Fejér Megyei Hírlap, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-01 / 127. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA Netanjahu és a Likud nyert Tiszteletben tartja a palesztinokkal kötött megállapodásokat, ha azok is betartják Az izraeli választási bizott­ság péntek délutáni sajtóérte­kezletén bejelentette, hogy Ben­jámin Netanjahu, az ellenzéki Likud vezetője nyerte meg a szerdai kormányfőválasztást. Netanjahu a szavazatok 50,4 százalékát szerezte meg, míg Si­mon Peresz, a jelenleg kor­mányzó Munkapárt vezetője a voksok 49,5 százalékát kapta meg - jelentették a világhírügy­nökségek Jeruzsálemből. Benjamin Netanjahu meg­erősítette azt a szándékát, hogy továbbviszi a béke ügyét, és el­határolódott a környezetében lé­vő nacionalista héjáktól, Kizá­amelyeket Benjamin Netanjahu tett. Az utóbbi napokban mások által megfogalmazott kommen­tárok csak az illetők magánvéle­ményét tükrözik — mutatott rá közleményében Netanjahu szó­vivője. Netanjahu határozottan elkötelezte magát, hogy tovább­viszi a béke ügyét Izrael és szomszédai között, beleértve a palesztinokat is. Vállalta továb­bá, hogy erősíti a már meglévő kapcsolatokat Izrael és azon or­szágok között, amelyekkel már békét kötött, mutatott rá a szóvi­vő. Netanjahu úgy foglalt állást, hogy tiszteletben tartja a palesz­tinokkal kötött megállapodáso­kat olyan mértékben, ahogy a palesztinok is betartják azokat. Jólag azok a politikai nyilatkok Jeruzsálem óvárosában palesztinok hallgatják a legfrissebb bí­­zatok köteleznek bennünket e­zehet az izraeli választásról (MTI/FOTÓ) LÁG • HÍRVILÁG • HÍRV Neil Kinnock, az Európai Bizottság főbiztosa Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott budapesti megbeszélésén elisme­réssel szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a közép-ke­­let-európai társult országok tesznek az EU-hoz való csatlakozás érdekében. Méltatta a magyar kormánypolitikát, amely mély­reható reformok mellett kötelezte el magát, és rendkívül rövid idő alatt ért el eredményeket a gazdaság stabilizációja és az EU- konform feltételek kialakítása terén. Horn Gyula hangsúlyoz­ta, fontos, hogy a lakosság, amely rendkívül nagy áldozatokat hoz Magyarország EU-konformitásainak eléréséért, érzékel­hesse erőfeszítéseinek értelmét. NATO-expressz indult a Nyugati pályaudvarról a Veszprém megyei Hajmáskérre, ahol nemzetközi fórumot, illetve politikai vi­tát tartanak a NATO-integrációról. A néhai főtitkár, Manfred Wör­­ner nevét viselő alapítvány rendezvényén diplomaták, szakértők, üzletemberek folytatnak kötetlen eszmecserét a NATO-csatlakozás kérdéseiről. A vonat elindulását kisebb incidens zavarta meg: az Al­ba Kör Erőszakmentes Mozgalom három tagja ugyanis — mintegy 20 méterre a szerelvénytől — a sínekhez bilincselte magát, így pró­bálták megakadályozni a vonat elindulását. Az aktivisták ellensze­gültek, amikor a rendőrök a jogsértő cselekmény abbahagyására szólították fel őket. A Vasutasok Szakszervezete szerint törvénybe ütköző a köz­lekedési miniszternek az az indítványa, hogy hosszabbítsák meg az év végéig a MÁV Rt. Felügyelő Bizottsága munkaválla­lói képviselőinek mandátumát. A megbízatás május 31-én lejár, és a VSZ szerint legkésőbb szeptember 30-ig meg kell választani az új képviselőket. A VSZ véleményét levélben juttatta el Lotz Károlynak. A szakszervezet levelében hangsúlyozza: a munkál­tatók és a minisztérium magatartása miatt fontolgatja, hogy megváltoztatja munkastílusát a vasúti érdekegyzetető fórumo­kon, és vétót emel a legkisebb sérelmek esetén, vagy bírósághoz is fordul. Nincs olyan ember, akinek