Fejér Megyei Hírlap, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-01 / 52. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA TELEX Kedvező feltételekkel válhat Diana A walesi hercegnő szóvi­vője Londonban szerdán be­jelentette, hogy egyezség született a trónörökös házas­pár hivatalos válásáról, s an­nak Diana számára igen ked­vező feltételeiről. A palota azonban közölte, hogy kizá­rólag Lady Di igénylistájá­nak egyébként hasznos tisz­tázásáról van szó, amely még további egyeztetések tárgya lesz. Az udvar nem hivatalos reakciójából az de­rül ki, hogy szerintük a Dia­na környezete által kiadott nyilatkozat tartalmát — mindenekelőtt azt, hogy Ká­roly trónörökös felesége a válás után is megtarthatja walesi hercegnői címét, s nem kell elhagynia a rezi­denciájául szolgáló Ken­­sington-palotát — egyelőre inkább kérésként, semmint végleges döntésként lehet kezelni. Diana ügyvédje vi­szont kijelentette: roppant meglepőnek tartja, hogy a Buckingham-palota a jelek szerint letagadja a válás kö­rülményeiről nyélbe ütött egyezséget. A rendőrök sem bíznak a rendőrségben Csehországban úgy lát­szik, még a rendőrök sem bíznak a rendőrségben. Leg­alábbis ez derült ki abból a széles körű, úgy a rendőrök, mint a lakosság körében végzett felmérésből, ame­lyet a belügyminisztérium megrendelésére készített a tavalyi év vége előtt egy prá­gai közvélemény-kutató in­tézet. A most nyilvánosság­ra hozott adatok szerint a cseh rendőrök mindössze 58 százaléka van bizalommal saját kenyéradója, a rendőr­ség iránt. A lakosság köré­ben viszont a megkérdezet­teknek csupán 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy meg­bízik a rendőrségben. A ren­dőrök szerint a rendőrség legnagyobb problémáját az elégtelen műszaki felszere­lés, az alacsony fokú hatás­kör és illetékesség, valamint az emberhiány jelenti. Ugyanakkor a rendőrök leg­nagyobb sikerüknek a szer­vezett bűnözés elleni küzde­lemben elért eredményeket tartják. Ilijas: nem tudni, hány szerb család maradt Csütörtökön reggel átvet­te a hatalmat a bosnyák-hor­­vát rendőrség Dijasban, Sza­rajevó eddig szerb kézen lé­vő elővárosában. Ezzel a szarajevói kormány ellenőr­zése alá került a boszniai fő­várost Zenicával, a fontos ipari központtal összekötő útvonal. Jelentések szerint a föderáció rendőrei nem üt­köztek ellenállásba, a szer­­bek nem tettek kísérletet a hatalomátvétel meghiúsítá­sára. Ellentmondó értesülé­sek vannak arról, hogy Ilijas­ban hány szerb maradt: a hor­­vát rádió nemzetközi becslé­sekre hivatkozva azt közölte, hogy legfeljebb 100-150 szerb család maradt az elő­városban. Más hírek szerint két-háromezren vannak még Ilijasban, nagy részük azon­ban nem szerb, hanem való­színűleg horvát. Tavaly no­vemberben még 17 ezer em­ber élt a településen. Az újraelosztás túlzott, az adók elviselhetetlenek Medgyessy Péter antiinflációs politikát hirdetett meg Dr. Medgyessy Péter még el­nök-vezérigazgatói pozíciójá­ban, de már pénzügyminiszteri minőségében tartott tegnap saj­tótájékoztatót a Magyar Beruházási és Fejlesztési Bank­ban igen nagy érdeklődés mel­lett. A rendkívül elegáns pénz­ügyér hangsúlyozta, nincs sok­féle gazdaságpolitikája, ame­lyeket más-más színekben adna elő a különféle tájékoztatókon, csak azt erősítheti meg, amit már eddig is nyomatékosított. A kormány, illetve Bokros Lajos eddigi stabilizációs törekvései­nek folytatója kíván