezte ki az IFOR számára nyúj­tott széles körű magyar lo­gisztikai támogatásért is. Amint a főtitkár levelében megállapítja, ez nemcsak a térség stabilitásához járul hozzá, hanem egy újabb je­le Magyarország és a NA­TO egyre szorosabb kap­csolatának. A nemzetközi békete­remtő erő, az IFOR garantál­ja a boszniai akcióban részt vevő magyar műszaki kato­nák biztonságát. Ezt Jeremy Mackenzie tábornok, a NA­TO Európai Szövetséges Erőinek főparancsnok-he­lyettese erősítette meg Bu­dapesten szerdán, azt köve­tően, hogy tárgyalt Keleti György honvédelmi minisz­terrel. A NATO-parancsnok ugyanakkor felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az akció nem veszélytelen: a legna­gyobb kockázatot az aknák és a közlekedési balesetek jelentik. Horn Gyula miniszter­­elnök február 14-15-én tesz látogatást Olaszor­szágban. Az előzetes ter­vek szerint fogadja őt Os­car Luigi Scalfaro államfő, és találkozik olasz kollégá­jával, Lamberto Dini kor­mányfővel. Szentiványi Gábor külügyi szóvivő tá­jékoztatása szerint a két miniszterelnök megbeszé­lésének tárgya elsősorban az Európai Unió lesz , te­kintettel arra, hogy jelen­leg Olaszország tölti be az EU elnöki tisztét. Szent­iványi az MTI érdeklődé­sére megerősítette, hogy Horn Gyulát fogadja II. János Pál pápa is, a talál­kozóról azonban további részleteket még nem tu­dott közölni. Klaus Kinkel német kü­lügyminiszter bukaresti kol­légájával, Teodor Melesca­­nuval folytatott szerdai bon­ni megbeszélésén nagyon megdicsérte Romániát a né­met nemzetiség helyzetének rendezéséért, egyúttal a re­formpolitika folytatására szólította fel a bukaresti ve­zetést. A találkozón szó volt Bukarest és szomszédai vi­szonyáról, de Kinkel a meg­beszélés utáni sajtóértekez­leten úgy nyilatkozott, hogy nem tárgyaltak külön a ro­mán-magyar alapszerződés kilátásairól. Hozzátette: nyilvánvalóan Bukarest is ismeri a bonni kormánynak azt az álláspontját, hogy az EU-ba és a NATO-ba való felvételre csak azok az álla­mok számíthatnak, amelyek rendezik egymással a ki­sebbségek miatti vitáikat. A paksi erőmű biztonságát nem lehet megkérdőjelezni A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság (PARt.) szerdán közle­ményt adott ki, amely a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezetnek egy előző napi, németországi demonstrációjával, illetve annak hazai sajtóvisszhangjával foglalkozik. A PARt. tényszerű adatokkal válaszol minderre, Kováts Balázs tájékoz­tatási főmérnök megfogalmazásában. Az elmúlt 24 órában a tömeg­tájékoztatásban több nyilatko­zat jelent meg a Németország­ból Paksra irányuló fűtőelem­szállítmány elindításával kap­csolatban. Ezek egy része a Greenpeace nemzetközi kör­nyezetvédő szervezet nyilatko­zataira alapozva megkérdőjele­zi a paksi atomerőmű biztonsá­gát. A Paksi Atomerőmű Rt. ve­zetősége természetesnek veszi, hogy a Greenpeace választ­mánya az atomerőművekről nem támogató. Ugyanakkor szükségesnek tartja megjegyez­ni, hogy a Greenpeace-t nem te­kinti a kérdéskör megítélésében felkészült szervezetnek. A PARt. vezetése ezért úgy dön­tött, hogy nem bocsátkozik vitá­ba, ugyanis nincs miért véde­keznie és magyarázkodnia. A német fűtőanyaggal kapcsolat­ban tavaly és már idén január­ban is nagyon sok pontos tájé­koztató anyagot közölt a sajtó, elsősorban az erőmű által adott információk alapján. A szigorú német hatóságok is meg vannak győződve­ a paksi atomerőmű jó biztonsági szintjéről, egyébként nem engedélyezték volna a fűtő­anyag kiszállítását Magyaror­szágra. A világ több mint 400 atomerőműve egysége közül a kapacitás-kihasználást tekintve mind a négy paksi blokk ott van a legjobb 25 között. Ez a tény azt is bizonyítja, hogy a paksi erő­mű műszaki színvonala, bizton­sági