az életét ne határozta volna meg egy­két tanárának a személyisége, tudása, és érdeklődése — fogalma­zott Göncz Árpád köztársasági elnök pénteken, amikor a Parla­mentben átnyújtotta a pedagógusnapi kitüntetéseket. Az államfő személyes hangú köszöntőjében hangsúlyozta: ő nem tenne kü­lönbséget pedagógus és pedagógus között attól függően, hogy ki hol tanít. Véleménye szerint az óvónő és az egyetemi tanár tevé­kenysége — értéküket tekintve — teljesen azonos. A pedagógus munkája aszerint értékelhető, hogy a maga helyén megteszi-e azt, amit adott korú gyermekekkel tenni lehet és tenni kell - húzta alá Göncz Árpád. Végezetül az államfő rámutatott: ha valaki, akkor senki más nem formálhatja oly nagy mértékben a közösség életét, mint a pedagógus. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozata) kitüntetést kapta többek között Gáborfi Lajos, az Adonyi Általános Iskola tanára. Partnerség a Barátságért elnevezéssel több száz hazai és kül­földi polgármester, önkormányzati vezető részvételével tanács­kozást tartottak pénteken a Parlamentben. A találkozó közép­pontjában az önkormányzatok nemzetközi kapcsolataival, együttműködéseivel összefüggő kérdések álltak. Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntőjét követően Kuncze Gábor bel­ügyminiszter méltatta az önkormányzatok szerepét, tevékeny­ségét. Az államháztartási reformról szóló, még nem nyilvános előter­jesztést tájékoztatóként fogadták el a szociális partnerek az Érdeke­gyeztető Tanács plenáris ülésén. A munkaadói oldal kifejezte: az előterjesztés még csak nem is utal arra, hogy az állam milyen fela­datokat kíván átadni, kiknek és milyen feltételekkel. A konkrétu­mokat a munkavállalói oldal is hiányolta. A Pénzügyminisztérium képviselője elmondta: az előterjesztés csupán egy munkaprogram­ról szóló tájékoztató. Jövőkongresszus lesz Budapesten és Bécsben Hazánk és Ausztria együtt megy a harmadik évezredbe Magyarország és Ausztria együtt megy a harmadik évez­redbe — címmel nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a Kö­zép- és Kelet-Európai Környe­­zetfejlesztési Intézet és a Club Pannónia. Láng István az intézet elnöke elmondta, hogy tavaly márciustól az Egészséges Kör­nyezetért Alapítvány egysége­ként, alapítványi intézetként működnek. Az Európai Unió­hoz való csatlakozás realitásai­ból kiindulva a környezetfej­­lesztés és a gazdaság kapcsolat­­rendszerével, a környezetbiz­tonsággal, valamint az ezekkel összefüggő jogharmonizációval foglalkoznak. Terveik között szerepel egy osztrák-magyar jö­vőkutatással foglalkozó alapít­vány létrehozása. Anton Würzl, a Club Pannó­nia elnöke a bécsi központú Osztrák-Magyar Társaságot be­mutatva elmondta: ez az egyet­len olyan ausztriai szervezet, a­­melynek jelentős számban van­nak Magyarországon élő rendes és jogi tagjai. Céljaik közé tarto­zik a környezetvédelmi problé­mák közös megvitatása, külö­nös tekintettel a Duna menti te­rületekre. Bejelentette, hogy 1996-ban Ausztria millenniuma és a magyar honfoglalás mille­­centenárium alkalmából cége két kongresszust szervez: októ­ber 7-én és 8-án történelmi kongresszust Bécsben, október 24-én pedig jövőkongresszust Budapesten. Az utóbbin társa­dalompolitikusok, gazdaságku­tatók, ökológusok és területter­vezők, valamint diplomaták és vezető politikusok vázolják majd a várható fejlődést a két or­szágban 2010-ig. A történelmi kongresszus a két ország és nép kapcsolatait fogja vizsgálni az első világhá­ború végétől a jelenkorig. A résztvevők többek között a tu­dományos akadémiák, egyete­mek munkatársai, parlamenti képviselők és érdekképvisele­tek