Fejér Megyei Hírlap, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-16 / 138. szám

6 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG RÖVIDEN Átvehetők a Humán Rt. részvényei Hétfőtől juthatnak hozzá papírjaikhoz azok, akik a ta­valyi 1 milliárd forintos alaptőkeemeléskor vásárol­tak a Humán Rt. részvényei­ből. Ugyancsak hétfőn ké­relmezi a társaság az új rész­vények egyszerűsített eljá­rással történő tőzsdei bevezetését. Az oltóanyag­termelő és gyógyszergyártó társaság egymillió darab, egyenként ezer forint névér­tékű, névre szóló törzsrész­­vényt bocsátott ki zárt kör­ben, 1996 júliusában, 1487 forintos áron. A papírok tőzsdei árfolyama a jegyzés időpontjában 1750 forint körül volt. Az alaptőkeeme­lés után a Humán 2,8 milli­árd forintos jegyzett tőkéje 3,8 milliárd forintra nőtt. Az újonnan kibocsátott érték­papírok egy részét az addig is többségi tulajdonos No­­vopharm Ltd. vásárolta meg, így részesedése a gyógyszergyártó társaság­ban 51 százalékról 55,52 százalékra nőtt. Az ÁPV Rt. korábbi, több mint 27 szá­zalékos tulajdonrészének 20,18 százalékát a nyugdíj­­biztosítónak adta át, így saját tulajdonában már csak 7,2 százalék maradt. A többi részvény kisbefektetők bir­tokában van. A részvénye­ket a Creditanstalt Értékpa­pír Rt.-nél lehet átvenni. Kenőanyag-értékesítés a Mol-nál A Mol Rt. az elmúlt évben mintegy 80 ezer tonna ke­nőanyagot értékesített, ami­vel a hazai piac több mint 60 százalékát tudhatja magáé­nak. Az üzletág bruttó árbe­vétele 1996-ban 16 milliárd, nyeresége pedig 1,8 milliárd forintra rúgott, ami a Mól Rt. bevételeinek 3,2 százaléka. A Mól Rt. kenőanyagainak egynegyedét külföldön, el­sősorban a szomszédos or­szágokban értékesíti. A for­galmat tekintve ezen orszá­gok közül kiemelkednek Románia, Ausztria és a volt Jugoszlávia utódállamai. A társaságnak kiépített keres­kedelmi kapcsolatai vannak még Bulgáriával, Görögor­szággal, Albániával, Mol­­dovával, Finnországgal és Németországgal is. Együttműködési megállapodás A kis- és középvállalko­zások fejlesztését szolgáló együttműködési megállapo­dást írt alá a Magyar Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány (MVA) öt nagy országos ér­dekképviselettel. Az eddigi­nél szorosabb, célirányo­sabb és hatékonyabb közös munkáról szóló dokumentu­mot az Iposz (Ipartestületek Országos Szövetsége), a Kisosz (Kereskedők és Ven­déglátók Országos Szövet­sége), az MMSZ (Magyar Munkaadói Szövetség), az Okisz (Magyar Iparszövet­ség) és a VOSZ (Vállalko­zók Országos Szövetsége) írta alá. A koordinált együtt­működés a jövőben jobb pi­aci esélyeket teremthet a kis- és középvállalkozói szektor szereplőinek. Ennek kö­szönhetően az uniós csatla­kozás előkészítésénél e ré­teggel, mint stratégiai ága­zattal lehet majd számolni. Mezőgazdasági gépkeres­kedés: lehangoló mérleg A nyárra több és jobb eke, traktor, arató-cséplő gép is kellene Amióta világ a világ — fő­ként amióta ebben a világban gépi technikával dolgoznak az élelmiszertermelő mezőgazda­­ságiak — azóta soha sincs ele­gendő és megfelelő minőségű technika. Ennek alapvetően mindig a tőkehiány volt az oka, ahogyan most is az, azzal a kü­lönbséggel, hogy most az a mi­nimum sem áll rendelkezésre, ami elegendő lenne a talaj kor­szerű megműveléséhez, a ter­més elfogadható betakarításá­hoz. Gyulai Béla, Török Ferenc székesfehérvári, Béres István gödöllői mezőgazdasági gép­forgalmazók egybehangzóan mondják: rendkívül keserves vállalkozás ma traktort, kom­bájnt, vetőgépet, ekét eladni a régióban. Néhány kivételtől el­tekintve a gépforgalmazók mér­lege ezen a tavaszon is negatív volt. Annak ellenére, hogy az idei hitelpályázatokat idejében elkészítették, és igyekeztek olyan megoldásokat találni, ami nem sodorja veszélybe az üz­letet és a vevőkör is jól jár. Gyu­lai a pályázatokkal 80 milliós forgalmat tudhat magáénak. Béres szerint, ha ma egy kö­zepes üzem megvásárol egy korszerű kombájnt, aminek az ára 12-18 millió forint, más egyébre már nem is futja. A John Deere, a Claas és a finn Sampo gyártmányú arató-csép­lő gépek technikai „tudása” olyan magas színtű, hogy a leg­magasabb árat is „behozza”. Ugyanis a teljesítményük mel­lett valóban a legminimálisabb szemveszteséget okozzák, ami azt jelenti, hogy