mutatói kiválóak, nem kell szüneteltetni a termelést gyako­ri leállás javítás, üzemzavar mi­att. Az erőművet az elmúlt né­hány évben nyolc alkalommal el­lenőrizték a nemzetközi nukleáris szervezetek. Az ellen­őrzések elsősorban a biztonsági kultúrára, a biztonsági előírások betartására, a személyzet felké­szültségének ellenőrzésére irá­nyultak. A PARt. ezek után a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség 1995. évi vizsgálatának zárójegyzőkönyvéből idézi: Pak­son az elmúlt 3 évben telephelyi, illetve telephelyen kívüli hatással járó esemény nem történt. Az erőmű vezetőinek a nukleáris biztonság iránti elkötelezettségét a biztonsági jelentőségű esemé­nyek számának csökkenése és a javuló erőművi biztonsági muta­tók révén elért kiváló eredmé­nyek bizonyítják. Ez minden bi­zonnyal a teljesítmény további javítását és a biztonsági vonzatú események további megelőzését fogja eredményezni. Támogatás gazdaság- és kereskedelem­fejlesztésre Várhatóan 7,8 milliárd forint áll az idén a vállalkozók rendelke­zésére gazdaságfejlesztési és kereskedelem-fejlesztési pályáza­tok keretében — mondta Pongorné Csákvári Mariann, az IKM képviselője szerdán, a Magyar Munkaadói Szövetség fórumán. A gazdaságfejlesztésre fordítható források felhasználását sza­bályozó rendelet februárban jelenik meg, és az elkövetkezendő napokban lát napvilágot a részletes pályázati útmutató füzet is. Az idén számos új elemmel bővül mind a gazdaságfejlesztési, mind a kereskedelemfejlesztési célokra igénybe vehető pályá­zatok köre. Továbbra is az export-beruházásokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket preferálják, de új elemként megjelenik a háttéripari beszállítók, illetve az ipari parkok, in­novációs centrumok tervének támogatása is. Az IKM képviselője elmond­ta, hogy a telekhatáron túlnyúló infrastrukturális beruházások­hoz vissza nem térítendő támo­gatásként a teljes beruházási ér­ték 33 százalékáig, maximálisan 200 millió forintig pályázható támogatás. Gépek és berendezé­sek beszerzéséhez kamatmentes kölcsönre van lehetőség, a teljes beruházási összeg 30 százaléká­nak erejéig. Napokon belül kiír­ják azt a nyílt tendert, amelynek keretében ipari parkok, innová­ciós centrumok létrehozásához lehet igényelni az állami támo­gatást. A tavalyihoz hasonlóan idén is kiemelt terület a minőségbiz­tosítási tanúsítványok megszer­zése. Ehhez a felmerülő költsé­gek maximum 50 százalékáig lehet támogatásért folyamodni. Export célú fejlesztésekhez ka­matmentes kölcsönre lehet pá­lyázni. Az IKM képviselője el­mondta, hogy exportfejlesztési célokra az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság keretéből is elkülönítettek bizonyos ösz­­szeget. A kereskedelemfejlesztési tá­mogatások új eleme, hogy a kül­földi kiállításokon való részvé­telhez a helydíjra a korábbi 40 százalék helyett 50 százalékos kedvezményes támogatás kér­hető. A tárca szándéka, hogy a külföldön állandó termékkiállí­tást, illetve kereskedelmi képvi­seletet nyitó vállalkozások is pá­lyázhassanak állami támogatás­ra. Csató Mária, az elmúlt év áp­rilisa óta működő Eximbank Rt. ügyvezető igazgatója ismertette azokat az exportügyletekhez kapcsolódó hitel- és garancia le­hetőségeket, amelyeket a bank nyújt, illetve tervez nyújtani. Emlékeztetett rá, hogy az Exim­­banktól a költségvetési kötele­zettségvállalás révén közép- és hosszú távú hiteleket és garanci­avállalást lehet igényelni. Beje­lentette, hogy most dolgozzák ki a vevő-hitel konstrukciót. Az exportőrök egyik gyakori prob­lémája, hogy a külföldi vevő vá­sárlási szándéka ellenére a ma­gyar áru ellenértékét csak hitel­ből tudná kiegyenlíteni. E problémát kívánja feloldani a vevő-hitel konstrukció. Ennek során az Eximbank