Fejér Megyei Hírlap, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-01 / 280. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA 1997. december 1., HÉTFŐ Gál Zoltán Párizsba utazott Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke parlamenti delegáció élén a Francia Nemzetgyűlés elnökének meghívására háromnapos látogatásra vasárnap Párizsba utazott. A delegáció tagja Kósáné Kovács Magda (MSZP) és Dávid Ibolya (MDF). A magyar küldöttség találkozik a nemzetgyűlés európai uniós delegációjának, valamint a szenátus és a nemzetgyűlés külügyi és védelmi bizottságainak elnökeivel. Régi-új vezér Bábolnán Nagy Gábort választották meg a Bábolna Részvénytársaság új vezérigazgatójának a mezőgazdasági kombinát vasárnap tartott rendkívüli közgyűlésén. Az 56 éves állatorvosra, mint Szabó Pál, az ÁPV Rt. vezérigazgatója az ülés utáni sajtótájékoztatón hangsúlyozta, azért esett a választás, mert nemcsak felkészült szakember, hanem alaposan ismeri is a vállalatcsoportot. 1990-ig ugyanis annak egyik vezérigazgató-helyettese volt. Az igazgatótanács elnöki tisztét továbbra is Halmai Péter tölti be. Ő a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen is tanított, a jövő évben azonban már főállású munkaviszonyban látja el munkakörét. Meciart bíráló lapvélemény A magyarul beszélőket sújtó szlovák nyelvtörvény csupán egyike azoknak a lépéseknek, amelyek az utóbbi időkben felszították a szlovák többség és a magyar kisebbség közötti feszültség tüzét - írta vasárnapi számában a The Washington Post, megállapítva, hogy Vladimír Meciar kormányfő politikai döntései és megnyilatkozásai nem csupán tovább rontottak a szlovákok és magyarok közötti ideges viszonyon, hanem éles bírálatokat váltottak ki Nyugaton a miniszterelnök demokrácia iránti elkötelezettségében mindinkább kételkedő politikusokból is. (MTI) Sértett emberként távozik Pár nappal ezelőtt e hasábokon azt a fotót közöltük, amelyen az egyik legjelentősebb japán brókerház vezetői csődöt jelentettek a sajtónak - mélyen meghajolva. A mostani képen ugyancsak csődöt jelent egy kormányfő, cseh módra. Václav Klaus sértődötten, úgymond kényszerítetten mondott le minisztereivel együtt. írásaink a részleteket is felvillantják (MTI-telefotó) A szarajevói csúcs üzenete Miközben a daytoni egyezmény katonai pontjai teljesültek, nagy a lemaradás a polgári vonatkozású kötelezettségeknél. Idő kell még a problémák rendezéséhez, és mindaddig, amíg nem jönnek létre a stabilitás fennmaradásához szükséges feltételek, szükség van a nemzetközi katonai jelenlét fenntartására is. Magyarország ebben a továbbiakban is kész részt venni - mondta szombati szarajevói nyilatkozatában Kovács László, a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) csúcstalálkozóján részt vevő magyar küldöttség vezetője. Az EU bővítésével kapcsolatban Kovács László elmondta: „A péntek esti külügyminiszteri találkozón került szóba ez a kérdés, ahol az osztrák és az olasz külügyminiszter fejtette ki véleményét. Én is támogattam azt az álláspontot, mely szerint az EU bővítésének folyamatát nyitva kell tartani a csatlakozásra vágyó valamenynyi állam számára, s a bővítés nemcsak a csatlakozási tárgyalásokból áll, hanem az azokhoz vezető útból is. A konkrét, intenzív csatlakozási tárgyalásokat csak azokkal az országokkal lehet és érdemes megkezdeni, amelyek - legalábbis egy bizonyos szinten megfelelnek az elvárásoknak” - mondta a miniszter, majd hozzátette: a román külügyminiszter erre meglehetősen hevesen reagált, méltánytalannak nevezte ezt a megoldást, és közölte, hogy az EU ilyen formájú bővítése újabb válaszfalak kialakulásához vezet majd. Ezt az álláspontot egyébként a szlovák küldöttség vezetője is támogatta. A horvát külügyminiszterrel, Mate Graniccsal folytatott kétoldalú megbeszélésről szólva Kovács László elmondta: „Én elsősorban azt kértem, hogy a horvát kormány kövesse figyelemmel a magyar kisebbség helyzetét, segítse lerombolt településeinek újjáépítését, a menekültek viszszatérését és a kisebbségi jogok teljes körű érvényesülését, mert ez a térség stabilitásának elengedhetetlen feltétele”. (MTI) Kongresszust tart az MSZP Jövő márciusban mérlegre kerül a kormányzás négy esztendeje A Magyar Szocialista Párt országos választmánya szombati ülésén jövő év március 6- 7-ére hívta össze a párt következő kongresszusát. A javasolt napirend szerint a kongresszuson Horn Gyula pártelnökminiszterelnök beszámol a kormányzás négy évéről, és ismerteti az MSZP következő ciklusra vonatkozó terveit. A kongresszus ekkor fogadja el a párt