Fejér Megyei Hírlap, 1999. augusztus (44. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-07 / 183. szám

4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA 1999. augusztus 7., SZOMBAT A napfogyatkozás élménye Minden ember életében van­nak olyan események, melyek egyszeriek és megismételhetet­lenek. Ez a csillagászati jelensé­gekre is igaz. Napfogyatkozás­ban - igaz, hogy csak részleges­ben - 1996 októberében volt utoljára részünk. Mindannyian nagy érdeklődéssel néztük ezt a jelenséget, ugyanis ez volt a fő­próba az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás előtt. Éle­tünk során részleges napfogyat­kozást többször láthatunk, mi­vel a nappali félteke hatalmas területeiről megfigyelhető. En­nek létrejöttéhez nem is kell fel­tétlenül a holdárnyéknak érinte­ni a Földet, elég ha a sarkok fölött vonul el néhány ezer kilo­méterrel. A teljes napfogyatko­zásnál azonban más a helyzet. Egy átlagos évben két napfo­gyatkozás látható, itt a holdár­nyék végigvonul a Föld felszí­nén, de a teljesség sávja csak 110 km széles. Ugyanazon föld­rajzi helyről átlagosan 400 évenként észlelhető ez az ese­mény. Egyszer az életben min­denkinek meg kell élnie egy tel­jes napfogyatkozást, ritkasága miatt kár lenne elszalasztani. Hazánkból a legutóbbi 1842. jú­lius 8-án volt látható a Kisal­földről és a Felvidékről. Augusztus 11-én valahogy így fognak az események zajla­ni. Teleszkóppal nézve a nyári forróságban rezeg, vibrál a Nap pereme. Egy idő után arra le­szünk figyelmesek, hogy az egyik hullám hirtelen lecsilla­podik, majd lassan növekedni kezd. Ekkor már tudjuk, hogy a régóta várt esemény elkezdő­dött, a Hold lassan kezd a Nap elé vonulni. Ha szabad szem­mel, megfelelő szűrővel tekin­tünk a Napba, pár perc múlva láthatóvá válik egy kis „behara­­pás” a napkorongon. Ahogyan telik az idő, a Hold egyre na­gyobb részt takar el a Napból, 40-50 százalékos fázisnál már észrevehetjük a megváltozott fényviszonyokat, a táj valami furcsa homályos, szürkés ár­nyalatot kezd ölteni. Az árnyé­kok egyre fátyolosabbak, a fény egyre kevesebb, a tájon földön­túli színek pompáznak. A lát­vány megkapó, de egyben fur­csa, baljós hangulatot áraszt. Amikor a fázis 90 százalékot eléri, az egész vidék szürkés, fémes fényben úszik. A nyugati horizont elsötétedik, a tőlünk néhány ezer kilométerre lévő holdárnyéktól. Ha megfigyelő­­helyünk egy dombtetőn van, vagy egy teljesen sík területen, a teljesség beállta előtt egy perc­cel, már megpillanthatjuk a fe­lénk kétszeres hangsebességgel közeledő teljes árnyék határvo­nalát. Ekkor a sötétség a hori­zonttól indulva elborítja az egész égboltot, egyedül a hori­zont feletti 1-2 fok magas tarto­mány izzik vöröses fényben. (A tőlünk sok száz kilométerre lévő területeket megvilágító nap­sugarak fénylését láthatjuk.) Ahogyan közeleg a teljesség, a Napból egyre kevesebb látszik, a végén már csak egy, ragyogó sarló tündököl, míg a Hold leg­magasabb hegyei kezdik meg­törni az ív vonalát, s eltakarják a maradék napfelszínt is. A sarló feldarabolódik, a Nap már csak a Hold völgyein tud áttűzni. Az így kialakuló fényfüzért Baily gyöngyszemeinek nevezik. Az események felgyorsulnak, a lát­vány nagyon gyorsan változik. Néhány másodperc múlva már csak a legmélyebb völgyön öm­lik át a napfény, kialakul a Gyé­mántgyűrű, majd egy utolsó vil­lanással el is enyészik, mikor a Hold teljesen a Nap elé vonul. Ez már a totalitás. Az égen a Nap helyén csak egy fekete folt lát­ható, körülötte halvány gyöngy­házragyogással izzik a napkoro­na. Talán a legnagyszerűbb lát­ványosság ez, fátyolos szálas