Fejér Megyei Hírlap, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-01 / 152. szám

1996. július 1., HÉTFŐ A MAI NAP KRÓNIKÁJA Flavius és Vespasianus Egy történettel kezdjük a mai történetet. Történt volt, hogy a­­mikor a Kr. u. 67. év során a rómaiak behatoltak a zsidók földjei­re, olyan heves ellenállásra találtak, hogy azt maguk sem merték volna előre gondolni. A fellázadt volt alattvalók, akik egykoron kiválóan paríroztak a római császároknak, megérezték a birodal­mon belüli válságot és ismét az önállóságuk megszervezését tűz­ték ki célul. A római légiók a maguk nagyhatalmi eszközeivel és a katonáik erejével élve hamarosan nekiláttak a lázadás leverésé­hez. Vespasianus, az újonnan kikiáltott területi fővezér Szíriából indult egy csapattal, míg a fia — Titus — Alexandriából. Június­ban behatoltak Palesztinába és az év folyamán teljes mértékben ellenőrzésük alá vonták Galileát, és a városait is megadásra kény­szerítették. Egy helyiségben fogságba esett egy bizonyos „Josep­hus”, a galileai felkelők vezére. Oszlásnak indult hullák közül egy földalatti rejtekhelyről szedték elő a római katonák. Merthogy aki oda menekült az ellenállók közül, az a kollektív öngyilkossá­got választotta. Mindenki önszántából halt meg, de a másik kezé­től, ahogyan sorshúzás elrendelte. Csupán a vezér maradt élet­ben, akinek utolsóként öngyilkosságot kellett volna elkövetnie. Josephust, amikor Vespasianus és Titus elé vitték, kijelentette, hogy ő nagy dolgok előhírnöke, ezek hirdetését Isten rendelte el neki; nincsen szükség arra, hogy Nero császár elé küldjék, mert úgyis hamarosan Vespasianus lesz a császár... Tény, hogy a fogoly hamar megnyerte a fővezér jóindulatát (Fogolyként még meg is nősülhetett.) Későbbiekben ez a Josephus — már szabad ember­ként —felvette a Flavius nevet és görögül megírta népe történetét, közben Vespasianusét is... keresztül kellett egy hadsereget vezetnie Róma ellen. Bár Rómá­ba már augusztusban megérkez­tek a felvonulásról a hírek, de mindettől függetlenül csupán szeptemberben tudták mozgósí­tani a Rómába vezényelt germán légiókat, ugyanis azokat az isme­retlen klíma és a nagyváros ezer rejtelme alaposan megtizedelte... A közeledő keleti katonák előtt történt még, hogy Antonius Pri­mus a pannoniai XV. légió pa­rancsnoka nem várt rájuk és be­hatolt Észak-Itáliába. Október végén Cremona mellett meg is verte Vitellius híveit. Közben Rómában megölték Vespesianus bátyját és híveit a Jupiter szentélyébe zárva őket a tűz áldo­zatává tették. Vitellius mindezt lakomázva, páholyból szemlélte, miként az utca népe is azt, amikor Primus egységei kemény utcai harcokban elfoglalták Rómát. (Hol az egyik félnek tapsoltak, hol a másiknak, ámde a végén Vi­­telliust csak-csak agyonverték és a Tiberiusba vetették...) A szená­torok hamar rádöbbentek, hogy immáron új ura van a helyzetnek és ezért Vitellius halála után két nappal, december 22-én törvény­ben rögzítették, hogy Vespasia­nus császár... Sőt a kisebbik fiát, aki csodálatos módon megmene­kült a haláltól, azonnal praetorrá nevezték ki. A hataloméhes ifjú Domitianus bele is ment a játék­ba, de józan Mucianus ügyesen megfékezte. Fél évig végül is ők ketten