lesznek. A tájékoztatón részt vett az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete, Erich Kussbach is. Édesipari emlékünnepség Ács: 125 éves az első hazai cukorgyár Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1871-ben alapította a Kárpát­medence első nagyüzemű cu­korgyártó üzemét Patsenhofer Kondrád. Kétnapos ünnepség­­sorozatot rendeztek az évfordu­ló alkalmából. Tegnap délelőtt a gyárudvar platánjai között fela­vatták Bondor István, tatabá­nyai szobrászművész márvány­ból készült „cukorsüvegét”, a­­mely az országban az első olyan alkotás, amit vegyészeti kémia ihletett. Szoboravató ünnepi beszédé­ben emlékeztetett Fekete Mik­lós arra is, hogy a múlt cukor­­gyártási története a hazai ipari fejlődés története is, hiszen azok a technikák, amelyek akkor Ma­gyarországra kerültek, forradal­masították a mezőgazdasági ter­melést is. Az első ipari termé­szetű növény, a cukorrépa igen komoly gazdasági hasznot adott azoknak, akik vállalkozhattak a termelésére. Azóta a hazai cu­koripar európai színvonalra e­­melkedett, bár igen sok tekintet­ben elmarad a legjobbaktól. Az ország cukorfogyasztása elérte a 42 kilót, amiről azt is tudjuk, hogy volt már több is. Az EU-átlag már „csak” 37-38 kiló. Ázsiában, ahol más étkezési szokásoknak hódolnak, 30-32 kiló az átlagfogyasztás, ami nö­vekvő tendenciát jelent. A ten­gerentúliak évente 30-35 kilót vásárolnak, ami viszont csökke­nő mennyiséget mutat. Ameri­kában új kereskedelmi szlogen született: „Nem sok cukrot eszünk, hanem keveset moz­gunk". Ebből is egyértelmű a biztatás, hogy ne mondjunk le a magasabb cukorfogyasztásról. A mai hazai cukorgyártásnak azonban sokkal nagyobbak a gondjai, mint hinnénk. Lassan, vontatottan történik a cukorter­mékpálya szabályozása, erős a szorítás a Magyarországra betö­rő külföldi multinacionális cé­gek részéről. Ideje volna újra tárgyalni az Európai Közös Vámtarifa (GATT) szakértőivel arról, hogy maradjanak-e, vagy mérséklődjenek az EU 200-240 százalékos védővámtarifái, és mi maradjunk meg csak a 80, il­letve a későbbiekben a 60 száza­lékos védővámnál, amit minden érintett, és cukoripari szakértő enyhén szólva meggondolatlan­ságnak tart. Ideje volna, ha az ügyben az Agrárpiaci Rendtar­tási Hivatal mielőbb kezdemé­nyezné a tárgyalásokat, mivel ez már nemcsak termelői, gyártói, kereskedői, hanem fogyasztói érdek egyszerre. (peresztegi) 1996. június 1., SZOMBAT Húsz évi fegyház a siklósi taxis gyilkosának A szerb rendőrség hét gyilkossággal gyanúsítja Húsz évi fegyházra ítélte a bíróság Josip Vuityot, aki tavaly március 28-án megölt és kira­bolt egy siklósi taxisofőrt. A Ba­ranya Megyei Bíróság pénteken kihirdetett ítéletét indokolva dr. Györegy Ernő bíró kifejtette: a vád álláspontját elfogadva mi­nősítette a bűncselekményt, ki­véve az előre kiterveltséget, me­lyet nem látott egyértelműen megállapíthatónak. A vádlott terhére rótt nyereségvágyból el­követett emberölés, fegyver­­csempészet, tiltott határátlépés, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés, valamint lopás vád­pontjaiban azonban bűnösnek találta Vuityot, és halmazati fő­büntetésül húsz évi fegyházra, mellékbüntetésül pedig — mint a Magyar Köztársaság területén nemkívánatos személyt — az országból való kiutasításra ítél­te. A szabadságvesztésbe beszá­mítják az 1995. március 29-e óta előzetes letartóztatásban töltött időt is. A 34 éves vajdasági illetősé­gű férfi 1993-ban jött először il­legálisan Magyarországra. Szekszárdon meglopta a refor­mátus lelkészt, aki korábban pénzzel segítette ki őt. 1994. jú­liusában fegyvercsempészettel vádolták