egy-két nyáron — ha jól kihasználják — bejön az ára. A gödöllőiek helyben és Gyomaendrődön használtkom­­bájn-árverést is szerveztek, arra gondolva, hogy ezáltal sokat tudnak segíteni a gazdákon, hi­szen a korábbi, bevált E—512- esek és 514-es­eket 1-2 millió­ért, ragyogó műszaki állapotban megvehessék a gazdák. Az ár­veréseken azonban nem volt ér­deklődés. Magyarországon — FM-sta­­tisztika szerint — 400-500 te­lep, vállalkozás „üzletelget” mezőgazdasági gépekkel. Szá­muk néhány évvel ezelőtt ezer körüli volt, hiszen sokan azt gondolták, ennek most eljött az ideje, és senki sem hitte, hogy ennyire lepusztul az agrárium. Ha valaki a nyolcvanas évek szintjén szeretné tudni a techni­kai állományt, annak százmil­liót kellene előteremtenie hoz­zá. Ilyen gazdaság ma Magyar­­országon csak elvétve található. Török Ferenc, aki területi meg­bízottként az egész országban „működik”, azokat a lehetősé­geket tudja kínálni, amit a cége is elbír. Nagy hangsúlyt kap ná­luk a gazdaságosság. Ezért a francia gyártmányú Monosen­típusú, szemenként vető gépet forgalmazza. Ezzel a géppel pontosan annyit lehet vetni, amennyi az adott élettérben in­dokolt. A megtakarítás a koráb­biakhoz képest igen jelentős. Hasonló a Vogel-Noot­eke, il­letve ennek több típusa. A nyá­rra olyan pótkocsikat hoznak be, amelyekkel tökéletesen lehet szállítani a tarlókról a gabonát, nem úgy, mint korábban, ami­kor az úton nyomkövetéskép­pen annyi elfolyt, amiből bőven megvásárolhatták volna a legtö­kéletesebb szállítójárművet. A hazai, illetve a régió gép­forgalmazói, köztük a KITE megyei képviselete is, abban látnának komoly előrehaladást, ha a pályázati feltételeket ismé­telten felülvizsgálnák. A keres­kedők szerint ha a támogatás előbb jönne — és nem szeptem­berben, hatvan-kilencven nap múltán — valamivel nagyobb volna a forgalom, valamivel jobbnak tűnne a mezőgazdasági technikai színvonal. Peresztegi T. Ferenc Felfutóban az ipari termelés Az országosnál nagyobb arányban exportálnak Fejér megyéből • FMH-információ Fejér megye iparának terme­lése a nyolcvanas évek végétől folyamatosan zuhant, s 1992-re érte el a mélypontot. A privatizáció, az ipar szer­kezetének és szervezeteinek átalakulása, új vállalkozások alakulása, a külföldi befektetők megyénkbe települése, a piac­váltás, a termelés gazdasági fel­tételeinek változása 1993-tól — akárcsak csak országosan — a megyében is kedvező folyama­tokat indított el, így a tavalyi év­re az ipari termelés volumene az 1992. évihez képest csaknem a duplájára nőtt — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal Fejér Megyei Igazgatósága e tárgyban most kiadott összeg­zése. Ami pedig a legfrissebb adatokat illeti: a megyei székhe­lyű ipar termelési értéke az idei első negyedévben — az orszá­gos átlagnál lényegesen nagyobb ütemben — 67,1 szá­zalékkal emelkedett az előző esztendő azonos időszakához képest. Az ipari termelés továbbra is a feldolgozóiparban koncent­rálódik, ahol az termelésnek a 96 százalékát állították elő. Ezen belül a kohászat és a fémfeldolgozás megközelítőleg egyharmad, a gépipari ágazatok több mint a fele arányban részesedtek. Az idén a gépipari ágazatok aránya jelentősen emelkedett, amit az irodagép- és számítógépgyártás termelé­sének felfutása eredményezett. A megye ipara exportorien­tált, a termelésből évek óta az országosnál nagyobb arányt ér­tékesítenek külpiacokon. Az ipar értékesítésének emelkedé­sét első negyedévben az export két és félszeresére történő növe­kedése, amelyen belül a gép­ipari gazdálkodó szervezetek exportjának az előző év hasonló időszakához képest több, mint négyszeresére emelkedett, határozta meg, így az export aránya az összes értékesítést tekintve az egy évvel korábbi 47,7 százalékról 68,2 százalékra emelkedett. (b.k.l.) Az ipari termelés alakulása ágazatonként a megyében 1997. június 16., HÉTFŐ Gondok Csehországban Margaret Thacher nemrég még kelet-európai kedvencének nevezte Václav Klaus cseh kormányfőt. Imponálóak voltak a makromutatók, a munkanélküliség és az infláció rátája a nyu­gat-európai átlag alatt, nem volt számottevő adósságállomány, az emberek elégedettek voltak. Tulajdonképpen a hatmilliárd dollárra szökött külkereskedelmi mérleghiány sokkolta igazán a közvéleményt és a gazdaságpolitikát. A magyar gazdasági szakértők és politikusok leplezetlen kárörömmel fogadták a cseh nehézségeket. „Lám, mi megmondtuk!” Még a zsurnaliszták is azt hajtogatták, hogy mi most előbbre tartunk, mert mi már megcsináltuk a Bokros-csomagot és per­sze a „valós” privatizációt. Valószínűleg korai a káröröm és a kioktató stílus használata. Csehországban a kuponos privatizáció helyes volt, nem ez a bajok oka. A kisrészvényes sokkal inkább hajlamosabb a tőke megfelelő irányba terelésére (a jövedelmezőbb vállalat részvé­nyét veszi), mint a nagy érdekcsoportok, amelyek Magyaror­szágon kifejezetten akadályozzák a szerkezetváltást, az egész­séges tőkeáramlást. A baj az volt, hogy a gazdaságpolitika a pri­vatizáció után ölhetett kézzel várta a sült galambot, majd a ma­gántulajdon, majd a piac megoldja. Magyarországon sem oldotta meg, Csehországban sem. A makroszintű struktúravál­tást kormányzati kézi vezérléssel kell végigcsinálni, tudatosan, tervszerűen. A gyárkéményes ipar nem épül le magától, mint ahogy a fehérköpenyes ipar sem épül föl magától. Elmaradt a szerkezetváltás, de ez persze Magyarországra is ugyanúgy igaz. A csehek kapun belüli munkanélküliséggel tol­ták ki a társadalmi feszültségeket, mi kivittük a kapun kívülre. De ne feledjük el, hogy a cseh gazdaság makromutatói még mindig sokkal jobbak a miénknél. A cseh társadalmat nem de­moralizálta a mindent szétrúgó korrupció, mint Magyarorszá­gon. Meggyőződésem, hogy a kuponos privatizáció igazsága tör­ténelmileg be fog igazolódni. Most a kérdés az, hogy Klausék megértik-e: a szerkezetváltást a kormánynak kell végrehajtani, ahogy ez Nyugaton is végbement. A restrikciós intézkedések lélegzetvételhez juttathatják a gazdaságpolitikát, de ha a valós, mélyreható intézkedések helyébe szánják, akkor ugyanaz lesz az eredmény, mint Magyarországon: a nyomor, a kilátástalan­­ság fokozódása, eredmények nélkül. Gazdag László Évente 5,5 millió utas fogadására lesz alkalmas a Ferihegy-2 re­pülőtér, miután elkészül az új terminál. A szerződés értelmében a svéd Skanska cég tizennyolc hónap alatt készíti el az épületet. A napokban a létesítménynél megkezdték az építők a szerkezeti szereléseket is (MTI/FOTÓ) VILÁGGAZDASÁG A svájci Migros láncnak szállít a Stollwerck A magyar csokoládégyártás úgyszólván történelmi sikereként könyveljük el, hogy a Stollwerck-Budapest Kft. megrendelést ka­pott a svájci Migros kerekedelmi lánctól — tájékoztatta a magyar újságírókat pénteken Luganoban Fredrik Rothhaar, a Stollwerck- Budapest Kft ügyvezetője. Száz tonna csokoládéra szól, júliusi szállításra, az első megrendelés, majd a megrendelések folyamato­san várhatók. A budapesti vállalat augusztus 1-én értékesítési kiren­deltséget nyit Romániában, és az első hónapra 300 tonna csokoládé­ra és nápolyira van megrendelésük. A termékeket Budapesten és Székesfehérvárott gyártják. Világkiállítás 2005-ben a japán Setoban A helyi üzleti körök pénzügyi támogatását várja a 2005-évi vi­lágkiállítás megrendezéséhez Hasimoto Rjutaro japán kormányfő. A Világkiállítások Nemzetközi Irodájának (BIE) japánok számára kedvező monacói döntése után a kormányfő kijelentette: az állam pénz hiányában csak erkölcsi támogatást adhat a rendezvénynek.­­ A kormány nem nyújt állami szubvenciót a világkiállításnak, azt a minisztériumoknak rendes költségvetésük terhére kell finanszíroz­­niuk — tette ehhez hozzá Kadzsijama Szeiroku, a kabinet főtitkára. A Világkiállítások Nemzetközi Irodája Aicsi kormányzóságnak, azon belül Seto városának ítélte oda—a kanadai Calgary-vel szem­ben — a 2005. évi világkiállítás megrendezésének jogát. Huszonegy kilométeres vasúti alagút épül Svájcban A tervezettnél várhatóan egy évvel korábban elkészül Svájc ke­leti részén, Graubündennél a Davost Alsó-Engadinnal összekötő 21 kilométeres vasúti alagút —mondta Peider Härtli, a Rhätische Bahn sajtóreferense Thassisban az MTI-nek. Az alagút átadását eredeti­leg 2000-re tervezték, 1991 óta épül és körülbelül 850 millió svájci frankba kerül. A létesítmény jelentősen megrövidíti a Churtól délre haladó vonatok útvonalát. A svájci vasút az idén 150 éves. Az or­szágban az állami vasút mellett hetven magántársaság is működik.

Next