Fejér Megyei Hírlap, 1998. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-02 / 27. szám

4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA Vannak, akik nem lopnak, csak kocsikázgatnak Szigorodott a minősítés és a büntetés is több • FMH-információ Annak az embernek, akinek ellopták a kocsiját, hiába bi­zonygatjuk, hogy 1997-ben csök­kent a megyeszékhelyen a gép­kocsilopások száma. Pedig a számok ezt bizonyítják. Amíg 1996-ban Fehérváron 170 eset­ben kezdeményeztek eljárást a városi rendőrkapitányság mun­katársai ismeretlen tettes ellen gépkocsilopás miatt, addig ta­valy ez a szám „csak” 142 volt. A módszerek nem sokat vál­toztak, bár tagadhatatlan, hogy ügyesebbek a kocsitolvajok. A nyugati típusú gépkocsik közül jónéhányat úgy kötöttek el az áruházak, szállodák, nagyválla­latok parkolóiból, hogy ott, a helyszínen készítettek hamis kulcsot az autóhoz. Az így ello­pott kocsikat hamis okmányok­kal legalizálták és futárok köz­reműködésével juttatták kül­földre, elsősorban Ukrajnába és Romániába. A keleti autók sem menekül­tek meg, legtöbbjük kiváló al­katrészforrás volt, előre kisze­melt műhelyben szedték szét a lopott Trabantokat, Wartburgo­kat, Ladákat. Az ily módon el­tűnt kocsikat aztán nem könnyű megtalálni: a 96-os felderítési mutató 15,29 százalék volt, ez 1997-ben feljavult 15,49 száza­lékra. Tavaly 59 járművet vittek el önkényesen — erre mondják a tettesek, hogy csak kocsikázni akartak—de a felderítés itt is si­keresebb volt, mint az előző esz­tendőben. A jogalkotók a lopás és a jármű önkényes elvétele kö­zötti jogi anomáliát próbálták feloldani a tavaly október 15-én életbe léptetett módosítással. A jármű önkényes elvétele alap­esetét az addigi vétségből bűn­tetté minősítették és több lett a kiszabható büntetés is. A gépkocsilopások felderíté­se érdekében a rendőrség az utóbbi években alkalmazza a törvény által engedélyezett tit­kosszolgálati eszközöket. Ta­valy ezekkel az eszközökkel si­került feltérképezni, majd nyílt eljárást kezdeményezni egy a Fejér és Tolna megyére kiterje­dő orgazdahálózattal szemben. A lopott gépkocsikat az egyik műhelyben átfestették, a másik­ban átütötték a számokat, majd elszállították a megrendelés he­lyére. A felderítés eredménye­ként sok autót lefoglaltak. Eze­ket addig őrzik, amíg vissza nem kerülhetnek tulajdonosaikhoz. Olcsóbb autópálya-matricák Olcsóbban kapható hétfőtől az éves, illetve a két hónapra szóló osztrák autópálya-matri­ca, változatlan marad viszont a 10 napos bérlet ára. Ausztriában a személygépkocsik éves autó­pálya-használati díja 9500 fo­rintról 9200 forintra csökken, motorkerékpárosoknak 3700 forintot kell fizetniük az éves bérletért. A 3,5-7 tonnás teher­gépjárművek 100 ezer forintért, a 7,5-12 tonna súlyú gépjármű­vek ennek kétszereséért vásá­rolhatják meg az éves bérletet. A személygépkocsik esetében a két hónapra váltott matrica ára 2500 forint lesz, a motorkerék­párokra 1350 forintot kell fizet­niük ugyanerre az időszakra. JÁRULÉKOK, HATÁRIDŐK M­ódosult társadalombiztosítási kötelezettségek • FMH-információ Népes hallgatóság előtt tar­tott előadást a tb-jogszabályok változásairól a közelmúltban Mesterházy Sándor, a Fejér Me­gyei Nyugdíjbiztosítási Igazga­tóság főosztályvezetője. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara rendezvényét igen nagy érdeklődés kísérte a Technika Házában. A szakember elmond­ta, hogy néhány új fogalom is beépült a megváltozott jogsza­bályba, tágabban lehet értel­mezni például a segítő családta­gok körét, de finomodott a járu­lékalapot képező jövedelem fo­galma is. A főosztályvezető egységes szerkezetű előadásában a válto­zásokra helyezte ugyan a hang­súlyt, de utalt azokra a szabá­lyokra is, amelyek nem módo­sultak, így például kiemelte, hogy a társas vállalkozásokra vonatkozó szabályok alapvető­en nem változtak, ugyanakkor az egyéni vállalkozók esetében új, hogy megszüntették a járu­lékösszeg maximálását. Esetük­ben a járulékfizetés alapja ja­nuártól nem a megelőző adóév jövedelmének egytizenketted része, hanem a tárgyhavi kivét, illetve ha ez