export szál­lításokhoz közvetlenül, vagy ki­választott külföldi pénzintézet révén a külföldi vevő számára nyújt hitelt. A konstrukció beve­zetésére várhatóan még az idén sor kerül. Botos Balázs, a Magyar Ex­porthitel Biztosító Rt. vezér­igazgató-helyettese hozzátette, hogy a vevő-hitel konstrukció során minden esetben a politikai kockázatra is biztosítást kell kötni. E speciális konstrukció­nak, mely lehet rövid- és közép­­lejáratú, elsősorban a kelet-eu­rópai országokkal kapcsolato­san lesz jelentősége. A MEHIB Csehországot kivéve ebben a ré­gióban még nem nyújt kereske­delmi kockázatok ellen biztosí­tást. Botos Balázs úgy vélte: van esély arra, hogy a privatizációs többletbevételből mind az Eximbank, mind a MEHIB Rt. alaptőkéjének megemelésével tovább bővíthető azon országok köre, ahol kereskedelmi kocká­zatokra is lehet biztosítást kötni. Elhangzott még, hogy politikai kockázat biztosítására ebben az évben a MEHIB a költségvetés­től 110 milliárd forintos keretet kapott a tavalyi 80 milliárd fo­rinttal szemben. FORDULAT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN? Van esély arra, hogy a követ­kező időszakban fordulat követ­kezzen be a kormány és a szoci­ális partnerek közötti együttmű­ködésben — hangoztatta Kiss Péter munkaügyi miniszter a Magyar Iparszövetség (OKISZ) szerdai elnökségi ülésén. A mi­niszter véleménye szerint a munka világát érintő kérdések­ben a kormányzati oldalnak a következőkben önmérsékletet kell tanúsítania, a gazdasági kérdésekben pedig a munka­adóknak és a munkavállalóknak kell toleránsnak lenniük. Kiss Péter hangoztatta: nemcsak a gazdaságpolitika összkormány­­zati feladat, hanem a foglalkoz­tatás problémáinak kezelése is. A miniszter elmondta: meg­győződése, hogy csak egymást ismerő partnerek tudnak együtt­működni, ezt a célt szolgálta lá­togatása az OKISZ-nál. A kor­mány új stílusú működési szán­dékát jelzi, hogy közös gondol­kodást kezdeményezett a privatizácós többletbevételek felhasználásáról, s e fontos kér­désekben várja az érdekképvi­seletek javaslatait is. Az ülésen Sümeghy Csaba elnök felvetet­te, hogy az EU egyetlen fóru­mán sincsenek jelen a magyar munkaadói szervezetek, holott jól képviselhetnék a magyar ér­dekeket. A miniszter ennek kap­csán bejelentette: vállalja, hogy koordinálja a nemrégiben létre­hozott EU-integrációs kabinet és az érintett érdekképviseleti szervezetek együttműködését. A kormány szívesen fogadja, hogy a munkaadói társadalmat képviselő szervezetek a népi diplomácia eszközeivel támo­gatnák a csatlakozás ügyét. OEP-tájékoztató a tb­­azonosító jel használatáról Az Egészségbiztosítási Ön­­kormányzat és a Nyugdíjbizto­sítási Önkormányzat közös döntése alapján 1995. január 1- én az országban elsőként az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár kezdte meg nyilvántar­tásaiban az új azonosító beve­zetésével a személyi szám ki­váltását. Az új azonosító a társada­lombiztosítási azonosító jel — közismertebb nevén a táj —, az egészségbiztosítás nyilvántar­tásaiban szereplő személyek azonosítására szolgál. Egy bel­ső tartalom nélküli, kilenc sor­számból álló állandó számjel, amely kiadását követően va­lamennyi társadalombiztosítási ellátásnál azonosítja az igénylőt. Miért volt szükség az úgyne­vezett taj-értesítésekre? Az előírások értelmében az egészségügyi szolgáltatásra jo­gosult állampolgárok társada­lombiztosítási azonosító jelét hatósági igazolás formájában szükséges igazolni, ezért az OEP a jogszabályoknak a Tár­sadalombiztosítási Igazolvány és a Hatósági Bizonyítvány névre szóló megküldésével 1995. november 15-ig eleget tett. Az okmányok adattartal­mát törvény szabályozza oly módon, hogy a feltüntetett ada­tok alkalmasak legyenek a