voltak Itália urai, mert Vespasianus még mindig Ale­xandriában tartózkodott és a hát­térből biztosította másik fiát, Ti­­tust, aki időközben elfoglalta Je­ruzsálemet is. A császár csak 70 júliusában tért vissza Itáliába és Josephus Flavius leírása szerint az „adventus” (a megérkezés) nagy ünneplés közepette zajlott. A tömeg is, de a rendek is nagy reményekkel tekintettek az új császár felé, aki elsőnek éppen a hatalomban kissé megkótyago­­sodott kisebbik fiát „igazította el”. Vespasianus nagyszerű csá­szár lett, Flavius megítélése sze­rint is, akinek, mint zsidó szabad­sághősnek, éppenhogy ellenfele is volt. Tőle ismeretes a jeruzsá­­lemi bevonulásának története, il­letve a díszmenet Rómában a je­­ruzsálemi nagytemplom arany­tárgyaival... és a zsidó vezérnek — Simonnak—a Fórumon törté­nő kivégzésének leírása is. A csá­szár ezután már csak épített. Fel­építette a porrá égett Jupiter­­templomot, no és a „Flavius Amphiteatrumot” vagyis a nép­szerűbb nevén a Colosseumot... Ő alapított egyetemet Rómában, de törődött az alacsonyabb szintű iskolákkal is. A zsidó háború után beköszöntött a béke is. Janus templomait bezáratták annak jeleként, hogy a birodalomban béke honol. U­­gyanezt jelképezi az általa építtetett Béke Temploma is. Ő ma már Róma aranykorát jelenti. Dömölki Lajos Kr. u. 69-ben, ezen a napon ki­áltották ki római császárrá Titus Flavius Vespasianust, aki Impe­rator Caesar Vespasianus Augus­tus néven uralkodott halála nap­jáig, vagyis 79 június 24-ig. Ő volt a judeai felkelést elfojtó hadvezér, aki igencsak zavaros körülmények között került a trónra, mert hisz' a római birodal­mat gyakorlatilag egy anarchikus zsarnokság utáni időkre jellemző széttagoltság és polgárháborús viszonyok jellemezték. A hírhe­­dett Neró uralkodása után, illetve még annak életében a hispániai légiók Galbát kiáltották ki csá­szárrá, őt pedig kisvártatva Otho buktatta meg a praetoriánusok vezetésével. Ezután a germániai légiókra támaszkodó Vitellius következett. Az egy éven belüli negyedik uralkodó pedig Vespa­sianus lett. Mégpedig úgy, hogy Egyiptom prefektusa, Tiberius Julius Alexander e napon az ale­xandriai táborban kijelentette, hogy a katonák előtt új császár áll és az pedig Vespasianus... Az ezt követő napokban sorra hűséget esküdtek a Palesztina földjén ál­lomásozó légiók közül a Caesari­­ában, Emmausban és a Jerikóben lévők. Szíra helytartója, Licinius Mucianus és katonai­, polgári környezete is csatlakozott az es­kühöz. Őket követték a kisázsiai provinciák, végül a teljes Duna­­menti hadsereg. Sajátos fintora a történelemnek, hogy ugyaneb­ben az időben készítette elő Vi­tellius a maga bevonulását Ró­mába és talán felgyorsította a szervezkedéseket azon intézke­dés is, hogy Vitellius a maga biz­tonsága érdekében a Rajna-menti hadsereget át akarta csoportosíta­ni Szíriába és az ottanit viszont Germániába... Ez pedig nemcsak a civil lakosságot tette aggódóvá, hanem a katonákat is, hogy el kell hagyniuk az immáron hazájuk­nak is számító szolgálati területe­ket... A lázadás azonban jól meg­fontolt volt és katonailag jól felé­pített. Ugyanekkor Vitellius Ró­mában látszólag igencsak megfelelt a köztársaságokból örökölt