választási programját, illetve meghallgatja az országos választmánynak és az országos elnökségnek a választási listákra, valamint a miniszterelnök-jelölt személyére vonatkozó közös javaslatát. A kongresszus a tervek szerint módosítani fogja az MSZP alapszabályát is. (Ha a módosítást a küldöttek kétharmada megszavazza, a párt nem tartja meg a jövő márciusban esedékes tisztújítását.) Katona Béla alelnök felhatalmazást kapott a választmánytól a választási együttműködési megállapodások aláírására. Az MSZP országos listájának első 75 helyéből 15-öt, a továbbiakból pedig 20-at biztosít szövetségesei számára. Minderről Baja Ferenc választmányi elnök tájékoztatott a testület ülését követően. (MTI) A Fidesz a polgári erők élén A Fidesz vasárnap megtartott országos választmányi tanácskozásával lezárult a hazai polgári erők összefogásának első, egyeztető fejezete. A fiatal demokraták ugyanis a Kereszténydemokrata Szövetség után most az MDF-fel is véglegesítették a jövő évi választási kampány során követendő együttműködési tervüket. Ennek értelmében az első fordulóban a Fidesz 42, a Magyar Demokrata Fórum pedig 21 közös jelöltet indít, ahol pedig mind a két párt önállóan próbálja megszerezni a voksokat, ott a második fordulóban a kevésbé sikeres visszalép a győztes javára. Az együttesen szerzett töredékszavazatokat is ebben az arányban osztják majd szét. Minderről Áder János alelnök a tanácskozást követően tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondotta, hogy a közvélemény-kutatási adatokból kiderült: 1998-ban a választópolgárok az MSZP köré szerveződő szociálliberális erők, illetve a Fidesz által vezérelt polgári pártok között fognak dönteni. Bejelentették azt is, hogy a fennállásának 50. születésnapját ünneplő Liberális Internacionálé angliai kongresszusán Orbán Viktort, a Fidesz elnökét egy évre a kelet- és közép-európai országokkal foglalkozó alelnöknek választották, aki ezáltal megint tagja lett a nemzetközi testület legfelsőbb szintű bizottságának. (PLT-információ - J. Á.) Európai „trojka” Jekatyerinburgban - az egykori Szverdlovszkban, Borisz Jelcin szűkebb hazájában - tartják meg az európai „trojka”, az orosz és a francia elnökök, illetve a német kancellár csúcstalálkozóját 1998 első felében. Erről állapodott meg vasárnap a Moszkva melletti Zavidovóban, a „Ruszt” elnöki rezidencián megtartott találkozóján Borisz Jelcin orosz államfő és Helmut Kohl német kancellár. A hármas csúcs pontos időpontját és napirendi kérdéseit később határozzák meg. Jelcin és Kohl megegyezett abban is, hogy a tavasszal ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, ezúttal Németországban. (MTI) Klaus kenőpénzek áldozata Képtelen volt tudomásul venni a változásokat Magánszektor nem létezett, s a közvéleménynek nem volt beleszólása a nagypolitikába. Az emberi jogok tiszteletben tartása pedig puszta frázis volt a hatalom részéről. Klaus jelenleg 56 éves, Csehszlovákia már nem létezik. Az önálló Csehországnak demokratikus alkotmánya, pluralista politikai rendszere van, s a gazdaság meghatározó részét már a magánszektor képezi. Az emberi jogok tiszteletben tartása terén gyökeresen megváltozott a helyzet. Ami pedig a közvéleményt illeti, kétségtelen: komoly szerepe volt abban, hogy az ODS korrupciógyanús ügyei kapcsán rákényszerítette a kormányfőt és kormányát a távozásra. Klaus ellenfelei is elismerik, hogy a távozó kormányfő volt az, aki az előbb leírt helyzet gyökeresen kedvező megváltozására döntő hatással volt. Még a szövetségi Csehszlovákia pénzügyminisztereként keresztülvitte a gyors magánosítást és az árak felszabadítását, s megszerezte a reform sikeréhez szükséges nemzetközi támogatást. Politikai téren döntő része volt abban, hogy a Polgári Fórum mozgalom egy részéből 1991-ben megalakult a liberális és konzervatív eszméket valló Polgári Demokratikus Párt, melynek Klaus megalakulása óta elnöke és amely egészen a tavaly májusi választásokig az ország legerősebb politikai pártja volt. Mikor az ODS 1992-ben a szövetségi állam nyugati felében meggyőző fölénnyel megnyerte a választásokat, míg a keleti térfélen Vladimír Meciar mozgalma győzött, Klaus hatalma teljében volt. Amikor látta, hogy Meciarral csak nehezen tudna megegyezni, nem habozott, s nekilátott az önálló cseh állam alapjainak lerakásához, majd a két politikus népszavazás nélkül felosztotta Csehszlovákiát. Klaus, akárcsak Meciar, ezt hatalmas sikerként könyvelte el, s már a NATO-ban és az Európai Unióban látta az általa vezetett Csehországot. Prágai és külföldi megfigyelők is megegyeznek