lenni, mert más utat elképzelhetetlennek tart a magyar gazdaság rendbe tételére. Az új pénzügyminiszter célja mindenképpen a gazdasági nö­vekedés — ezt készíti elő a sta­bilizáció — valamint az infláció visszaszorítása. Ez utóbbi fela­dat lesz a legnehezebb, ismerte el Medgyessy. Reform-elképze­léseiben az elosztási rendszerek átalakítása elsőrenden szerepel, kicsi, olcsóbb államra van szük­ség, amely nem gyenge államot jelent! Az nem tartható, hogy a bruttó nemzeti össztermék (GDP) oly tetemes részét visz­­szaosztja az állam, viszont nem fog megfeledkezni a hátrányos helyzetűekről. Igyekszik megis­merkedni a lemaradó rétegek problémáival — mondotta, s tö­rekszik a társadalmi párbeszéd­re, mivel a reformokhoz nélkü­lözhetetlennek tartja az embe­rek meg- és egyetértését. Kérdésekre válaszolva kifej­tette, hogy a következő válasz­tásokig vállalta a pénzminisz­terséget, kizárólag lelkiismereti okok miatt tudja elképzelni, hogy lemond, de egyelőre ezzel a kérdéssel nem foglalkozik. Ha azonban bejelenti, hogy föláll, akkor ahhoz tartja is majd ma­gát. Nyitott gazdaságpolitikát szándékozik folytatni, kész a nyilvánosság — a sajtó— elé állni bármely döntése kapcsán, egy rövid ideig azonban türelmi időt kér. A személyi jövedelemadó szerinte is torz és eltúlzott, alap­vető változtatásra készül, sze­retné csökkenteni a rendkívüli magas adókulcsokat. Ez az álla­mi kiadások lefaragásán túl az szja másként való „terítésén” is múlhat, vagyis vannak, akiket nem ér el az adó, míg mások, akik jövedelme nem eltitkolha­tó, mások helyett is viselik a ter­heket. Ehhez kapcsolódóan szó­ba került természetesen a feke­tegazdaság elleni küzdelem, ahol nem a rendőrség hatáskörét akarja a leendő pénzügyminisz­ter növelni, hanem az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség jogosít­ványait megerősíteni, eszköztá­rukat bővíteni. Az államapparátus minősé­géről kritikusan nyilatkozott, sajnos, a legjobb szakemberek az utóbbi hat-nyolc évben eltá­voztak e szektorból a sokkal jobban fizető és nagy lehetősé­geket kínáló magánszektorba, márpedig ez nem tartható, erre megoldást kell találni! A társa­dalombiztosítási önkormányza­tokkal egyáltalán nem akarja ki­ásni a csatabárdot, a tb deficitjét ugyan a lehető legrövidebb időn belül pótolni kell, ám a partne­rek meggyőzésével, tárgyalások útján szeretné megnyerni a tb­­önkormányzatokat e feladathoz. Kikerülhetetlen volt az a kér­dés is, hogy miért nem vállalta egy éve a miniszteri posztra a fölkérést, s miért mondott most igent. Medgyessy tavaly nem érezte azt a politikai támogatást, amelynek most birtokában van, az MSZP-frakció prominensei­nek állásfoglalása, illetve az SZDSZ pozitív véleménye nem csupán programjának, hanem személyének is elfogadását je­lenti. Békési és Bokros szellemi kapacitásait örömmel veszi se­gítségként, Hetényi István ál­lamháztartási reformterveire is támaszkodni kíván, s úgy véli, Kupa Mihály szakértelmét sem kell majd nélkülöznie- zárta Medgyessy. - zsohtár­­Fotó: Simon Erika Göncz Árpád köztársasági el­nök a miniszterelnök javaslatá­ra, március 1-jei hatállyal pénz­ügyminiszterré nevezte ki dr. Medgyessy Pétert — tájékoztat­ta az MTI-t csütörtökön a köz­­társasági elnök sajtóirodája. Milliárdok a feketegazdaságban Német hitelből kezdődhet közeljövőben a panelépületek felújítása A kormány úgy határozott, hogy a kutasi katasztrófában el­hunytak családjainak egyenként 500 ezer forintos segélyt, a sé­rültek támogatására pedig ösz­­szesen 7-8 millió forintot juttat a költségvetés általános tartalé­kából. Kiss Elemér a tájékoztató to­vábbi részében elmondta, hogy a kormány tájékozódott a feke­tegazdaság elleni fellépés hely­zetéről és megállapította, hogy az eddigi lépéseknek köszönhe­tően jelentősen lelassult a feke­tegazdaság növekedési üteme. A kabinetnek az a célja, hogy to­vábbi intézkedésekkel a GDP körülbelül 30 százalékáról 10- 20 százalék körülire szorítsa le a rejtett gazdaságban realizál­­­ jövedelmet. A fekete- és ár­nyékgazdaság működése jele­n­­leg mintegy évi 70-100 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelent az államkasszának. A tájékoztató megállapítása szerint három fő okra vezethető vissza a feketegazdaság műkö­dése: egyrészt a gazdasági vál­sághelyzetből fakadó létbizony­talanságra, másrészt az igazság­szolgáltatás hiányosságaira, va­lamint a jövedelemelvonás magas szintjére. Ez utóbbival összefüggésben — az újságírók kérdései nyomán — az államtit­kár szót ejtett Medgyessy Péter pénzügyminiszter-jelölt azon szándékáról is, hogy csökkente­ni szeretné a személyi jövede­lemadó-tábla legmagasabb kul­csait, mert ebben látja a fekete­­gazdaság elleni fellépés legha­tékonyabb lehetőségét. Kiss Elemér jelezte, hogy Med­gyessy a jövő héten már részt vesz a kormány ülésén, akkor a minisztereknek módjuk lesz vé­leményt nyilvánítaniuk az el­képzelésről. Mindenesetre nem tudja elképzelni, hogy a kor­mánytagok ne lelkesednének a csökkentésért, ha arra látnak módot. Ami pedig az eredményeket illeti: a sorozatos intézkedések­nek köszönhetően mára sikerült elérni, hogy bizonyos területe­ken szűkültek a rejtett gazdaság lehetőségei, s jelentősen javult a gazdasággal összefüggő bűn­­cselekmények felderítettsége. Taval­y az e­lőző évihez képest — a sértettek számát tekintve — több mint négyszeresére nőtt az ismertté vált gazdasági bűncse­lekmények száma. A Vám- és Pénzügyőrség csaknem 20 ezer esetben, összesen 33,2 milliárd forint értékben derített fel jog­sértő cselekményeket, ami je­lentős javulást jelent az előző évi adatokhoz képest. A jövedé­ki ellenőrzésre jogosult szervek csaknem 10 milliárd forint érté­kű szeszesitalt, dohányt és kávét foglaltak le. Az állami vagyon privatizációjával összefüggés­ben tavaly év végéig mintegy 50 esetben rendeltek el nyomozást, ezekben eddig 12 vádemelési ja­vaslat született. Az elmúlt há­rom esztendőben több mint 440 kőolajtermékkel és -származék­kal összefüggő jogsértésre de­rült fény. A hatóságok mintegy 600 gyanúsítottat hallgattak ki és a büntetőeljárások során 30 milliárd forint elkövetési értéket bizonyítottak. A mai napig azonban — a hosszadalmas bí­rósági eljárások miatt—csak 14 ügyben született jogerős ítélet. Az APEH által megbüntetett adózók száma két és félszeresé­re —185 ezerre — nőtt, a kisza­bott bírság pedig 4,3 milliárd fo­rintra emelkedett. Az év során feltárt nettó adóhiány csaknem 39 milliárd forintot tett ki. Az adóhatóság az ellenőrzések eredményeként tavaly 953 bün­tetőeljárást kezdeményezett. Ezek elkövetési értéke megha­ladta a 12 milliárd forintot. Az APEH 10,6 milliárd forint jog­talan áfa-visszatérítést is meg­akadályozott. A kormány határozatot ho­zott arról is, hogy 30 millió né­met márka összegű hitelből kez­dődjön meg a panelépületek energiatakarékos, értéknövelő felújítását célzó program. A hi­tel felvételére meghirdetendő pályázatot áprilisra dolgozzák ki. Azt már most tudni, hogy a kölcsönöket változó kamatozás­sal vehetik fel a lakástulajdono­sok és a lakásbérlők, mégpedig úgy, hogy a mindenkori kamat egyharmad részét a felvevőknek kell fizetni—ez jelenleg 10 szá­zalékos kamatot jelent , míg a kétharmad részt a költségvetés állja. A nem­ panellakások is hozzájuthatnak a hitelhez, ám más feltételekkel: ők az első öt évben 4, a második öt évben pe­dig 3 százalékos kamattámoga­tást kaphatnak. 1996. márc­is 1., PÉNTEK A TÁRGYALÓTEREMBŐL Megölték a csabai vállalkozót Az egy békéscsabai játékau­tomatás vállalkozó rendkívül kegyetlen legyilkolását kiterve­lő, megszervező és végrehajtó három vádlottat 15,10, illetve 8 év fegyházbüntetésre ítélte, a vádiratban felbújtóként szerep­lő csabai kocsmárost, akire az ügyész, mint két másik vádlottra is, életfogytig tartó büntetést kért, e vád alól fölmentette az el­ső fokon eljáró Békés Megyei Bíróság Ágostonná dr. Pfaff Mária vezette tanácsa. Az 1994. március 18-i é­s a közvéle­mény előtt békéscsabai maffiás gyilkosságként ismerté vált — bűnügyben csütörtökön hirdet­tek ítéletet Gyulán. A fiatal csabai vállalkozót, Dudás Zoltánt pénzért ölték meg, lakását akarták kifosztani. A meggyilkolásával első­rendű­ként vádolt Gyányi Lajos Csa­bát (22 éves békési lakost, aki valutázásból élt) előre kitervel­­ten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett em­berölés bűntette s egyéb vétsé­gek miatt halmazati büntetés­ként 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítél­te a bíróság. A másodrendű Pohner Má­tyás Attilát (29 éves békéscsabai lakost, az ügyész által bérgyil­kosságra való felbújtással vádolt csabai kocsmáros kido­bólegényét s pénzbehajtóját) a bíróság bűnsegédként, előre ki­terveltem nyereségvágyból el­követett emberölés bűntette mi­att 10 év fegyházbüntetésre és 10 évi közügyektől való eltiltás­ra ítélte. Kokavecz Pál Mihály harmadrendű vádlottat (a békés­csabai Ezerjó játékterem 37 éves tulajdonosát, játékautoma­tás vállalkozót) a bíróság lő­fegyverrel és lőszerrel való visz­­szaélés bűntette miatt kétszáz­ezer forint pénzbüntetésre ítélte s ezt az előzetes fogvatartásban töltött idővel megfizetettnek nyilvánította; a felbújtóként, előre kiterveltem nyereség­­vágyból elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól vi­szont fölmentette. A IV. rendű vádlottat, Salamon György 24 éves békéscsabai felszolgálót — akit a bíróság bűnsegédként, előre kiterveltem nyereség­­vágyból elkövetett emberölés bűntettének elkövetésében talált bűnösnek — 8 évi fegyházra ítélték és 10 évre eltiltották a közügyektől. A fegyházbünte­tésre ítélt három vádlott részle­tesen, csoportosan, fondorlato­san kitervelt gyilkosságot haj­tott végre — állapította meg a bíró. A három emberi mivoltá­ból kivetkőző fiatalembert a pénzszerzés vágya hajtotta. A gyilkosság kitervelésében Poh­ner Mátyás Attila játszott fő­sze­repet, a fegyvert is ő szerezte, míg a gyilkosságot Gyányi La­jos Csaba hajtotta végre. Az ak­kor 20 éves Gyányi egy Békés­csaba melletti erdőben áldoza­tukra három pisztolylövést adott le, az egyik golyó áthatolt Dudás Zoltán szívén, majd fegyverét szétverte a már védekezni kép­telen férfi fején (a 49 külsérelmi nyomból 40 repesztett fejsérü­lés volt), végül zsinegeléssel fojtotta meg. A IV. rendű vád­lottat, Salamon Györgyöt Poh­ner vonta be a gyilkosságba: fél­milliót ígért neki Dudás Zoltán sírjának megásásáért; a gyilkos­ság előtt kivitték az erdőbe, hogy ássa meg az áldozat végső nyughelyét. Mint az ítélethozatalkor el­hangzott, mind a négy vádlott büntetett előéletű. Lelkiségükre jellemző, hogy a tervezett gyil­kosság előtti órákban áthajtottak kocsijukkal Csabáról Gyulára a fodrászhoz, hogy rendbe tetes­sék a frizurájukat. Az ifjú és kí­méletlen gyilkosok nem érték el céljukat, ugyanis áldozatuk, mi­előtt velük találkozott volna, la­kása kulcsát átadta az anyósá­nak, így nem mehettek a remélt nagy summa pénzért, amit remé­nyeik szerint egy általuk szerve­zett többszázezer forintos valu­taügylethez tartott otthon Dudás Zoltán. Az erdőben elrejtett ha­lottat 1994. március 23-án meg­találta egy járókelő s az elköve­tők rövidesen hűvösre kerültek. Stadler elrablói kevesebbet ülnek A Legfelsőbb Bíróság csütör­tökön lényegesen enyhítette a Bács-Kiskun Megyei Bíróság első fokú ítéletét Stadler József, az országosan ismert sportme­­cénás-üzletember elrablóinak ügyében. A bűnperben másod­fokon eljáró bírói fórum Márton Gábor elsőrendű vádlott és a csecsen nemzetiségű Iszajev Anzor Izmailovics másodrendű vádlott cselekményét társtettes­ként elkövetett emberrablás bűntettének minősítette, mivel nem találta bizonyítottnak a fegyveres elkövetést. A Legfel­sőbb Bíróság a vádlottakra első fokon kirótt 10-10 évi börtön­­büntetést egyaránt hat évre csökkentette, Márton Gábor esetében a 8 évi közügyektől el­tiltást hat évre enyhítette, és mindkettőjüknél korlátozta a kiszabott vagyonelkobzás mér­tékét. A bíróság az emberrablás­sal kapcsolatban bűnpártoló­ként első fokon 4 évi börtönre ítélt Iszajev Kjuri Izmailovics harmadrendű vádlott büntetését két évre mérsékelte. A Legfel­sőbb Bíróság nem változtatta meg a csecsen testvérpár or­szágból való kiutasítására vo­natkozó, első fokon kiszabott mellékbüntetést. Az emberrab­láson kívül Márton Gábor jelen­tős kárt okozó csalás kísérletét, devizabűncselekményt, magán­okirat-hamisítás vétségét, míg Iszajev Anzor Izmailovics közokirat-hamisítás vétségét és jogellenes belföldi tartózkodás vétségét is elkövette. Ez utóbbi bűncselekményt fivére is meg­valósította. Az eset előzménye, hogy Márton Gábor 1995. január kö­zepén találkozóra csalta Stadler Józsefet. A megbeszélést köve­tően a közismert üzletembert a csecsen bűnözők betuszkolták egy gépkocsiba, és egy tanyára vitték. Útközben és a tanyán is többször megverték, és családja kiirtását, telephelye felgyújtását helyezték kilátásba, ha nem fi­zet másfél millió dollár váltság­díjat. Végül 100 millió forintban állapodtak meg, amit Stadler Jó­zsef át is adott elrablóinak. A bűnperben első fokon eljá­ró Bács-Kiskun Megyei Bíróság fegyveresen elkövetett ember­rablás bűntette miatt mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Az ügy a vádlottak és védőik fellebbe­zése nyomán került a Legfel­sőbb Bíróság elé. A másodfokú ítélet indokolásában elhangzott: nincs ok az első fokú ítélet hatá­lyon kívül helyezésére, mert összességében alkalmas a felül­­bírálatra. Az emberrablás bűn­tette minősített esetének megál­lapítására azért nem volt mód, mert nem nyert bizonyítást, hogy az elkövetők használtak-e lőfegyvert. A bűncselekmény valamennyi csecsen résztvevő­jét nem sikerült elfogni.

Next