szerkezete mindig megragadó látványosságot nyújt. A Hold pereme mentén apró vöröses foltok látszódhatnak, ezek a Nap légkörében zajló hatalmas kitörések, az úgynevezett protu­beranciák. Az égbolt szinte tel­jesen besötétedik, így látni lehet a legfényesebb csillagokat, illet­ve a két belső bolygót, a Merkúrt és a Vénuszt. Ha szerencsénk van, még meteort is láthatunk, mivel augusztus 12-én lesz a Perseida meteorraj maximuma. A túl sok látnivalóban való gyö­nyörködésre azonban csak igen kevés idő van. Fehérváron kb. másfél perc, de a legjobb meg­figyelőhelyekről is csak 2 perc 22 másodperc. Amint ez a röpke idő eltelik, a Hold keleti völ­gyeiből előrobban a fény. A fénycsomók néhány pillanat múlva vékony sarlóvá egyesül­nek. Itt lent a földön látjuk tova­rohanni a teljes árnyék sötét foltját, amint az folytatja útját kelet felé. Ezek után már csak az elvonuló Holdat követhetjük, ahogyan folytatja évmilliók óta tartó égi útját. Tanárki Tibor ÚJ SZAKOK A FŐISKOLÁN Önálló intézményként kezdi a jövő évezredet, s új szakokat indít a Miskolci Műszaki Egye­tem Dunaújvárosi Főiskolai Ka­ra - mondta el Kiss Endre fői­gazgató. Elmondta: elsőként multimédia specializációt, majd szakot indítanak, tervezik kör­nyezetvédelmi szakemberek képzésének megkezdését, s be kívánnak kapcsolódni a közi­gazgatásban dolgozók európai uniós felkészítésébe. Az intéz­mény kihelyezett egyetemi ka­rokat is fogad. Az informatikai tagozaton már megkezdődött a képzés, s rövidesen kohómérnö­­kök is szerezhetnek egyetemi diplomát Dunaújvárosban. Szí­vesen adna otthont a főiskola ki­helyezett közgazdász szaknak is. A 2000. januárjától érvényes önállóságnak személyi feltéte­leit már megteremtették: 100 főállású és 20-30 óraadó tanár tanít az intézményben. Az ere­detileg hatszáz hallgatóra mére­tezett épületeket azonban kinőt­te a főiskola. Nincs nagy előadó­terme, kevés a kollégiumi férő­hely. A gondokat világbanki hitel igénybevételével próbálják enyhíteni. A harminc éve alapí­tott dunaújvárosi főiskolai kar­ról egyébként eddig nyolcezer­nél több végzős került ki. Közü­lük a legkeresettebbek azok, akik az előadások nagy részét angolul, illetve németül hallgat­ták, s kettős diplomát - gépész mérnöki, illetve mérnök-infor­­matikusi és mérnöktanári diplo­mát - szereztek. Csekken fizetett bírság, a külföldiek sem kivételek Csúcsforgalomra számítanak augusztus 11-én Sajtótájékoztatót volt tegnap délelőtt a Fejér Megyei Rendőr­főkapitányságon. Dr. Gara Jó­zsef ezredes, bűnügyi igazgató, a megyei főkapitány helyettese és két munkatársa először a hét­főtől országosan is bevezetendő intézkedésről beszélt. - A fővárosban született meg először a döntés, hogy a hely­színbírság összegét nem kész­pénzben, hanem csekken kell le­rónia a szabálytalanodó állam­polgárnak - mondta az ezredes. - Augusztus kilencedikétől az intézkedés az egész országban érvényes lesz. Az intézkedő rendőr csekket ad a szabályta­lankodónak, amit 15 napon be­lül kell befizetni, pontosabban felragasztani rá az illetékbélye­get. Aki ezt elmulasztja, attól a lakóhely szerinti önkormányzat adócsoportja fogja behajtani a bírság összegét. Az intézkedés megkönnyíti az intézkedő rend­őr dolgát, valamint az állampol­gárét is, hiszen nem kell a hely­színen leróni a büntetés össze­gét, melynek alsó határa 200, a felső pedig tízezer forint lehet. A külföldiek sem számíthat­nak kivételezésre, nekik is ugyanúgy be kell fizetni a sza­bálysértés díját. Az ügyeleti he­lyeken, a kapitányságokon hoz­zájuthatnak majd az illetékbé­lyeghez. Amíg nem fizették ki a szabálysértésért megállapított