abban, hogy 1992-1994 Csehországban kétségtelenül Václav Klaus nevével fémjelzett időszak volt, s még Václav Havel is a háttérbe szorult. Az önbizalomtól túltengő, más vélemények szerint egyenesen arrogáns kormányfő ezekben az években elfordult a közép-európai társaitól, lenézéssel kezelte ezt a térséget, s olykor még a fejlett Nyugatot is. Nem szabad elfelejteni, hogy ezekben az években a cseh közvélemény és a sajtó döntő része is szívesen elhitte Klausnak, hogy Csehország és a cseh reformok egyedülállóak, s jelentősen támogatták a kormányfőt. Bizonyos változások, a kormányfő reálisabb megítélése, illetve kritikája csak 1995- ben nyert nagyobb teret a sajtóban és a közvéleményben. A kormányfő nyilatkozatai az 1996- os parlamenti választások előtt - miszerint Csehországban már véget ért a gazdasági reform, s a nadrágszíjmeghúzások időszaka lejárt, illetve hogy 2000-ig megduplázódnak a havi bérek - viszont már túlságosan is ellentétesek voltak a realitásokkal, s egyre többen kezdtek elfordulni Klaustól. Minden jel arra vallott, hogy Klaus kezdi elveszíteni a lába alól a talajt, s nem képes tudomásul venni a megváltozott valóságot. Klaus és meggyöngült kormánya egyre inkább képtelennek mutatkozott a felgyülemlő gazdasági bajok orvoslására, s ráadásul az is kiderült, hogy bizony az erkölcsökkel is bajok vannak. A kisebb-nagyobb botrányok sorozata akkor csúcsosodott ki, amikor kiderült: a legerősebb kormányzó párt, illetve annak vezetősége kenőpénzeket fogadott el, tehát a magánosítás mégsem volt olyan össznépi és demokratikus, mint ahogy az a kuponos módszerből kitűnhetne. Ma már nyilvánvaló, hogy Klaus nem a gazdasági reform sikertelenségén, nehézségein, hanem elsősorban annak erkölcsén vagy erkölcstelenségén törte ki a nyakát. Legendássá vált Klaus azon mondása a kilencvenes évek elejéről, hogy nem ismer piszkos pénzeket. Akkoriban bizonyára még nem sejtette, hogy éppen ezek a „nem létező” piszkos pénzek válnak számára sorsdöntővé, s törik miattuk derékba politikai karrierje. * Václav Klaus lemond kormányfői tisztségéről, de a Polgári Demokratikus Párt (ODS) legközelebbi rendkívüli kongresszusáig megmarad a legerősebb kormánypárt élén. Ez a döntés a párt vezetőségének szombati maratoni, több mint 11 órás tanácskozásán született Prágában. A döntést maga a távozó miniszterelnök ismertette újságírókkal a tanácskozást követő sajtóértekezleten. „Úgy döntöttem, hogy lemondok kormányfői tisztségemről, ami azt jelenti, hogy az egész kormány lemond” - jelentette ki Klaus, majd hozzátette, hogy a következő kormánynak sem lesz a tagja. Hangsúlyozta, hogy ez a „személyes és jól megfontolt” elhatározása. (MTI) A XXI. század liberalizmusa Közép-Európa kormányzati rendszerei változatlanok maradtak Közép- és Kelet-Európában a politikai választóvonal nem a konzervatív és kereszténydemokrata, illetve a liberális és szociáldemokrata erők között húzódik, hanem a volt kommunista, illetve a nem kommunista múltú erők között - mondta vasárnap a Liberális Internacionálé oxfordi kongresszusán Orbán Viktor Fidesz - MPP-elnök, akinek e megállapításával Otto Lambsdorff gróf, volt német gazdasági miniszter, a Liberális Internacionálé egykori - jelenleg tiszteletbeli elnöke nyíltan vitába szállt. Lambsdorff kijelentette: „ez a helyzet nem jellemző az egész térségre... a magyarországi helyzetből nem lehet általánosítani”. Orbán Viktor felszólalásában kifejtette: kérdés, hogy sikerül-e Közép-Európában a kormányzatokat megreformálni, mert miközben a parlamenti rendszer és a gazdaság átalakult, a kormányzati rendszer változatlan maradt, s képtelen ellátni alapvető feladatait. A Liberális Internacionálé vasárnap, a háromnapos konferencia végén megszavazta a szervezet új manifesztumát, amely A XXI. század liberális programja címet viseli, s leszögezi: a gazdaság állami ellenőrzése és a magánmonopóliumok továbbra is a politikai szabadság legfőbb veszélyeztető tényezői közé tartoznak. A liberalizmus alapelveit az ezredforduló után is a szabadság, a felelősség, a tolerancia, a társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség alkotja. A Liberális Internacionálé a dokumentumban külön üdvözölte a szabadság és a demokrácia újjáéledését Európa egykor kommunista kormányzatú országaiban. A manifesztum felszólítja a világ kormányait a halálbüntetés teljes eltörlésére, a katonai célokra szánt közkiadások átirányítására a szegénység felszámolását és egyéb polgári célokat szolgáló beruházásokba, s a sajtó mentesítésére a politika és a monopóliumok befolyása alól. (MTI)