hagyományoknak, mert­hogy mindenben kikérte a szená­tus véleményét és a köznép ro­­konszenvét azzal nyerte meg, hogy gladiátorokat és vadállato­kat hozatott... Vespasianus és hí­vei ezalatt az általuk választott császárért Egyiptomba küldték, hogy a kudarcok esetén ott biz­tonságban legyen, ámde azt a feladatot is megkapta, hogy meg kellett akadályoznia azt is, hogy onnan a gabonaszállító hajók ki­fussanak Rómába. Fiára, Titusra bízták a zsidók elleni háború to­vábbi irányítását és Mucianusnak pedig Kis-Ázsián és a Balkánon FÓKUSZ FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • KIÉ A LEVÁGOTT KÉZFEJ? Vizsgálat egy eltűnt punk ügyében Józan ésszel azt hihetné az ember, hogyha valaki a hosszú hajából csak egy kakastaréjnyit hagy meg, s azt az égre mereszt­ve zöldre festeti, felhívja magá­ra a figyelmet. Úgy látszik, nap­jainkban ez már idejétmúlt véle­kedés. Vöröss Gyula 27 éves recski fiatalember, aki kedvenc együttesét, az Aurórát akarta meghallgatni, lakóhelyétől több mint 150 kilométernyire, Haj­dúnánásra ruccant át. A helybe­liek közül senkinek nem tűnt fel a koncerten. Néhány recski fia­tal, aki ugyancsak megreszkí­rozta a nánási kirándulást, úgy emlékszik, hogy május 5-én, hajnali három óra körül Vöröss még a koncert helyszínének közelében volt. Aztán eltűnt, azóta sem látta senki. Arra, hogy Vöröss öngyil­kosságra készült volna, semmi nem utal. Az édesanyja szom­szédságában lakó élettársától is úgy köszönt el, hogy a koncert után jön vissza Recskre. Zöld bőrből készült hegyes orrú, láb­szárközépig érő csizma volt raj­ta, úgynevezett márványkopta­tott farmert és Auróra feliratú pólót viselt, alatta pedig bordó, hosszú ujjú inget. Öt fiatal egy autóval indult el. Vöröss és a kocsmatulajdonos nem tarthatott velük, mert a gép­kocsi vezetője—mint mondotta — nem akarta kockáztatni, hogy megbüntesse a rendőr, így Vö­röss és a Lucifair gazdája au­tóstoppal indultak el. Baráti vi­szonyban voltak. Az eltűnt fia­talember nem vetette meg az italt, de arra nem volt mindig pénze. A Lucifairben olykor hitelbe is ihatott, s adósságát gyakran takarítással, rendcsiná­lással törlesztette. Vöröss Gyula a 8 általános el­végzése után 3 éves szakmun­kásképzőbe ment, üvegfúvó lett. Eltűnését megelőzően nem dolgozott. Korábban megnő­sült, de házassága zátonyra fu­tott. A fiatalember ezután Recs­­ken lakó édesanyjánál élt. A tör­vénnyel néhányszor összeütkö­zésbe került — először 16 éves korában — de ezek nem voltak nagyobb fajsúlyú ügyek. Ez év­ben is folyt ellene büntetőeljárás Egerben: betöréses lopással Recsken 4 üveg pálinkát szer­zett. Aktáját még nem zárták le. Tekintettel az okozott kár ala­csony értékére, szabadlábon vé­dekezhetett. Sem környezete, sem a rendőrség nem hiszi, hogy Vörössnek ez a még befejezet­len rendőrségi eljárás komo­lyabb fejfájást okozott volna. Mindazonáltal Vöröss Gyula életútja 16 éves korában rossz irányba fordult. Bűncselekmé­nyeire, amelyekre fény derült és amelyekért megbűnhődött, az alvilágban azt szokták mondani: piti ügyek voltak. Aligha ke­resztezte nagyobbstílű bűnözők útját. Vagy mégis? Május 7-én­ 7 óra tájt Nyék­­ládházán, az ottani MEH-telep kapuján nylonzacskóban egy le­vágott