összeget, addig a hatóság visz­­szatartja az útlevelet. Augusztus 11-én megyénk­ben különösen nagy forgalomra számítanak a közlekedéssel fog­lalkozó szakemberek. Ezen a napon minden egyenruhás rend­őr talpon lesz, segítik a napfo­gyatkozásra érkező hazai és kül­földi vendégeket. A dugók elke­rülése érdekében lesz kézi for­galomirányítás, ha szükséges, terelőútvonalakat is kijelöltek. A néptelen lakótelepek és csalá­di házas övezetek sem marad­nak őrizetlenül. A rendezvé­nyek helyszínén pedig vigyáz­zunk értékeinkre - óvott min­denkit az ezredes. Betiltott elektromos cikkek A vásárlók biztonságát ve­szélyeztető elektromos cikkek forgalmazását tiltotta be a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség: a jövőben nem árusítható a Starline (S026) vasaló, a Sena­tor (AT-221) kenyérpirító és a Seikoya Japan (SJ-668) típusú olajsütő - tájékoztatták az MTI-t pénteken közleményben. A labo­ratóriumi vizsgálatok megerősí­tették, hogy az elektromos be­rendezések a fogyasztók életét és vagyonát veszélyeztetik. Elkötelezetten a körzetért Tegnap kora délután sajtótá­jékoztatón jelentették be, hogy dr. Mikó Péter, a Fidesz-FKgP­­MKDSZ jelöltje és a KDNP, LESZ támogatottjaként a vá­lasztási bizottság részére eljut­tatta a jelöléshez szükséges (s ennél jóval több) ajánlócédulát. A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett dr. Orosházi György országgyűlési képviselő, az FKgP megyei elnöke, Balsay István országgyűlési képviselő, a Fidesz-MPP Fejér megyei el­nöke és dr. Gärtner József, a Ma­gyar Kereszténydemokrata Szö­vetség megyei elnöke is, dr. Mi­kó Péter elmondta, hogy a jelölő szervezeten kívül személyét tá­mogatja a Kereszténydemokra­ta Néppárt, továbbá a LESZ is. A képviselőjelölt hangsúlyozta, hogy méltó kíván lenni arra a bi­zalomra, amellyel a választók megtisztelték. „Alapvető hitval­lásomnak tartom azt, hogy egy leendő képviselő elkötelezett híve legyen ennek a városnak, megyének, s a Székesfehérvár környéki településeknek. Az or­szággyűlési képviselőnek na­gyon fontos feladata - folytatta a képviselőjelöltjelölt-, hogy közvetlen kapcsolatot tudjon a választópolgáraival találni, elérhető és megszólítható le­gyen. Az az egyéni elképzelé­sem, hogy amikor az Ország­­gyűlés lehetővé teszi, akkor az időt szeretném a helyi gondok megoldására felhasználni, a pol­gárokkal konkrét kapcsolatot kialakítani, az önkormányzatok testületi ülésein részt venni, hi­szen első kézből csak ott lehet a megoldandó kérdésekről érte­sülni” - mondta bemutatkozá­sul dr. Mikó Péter, M.E. Molnár Albert már jelölt Az MSZP tegnapi fehérvári sajtótájékoztatóján Pénzes Mi­hály városi elnök bejelentette, hogy a 2-es körzetbeli jelöltjük, Molnár Albert leadta a szüksé­ges mennyiségű ajánló cédulát, azokat a választási bizottság el­lenőrizte, így elsőként hivatalos jelölté minősítették. Elhangzott az is, hogy a cédulák gyűjtését folytatják, elsősorban azért, mert szeretnének szinte vala­mennyi választópolgárral talál­kozni. A jelöltet ebben egy fiata­lokból álló kis csapat segíti. Molnár Albert elmondta, hogy szórólapjának a problé­mákra rákérdező oldalát sokan küldik vissza kitöltve. Az itt fel­vetett gondokat most elemzik. Az már biztosan látszik, hogy főleg a nyugdíjasok megélhetési gondjai súlyosak. „Megbecsü­lést a ledolgozott évekért” - mondja a választási programjuk első pontja. Molnár szerint ez minden korosztályra vonatko­zik, ám elsősorban természete­sen a nyugdíjasokra. Szerinte komoly hiba volt, hogy az Or­­bán-kormány elvetette a Hornék által törvénybe iktatott nyug­díjértékállóság megőrzési elvét. Ő képviselőként azért is dolgoz­na, hogy a nyugdíjasok vissza­kapják a tőlük elvett 50 milliárd forintot. Mint mondta, nyugdíj­­emelést természetesen nem tud ígérni. A szocialisták egyébként sem ígérgetnek, hanem feladatokat tűznek ki. Ő feladatának tekin­tené a nyugdíjasok helyzetének rendezését. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a nyugdíjasok csak negatív előjelű költségvetési té­telt jelentsenek, ahelyett, hogy integrálnák őket a társadalom­ban. T.L. A politikai szerencsétlenkedések és a kisstílűség történetéhez tartoz­hat az, ami a magyar koronával történt 1849-ben... Ha csak a magyar jog - mondhatni a Szent István-i alkotmány - rendelkezéseit vesszük figye­lembe, illetve az abba beépített Aranybullát, már komoly kétségeink le­hetnek afelől, hogy Kossuth milyen jogon gondolta azt, hogy egy csonka országgyűléssel a háta mögött (?!) rendelkezhet a magyar államiságot megtestesítő - jelképező - korona felett Tudvalévőleg ugyanis Debre­cenben Kossuth kormánya már olyannyira el volt zárva a külvilágtól, hogy csak néhány helyi lap segítségével tudathatta rendeleteit a szőkébb környezetével... Valamint azt is tudni kell, hogy éppen Kossuth intenció­jára az országgyűlés (amely tagjainak többsége el sem ment Debrecenbe) nem is ülésezett ekképpen egyfajta diktátori egyoldalúság jellemezte az ország vezetését. Nos, ebben a helyzetben, akár Deák megnyilvánulását is mintának tekinthetjük, aki keserű elégtétellel látta beteljesülni a radi­kalizmus okozta véget és otthon maradván képtelen volt bármiféle egy­üttműködésre Madarásszal, Szemerével és Kossuthtal. Tragédiának tar­totta már azt is, hogy Batthyány lemondásakor nem sikerült a „flamin­gókat” (a francia jakobinusok magyar epigonjait, akik tarka tollas ka­lapjaikban parádéztak) kizárni a hatalomból. Kossuth teljhatalmának egyik megnyilvánulása volt az, hogy a Honvédelmi Bizottmány elnöke­ként kormányzói jogokat vindikált magának és ebbe beletartozott az is, hogy úgy vélte, a magyar koronával is tetszése szerint rendelkezhet. Nem kétséges, hogy a magyar nemességet megillette a királyválasztás joga trónüresedéskor, de ennek ceremoniális és alkotmányjogi kitételei meg­lehetősen bonyolultak voltak ahhoz, hogy törvényesen egy válsághelyzet­ben bárkinek felkínálják a magyar koronát. A királyválasztás törvényi feltétele tehát a teljes körű alsó- és felsőházzal együttesen megtartott or­szággyűlés lett volna... A magyarokra jellemző jogérzék sajátos módon néha éppen a plety­kákban próbálja megfejteni azt a rejtélyt, hogy vajh miként vetemedhe­tett egy ember arra, hogy felrúgva az ezeréves törvényeket, másképpen cselekedjék, mint ami elvárható volna. Durva rejtvényfejtés az ilyen, hi­szen a felszínen néhány valós tényanyag szépen összeboronálhatóvá vá­lik a képzelettel és a rosszindulatúan terjesztett rémhírekkel. Márpedig az 1848-49-es szabadságharc leverése után a ferencjóskás államhata­lomnak semmi sem jött jobban, mint az a pár Kossuth-i malőr, amiből a mendemondák kialakultak. Ámbár Jókaitól idézhetnénk azt is, hogy: „Aki az ördöggel kezet szorít, ne restellje, hogy kormos lesz a tenyere.” 