Fejér Megyei Hírlap, 1998. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-28 / 50. szám
2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA 1998. február 28., SZOMBAT Schamschula újabb pártban Schamschula György független honatya a KDNP felkérésére egyéni képviselőjelöltként Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1-es körzetében indul a májusi országgyűlési választásokon. Erről a törvényhozó adott tájékoztatást azután, hogy pénteken megállapodott a Kereszténydemokrata Néppárt elnökével. Fidesz: második adóreform kell Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke a párt gazdaságpolitikájában a kiszámíthatóság fontosságát hangsúlyozta pénteken azon a beszélgetésen, amelyet a Menedzserek Országos Szövetségénél szerveztek. Matolcsy György, a Privatizációs Kutatóintézet igazgatója, a párt gazdasági szakértője elmondta, hogy a Fidesz szerint évi 7 százalékos gazdasági növekedés is elérhető. Ehhez elsősorban egy második adóreformra van szükség. Szövetkeztek a kisebbségek A Fővárosi Bíróság bejegyezte a Magyarországon élő kisebbségek Nemzetiségi Fórum elnevezésű választási szövetségét - közölte Kerner Lőrinc, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, aki a megalakult szövetség elnöki tisztét is betölti. A leértékelés károkat okozott? Az OECD és a Nemzetközi Valutaalap képviselői többször is jelezték Surányi Györgynek, hogy nem értenek egyet a magyar forint csúszó leértékelésével, de mégsem történt érdemleges változás ezen a téren - jelentette ki Szabadi Béla, az FKGP Gazdaságpolitikai Kabinetjének vezetője pénteki sajtótájékoztatóján. A kisgazda politikus véleménye szerint a csúszó forintleértékelés következményeként 2 ezer 300 milliárd forint árfolyamveszteség érte a magyar államot. (MTI) Lemondás utódlás nélkül Kacziba Antal, a Belügyminisztérium rendvédelmi helyettes államtitkára felmentését és közszolgálati munkaviszonyának megszüntetését kérte Kuncze Gábor belügyminisztertől, aki e kérelmet elfogadta. A belügyminiszter közölte, a választási ciklusban már a funkciót nem töltik be. Archív felvételünk Kacziba Antal kinevezésekor készült MTI-fotó Államközi szerződés később A most aláírt megállapodás megteremti a feltételeket ahhoz, hogy helyreálljon a Duna közös hasznosításának további rendje - mondta Nemcsók János kormánybiztos, a magyar tárgyalódelegáció vezetője a megállapodástervezet aláírása után. A megépítendő alsó vízlépcsőről Nemcsók bejelentette, a végleges helyét a hatástanulmányok valamint a költséghozam alapján kell majd eldönteni, és beilleszteni a végleges, későbbi államközi szerződésbe. „Megállapodásra jutottunk abban is, hogy a bősi erőmű csúcsra járatását attól a körülménytől kell függővé tenni, hogy nem érheti kár az érintett területek környezetét”- tette hozzá. Kompromisszumos megoldás született a dunakiliti tározó üzembe helyezéséről, illetve a kinti és a dunacsúnyi objektumok közös üzemeltetéséről is. „Elértük, hogy a kinti tározót olyan szintre lehessen feltölteni, hogy az a kisebbik koalciós párt, az SZDSZ igényeit is teljes mértékig kielégíti, valamint a szigetközi lakosság várakozásainak is száz százalékban megfelel” - jelentette ki a magyar küldöttség vezetője. Az MTI értesülése szerint a tengerszint feletti 128 méteres szintet sikerült kialkudni pénteken Pozsonyban. Nemcsók szerint a pénteken létrejött tervezetben „a legmodernebb környezetvédelmi szabályokat követő módszerek alkalmazását tudtuk rögzíteni”. Egyetértésre jutottak a küldöttségek abban is, hogy a hágai ajánlásoknak megfelelően a két fél kölcsönösen lemond az egymással szembeni kártérítés igényéről. A keretmegállapodás részleteiről „addig nem beszélhetek, amíg a megállapodás tervezetét nem juttatjuk el kormányainkhoz, amíg azok ezt a tervezetet előzetesen nem hagyják jóvá” - mondta Nemcsók János delegációvezető, aki a félreértéseket elkerülendő, igen fontosnak tartotta azt is hangsúlyozni: „Az úgynevezett keretmegállapodás egy olyan általunk, a két küldöttség által kidolgozott tervezet, amelyet a kormányok jóváhagyása után a két ország miniszterelnöke hivatott aláírni. A végleges államközi szerződés kidolgozására csak ezt követően - a választások