Fejér Megyei Hírlap, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-01 / 77. szám

4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA A NAP Szűkül a TIR-garanciás árukör Szűkül a TIR-garanciával szállítható áruk köre április 1-jétől. Az Európai Unió ugyanis hétfőtől a közösségi vámtranzit-rendszeréből (T-rendszer) kizárja az érzé­kenynek minősített árukat, így az esetleges vámcsalá­sokból származó veszély teljes egészében a TIR vá­mokmány-rendszerre hárul. A kockázat növekedésének elkerülése érdekében ezért ezzel párhuzamosan az IRU (Nemzetközi Közúti Fuva­rozók Egyesülete) vámbi­zottsága úgy döntött: bizo­nyos árufajtákat kizár a TIR garanciarendszeréből, az úgynevezett magas kocká­zatú, érzékeny áruk TIR-ok­­mány fedezete alatti fuvaro­zását pedig 5 millió forint le­téthez köti. Erről a TIR-ok­­mányok hazai kiadását végző Magyar Közúti Fuva­rozók Egyesülete (MKFE) tájékoztatta az MTI-t. Az MKFE információi szerint április 1-jétől Írországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Német­országban és Hollandiában nem állítanak ki átalány-ga­rancia szelvényt (TGF, fiat rate guarantee vouchers). Ez azt jelenti, hogy a magas kockázatú listán szereplő áruk kizárólagosan csak egyedi és eseti garanciafe­­dezet-nyújtás mellett fuva­­rozhatóak. Az összes fuvarozási ok­mányt és mellékletet csatol­ni kell, mivel a TI okmányt azok fedezeteként csak ezen feltételek mellett állítják ki. Abban az esetben, ha az áruk vámkezelése a határállomá­son történik, a címzettnek írásban kell nyilatkoznia és igazolást adnia arról, hogy a vámilletéket az átvételkor megfizeti. Amennyiben az árut az Európai Unión belül vámke­zelik, a szállítmányozó írás­ban köteles nyilatkozni, hogy szükség esetén képes a tényleges garanciaösszeget letétbe helyezni az illetékes vámigazgatóságon. Szmodits Zsolt egyetemis­ta: — Mindenképpen szüksé­gesnek tartom a prostitúció ren­dezett keretek közé való szorítá­sát. Mivel megszüntetni nem le­het, és az igény meg van rá, ak­kor a lehető legkulturáltabb és legdiszkrétebb formáját kell megvalósítani. Erre szerintem a bordélyházak a legalkalmasab­bak. Másfelől egészségügyileg és pénzügyileg ellenőrizhetővé válik a „tevékenység”. Rácz Jenő vállalkozó: — Véleményem szerint min­denképpen szükség volna a legalizált nyilvánosházakra, hi­szen olyan sokat beszélünk ma­napság a feketegazdaság vissza­szorításáról, s valahol ez is része ennek. Az orvosi ellenőrzés pe­dig nagyon fontos szempont, így nagyobb esély lenne a sú­lyos nemi betegségek elkerülé­sére. T­ámogatnám a javaslatot, s ha én döntenék, engedélyeket adnék a piroslámpás házaknak. Ifj. Pertz Ferenc anyaggaz­dálkodási igazgató. — Szerintem szükség volna nyilvánosházakra, természete­sen valamiképpen „intézménye­sített” formában, jogi kereteit rendezve, de az igény vitathatat­lan. Ez egyértelmű. Hiszen ki­nek jó az, hogy a lányok az utca­sarkon ácsorognak, és ellenőriz­hetetlenek, elég gyakran kultú­rálatlanok, s zavarják azokat, akik nem kíváncsiak rájuk? En­gedélyezzék és kész... Lukács Balázs számítás­­technikai programozó: — Biztosan szükség volna rá, hiszen ha az ember el akar men­ni egy „ilyen” helyre, akkor a je­lenlegi körülmények között szá­mos nehézségbe ütközne. Ugyanis úgy kell keresni a he­lyeket, s ha valaki nem