1849-ben, ezen a napon az Ara­don székelő magyar kormány (amelynek elnöke Szemere Bertalan már július 24-én benyújtotta a le­mondását, de azt Kossuth nem fo­gadta el) a kormányzóelnök­­ Kos­suth javaslatára elfogadta azt az elő­terjesztést, hogy Fjodor Vasziljevics Rüdiger gróf, lovassági tábornokon keresztül felajánlja a magyar koronát a cárnak. Kielégítő megoldásnak tar­tották volna azt is, hogy a cári család valamelyik tagja fogadja el a magyar felségjelvényeket... Kossuth Bónis Sámuel képvise­lőt, mint kormánybiztost rendelte ki Ürményi Ferenc koronaőrhöz 1848. december 30-án, hogy a koronaék­szereket Budáról Debrecenbe szállít­sák. Ipolyi Arnold leírása szerint, amelyet az érintett Bónis Sámuelné is megerősített, gondok voltak a te­kintélyes méretű láda elhelyezésével és azzal is, hogy a Lánchíd még nem volt teljesen készen (csak az ágyúk átvontatására alkalmas pallókkal volt ellátva, de a budai oldalon a híd­fő egy nagy üreg volt), valamint az, hogy a zajló folyón nem akarták megkockáztatni az átkelést... Kos­suth rendeletére a hidat a hintó át­kelésére alkalmassá tették, de a jár­mű üvegablakait ki kellett venni, hogy a láda elférjen. Bónis uram pe­dig egy jókora báránybőrkucsmát húzott a fejére, hogy meg ne fázzon. Az indóháznál egy osztrák megkör­nyékezte a kormánybiztost, hogy in­duljanak Vác felé (ott már osztrákok voltak), de Bónis Sámuel pisztolyt rántott és elkergette a jövevényt. Ek­kor terjedt el a híre annak, látva a te­kintélyes kucsmát, hogy Bónis az alatt vitte a koronát és Debrecenben egyenesen Kossuth fejére tette. A „debreceni városházi koronázásra” sokan emlékeztek, de végül senki sem látta... Már 1848-ban közismert volt az a pletyka, hogy amikor Kossuth beju­tott a budai várba és megtekinthette a magyar koronát, valamint a koroná­zási jelvényeket, akkor felesége tár­saságában felpróbálta azokat. A szent klenódiumokkal való ilyen for­májú visszaélés igen komoly vissz­hangot váltott ki, de később csak annyi bizonyosodott be, hogy Sze­mere Bertalan miniszterelnök 1849- ben Arad várában valóban felpróbál­ta azokat... Augusztus 10-én, ami­korra már világossá vált, hogy elké­sett és értelmetlen a cárnak tett felajánlás, Szemere egy lakatossal felnyittatta a ládát és megvizsgálta a kincseket. Visszaemlékezései sze­rint kíváncsi volt arra a pletykára, hogy V. Ferdinánd miért nem bírta el 1849. augusztus végén feltehetően Kossuth utasítására (holott erre nem lett volna joga, mert lemondott a kormányzói hatalomról) Szemere Orsovánál elásta a koronát, így az hosszú időre sem a cár, sem a császár fejére nem kerülhetett A trónfosztás Tudvalévőleg maga a Honvédel­mi Bizottmány volt az, amelyik Deb­recenben 1849. április 12-én elutasí­totta Kossuth ama javaslatát, hogy fosszák meg a Habsburg-házat a trónjától... Másnap az országgyűlés két háza is megvitatta a javaslatot és döntés nem született, mert a békepárt eleve elvetette az ötletet. Április 14- én Kossuth és a flamingók népgyű­léssé bővítették ki az országgyűlést és ott egyhangúlag kimondták a habsburg-lotharingiai ház trónfosz­tását és Kossuth kormányzó-elnökké választását... A módszert és a tényt Mészáros Lázár hadügyminiszter sem fogadta el és lemondott... Görgey Debrecen­be utazott és a később kiadott Füg­getlenségi Nyilatkozat visszavoná­sát szerette volna kieszközölni, hi­vatkozva arra, hogy a tisztjeinek többségét köti a királynak adott es­küje. Kossuth figyelmen kívül hagy­va az ellenvetéseket az időközben vi­lágossá váló orosz intervenciót is be­jelentve, a koronát m­agával vitette... Tehette, hiszen 1848 utolsó napján már a birtokába került. Kossuth tudta, hogy hol rejtőzik a korona, mert embereket küldött haza annak kimenekítésére, de vé­gül egy Wargha István nevezetű bizalmi embere elárulta a helyet a császáriaknak a nagy súlyú ékszert a fején és ezért tette a kobakjára a 2056 gramm súlyú aranyat... Megállapította, hogy az viseletre tényleg nem való. Korona a süveg alatt A MAI NAP KRÓNIKÁJA DÖMÖLKI LAJOS ROVATA A magyar korona és a cár „Koronás Kossuth”

Next