kézfejet és figyelmeztető levelet találtak. A miskolci rendőrök először azt akarták tisztázni, hogy nem morbid tré­fáról van-e szó. Megkeresték csaknem 100 kilométeres kör­zetben a kórházak sebészeti osz­tályait, a proszektúrákat, a rava­talozókat, tudakozódtak a MÁV-nál is, nem történt-e azokban a napokban gázolás? A válasz mindenütt nemleges volt. Az orvosszakértők szerint egy a biztos: halott ember kézfejét vágta le valaki.Vöröss Gyula nyilvános körözésének elrende­lése után a rendőri szervekhez olyan információk érkeztek, amelyek szerint a Nyékládhá­­zán talált emberi kézfej és a Haj­dúnánáson eltűnt recski fiatal­ember között összefüggés lehet. Gőzerővel kutatnak tanúk után. Hátha mégis látott valaki egy zöldhajú fiút a hajdúnánási kon­cert után. Élve vagy halva, meg akarják találni. Némethy Gyula Az edzőnek meg kell nyernie a tanítványok bizalmát Száz futam, száz eredményhirdetés: itt mindenki dobogóra állt Amikor először mentek az uszodába, többen megkérdez­ték: minek jönnek ide, az egész­ségesek közé? Mintha nekik, az értelmileg és testileg sérültek­nek nem lenne éppúgy szüksé­gük — sőt, talán még jobban is —a mozgásra, a mozgás örömé­re... Aztán persze szépen lassan megszokták a jelenlétüket, a másságukat, s ma már hiányoz­nak is, ha nincsenek ott teljes létszámban a medencében. — Itt bizony nagyon nehéz dolga van az edzőnek: először meg kell nyernie a tanítvány bi­zalmát, el kell fogadtatnia vele magát. Akinek ez nem sikerül, az nem tud együtt dolgozni a gyerekekkel. Volt egy olyan kislány, akinek kilenc év kellett, hogy megtanuljon úszni, de ma már ő is a versenyzők egyike — mondja Kovács Istvánné, a Bója egyesület elnöke, a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség úszó szakágának vezetője. Merthogy a gyerekek közül többen nem csak úsznak, hanem versenyeznek is. Másként per­sze, mint azok, akik egészsége­sek. Székesfehérvár már három­szor adott otthont a sociális olimpiai szövetség országos úszóversenyeinek. A legutób­bin, május elején majdnem há­romszázan indultak. Száz futam volt, száz ered­ményhirdetéssel. Itt mindenki dobogóra került. Az érmeket miniszterek, államtitkárok, jól ismert sportolók, színészek és tévésztárok akasztották a győz­tesek nyakába. Szerencsére so­kan vannak azok is, akik a moz­galmat anyagilag is támogatják. A bójások mától a Duna mel­lett, Dömsödön táboroznak, lo­vagolnak, kenuznak, gyöngyöt fűznek, batikolnak, meg min­denféle érdekes dolgot csinál­nak. És készülnek a tábortűzre: ott mindenkinek elő kell majd állnia valamilyen produkcióval. Május 3-4-5-én, nagyszabású rendezvény színhelye volt a székesfehérvári Városi Uszoda. Itt került lebonyolításra a Magyar Speciális Olimpia Szövetség és a BÓJA S.E. által közösen megrendezett, III. országos úszóbajnokság. A színvonalas verseny megrendezéséhez és lebonyolításához számos szponzor járult h hozzá, akiknek ezúton kíván köszönetet mondani az MSOSZ elnöke, Wisinger János valamint a Baja elnöke, Kovács Istvánná. Támogatóink voltak: - Vörösmarty Mg. Szöv. - Alba-Zöchling Kft. - Albacomp Rt. - Vitabona Kft. - Széphő Rt. - Bond Rt. — Alba Volán Rt. - Unicbank - Földvári Malom Kft. - Agrokomplex Rt. - Alba Lux Kft. - Ford Hungária Kft. - Mozdényi Kft. - Mezőmag Kft. - Videoton Holding Rt. - ÉDÁSZ - Keresk. Bank Rt. - Szim Rt. - Aranybulla Rt. - Poligon Kft. - OTP Bank - Fejérhús, - SZÍV TV - Magyar TV - MSZP Megyei Iroda - SZDSZ Megyei Iroda - Family Frost Kft. - McDonald's - Trender 2000 - Cerbona Rt. - Vöröskereszt - Alba Caritas Hungarica Alap. - Kirul Line Kft. - Vital Club - Matáv Rt. - Mavod Regia Kft. - Likér Rt. - Q8 Benzinkút - Magyar Mentőszolgálat Fm. Egysége - Albaker Ker. és Vend. Rt. - Ker. és Vendégl. Szakközép. - Korona Ker. és Váll. Rt. - Balox - Kossuth Tsz. - Várpalotai Máltai Sz. Sz. - Bugát Pál Bü. - Magyar Úszószöv. - Fejér Megyei Önkormányzat - Szivár Város Önkormányzata. A NAP Díszkút-avatás Simontornyán Simontornya városköz­pontjában vasárnap díszku­tat avattak. Szabó György szobrászművész Simontor­­nyai asszonyok című alkotá­sa— két márvány tálca fölött egy kis, mindössze félméte­res hétfejű sárkány — évek­kel ezelőtt elkészült, de a megrendelő, a település ak­kori önkormányzata nem tudta kifizetni, így a díszkút felállítása csak most történ­hetett meg. Simontornya 400 ezer forintot áldozott ar­ra, hogy egy szép képzőmű­vészeti alkotás kerüljön a városközpont pihenőparkjá­ba. A bronzsárkány hét fejé­ből csordogál a víz a kisebb, majd a nagyobb fehér már­ványtálcákba. A díszkút kö­rül kialakított térburkolat és a téren elhelyezett faragott padok együttes hangulata jól illeszkedik a városközpon­tot meghatározó képhez, a Vármúzeum szépen restau­rált épületeihez. A díszkutat Szabó Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztéri­um politikai államtitkára avatta fel. Kávébarna, habzó Szamos Ismét tömeges algasza­porulat miatt vált szennye­zetté a Szamos. A folyó ro­mániai vízgyűjtőjéből a hét végére sötétbarna színű, egyes helyeken habzó víz ér­kezett — tájékoztatta az MTI-t a Vízügyi Igazgató­ság ügyelete. A Felső-Tisza­­vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség laboratóriu­mának mérései szerint a víz­mintákban az algák száma minden eddigi rekordot megdöntött: meghaladta a literenkénti 600 milliót. A bakteriális vizsgálat szerint a folyó fekáliával erősen szennyezett, fürdőzésre nem ajánlható. Ugyanez vo­natkozik a tiszai torkolattól mintegy tíz kilométerig. A káros hatások csökkentésére a Szatmárnémeti Vízügyi Igazgatóság román területen több víztározót megnyitott, így a korábbi másodpercen­kénti 49 köbméteres vízho­zam szombat reggelre 130 köbméterre nőtt. Eltűnt két géppuska Tatán Eltűnt két 7,62 milliméte­res géppuska a tatai Klapka György Önálló Gépesített Dandár laktanyán belüli te­lephelyéről, két T-72-es harckocsiról. A fegyverek­kel együtt lőszer nem tűnt el. Az esetet a zászlóalj-pa­rancsnok kedden reggel fe­dezte fel. A bűnügyben a rendőrség folytatja a vizsgá­latot. Az elmúlt években több olyan eset történt, amelynek során honvédségi objektumok területéről fegyverek tűntek el. Megnőttek a várakozási idők a határon Az ország határain a kife­lé irányuló személy-, illetve teherforgalomban kell hosz­­szabb időt várakozniuk a jár­műveknek. Ennek megfe­lelően Gyulán 7, Battonyán 6 óra türelmi időre van szük­ségük a személyautóknak a határátlépéshez.

Next