ismerős a környéken, nem biztos, hogy ta­lál lányt magának. És nem utol­só szempont, hogy a „tárca” be­vezetésével megoldódna a jogi és az orvosi ellenőrzés is. A HÍRLAP MEGKÉRDEZTE Ön engedélyezné a nyilvánosházak működését? Új ellátási modell készül: „betegbarát” egészségügy Nem tagadható meg az anyagi érdekek jelentősége sem... Vajon mennyire van közel egymáshoz vagy távol egymás­tól a gyógyítás és a szervezés? Attól az orvostól kérdezhetem, aki mindkét területen nagy elis­merést kiváltva tevékenykedik. Dr. Csornán István a Fejér Me­gyei Szent György kórház orvos igazgatóhelyettese, belgyó­gyász, tüdőgyógyász szakor­vosnak a közelmúltban „Dr. Berzsenyi Zoltán Díjat” adomá­nyozott a megye képviselő tes­tülete, s a díj „’’indoklásában” is éppen e két területen végzett „példamutató, országosan elis­mert szakorvosi tevékenység­ről”, mellette pedig az egészség­­ügyi ellátás érdekében végzett odaadó szervezési munkákról olvashatunk. — Én úgy gondolom, hogy a gyógyító munkát is meg kell szervezni, s a két tevékenység egyáltalán nem hátráltatja, ha­nem csakis segíti egymást. Csornán főorvos urat jól is­merik nem csak Fejérben, ha­nem az ország más vidékein is. Egy sor, egészségüggyel kap­csolatos társaság tagja, de aktí­van tevékenykedik a Magyar Egészségügyi Informatikai Tár­saságban, néhány hét múlva pe­dig megszerzi legújabb diplo­máját a Közgadaságtudományi Egyetemen, egészségügyi me­nedzser szakon. — Bárhol is dolgoztam, a gyógyítás és a szerezés szoros kapcsolatban állt. Pályakezdő orvosként például Kőszegen, később az akkori megyei tanács­nál a gyógyításhoz az előbbi esetben a városi laboratórium és a szűrővizsgálatok megszerve­zése, utóbb pedig a szervezői munkához kapcsolódva az üzemorvosi rendelés kialakítása hozható példának. De a jelenle­gi munkám és a disszetációm is az egészségügy egy nagyon ak­tuális kérdésével, a szerkezet­­átalakítással foglalkozik. Egé­szen másként gondolom, mint ahogy jelenleg működik, mert úgy vélem, hogy az alapellátás irányából kellene építkezni és azt a tevékenységsort, ami gya­korlatilag nem a kórházhoz tar­tozik, azt oda kellene rendelni az alapellátás mellé. Röviden eny­­nyi a koncepcióm lényege. — S ez mit jelentene a gya­korlatban? —Mi, az a csoport, az úgyne­vezett tanácsadó bizottság, ame­lyet a megyei önkormányzat kezdeményezésére, a népjóléti bizottság égisze alatt hoztunk­­létre, kidolgozunk egy egész­ségügyi modellt. A munka fel­méréssel kezdődött, demográfi­ai, családi, munka és keresetvi­szonyokra, a devianciákra is kiterjedő elemzés után készí­tünk egy javaslatot az alapellá­tástól a kórházi felépítésig a je­lenleginél jobb megyei egész­ségügyi modellre. A munka még tart, én a szakellátást vállal­tam föl. Egy olyan rendszerről lenne szó, amely betegbarát, az orvosok csoportban dolgoznak, ami azt jelenti, hogy több orvos vállalkozik egy adott populáció ellátásra. Ez lehet alap- vagy szakellátás, vagy a kettő együtt. Közelebb visszük a lakossághoz az orvoscsoportot, amely u­­gyanazzal a betegcsoporttal ta­lálkozik, nagyobb teret kaphat a valódi családorvoslás, a meg­előzés, a rehabilitáció. Ez a rendszer egyúttal gazdaságos is, például a betegnek nem szüksé­ges feleslegesen utaznia (a tb óriási pénzeket fizet ki utaztatás címén), az orvos pedig érdekkö­zösségben