Baján, de egy orvos­szakértői vélemény alapján — mely kizárta büntethetőségét — megszüntették ellene az eljárást. Még ugyanabban a hónapban menedékesként telepedett le fe­leségével együtt Nagyharsány­­ban. 1995. március 28-án este szállt be a 26 éves Erlich János nagyharsányi taxis Lanciájába Siklóson, s Villány felé vitette magát. A kocsit Nagyharsány u­­tán megállíttatta, a vezetőtől pénzt követelt, majd pisztolyá­val közelről fejbe lőtte és elvette több mint húszezer forintját. A holttestet az út mellett hagyta egy lopott horvát útlevéllel és jogosítvánnyal együtt, a taxit pedig visszavitte Siklósra. A rendőrök másnap a lakásán megtalálták a gyilkos fegyvert, és letartóztatták Vuityot, aki be is vallotta tettét. A szerb rendőrség további, legalább hét gyilkossággal gya­núsítja a Vajdaságban csak baj­­moki rémként emlegetett Vui­tyot. A sorozatgyilkosságok kö­zül a gyanú szerint kettőt a Ma­gyarországihoz hasonló módon követett el, négy ember életét pedig fejszével oltotta ki. Baj­orokon letartóztatták, de meg­szökött. Újabb fegyveres összetűzés volt Csecsenföldön egy nappal a fegyverszünet életbe lépte előtt a csecsenek függetlenségéért küzdő lázadók és az orosz csapatok között. Mint az Interfax hír­­ügynökség az orosz főparancsnokságra hivatkozva beszámolt róla, a lázadó csecsenek csütörtök éjszaka hat alkalommal vet­tek tűz alá orosz állásokat, és támadásaikban legalább egy orosz katona meghalt (MTI/FOTÓ) Heathrow ötven éves Százhuszonegymillió négy­zetméter, 64 kilométernyi belső autóút, 144 kilométernyi guru­lóér érkező és induló repülők­nek — a látványos adatok a vi­lág legforgalmasabb repülőte­rét, a londoni Heathrow-t jel­lemzik. A légikikötő a hét végén ünnepelt megnyitásának 50. év­fordulóját. Szakértők szerint Nagy-Britannia a világ egyetlen olyan nagyobb állama, amely­nek fő nemzetközi repülőterén minden évben az ország lakos­ságát megközelítő számú utas fordul meg. Az idén óvatos becslések szerint is legalább 56 millióan érkeznek, indulnak, vagy utaznak keresztül Heath­­row-n. Az adat különösen annak fényében lenyűgöző, hogy a megnyitás évében, 1946-ban összesen 46 ezren vették igény­be az akkor még főleg sátrakból álló, füves talajú repülőteret. Ennyi ember manapság hét óra alatt jön vagy megy a városrész­nyi légikikötőben. Heathrow a brit főváros egyik legnagyobb egyedi munkáltató­ja, 50 ezer állandó alkalmazot­tal. A létesítménynek saját ren­dőrsége, sőt, saját külön közle­kedési rendőrsége is van. Egy ekkora repülőtéren mindazonál­tal a bűn számai is imponálóak: a napi átlagos kábítószerfogás mintegy 11 ezer font sterling, de loptak itt már repülőgépszár­nyat is, 225 ezer font értékben. Meglátogatta már Heathrow-t a terror is, legutóbb 1994-ben, a­­mikor az északír katolikus geril­laszervezet, az IRA aknavetővel lőtte az északi felszállópályát. A vámosokat sem lehet na­gyon meglepni immár semmi­vel: az emlékezetesebb leletek között emlegetik a tortadoboz­ban felfedezett harminc egzoti­kus papagájt, azt a házi ked­vencként tartott patkányt, amely egy hölgyutas ruhájából bújt elő a legrosszabb pillanatban, azt a három gyémántot, amelyik egy üvegszem mögül, illetve azt a kettőt, amelyik egy műorr rejte­­kéből került elő, vagy azt a 10 ezer mézelő méhet, amelynek zümmögése egy bevásárlósza­tyorból szűrődött ki, meglehetős pánikot keltve. A légikikötőt, amely annak idején egy városszéli lápon épült — Heathrow annyit tesz: lápi dűlő —, azóta körbenőtte London, s ez komoly gondokat is felvet. A le- és felszálló óriá­sok tíz-húsz méterrel húznak el az épületek teteje fölött.

Next