Fejér Megyei Hírlap, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-01 / 203. szám
1997. szeptember 1., HÉTFŐ KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 AZ ALBA IPARI ZÓNA HARMADIK „LAKÓJA” Tűzállótechnika: bemutatóterem Fehérváron Dunaújváros felől érkezve egy furcsa formájú épületre lehet figyelmes az utazó: a székesfehérvári Alba Ipari Zóna harmadik „lakója” szombaton ünnepélyes keretek között nyitotta meg irodaházát és bemutató termét. A Zámbó-Ker Vállakozási és Kereskedelmi Kolátolt Felelősségű Társaság és a Tűzállótechnika Kft. ügyvezetője az évek során szilárdan megvetette a lábát a honi vállalkozók között: nulláról indulva ma már száz munkást foglalkoztat. Története egy a sikersztorik közül. Zámbó Csaba a budapesti Hőtechnika Vállalatnál dolgozott mint üzemigazgató, ám az a cég sem kerülte el a nagy vállalatok jellegzetes sorsát, a megszűnést. Tulajdonképpen ugyanazzal a profillal kezdett kisebb, de életképesebb vállalkozásba 1990 áprilisában, egy év elegendő volt a felfutáshoz, a komoly megrendelések sorozatának elnyeréséhez. Olvasztókemencék, veszélyeshulladék-égetők, építési szakipari munkák, tűzállótechnikai eszközök jellemezték és jellemzik a legfőbb tevékenységet — egyik leggyakoribb megrendelőjük éppen a fehérvári Alcoa-Köfém. De megtalálhatóak a kuriózumok is az ipari palettán, azaz márványkandallók és egyéb hagyományos tüzeléstechnikai eszközök várják az érdeklődőket. A cég elsősorban a biztos hazai piacra támaszkodik, ahol akad ugyan jócskán konkurencia ebben az üzletágban is, ám jól megférnek egymás mellett a hasonló profilú vállalkozások. A jövő tervei között szerepel egy, a Tóparti Gimnáziummal közös kerámiaégető üzem létrehozása, amely gyakorlati oktatást biztosít a leendő cserépkályha készítő szakmunkások számára. Zámbó úr is megtalálja a számítását, ha az iskolából kikerülő önálló mesterek majd tőle vásárolják a csempét... A céget az öttusa kedvelői is ismerhetik: ők segítették ugyanis az Alba Volán lőterének felépítését. (1.) Fotó: Gregority Antal Ötven év után újra együtt: ki volt az a copfos kislány? (Folytatás az 1. oldalról) Az alcsútdobozi polgármester, dr. Hargitai László múltat idézve elmondta: az 50-es években az akkori igazgató, Keszte Gyula arról panaszkodott: 320 gyerek tanítását 7 tanerővel csak nehezen lehet megoldani. Ma viszont — a csökkenő gyereklétszám miatt—fordított a helyzet. Most, '97-ben a nemzeti alaptanterv bevezetése jelent kihívást az iskola számára — tette hozzá a polgármester, aki bemutatta az intézmény új vezetőjét, Bárányos Józsefet. Az 50. évfordulóra a Honismereti Klub évkönyvben foglalta össze az iskola gazdag történelmét, az ezzel kapcsolatos dokumentumokból pedig tárlatot is rendeztek. Marton Józsefné, nyugdíjas óvónő az alcsútdobozi felnőttek helytörténeti szakkörét vezeti. Ő volt a találkozó főszervezője. — Több mint 70 meghívót küldtünk ki, és nagy örömünkre szép számmal jelentek meg a régi iskolatársak. Sőt, öt egykori tanárunk is eljött — mondta Marton Józsefné, aki maga is itt tanult, '48-ban került ide. — Én egy sovány, hosszú copfos kislány voltam, így aztán akadt, aki most nem nagyon ismert meg — árulta el mosolyogva... Az iskola indulásakor csak felső tagozat volt, majd a 48-as államosítás után bővült ki az intézmény, amelyben kollégium is működött. A kollégiumban tanítónőként dolgozott Lestyán Ilona is, aki pályakezdőként alig-alig volt