után - kerülhet sor.” Az állampolgárok is felelősek A Miniszterelnöki Hivatalban indokolják a kormány döntését Azért az 1994-es év előtt felvett lakáshitelekre vonatkozik a kormány tervezett támogatási konstrukciója, mert a kilátástalan helyzetbe jutottak legnagyobb hányada ebből a körből kerül ki - nyilatkozta pénteken Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. Kiss Elemér szerint azok, akik 1994 után vettek fel lakáshitelt, már jobban kalkulálhattak a lehetőségekkel. - Azért kellett egy évszámmal meghúzni a határt a lehetséges érintettek között, mert az állampolgároknak is felelősséget kell vállalniuk döntéseikért - tette hozzá. Az embereknek számba kell venniük lehetőségeiket, mielőtt úgy határoznak, hogy hitelt vesznek fel - Az állam nem vállalhatja magára minden téves döntés következményét - fogalmazott az államtitkár, aki szerint ezért természetes, hogy az új módszer nem vonatkozhat azokra, akik például egy-két hónapja vettek fel hitelt, és most gondjaik vannak. (MTI) Megszüntették a kultúrharcot Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, szabaddemokrata ügyvivő szerint a polgárok döntő része a koalíciós kormányzás fenntartását kívánja. A párt hétvégi programalkotó küldöttgyűlését megelőző pénteki sajtótájékoztatón a politikus úgy vélekedett: az SZDSZ a polgári Magyarország garanciáját jelentette az elmúlt években. A legfontosabb kormányzati eredmények - stabilizáció, tartós növekedés, az euroatlanti integráció felgyorsulása, az alapszerződések aláírása - nem valósultak volna meg a kisebbik koalíciós párt aktív részvétele nélkül. Érvelése szerint az SZDSZ-nek döntő része volt abban is, hogy a pénzügyminiszteri székbe és a nemzeti bank élére liberális gazdaságpolitikát folytató személyiségek kerültek. A szabaddemokrata politikusok irányítása alatt álló tárcák tevékenységét elemezve a köz- és felsőoktatás reformját, a „kultúrharc” megszűnését és az infrastruktúra területén zajló „csendes forradalmat” emelte ki Magyar Bálint. A kormánypártok közötti vitákat elsősorban az MSZP 54 és az SZDSZ 18 százalékos parlamenti mandátumarányából következő strukturális feszültséggel magyarázta a politikus. Véleménye szerint ezért a koalíció kiegyensúlyozottabb arányú megújítására van szükség. Úgy látja: egy esetleges egypárti kormányzás felerősítheti a lobbyérdeket. (MTI) A gyanúsított nem gyanús A Fenyő János meggyilkolása miatt indított nyomozás során gyanúsítottként eddig senkit sem hallgattak ki - közölte Dézsi Mihály, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi sajtóreferense. Arról nem kívánt nyilatkozni, hogy milyen információk alapján vetődött fel a rendőrségben: a csütörtökön letartóztatott S. M. albán állampolgárnak köze lehet a médiavállalkozó elleni merénylethez. Elmondta: a 27 éves S. M. több éve Magyarországon él. Zsarolás és közokirat-hamisítás bűntette miatt körözték, majd tartóztatták le. Lakossági bejelentés alapján a Keleti pályaudvar közelében fogták el. (MTI) Ukrajna nem lesz NATO-tag Oroszország is formálja szövetségi politikáját Moszkvában tíz évre szóló orosz-ukrán gazdasági együttműködési megállapodást írt alá Borisz Jelcin és Leonyid Kucsma. Az orosz és az ukrán államfő tárgyalásai után további négy kormányközi megállapodást is aláírtak, s külön nyilatkozatban szorgalmazták a Független Államok Közössége együttműködésének fejlesztését egy államközi konferencia összehívásával, amely az integrációs folyamatok erősítését lenne hivatott szolgálni. A moszkvai csúcs egyik nagy eredménye, hogy az államfők kétoldalú vegyes bizottságot hoztak létre a katonai-műszaki együttműködés érdekében, s arról is megállapodtak, hogy ezentúl együtt lépnek fel a nemzetközi fegyverpiacon. Az ukrán elnök arra is ígértet tett vendéglátójának, hogy Ukrajna nem fog belépni a NATO-ba. (MTI) A túszok sorsa bizonytalan A csecsen antiterrorista központ helyettes vezetője, Basir Dohadov ezredes pénteken Groznijban megerősítette, hogy csütörtök hajnalban a köztársasági biztonsági erők kísérletet tettek a két magyar túsz kiszabadítására. A csecsen ezredes telefonon nyilatkozva közölte azt is, hogy a sikertelen túszmentő akciót nem a fővárosban, hanem Grozny „közelében” hajtották végre. Dohadov szavai szerint a csecsen hatóságok mindent megtesznek a külföldi túszok - így a magyarok - szabadulása érdekében, csak ezen a héten több tucat információt ellenőriztek, s ennek keretében történt a csütörtöki rajtaütés is. A csecsen nyomozó azt is hangsúlyozta, hogy végül nem nyertek megerősítést azok az információk, hogy a két magyart - Dunajszky Gábort és Oláh Istvánt - Dagesztánba hurcolták volna elrablóik. Grozniji értesülések szerint Csecsenföldön tartják őket fogva. (MTI) Csoportosan szöktek meg Nem adta át a teherautóját, ezért agyonlőtték Több mint száz fogoly tört ki csütörtökön este Paraguay egyik legszigorúbb büntetésvégrehajtási intézetéből. A szökött rabok agyonlőttek egy öregembert, aki nem volt hajlandó átadni nekik teherautóját. Az AP jelentése szerint a fővárostól, Asuncióntól 50 kilométerre északra fekvő Emboscada város börtönében a látogatás ideje alatt robbant ki a lázadás. A rabok összeverekedtek, majd a zaj hallatára odasiető fegyőröket lefegyverezték, és kifosztották a fegyverraktárat. Az automata fegyverekkel, pisztolyokkal és golyóálló mellényekkel felszerelkezett rabok, köztük a dél-amerikai ország legveszélyesebb bűnözői a főkapun törtek ki. (MTI) Kalasnyikov-ügy: törvényes Magyarország törvényesen szállított fegyvereket Horvátországnak a Kalasnyikov-ügyként elhíresült fegyvereladási ügylet keretében - erősítette meg ezt az értékelést legfrissebb sajtónyilatkozatában az ügy horvát főszereplője. Martin Spegelj nyugalmazott tábornok, volt horvát védelmi miniszter, aki az akkori magyar vezetőkkel Budapesten egyezett meg a fegyvervásárlásról, a Globus című zágrábi hetilap legfrissebb számának nyilatkozva megismételte azokat az érveit, miszerint Magyarország a jugoszláv és a horvát jogszabályok tanulmányozása után döntött horvátországi fegyvereladásairól. Spegelj már a Kalasnyikov-botrány kirobbanásakor, Belgrád tiltakozásakor arra hivatkozott, hogy a jugoszláv alkotmány, a horvát köztársasági alkotmány, valamint a területvédelemről szóló törvény lehetővé tette az egyes köztársaságoknak, hogy önállóan szerezzenek be fegyvereket belügyi-rendőri erőik számára. A volt védelmi miniszter elmondta azt, hogy az akkori időkben Magyarországnál nagyobb fegyverszállítói is voltak Horvátországnak. (MTI) Egység a csatlakozásban Horn és Orbán vitája az uniós parlamenti bizottság tegnapi ülésén A nemzeti kisebbségek problémái mellett a szlovák-magyar és a román-magyar viszony, a földtulajdon kérdése, valamint az Országgyűlésnek az EU- csatlakozási tárgyalásokban való ellenőrző szerepe került terítékre az Európai Unió-Magyarország társulási parlamenti bizottság ülésén - mondta el Orbán Viktor, a vegyesbizottság társelnöke a budapesti esemény zárónapján. Az Európai Parlament és a Magyar Országgyűlés képviselőinek megbeszéléseiről nyilatkozatot és ajánlást fogadtak el a résztvevők. A dokumentum üdvözli, hogy a csatlakozás ügyét Magyarországon továbbra is konszenzus övezi. Ugyanakkor megállapítja: ennek fennmaradásához feltétlenül szükséges, hogy az Országgyűlés mielőbb jóváhagyja a csatlakozási tárgyalások irányelveit. A nyilatkozat szerint rögzíteni kell a magyar törvényhozás jogát arra, hogy folyamatosan kapjon érdemi tájékoztatást a tárgyalások előrehaladásáról. Horn Gyula ezzel a kérdéssel kapcsolatban a vegyesbizottság tagjaival folytatott megbeszélésein kifejtette: fontosnak tartja, hogy a tárgyalások során egyetértés alakuljon ki a mindenkori kormány és az ellenzék között Magyarország alapvető törekvéseiről. Orbán Viktor, a testület társelnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem alakult ki egyetértés a kormánypárti és az ellenzéki honatyák között a parlamenti kontroll ügyében. Az ellenzéki pártok képviselői ugyanis kifogásolják, hogy csupán a szakbizottságok hallgatják meg a külügyminisztert a tárgyalások megkezdése előtt, és a csatlakozási irányelvekről nem hoz határozatot a Ház. A zárónyilatkozat megjegyzi, hogy az uniós állampolgárok mezőgazdasági földtulajdonszerzésének korlátozása Magyarországon csak addig az időpontig maradhat érvényben, amit a Magyarország EU-csatlakozásáról szóló egyezmény megjelöl. (MTI)