dolgozik. Természe­tesen ebben a modellben, az áta­lakításhoz is szükség van anyagi eszközökre, az átalakítás pénz­zel jár. „Plusz forrást” minden­képpen szeretnénk szerezni a megyének, hiszen a jelenlegi fi­nanszírozási technikák mellett Fejér teljesen alulfinanszíro­zott. Igaz, hogy a rendszerben kevés pénz van, azonban ezeket lehetne jobban elosztani, illetve jobb egészségügyet csinálni. — Mennyire ismerik, hogyan fogadják ezt a modellt az orvos kollégái? — Részleteiben még nem is­merik, hiszen a tanulmány nem került publikálásra. Először Bicskén találkozunk majd a kol­légákkal, ahol beszélünk erről a tervről. Természetesen kény­szerrel nem lehet, nem szabad egy változtatást elindítani, a fel­adatot ismerni kell, azonosulni vele, elkötelezettnek lenni, az­tán minden segítséget megadni a végrehajtáshoz. Ami nagyon lé­nyeges elem, a magas szintű szaktudás, az Fejér megyében megvan. Megvan a jól működő háziorvosi szolgálat, vannak in­tézményeink, amelyek viszony­lag kis költséggel átalakíthatók nappali ápolási otthonná, védő­szállássá, alkalmas lehet a beteg megfigyelésére—mindezeket a feladatokat jelenleg kórházi ke­retek között, lényegesen drá­gábban, a beteg számára pedig, elszakítva a családi, közvetlen környezetétől, lényegesen ké­nyelmetlenebbül oldja meg az egészségügy. Tehát a megvaló­sítás feltételei részben adottak. De az is lényeges, hogy szemlé­letbeli változás történjék, s en­nek része kell legyen az, hogy az érdekek, köztük a piaci, anyagi érdekek is beépüljenek ebbe a rendszerbe — amely persze messze nem tökéletes, de a mai­nál jobb egészségügyi ellátást képes nyújtani. Hosszú távon kis haszonnal kell dolgozni, mindig tisztességnek kell ma­radni és akkor nyereséges lesz ez a rendszer. S jobb a betegnek, jobb az orvosnak is... (Móré) TELEFONSZOLGÁLATOK A „FRONTVONALBAN” Kétnapos országos konferencia Dunaújvárosban Kicsöng. Tompa búgás. Az­tán felveszi egy hang. A kontak­tus önként vállalt, egynemű — csak a hang —, de fontos. Sor­sokat befolyásolhat, életeket menthet. A „beszélgetés” mene­te nem tervezhető, mégis renge­teget kell tanulni és tapasztalni annak, aki képzett „társalgóvá” — szaknyelven: operátorrá — kíván válni. Pszichológia. Szo­ciológia. Pedagógia. Kommuni­kációelmélet. Mentálhigiéné. És persze még szó sem esett az olyan megtanulhatatlan dolgok­ról, mint például a határozott­sággal elegy empátia. Hogy ne legyen egyetlen elhibázott be­szélgetés se... A dunaújvárosi Élet-Esély Telefonszolgálat rendezte meg a hét végén a Telefonos Lelkise­gély Szolgálatok IX. Országos Konferenciáját. Harmincöt szerveződés—köztük határain­kon túli magyar nyelvű szolgá­latok­­ mintegy kétszázötven képviselője vett részt a találko­zón, melynek védnöke dr. Veér András, a Mentálhigiénés Prog­ramiroda miniszteri biztosa, az Országos Pszichiátriai Intézet főigazgatója és Kovács Pál or­szággyűlési képviselő volt. Bár a konferenciát hivatalo­san csak szombaton délelőtt nyi­totta meg Almási Zsolt polgár­­mester a Városháza „C” szár­nyában rendezett plenáris ülé­sen, már pénteken izgalmas programra várták a beérkezett résztvevőket. Az elmaradhatat­lan ismerkedési esten a Rögtön­zések színháza—a név egy Mo­­reno-i pszichodráma-csoportot takar — vonta be halálosan ko­moly játékba a vendégeket. A