idősebb a felsős diákoknál: ő már '48-ban került ide, amikor az iskola alsó tagozattal is kibővült. Azt mondja, azokkal a régi nebulókkal maradt meg a kapcsolata, akik maguk is pedagógusokká váltak. — Nagyon jó iskolának számított ez az intézmény — emlékezett Dávid Józsefné, aki Tabajdról került ide '47-ben bentlakásos diáknak. — Boldog vagyok, hogy újra láthatom a régi osztálytársakat... (gábor) Biztonság és jövő a jelképekben Gál Zoltán volt a díszvendég a vajtai zászló- és címeravatáson (Folytatás az 1. oldalról) A helyi kisiskolás, Bereg Csilla izgatottan tolmácsolta Kosztolányi gondolatait a hazafiságról, majd Gál Zoltán mondott avatóbeszédet. Ebben hangsúlyozta a jelképek fontosságát a település polgárainak életében. A jelképeket, amelyek erőt adnak, amelyek az összetartás, a biztonság érzetét keltik. Történelmi pillanat ez a település életében — fogalmazott a szónok —, mint ahogy az ország is egy új történelmi korszak kezdetén áll, amikor dönt a NATO-hoz való csatlakozásról. Gál Zoltán szerint a bölcs döntés az lesz a népszavazáskor, ha a polgárok igent mondanak a csatlakozásra. Vajta címerében az oroszlán a hajdani ősökre, a piros-fehér sávos negyed a település Árpád kori múltjára, a kalász a földművelés meghatározó jellegére, a földből feltörő vízsugár pedig a helyi termálforrásra utal. Mindez egyben emlékeztet az elődök szorgos munkájára, akiknek hite és ereje fontos örökség — figyelmeztetett Horváth László kanonok, mielőtt megáldotta a jelképeket. Szabó Péter református főesperes is hasonlóképpen cselekedett, ő beszédében a család, a szeretet megtartó erejére hívta fel a figyelmet. Az ünnepség elismerések átadásával fejeződött be. zs.f. „Ez a menyasszony azért nem annyira szép...” A házelnök a parlamenti munkáról és a politikai kultúráról A vajtai címer- és zászlóavató ünnepség díszvendége, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke rövid interjút adott lapunknak. —Házelnök úr, miként összegezné a parlamenti ciklus eddigi munkáját, elég-e a májusig hátralévő idő a tervezett feladatok elvégzéséhez? Sok jelentős javaslat van még a képviselők előtt, valószínűleg ezt a ciklust is törvénygyárként fogják emlegetni az elemzők, hiszen szám szerint is több törvény született '94 óta, mint az azt megelőző négy évben. Ez nem feltétlenül előnye a parlamenti munkának. Természetesen minden politikai erő a maga értékrendje szerint ítéli majd meg ezt a négy esztendőt, én úgy gondolom, a megalkotott törvények végrehajtása során az ország állapota — minden bizonnyal fejlődése — adja majd az igazi értékítéletet. —Az Európai Unióhoz történő csatlakozás folyamata a jogalkotók számára is bőven jelent még tennivalót, vajon a 2002-ig terjedő időszakot is „törvénygyári” ciklusnak nevezzük majd? —Tartok tőle, hogy igen, bár mindig úgy készülünk a következő ciklusra, hogy talán nyugodtabb lesz a helyzet. Annyiban bizonyára más lesz majd a következő időszak, hogy megfontoltabban, kiérleltebben működik majd a jogharmonizációs törvényalkotás. Sokan mondják, hogy a politikai, közéleti kultúra területén viszont igencsak lenne mit javítani. Ön is így látja? — Valóban, sokak szerint e tekintetben a lehető legmélyebb ponton vagyunk. Mások viszont az eredmények oldaláról közelítve ítélik meg a helyzetet. Az uniós partnerek demokráciánk állapotáról jó véleményt mondtak. Mi persze tudjuk innen belülről, hogy ez a menyasszony azért nem annyira