sze­mély azonosítására az egész­ségügyi szolgáltatásra való jo­gosultság fennállása tekinteté­ben anélkül, hogy a biztosított személyiségi jogait bármely módon is sértenék. Mivel igazolható az egész­ségügyi szolgáltatásra való jo­gosultság? Az egészségügyi szolgálta­tásra való jogosultság a Társa­dalombiztosítási Igazolvány, és egy törvénymódosítás követ­keztében 1996. december 31-ig a személyi számmal ellátott, ér­vényes Betegbiztosítási Igazol­vánnyal is igazolható. A Ható­sági Bizonyítvány csak a bizto­sított társadalombiztosítási azonosító jelét tartalmazza, ezért a jogosultság ezzel az ok­mánnyal önmagában nem iga­zolható. Honnan kapta az OEP az ál­lampolgárok személyi adatait? Az OEP az állampolgárokat a BM Központi Nyilvántartási és Választási Hivatal, és a Nyugdíjfolyósítási Igazgató­ság, valamint saját nyilvántar­tásának adatai alapján értesítet­te. Mi a reklamációk, panaszok oka? Országosan közel 170 ezer reklamáció érkezett. A rekla­mációk többségének oka — számuk megközelíti a 110 ezret —, hogy nem kaptak értesítést. Név, vagy egyéb adatelírás mi­att 40-50 ezer biztosított kérte új okmány kiállítását. Az elveszett, megsemmisült vagy ellopott okmányok száma 8 ezerre tehető. A tévedés, a hi­baszázalék 2 százaléka alatt maradt, ami nemzetközi össze­hasonlításban is jó eredmény­nek minősül. Hol intézheti az állampolgár ügyeit? Az OEP a táj bevezetése óta és a táj­értesítések kapcsán is folyamatosan tájékoztatta a la­kosságot a taj-t tartalmazó ok­mányok jelentőségéről és hasz­nálatáról. Az OEP az Országos Munkaügyi Központtal és az önkormányzatokkal együttmű­ködve a póteljárás keretében felkészült az ügyintézésre. Az ügyeket, kérelmeket — lak­helytől függetlenül — az or­szágban 190 kijelölt hivatal in­tézte 1995. december 31-ig. Ér­dektelenség miatt néhány hiva­tal működését határidő előtt be is szüntette. A kijelölt hivatalok ez irányú segítő tevékenységé­nek megszűnése után némi meglepetést okozott a lakossági roham az új év első napjaiban, mivel az ügyeket — főváros és Pest­ megye kivételével — már csak az egészségbiztosítási pénztárak intézik. Miért kell a zaj-t ráírni a re­ceptre? Január 1-től kötelező a beteg taj­ának feltüntetése az új vo­nalkódos recepten. Ennek hiá­nyában a gyógyszertár a gyógy­szert csak teljes áron adhatja ki. Ha az állampolgár adminisztrá­ciós hiba miatt még nem rendel­kezik taj-jal — sürgős ellátás esetén, újszülött stb. — az or­vos úgynevezett átmeneti nyil­vántartási számot képezhet, amit a recepten fel kell tüntetni. A félreértések elkerülése érde­kében jelezzük, hogy az átme­neti nyilvántartási szám hasz­nálata időben nem korlátozott. Kérjük az állampolgárokat, hogy azaj-t tartalmazó T­ársada­­lombiztosítási Igazolványt ak­kor is őrizzék meg, ha annak ér­vényessége átmenetileg lejár. A jövőben a korszerű ügyviteli rendszer zavartalan működése esetén feltehetően az egészsé­gügyi szolgáltatásra való jog­osultságot nem lesz szükséges külön igazolni, mivel azt szá­mítógéppel támogatott adatbá­zis követi. A táj igazolása azon­ban ez esetben is elkerülhetet­len lesz. Az egészségbiztosítás nyilvántartásainak táj­ra törté­nő folyamatos átállíthatósága érdekében kérjük a biztosította­kat, hogy az egészségügyi szol­gáltatás igénybevételekor jogo­sultságukat a Társadalombizto­sítási Igazolvánnyal igazolják, és a társadalombiztosítási azo­nosító jelet regisztráltassák há­ziorvosukkal. (OS) Két mah­tupi csecsen férfi imádkozik egy orosz tank előterében, a falu határában kedden, hogy az orosz csapatok ne vonuljanak be a településre. A Csecsenföldön állomásozó orosz belügyi csa­patok szerint ezen a napon a csecsen szeparatista felkelők két orosz katonát megöltek, ötöt pedig megsebesítettek

Next