az összeg nulla, ak­kor a megelőző hónap első nap­ján érvényes minimálbér. Felhívta a figyelmet a szak­ember a bejelentési kötelezett­ségek területén bekövetkezett alapvetően új szabályokra. Ezek egyike szerint az egyéni nyil­vántartás rendszere akként mó­dosult, hogy a foglalkoztatotta­kat alkalmazásukat követően három napon belül nyilvántar­tásba kell venni, amihez azon­ban nincs előírt nyomtatvány. Minden olyan adatot rögzíteni kell azonban — akár egy erre rendszeresített kockás füzetben —, amit a tavaly használt, úgy­nevezett „nyenyi”-lap tartalma­zott, s év végén ezeket az adato­kat archiválni kell, s ez alapján kell majd teljesíteni a bejelenté­si kötelezettséget. A munkáltató havonta írásban köteles tájékoz­tatni a dolgozót a jövedelméből levont összegekről, s a levoná­sokról éves összesítést is kell kapnia a munkavállalónak. Kü­lön nyomtatvány szolgál az al­kalmazás, illetve a megszünte­tés 3 napon belüli bejelentésére, illetve a gyes és a gyed bejelen­tésére. Szó esett a január 31-i ál­lapot február 20-ig történő köte­lező jelentéséről is. 1998. február 2., HÉTFŐ A FEJÉR MEGYEI HÍRLAP MEGKÉRDEZTE Képviselve legyenek-e az etnikai kisebbségek a parlamentben? Németh Sándor, székesfe­hérvári lakos: — Egy demokratikus beren­dezkedésű államban a lélekszá­­mot tekintve kisebbségbe szo­rult népcsoportok is lehetőséget kaphatnak arra, hogy politikai befolyásra tegyenek szert. Kép­viseleti demokráciákban ez egyet jelent a szőkebb etnikai közösségek törvényhozási, or­szággyűlési jelenlétével. Ennek előbb-utóbb Magyarországon is így kell lennie. Erdész László, nyugdíjas: — Ha hiszi, ha nem, napok óta ezen a kérdésen töprengek. Meglátásom szerint, a kisebbsé­gek parlamenti­ képviselete még demokratikus viszonyok köze­pette sem mondható cáfolhatat­­lanul törvényszerűnek. Mind­azonáltal egy igazságos társada­lomban vitán felül kell álljon, hogy amint ilyen igények me­rülnek fel, akkor azoknak helyt kell adni. Nemcsak nálunk, ha­nem szerte Európában. Zalatnay Renáta, székesfe­hérvári lakos: —Megértem és támogatom a kisebbségek politikai törekvé­seit, amelyek ugyanúgy megil­letik őket, mint a többségi ál­lamalkotó népességet. Arra azonban a képviseleti jogaik ki­dolgozásánál fokozott figyel­met kell fordítani, hogy „át ne essünk a ló túlsó oldalára”. A magam részéről a létszámará­nyos elv bevezetését is el tud­nám fogadni. Szűcs Gábor, főiskolai hall­gató: — A határon túli magyarok jogainak tiszteletben tartását követelő külpolitikánkkal pár­huzamosan Magyarországon is változásokra lesz szükség, hogy elvárásaink összhangba kerülje­nek a honi kisebbségeknek nyújtott kedvezményekkel. E tekintetben elengedhetetlen, hogy a hazai nemzetiségek mi­nél előbb parlamenti képviselet­hez jussanak. Az Arany Ászok titka A Dreher Sörgyárak Rt. kereskedelmi és disztribúciós programjának megfelelően a megújult csomagolású Arany Ászok már a megyében is kapható. A pilseni típusú világos sör az ország második legnagyobb márkája, Budapesten pedig minden második üveg sörön az Arany Ászok felirat fénylik. Az Arany Aszok az első jelentős világos sörmárka Magyarországon, amely ilyen nagyméretű arculat­­váltást hajtott végre. A novemberben indított országos reklámkampánynak és nyeremény­­akciónak is köszönhető, hogy a megújult külső pozitív visszhangot keltett a fogyasztókban, annál is inkább, mert a külcsín igen, de az ár nem vál­tozott. Az Arany Ászok sely­mes, kissé kesernyés és enyhén aromás ízének titka, hogy elkészí­tésénél az ászokolás hagyományait felhasználva a korabeli sörfőző el­járásokat ötvözik a legmodernebb sörfőzési technológiával. Az Arany Ászokot tovább főzik, mint az egyéb hagyományos világos söröket, így szárazanyagtartalma is magasabb lesz. Mindezek eredményeképpen egy rendkívül kellemes sört nyernek, ami a sörbarátok megfogalmazása szerint jobban csúszik­, mint más világos márkák. Nem véletlen, hogy amióta az Arany Ászok a piacon van, semmi­fajta minőségi kifogás nem merült fel a márkával kapcsolatban. A Dreher Sörgyárak Rt. kiváló szak­ember­gárdája és világszínvonalú technológiája pedig továbbra is garanciát jelent az állandó magas minőségre. (X) KRIMIKRÓNIKA A Fejér Megyei Rendőr-fő­kapitányság az alábbi bűncse­lekményekről tájékoztatta la­punkat. 1848-as relikviákat loptak Tegnap délben fedezték föl turisták, hogy a pákozdi 1848-as emlékmű szomszédságában álló múzeum hátsó ajtajának ablakát föltörték, a belső rácsot elfűré­szelték s elvittek tizenhét mu­zeális tárgyat. Kardok, jatagá­nok, puskák estek áldozatul a betörésnek, az előzetes felmérés szerint mintegy egymillió forint a kár. Hogy szakértők jártak a hely­színen, annak ékes bizonyítéka, hogy csak az eredeti tárgyakat vitték el a tolvajok, a másolatok­hoz hozzá sem nyúltak! Sajnos, a helyszín nem őrzött, riasztóra sem telt, utoljára január 17-én jártak ott illetékesek, akkor még ép volt a múzeum. A rendőrség egyelőre azt sem tudja, mikor történt a betörés. A tolvajok kétszer jártak Szombaton éjjel a pusztasza­bolcsi termelőszövetkezet sza­­bolcspusztai raktárát és műhe­lyét hívatlan látogatók törték föl, akkurátusan összekészítet­ték a szemrevaló kisgépeket, szerszámokat, ám az éjjeliőr megzavarta őket a csomagolás­ban. Az ijedtség azonban nem tartott sokáig, mert vasárnap délelőtt visszatértek a tett szín­helyére, ahol a betört ajtót már bedeszkázták, ám az éjjeliőr minden bizonnyal hazament. Az éjszakai látogatók az összeké­szített holmikat ott találták, ahol hagyták, s ezúttal el is vitték. Tyúkok között egy kacsa Sárbogárdon , a Kertalja ut­cában egy családi ház mellék­­épületébe hatoltak be ismeret­lenek, ahonnan elvittek tíz tyú­kot és egy kacsát. A kár 9 ezer forint. Kifosztott nyaraló Sukorón, az Óbor utcában egy jól fölszerelt hétvégi házat törtek föl a hét végén, ahonnan minden értékes műszaki cikket elvittek. Lába kelt a grillsütő­nek, a televíziónak, számos konyhai kisgépnek, s nem kí­mélték a hifitornyot sem. A kár félmillió forint. Eltűnt az autó Dunaújvárosban szombatról vasárnapra virradó éjjel a Lajos király körút 13-as számú ház elől ellopták a tulajdonos Opel Kadettját. A kár hatszázezer forint. Itt a kétezerforintos bankjegy Tegnap forgalomba került a 2000 forintos bankjegy. Az MNB ezzel a lépéssel folytatja az új bankjegysorozat kiadását; a to­vábbi címleteket 1998-ban, illetve 1999-ben a következő­ sor­rendben bocsátja ki: idén az első­ fél évben forgalomba kerül a 200 forintos, majd cserélik az 1000 forintost, az 500 forintost, végül pedig az 5000 forintos címletet. A 2000 forintos bevezetésé­től a jegybank azt várja, hogy mérséklődjék a kisebb címletek, elsősorban az 1000 forintos iránti igény, csökkenjen a forga­lomban lévő bankjegyek száma, és ezáltal a pénzforgalom költ­sége. A 2000 forintos bankjegy könnyebbé teszi a magasabb címletű bankjegyek váltását. A nemzetközi gyakorlatban széleskörűen alkalmazzák a 2- es számmal kezdődő bankjegy­címleteket, így az Európai Unió tervezett valutája, az euro cím­letei között is. A 2-essel kezdő­dő címletek a magyar bankjegy­kibocsátás gyakorlatától sem idegenek, hiszen 1992-ig forga­lomban voltak az 1948-ban ki­bocsátott 20 forintos bankje­gyek. A 2000 forintos bankjegy mérete — a bankjegy-sorozat többi elemével megegyezően — 154 milliméter x 70 milliméter. A szakemberek szerint az egy­séges méret mind a lakosság, mind az automaták által köny­­nyen kezelhető és szállítási, tá­rolási feltételei is kedvezőek. A 2000 forintos előoldalán Beth­len Gábor erdélyi fejedelem arc­képe (Vagyóczky Károly grafi­kusművész alkotása) látható. A bankjegy hátoldalán a Bethlen Gábor tudósai között cí­mű metszet látható, amelynek grafikáját Madarász Viktor azo­nos című vázlata alapján szintén Vagyóczky Károly készítette, a metszet pedig Pálinkás György grafikusművész munkája. A papírpénz előoldalát a 10 ezer forintoshoz hasonlóan ho­­logramm hatású fémcsík osztja ketté, amelynek fontos szerepe van a hamisítások elleni véde­lemben. A kibocsátott 2 ezer forintos bankjegy a sorozat többi tagjá­hoz hasonlóan árnyalatos vízje­let, biztonsági szálat és jelzőros­tokat tartalmazó korszerű bank­jegypapírra készült.

Next