szép. A demokratikus intézményrendszer mindenesetre működik, a gazdaság eredményei vitathatatlanok, a poltikai kultúra viszont valóban kritizálható. Éppen a demokrácia működése révén olyanok is bejutottak a politika színtereire, akiknek van kivetnivaló a stílusában, kultúrájában. Sokan zaklatottan, idegesen politizálnak... — Mi lehet az oka ennek a depressziós idegességnek? — A közérzet, a közállapotok tükröződnek vissza a politikusokban. Ahogy javulnak a körülmények, úgy változik majd a közéleti kultúra minősége is, ez meggyőződésem. Zs. F. KAMARAI JAVASLATOK A TÖRVÉNYHEZ Az ország további gazdasági fejlődése megkívánja, hogy öszszességében ne növekedjenek az adóterhek — hangsúlyozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöki kollégiumának kétnapos keszthelyi ülését záró szombati sajtótájékoztatón Bihall Tamás, a kollégium elnöke. A testület állást foglalt amellett, hogy az anyaghányad értékét és a kamarai tagdíjak egy részét vonhassák le adójukból a vállalatok. Az elnök közölte, nem támogatják az osztalékadó növelését, miként a helyi iparűzési adóknak az önkormányzatok részéről maximumon történő rögzítését sem. Javasolják, hogy a kamarai tagdíj minősüljön köztartozásnak, és így azt — együttműködve az adóhatósággal — behajthassák. Tolnay Lajos, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, hogy a szeptember közepén kormány elé kerülő kamarai törvénymódosítási tervezetbe javaslataik nagyobb része beépült, s többek között szeretnék elérni a szabad kamaraválasztás jogát, de azt például ellenzik, hogy az agrárkamara átterelhessen tagjai közé élelmiszeripari vállalkozásokat, cégeket. Bejelentették: az elnöki kollégium elvetette a kamarai magán-nyugdíjpénztárak létrehozására irányuló javaslatot. Fizetővendég-szobák — minősítésre várva A július 1-én életbe lépett rendelet szerint a szobáikat idegenforgalmi célra kiadó vállalkozóknak legkésőbb szeptember 30- ig nyilvántartásba kell vetetniük magukat az illetékes település polgármesteri hivatalának jegyzőjénél, valamint a fizetővendéglátóhelyeket osztályba is kell soroltatniuk. A gazdaság egyik kiemelt területévé vált az idegenforgalom, a turisztika, a falusi, a tanyasi vendéglátás. Az ország egyre több területén, néhol már az egyes települések egymás kulturális, történelmi, sport és egyéb lehetőségeire építve hívják, fogadják a vendégeket, a hazai turistákat és a külföldről érkezőket. Számos helyen olvasható a kiadó szobák hirdetése, irodák kínálják a már ismert szálláshelyeket, a fizetővendéglátásba bekapcsolódott vállalkozók által kiadott szobákat. A július elsején életbe lépett rendelet szerint minden fizetővendéglátással foglalkozó magánszálláshely kiadónak be kell jelentkeznie az illetékes önkormányzat jegyzőjénél, ahol nyilvántartásba veszik és a felkínált szobákat osztályba is sorolják. A vállalkozónak, ha már a jegyzőnél bejegyeztette magát, tizenöt nap áll rendelkezésére, hogy az illetékes adóhatóságnál is bejelentkezzen. A fizetővendéglátás és a falusi szállásadás nem a tevékenység tartalma miatt kezelendő külön. Ha a magánszálláshelyet városban, kiemelet üdülő és gyógyhelyeken, illetve üdülő- vagy gyógyhelyeken kínálják, akkor fizetővendéglátásról beszélünk. A kiadó szálláshely faluban, vagy tanyai térségben található, az falusi szállásadásnak m mínősül. Külföldön már elterjedt a falusi szálláshelyek minősítése, de idehaza is megkezdték már az úgynevezett