szombati plenáris ülésen a mentálhigiénés műhelymunká­ról Lévay Éva, a dunaújvárosi Egészségmegőrzési Központ vezetője, a telefonszolgálatok krízisellátásban betöltött szere­péről dr. Bővíz Gábor, a lelki el­sősegély-szolgálatok országos szervezetének elnöke tartott e­­lőadást. A Brüsszelből érkezett Almássy Maritta pszichológus a „tudományos” megközelítés helyett a problémakezelés spon­tán­ emberi vonatkozásairól szólt, dr. Veér András védnöki előadásában szintén a „krízisin­tervenció” összetett voltára hív­ta fel a figyelmet. De hallhattak a résztvevők a devianciákról — prof. dr. Ozsváth Károly —, egy fővárosi kórházban működő krí­zisosztály tevékenységéről és szerepéről — dr. Csiszár Nóra —, a kognitív terápiák alkal­mazhatóságáról dr. Nemessuri Judit beszélt, a Fejér megyei helyzetet dr. Ferencz Péter me­gyei tisztifőorvos ismertette, de előadást tartott a pécsi, kazinc­barcikai és a nagyváradi telefon­­szolgálat vezetője is. A program műhelymunkával folytatódott, este gálaműsort láthattak a vendégek a Bartók színháztermében. A konferen­cia vasárnap délelőtt ért véget. Telefonszolgálatok képvise­lői, a kríziskezelés „frontvona­lában” dolgozók találkoztak, hogy ne legyen egy elhibázott beszélgetéssé... -nyzs- KÍNÁLATUNKBÓL: Csempék, padlóburkolók, zuhanykabinok és tálcák, csapok, hagyományos és sarokkádak, tükrök fürdőszoba bútorok, fugázó és ragasztóanyagok, WC-k, mosdók, burkolási kiegészítők. Nyitva: b-p.: 9-17.30 Szó.: 9-12.30 ' Székesfehérvár, Pozsonyi u. 109.' Tel.: 22/304-826.­­146130/11 YINTEX Karbantartási anyagok forgalmazására szakosodott nemzetközi vállalatlánc magyarországi önálló vállalata a XINTEX HUNGARY Kft. felvételre keres kereskedelmi munkatársat Fejér megyébe. Teljesítményarányos, kiemelkedő kereseti és előrelépési lehetőség, változatos munka, megfelelő forgalom után szolgálati autó. Feltételek: - műszaki érzékkel­­ megnyerő, magabiztos fellépéssel - saját gépkocsival rendelkező utak jelentkezését várjuk. Részletes tájékoztató és felvételi: (rövid, kézzel írott önéletrajzot kérünk) 1996. április 2-án (kedd), 15 órakor,­­ az ALCOA-KÖFEM Kft.­­ Művelődési Házában (8002 Székesfehérvár, Verseci u. 1-15.)­­ » 1996. április 1., HÉTFŐ I-------------------------------.—i . HUMUSZ ELADÁSI 1 Érdeklődni: ÚTÉPPARK. BT. 11 . Szivár, Futóház u. 24.­­ I | tel.: 22/321-001. 326-666. Íj A Fejér Zöldért Rt. Élelmiszer - Áruházába­­ eladókat keres." Érdeklődni személyesen, a Mártírok u. 60. sz. alatt Kő Ferenc kisker. vezetőnél, illetve a 311 - 437-es telefonon lehet. VELÜNK MEGVEHETI poligrupo Autó, ingatlan és bármi más megvásárlása előleg nélküli 3, 5 és 9 éves kamatmentes részletfizetéssel. Csak évi 4% TÖBBLETKÖLTSÉGGEL! Havi törlesztő részletek: ingatlan 11 340 Ft-tól, gépkocsi 11 340 Ft-tól, egyéb vagyontárgy 8 414 Ft-tól. poligrupo központi iroda: 1063 Budapest, Hajós u. 3. Tel.:268-0204, 342-1783. Területi képviselő: 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14. Tel.:­­221-312-312/204. 2400 Dunaújváros, Barátság utca 2. Tel.:­­251-387-997. JAMIMA TETŐCENTRU­M AZ ÉPÍTKEZŐK FIGYELMÉBE AJÁMJA 04.01 -04.30-ig tartó kedvezményét: 10% az alapcserépre CteHUil mj h&frt+k* EZ NEM ÁPRILISI TRÉFA ! I . MIWp KFT ar zieccumcrki glbinstAtten j ^^^800° s**kTe­. (22) u .4/c ff JAMINA-CSORNA

Next