napraforgós jelölést. A megyében eddig több, mint ötven házat minősítettek ily módon. Van közöttük olyan, amelyben a kiadókkal közösen laknak a vendégek, de legtöbben egyedül nyaralhat az idegen, komfortos, másutt teljes luxussal berendezett házban. Az újonnan bekapcsolódók minősítését folyamatosan végzik a megyei falusi turizmus egyesület illetékesei. A falusi szállásadóknak is lesznek feladatai a minősítésekkel. Ezért határozott úgy a megyei egyesület vezetősége, hogy Adonyban találkoznak tagjaikkal, tájékoztatót tartanak a teendőkről. A tegnap esti program előtt a vezetőség tájékozódott az IKIM-nél, a tisztiorvosi szolgálatnál, hogy a kérdésekre részletes válaszokat adhassanak azoknak, akik érdekeltek a falusi szállásadásban, vagy foglalkoznak a csatlakozás gondolatával. RÖVIDEN Járműipari szakkiállítás és vásár Hajtás biztonságosan földön-vizen-levegőben elnevezéssel járműipari szakkiállítást és vásárt rendez a jövő hét végén Szegeden, az EKO Parkban a helyi Pálma Reklámstúdió. Az immár negyedik alkalommal tartandó járműseregszemlén péntektől vasárnapig több száz gépkocsival és közlekedési érdekességgel ismerkedhetnek meg a látogatók. Az idén a profitorientált cégek mellett a rendőrök és a tűzoltók is bemutatják saját járműveiket és technikáikat. Hagyománya már a rendezvénynek, hogy a bevétel egy részét jótékony célokra fordítják. Az idén ezt az öszszeget a tűzoltók kapják meg. Szőlő-bor konferencia Kecskeméten Agrárpiaci intézkedéseket a termelők érdekében, és határozottabb fellépést a borhamisítók ellen — ezt sürgették az alföldi szőlő- és bortermelők Kecskeméten a III. alföldi szőlő-bor konferencián. A hét végén rendezett szakmai tanácskozáson az új bortörvény hatásait elemezték az alföldi borvidékek reménybeli gazdasági fejlődése, illetőleg az Európai Unióhoz való csatlakozás tekintetében. Kovács László, a Kiskunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára az elhangzottakat összefoglalva elmondta: az ágazaton belüli feszültségek, ellentétek, napi gondok háttérbe szorítják a szakma integrációs felkészülését. A pincészetek aggasztónak tartják például, hogy most augusztus végén, a szüret közeledtén sem érzékelik a piac aktivizálódását, miközben meglehetősen nagy a felhalmozott, tavalyról megmaradt készlet, főként a fehérborból. A felvásárlók még a tavalyi áron sem hajlandók átvenni a termést, a termelők helyzete ily módon kilátástalan, ráfordításaik nem realizálódnak, miközben a borhamisítók olcsó lőrével árasztják el a piacot. TVK-dolgozói részvénykibocsátás Dolgozói részvényeket bocsát ki a Tiszai Vegyi Kombinát az ÁPV Rt. által értékesített TVK-részvények ellenértékéből átutalt összeg erejéig. Mint ismeretes, az ÁPV Rt. még augusztus 15-én értékesítette a birtokában lévő 760 ezer TVK-részvényt 4010 forintos árfolyamon. Ebből a bevételből a társaságot megilleti a 20 százalékos privatizációs ellenértékhányad. Az érvényben lévő jogszabály előírásai szerint a társaságnak az ellenértékhányad terhére dolgozói részvényeket kell kibocsátania. C12 R.NE.12. pénzváltó Székesfehérvár, Romkert-Őrszoba West Travel utazási Iroda T. (22) 329-503 Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTL 15,150 15,400 ESP 1,2400 1,2800 CHF 128,50 131,50 DEM 106,50 108,25 ITL 0,1090 0,1115 GRD 0,6700 0,7000 SEK 24,000 25,000 USD 196,00 199,00 Érvényes: 1997. szeptember 1. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig.